Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-20 / 16 . szám, Vasárnapi Új Szó

Egy eltűnt nép rajzai Tasmania sziget északnyugati ré­szén, a Bass-tengerszoros közelében ősi sziklarajzokat fedeztek fel. Ausztráliai régészek szerint becses értékű a lelet, mert egy olyan ősi nép kultúrájának a bizonyítéka, ame­lyet a gyarmatosítók több mint egy évszázaddal ezelőtt kiirtottak, s a szó szoros értelmében eltüntettek a Föld színéről. A tudósok közül egyelőre senki sem tud választ adni arra a kér­désre, mit ábrázolnak ezek a szoro­san egymásba fonódó, majd láncsze­rűen széthúzódó körök. Sokan felté­telezik, hogy a köröknek kultikus jelentősége volt. Más sziklarajzok áb­rái a tasmaniai bennszülöttek teto­vált hátán fellelhető motívumokra, megint mások emu, itteni struccfej nyomaira emlékeztetnek, ez utóbbi az ausztráliai bennszülöttek szikla­rajzainak kedvelt motívuma. Szembetűnő különbségek is van­nak. Fred McCarthy, egy ausztráliai bennszülött-tanulmányi intézet igaz­gatója az ásatások színhelyén kije­lentette, hogy Tasmania őslakóinak az ausztráliai anyaföldön ismeretlen kőmetszési technikája volt. Egyes feltevések szerint a tasmaniai szik­larajzok legalább tízezer évvel ez­előtt készültek, közvetíöíiül a jégkor­szak után, amikor Tasmania még ösz­szefüggött Ausztráliával. A végső kö­vetkeztetést csak a kutatások befe­jezése után vonják le. Nagy szerepe lesz az ún. atomórának, azaz a szik­larajzok közelében talált csontmarad­ványok széneleme korának meghatá­rozásával számítják ki a lelet korát. OOnPABAfl Elektronika a műtőben Az ír illem könyve A Mercier Press kiadó hatalmas példányszámban adta ki Marton Mol­loy „Az ír illem könyve" c. művét. A kiadvány megjelenése után termé­szetesen felvetődött a kérdés: vajon mennyiben különbözik az ír illem más nemzetek viselkedési szabályai­tól. Az udvariasság az írek sajátos vo­nása, magyarázza Molloy úr, éspedig egyszerűen azért, mert minden ír született arisztokrata. A finomság az ír természet alapja, s ezért társaság­ban nem használatosak az olyan út­széli kifejezések mint pl. rühes, disz­nó stb. Nem szólva arról, hogy vég­képp illetlen valakire ujjal mutogat­ni, megbökdösni. Ami a hangos, fék­telen röhögést illeti, azt „Az ír il­lem könyve" kimondottan durvaság­nak minősíti. Molloy úr tanácsokat ad honfitár­sainak, hogyan viselkedjenek az ut­cán. Egy gentleman többek között nem szorítja le a hölgyeket a jár­dáról, bocsánatot kér, ha netán be­leütközik valakibe, tiszta, frissen va­salt inget visel stb. Továbbá valóban illetlenségnek számít szőnyegre hají­tani a cigarettavéget, szürcsölni a le­vest, tele szájjal enni. Koktélek alkal­mával, ha csak lehetséges, viselked­jünk úgy, hogy ne tegyünk teteme­sebb károkat a vendéglátó bútorában. Ezek után felmerül a kérdés, va­jon a született ír arisztokraták miért süllyedtek olyan mélyre, hogy a höl­gyeket letaszigálják a járdáról, tele szájjal esznek? Mindennek az oka — állapítja meg a szerző — az angol uralom. Arra fizet rá az egész vi­lág! ... Molloy úr szerint az ír ud­variasság hamarosan újjáéled, s en­nek egyik előfeltétele, hogy Írország csatlakozzék a Közös Piachoz. INTERNATIONAL HERALD TRIBÚNE MHABHHHiaBiiHi MELEG BOROTVAKRÉM Egy nagy nemzetközi borotvapenge gyártó cég újfajta borotvakrémet do­bott piacra. Ez az újfajta dobozos borotvakrém öt másodperc alatt B5 fok Celsiusra melegszik fel, s ez az aerosol technológiának egyik figye­lemreméltó vívmánya. Az elvi megol­dás egy oxidáló vegyiilék, amely a doboz belső rekeszében található. A tartó külső részében van a borotva krémhab, a gáz és a fékezőanyag. Használatkor a doboz tetejét félre kell fordítani, a gombot lenyomni s öt másodpercen belfll meleg borot­vakrémet fecskendezhet arcára a bo­rotválkozó. VOLKSSTIMME Oiaszoisz^gban közszükségleti cikkek kiállításán mutatták be ezt a hatalmas méretű „zsebkést". Az univerzális zsebkés 120 ezer lirába kerül - az összeg egyébként egy átlagos olasz csa­lád havi létfenntartási költségeinek felel meg. (VIE NUOVE) Ötven évvel ezelőtt a sebészetben csak egyszerű, pontos