Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-20 / 16 . szám, Vasárnapi Új Szó

Látogatás egy érdekes iskolában Mindezt azért említettük, hogy jobban megétrsük az Ér­sekújvári Közgazdasági Szakis­kola küldetésének rendkívüli jelentőségét. Ez az iskola ugyanis a nemzeti bizottságok részére képez ki fiatal szakká­dereket — méghozzá nagyon sokoldalú szakkádereket. De erre majd később térünk ki részletesen. Először talán néz­zük meg, kiket vesznek fel az iskolába. Mivel iskolánknak két tago­zata van (egy négyéves és egy továbbképző), így egyrészt a kilencedik osztályt elvégzett, másrészt az érettségivel rendel­kező fiatalokat vesszük fel — mondja Róbert Lévai, az iskola igazgatója. — A kilenc osztályt végzett tanulók számára isko­lánk négyéves, míg az érettsé­givel rendelkezők három sze­meszter után szereznek szak­érettségit. A négyéves tago­zat befejeztével növendékeink üzemgazdálkodásban, később azonban az irányító szerveknél, valamint a szolgáltató üzemek­ben: a javítókban, a tisztítók­ban, a lakásgazdálkodásban, és a házkezelőségeken helyezked­nek el. Lehetnek továbbá a nemzeti bizottságok szakosztály­vezetői stb. Ezt a tagozatot csak lányok látogatják ... A to­vábbképző tagozat sikeres el­végzése után a fiatalok az ál­lamigazgatás alkalmazottai lesznek. Elhelyezkedhetnek a bíróságon, az államügyészségen, és természetesen a nemzeti bi­zottságokon is. S hogy az említett helyeken valóban helyt is állhatnak, ar­ra a továbbképző tagozat köte­lező tantárgyaiból is könnyen következtetünk. A három sze­meszter alatt a növendékek ta­nulnak politikai gazdaságtant, üzemszervezést, könyvelést és statisztikát, csehszlovák jogot, községirányítást, pszichológiát és szociológiát, és ami ugyan­csak nagyon fontos: gyors- és gépírást. Ezenkívül bevezették neth kötelező tantárgyként az iskolán a szlovák konverzációt is, hogy a tanulók tökéletesít­sék szlovák nyelvtudásukat, mivel a szlovák nyelvre munná­jukban elengedhetetlen szüksé­gük lesz. Sidó Zoltán igazgató­helyettes, szlovák szakos tanár azt is elmondta, hogy szüksé­ges lenne a magyar osztályok­ban bevezetni a szlovák szak­nyelv kötelező tanítását. Ennek a tanulók főleg a kereskedelmi levelezésben vehetnék nagy hasznát. A fiatalokat a szlovák nyelv nagyon érdekli, amit az is bizonyít, hogy a nem kötele­ző szlovák konverzációt minden tanuló szívesen látogatja, sőt, egy felmérés során az is kide­rült, hogy éppen a szlovák nyelv az egyik legkedvesebb tantárgyuk. Az iskola pedagó­gusai szerint a tantárgy meg­kedvelése szavatolja a szlovák nyelv tökéletes elsajátítását. Nagy súlyt helyez az iskola a növendékek gyakorlati felké­szítésére is. Az első évfolyam­ból a tanulók néhány napot kü­lönböző nemzeti bizottságokon töltöttek. Egyelőre minden szakosztályban külön ismerked­tek meg a munkával. A nemzeti bizottságok dolgozói nagyon el­ismerően nyilatkoztak a növen­dékek felkészültségéről. A má­sodik évfolyambeliek már he­tente két napot gyakorlati munkával töltenek. A szakérett­ségi megszerzéséhez gyakorlati problémákat is ki kell dolgoz­niuk és meg kell védeniük, s természetesen érettségizniük kell jogszabályzatból is. Talán mondani sem kell. hogy mind­három szemeszter alatt milyen zsúfolt a tanterv mind a tanu­lók, mind pedig a pedagógusok számára. Ezért az utóbbiak vé­leménye szerint tanácsos lenne a jövőben a továbbképző tago­Nemzeti bizottságaink egyik régi fájó pontja a megfelelő káderek hiánya. Főleg a helyi nemzeti bizottságok vezető dolgozói nem ren­delkeznek a beosztásukhoz szükséges iskolai végzettséggel. Ez a kérdés ma különösen időszerű, hiszen a KNB-k megszűnésével a járási és a helyi nemzeti bizottságok jog- és hatásköre lényegesen megnövekszik, így annak ellenére, hogy az elmúlt évek során sok lelkes funkcioná­rius, illetve nemzeti bizottsági dolgozó szerzett gazdag tapasztalatokat az aktív munkában, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szlovákiai városi és helyi nemzeti bizottságok dolgozóinak, funkcionáriusainak kvalifi­kációjáról szóló statisztikát. A megkövetelt főiskolai