Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-17 / 90 . szám, csütörtök

T Tolmács és hivatott műfordító nélkül a kultúra és irodalom szellemi áramlatai elakadnának a nagy tömegek számára áthághatatlan nyelvi akadályokon. Hiába teremtette volna meg Goethe a világirodalom fogalmát, műfordítók nélkül nem lenne igazi világirodalom. Pedig mennyire háládatlan szerep a műfordítóé. Az olvasó többnyire tudomásul se veszi a nevét, inert már a könyvkiadói szokás is valahová a háttérbe, a második helyre szorított egy szerényen szedett sorba: translation, vagy fordította XY. Olykor ennek a szerény második helynek a homályából mégis előbukkan egy-egy név, egy-egy szeretetre méltó egyéniség, akiről kiderül, hogy egész életét arra áldozta, hogy a szellem áramlását igazi áramlássá, s a világirodalom fogalmát teljesebbé tegye. Így találkozunk Hajdú Henrik nevével, akinek nem tudjuk eléggé megköszönni, hogy Ibsen művét, a teljes Ibsent és nemcsak Ibsent, hanem Andersen, Hamsun és Fontoppidan művét ajándékozta nekünk, magyaroknak, az eredetihez méltó, korszerű nyelven. Budapesten egy könyvkereskedés pultján akadt a kezembe Ibsen színműveinek két vaskos kötete, diszkrét barna bőrkötésben, kézzel tapintható valóságában egy teljes életmű. S aztán találkoztam magával a fordítóval, pontosabban az Ibsen-művek magyar újraalkotójával ls. Azóta arcvonásai elválaszthatatlanul összefolynak emlékezetemben észak komor zsenijének arcvonásaival, aki oly mélységes rokonszenvvel tekintett annak idején a szabadságharcát vívó magyarságra, s ugyanakkor kikel a dánokat szorongató „vad német horda" ellen. Hazájában annyira nem méltányolták, annyira gyűlölték Ibsent, hogy inkább önkéntes száműzetésben élt teljes húsz éven át, hol Drezdában, hol Münchenben. S ha nem is keresem erőszakkal az analógiát, az alkotó és fordítója sorsa között, mégis meg kell állapítani, hogy a gyűlöletből, félreállítottságból neki is kijutott. Ez másképpen nem is történhetett annak idején az ellenforradalom földjén olyan személyiséggel, mint Hajdú Henrik, aki tizenkilencben az írók direktóriumának volt tagja, majd szembeszállt a munkásságot eláruló Peyer-klikkel. Az igazi elismerést nem a magyar közvéleménytől kapta, hanem a norvég királytól, aki 1939-ben műfordítói tevékenységéért a Szent Olaf Rend lovagjává ütötte, akkor első ízben és másodszor ez év elején. Ezt a másodszori elismerést különös, talán nem is véletlen körülmény tette felejthetetlenné szániára: a kitüntetést Ibsen dédunokája Tan ered Ibsen nyújtotta át neki. Megkérdeztem tőle, hogyan is jutott arra az elhatározásra, hogy Ibsen műveit fordítsa. Hát hogyan? Ahogy egy tizenhat éves rajongó diák jut el élete komoly elhatározásaihoz. Az újpesti kocsis kisfia akkoriban gimnáziumba járt; s miért volna különös, hogy épp a legszegényebb rétegekből kiszakadt fiakban lobog fel legerősebben a tudás vágya és a szépség utáni áhítozás. — Kezembe került egy esztétikailag gyenge námet Peer Gynt fordítás. Annak alapján megcsináltam három felvonást. Aztán kezembe került egy kitűnő, ugyancsak német Brand-fordítás, s rádöbbentem, hogy milyen hiábavaló munkát végeztem. Akkor támadt bennem az ötlet, hogy bementek Oregersen úrhoz a norvég követhez. A?7al állítottam be hozzá, hogv szegény diák vagyok, és meg akarom csinálni Ibsent. Tegye lehetővé számomra, hogy megtanuljak norvégül. A hetvennyolc éves Hajdú Henrik még most is jólesően elmosolyodott egykori diákos ötletén: — A norvég követ azt mondta, Sörensen Erik fogja tanítani magát. Ingyen. Sörensen Erik Budapestre vetődött norvég volt, egyébként orvosi műszerész. Egy fél év múlva elkezdhettem Ibsen fordítását. Mikor az első verses drámákat kiadtam, maga Ady Endre gratulált nekem a fordításokhoz. A Tanácsköztársaság bukása után barátai figyelmeztették, ne vallja magát nyíltan kommunistának, mert az életébe kerülhet, mégis megtette. A nyílt színvallás következményei nem várattak sokáig. Csakhamar a leghihetetlenebb nyomorba került. El kellett hagynia lakását. A szomszédban egy kerti kunyhóban húzódott meg családjával. Az ebéd gyakran krumpli