mozdulatot és nagy fizikai erőt igénylő műtétek elvégzésére voltak lehetőségek. Ma egyes műtétek olyan bonyolultak, hogy csak nagy szaktudású orvosok brigádja képes őket elvégezni. Az emberi szervezettel kapcsolatos ismereteink bővülése folytán lehetsé­gessé vált a test egyes funkcióinak ellenőrzése. Szükségessé vált,, hogy az orvosok állandóan pontos adatok­kal rendelkezzenek az operált szer­vezete egyes funkcióinak állapotáról. E célra a szívműködést, a vérnyo­mást, a lélegzést, az agy elektromos tevékenységét és a vér oxigéntartal­mát regisztráló készüléket alkalmaz­nak. A szükségnek megfelelően más méréséket is végeznek, például el­végzik a vér vegyelemzését. Igy az­tán a modern műtő pilótakabinra em­lékeztet. A sebész és az érzéstelení­tést végző orvos számlapok, diagram­mák, villogó lámpák és öníró mű­szerek szalagjai között tevékenyke­dik. Az adatok sokaságára azért van szüksége az orvosoknak, hogy állan­dóan figyeljék a műtét folyamatát, s idejében megtehessék a szükséges in­tézkedéseket. Néha annyi a közvetett adat s olyan gyorsan kell az operáló orvosnak döntenie, hogy nem nélkülözheti az elektronikus számítógép segítségét. Az adatok, információk özönét a szá­mítógépbe továbbítják, s az a szük­séges formában, feldolgozva rögtön az orvoshoz juttatja azokat. Ha pél­dául bizonyos műszer a vérnyomás csökkenését mutatja, az elektronikus számítógép ezt az adatot azonnal összehasonlítja a szívműködésre vo­natkozó adatokkal. Az összehasonlí­tás eredményeként a számítógép ki­mutatja, vajon vérzés vagy szívelég­telenség következtében csökkent-e a vérnyomás. A számítógép állandóan figyeli az elektrokardiogrammot is, s figyelmezteti az orvost az esetleges veszélyes helyzetekre. A légzést el­lenőrző műszerek viszont az oxigén­csere elégtelenségére figyelmeztethet­nek. A vér vegyelemzése alapján ki­mutatja, a légzésben vagy pedig a tüdő vérkeringésében támadlak-e za­varok. Az elektronikus műszert az agyvelő bioáramának elemzésére is felhasználják, mert előre figyelmez­teti az orvost az agyvelő elhalását okozó elváltozásokra. (FINANCIAL TIMES) ^ C «> c «­? w 3 ^ •C ö u UI JQ Egy svéd cukorgyár új­fajta melaszos szárított zöldtakarmány-brikettet hoz forgalomba. A zöld takarmányt 400—500 fu kon szárítják, majd 120 fo kig hűtik, és 15 százalé­kos melasszal keverik ösz­sze, majd briketté prése lik. A kész takarmánybri­kett mindössze 10 százalé­kos nedvességtartalmú. A brikett átmérője kb. 3 cm, és a szálas takarmány is ilyen hosszúságúra aprí tottan kerül a brikettbe. Erre azért van szükség, mert a szarvasmarha job ban kérődzik és emészt, ha legalább ilyen hosszúságú az elfogyasztott szálas ta karmány. A gyár állítása szerint a takarmánybrikettel etetett tehenek jobban ellenáll­nak a betegségeknek, na­gyobb a tejhozamuk, mint a szokásosan takarmányo­zottaké. (ELŐRE) Lélegzés víz alatt Dr. Isiro Nasimoto japán orvos érdekes kísérleteket végez egereken. Lehetővé akarja tenni, hogy az ember víz alatt is lélegezhessék. Pon­tosabban: kutatásainak célja mesterséges kopoltyú szerkesztése. A ku­tató szerint a mesterséges kopoltyú ugyanazt a funkciót töltené be, mint a halak életében. Nasimoto készülékében kb. egy milliméter vas­tagságú hártyát alkalmaz, amely több mikroszkópikus, egy angström (a méternél tízmilliárdszor kisebb) átmérőjű nyílások vannak. Mivel ezek a pórusok kisebbek a víz molekuláinál, csak az oxigént engedik át, de nem a vizet. A kísérleti egerek eddig hét órán át bírták ki az említett hártyával egy akváriumban, A kutató reméli, a mesterséges kopoltyú tökéletesítése után az ember hártyás álarccal hosszú Időn át lélegezhet a víz alatt. , (Mainichi Daily News) A divathóbort a kutyavilág­ban is dívik, azaz nyilván unatkozó divattervezők ilyen esztelen kompozíciókkal akar­ják meglepni a hű négylábú­akat: a fehér uszkárkisasz­szonynak főkötő, a weimari fajtának paróka, a borzebnek pedig - diadém. Mellesleg a rossz nyelvek szerint egyes négylábúak éppolyan méltó­ságteljesen viselik az ékszert, mint a született dámák. (Quick)

Next

/
Thumbnails
Contents