végzettséggel a dol­gozóknak csupán 4,3 százaléka, középiskolai végzettséggel pedig 45,6 százaléka rendelkezik. Ezeken a nemzeti bizottságokon mintegy 3000 olyan dolgozót is találunk, akinek csak alapiskolai végzettsége van... Ugyancsak kedvezőtlen a helyzet a járási nemzeti bizottságokon, me­lyeknek dolgozói csupán 18.3 százalékban rendelkeznek az előírt főis­kolai, s 93,2 százalékban a megkövetelt középiskolai képesítéssel. Mit mutat a nemzeti bizottságok dol­gozóinak szakképesítéséről szóló sta­tisztika? • A szlovák nyelv a legkedve­sebb tantárgyuk • Nagy súlyt fektet­nek a növendékek gyakorlati felkészí­tésére • Mikor lesz négy szemeszteres a felépítményű tagozat? # Főzni és varrni is tanítják a lányokat • Minden tanuló hajtási jogosítványt is kap • Hamarabb építik fel az áj iskolát vagy kibővítik a régit? 1 VARRNI IS TANULNAK A LÁNYOK. .. zatot négy szemeszteresre vál­toztatni. Annál is inkább, mivel a háromszemeszteres rendszer azt eredményezi, hogy február­tól szeptemberig kevesebb a pedagógusok óraszáma. Ezért kénytelenek az iskolán exter­nista tanerőket alkalmazni, s ez gyakran kedvezőtlenül hat a munka állandósága szempontjá­ból. Elbeszélgettünk az iskola nö-' vendékeivel is. Az ógyallai ál­talános iskolán érettségizett Bozsaki Elvira nagyon szeren­csésnek érzi magát azért, hogy erre az iskolára jelentkezett. Kötelező gyakorlatát a Komáro­mi VNB-n végezte, s ott is sze­retne végleg elhelyezkedni — vagy a pénzügyi vagy az ipari osztályon. Legkedvesebb tantár­gya a jog... A naszvadi Győ­ré Edit elmondotta, hogy a gya­korlaton egyelőre van mit ta­nulniuk a nemzeti bizottságok régi alkalmazottjaitól. A négyéves tagozat hallgatói közül egyesekre talán üzemi konyhák vagy a szabóságok ve­zetését bízzák majd, éppen ezért a politechnikai oktatás keretében a főzés és varrás mesterségét is el kell sajátíta­niuk. Nem lepődtünk meg te­hát, amikor az egyik speciális tanteremben fehérkötényes lá­nyok fogadtak bennünket. Ebé­det főztek: bablevest, rizsfel­fújtat és sósrudat. Utána az ebédet a szomszéd teremben feltálalták és elfogyasztották ... Egy másik tanteremben varró­gépek zaja ütötte meg fülün­ket. A lányok éppen blúzt varr­tak. Az előző órán pedig szok­nyát készítettek... A gyakorla­ti oktatás érdekessége az is, hogy az iskola mindkét tagoza­tán a növendékek gépkocsive­zetői jogosítványt is szereznek. Ugyancsak a gyakorlati oktatás keretében kötelező hazai és külföldi tanulmányi kirándulá­sokon is részt vesznek, vala­mint a harmadik évfolyamban sítanfolyamot rendeznek. Egy­szóval: nagyon sokoldalúan képzett emberek lesznek az is­kola növendékei. Mindehhez hozzájárul az is, hogy a nagy jelentkezési szám lehetővé te­szi a tanulók legjobbjainak ki­válogatását. Az érdeklődés az iskola iránt óriási. A szakképzett káderek képzésének fontosságát már a bevezetőben említettük. Ennek ellenére az iskola csak nagyon korlátozott számban vehet fel növendéket. Az ok: helyiség­hiány. Jövőre ugyanis már két műszakban fognak tanítani. Az elkövetkező években azonban még a kétműszakos tanítás sem lesz elegendő. Szükséges len­ne tehát az iskola épületének kibővítése, melyet az igazgató véleménye szerint hozzáépítés­sel vagy ráépítéssel lehetne megoldani. Az épület kibővíté­sének szükségessége még an­nak ellenére is indokolt, hogv 1972-re tervezik egy új iskola felépítésének megkezdését. Az új iskola átadásáig ugyanis a helyiséghiány elkerülhetetlen problémákat okozhat. Kivált, ha az iskola felépítése el is hú­zódna. Az iskola épületének ki­bővítését csak akkor lehetne elkerülni, ha az új iskolát a tervezettnél korábban építenék fel. Az iskola internátusa azon­ban az elkövetkező években is elegendőnek bizonyul majd. Az Érsekújvári Közgazdasági Szakközépiskola vezetősége re­méli, hogy az illetékesek segít­ségükre lesznek a problémáik megoldásában. Ehhez mi csak annyit teszünk hozzá, hogy az iskolán látottak és a mai köve­telmények figyelembevételével ennek az ügynek mindennemű támogatását csak helyeselhet­jük. FÜLÖP IMRE SZAKKÁDEREIT NEVELIK

Next

/
Thumbnails
Contents