vagy csak a krumpli héja volt. Mikor Heltai Jenő értésült nyomorúságáról, megbízta, fordítsa le a teljes Ibsenművet. Heltai Jenő akkoriban az Atheneum Kiadó ügyvezető igazgatója volt, a Tanácsköztársaság idejében ugyancsak tagja volt az írók direktóriumának. így természetesnek vehető, hogy épp erről az oldalról érkezett a segítség ... Huszonegy elején a Szociáldemokrata Párton belül mozgalom indult Peyerék ellen. Ugyanis P e y e r huszonöt képviselői mandátum ellenében paktumot kötött Betlenékkel és lemondott az osztályharcról. Volt Zalaegerszegen akkoriban egy internáló tábor, ahova azokat küldték, akiket a Horthy-rendszer a polgári perrendtartás szerint nem marasztalhatott el és jogilag ártatlanoknak kellett tekinteni őket. A tábort csak nem akarták feloszlatni. Hajdú Henrik az országos pártvezetöségben már huszonkettő elején felvetette a kérdést, hogy lehetséges az, hogy van huszonöt képviselője a pártnak, de Zalaegerszeg még mindig megvan. A válasz az volt, hogy gyengék, nincs annyi befolyásuk, hogy eredményt érjenek el. Kiderült nem is kérték a tábor felszámolását. Mindaddig azt hitte Peyerékről, hogy becsületes emberek. Akkor gyanú támadt benne, hogy lepaktáltak. Az országos vezetőségben nyíltan megkérdezte, miért nem kértek engedélyt, hogy tárgyaljanak Be t len n el, megkapták volna a felhatalmazást, hiszen óriási többségük volt az ellenzékkel szemben. Nyíltan szemükbe vágta, hogy gyalázatos árulást készítenek elő, annyira, hogy saját híveiknek se merik elmondani, mire készülnek. Nagy botrány tört ki. Peyer hívei agyon akarták verni. Három évi tagadás után bevallották, hogy igenis, van paktum. Az ellenzéki mozgalom a londoni Internacionáléhoz fordult, hogy bélyegezze meg Peyerék árulását. Ugyanis nem fordulhattak Moszkvához, mert akkor betiltották volna a pártot. A londoni Internacionálé döntőbíróságot nevezett ki, mely 1925. január 25-én Bécsben ült össze. Peyerék bírája Kari K a u t s ky volt, az ellenzéké Ottó Bauer. Jelen volt az Internacionálé titkára, Friedrich Adler és főtitkára, Tom Shaw is. A döntőbíróság elnöke Luis de Brouckere volt. Az ellenzéket harmadmagával Hajdú Henrik képviselte. Még Kautskyt is sikerült meggyőznie Peyerék árulásáról, olyannyira, hogy ellenük szavazott. A döntőbíróság kimondta, hogy ilyen árulás még nem esett meg a szociáldemokrácián belül. Huszonötben Hajdú Henriket, aki tizennyolc éves korától részt vett a munkásmozgalomban, beválasztották az MSZMP országos vezetőségébe. — Örök büszkeségem, hogy Landler Jenő javaslatára választottak be, — mondta Hajdú Henrik. Mindeddig elkerülte a börtönt. Rákosival együtt került a vádlottak padjára. Rákosival együtt. Keserű ráncok jelentek meg a szája körül és homlokán: — Kelen Jolán és Szekér Nándor szervezték a fiatal munkásokat. Nem helyeselték, hogy Rákosi hazajött. Attól féltek, leleplezik és vele együtt veszélybe sodródik az egész mozgalom. Rákosi senkiben sem bízott, csak egy Sámuel Lajos nevezetű besúgóban. Fel is jelentette Rákosit és Vas Zoltánt is. — A börtönben fejeztem be a tizennyolc éves koromban megkezdett Brand-fordítást... Hajdú Henrik másodszor 1960-ban kapott megbízatást a teljes Ibsen fordításra. Hat évvel később, hetvenhetedik születésnapján jelent meg. Hajdú Henrik tagja a Norvég és a Dán írók Szövetségének. Tagja a Norvég Akadémiának is. Nyolc nagy kitüntetés viselője. Két ízben kapta meg a legnagyobb norvég kitüntetést: a Szent Olaf Rend lovagjának címét. Ö az az ember, aki azt mondja magáról: — Megkaptam mindent az élettől, ami csak elérhető. — És mégis azt mondja: — Boldogtalan vagyok — mert nincs utódom. A messzi északról idevilágoló fény bűvölte el, és most attól fél, nem lesz, aki az onnan érkező áramlást biztosítsa és tartóssá tegye. Még aggodalma is tiszteletreméltó. BABI TIBOR Húszéves a magyar néphadsereg művészegyüttese Gazdag m úit. b íztató távlat Húsz évvel ezelőtt — 1949. április 29-én — tartotta első nyilvános fellépését a magyar néphadsereg művészegyüttese. Az együttes az eltelt két évtized alatt hatezer alkalommal lépett a közönség elé, s műsorát mintegy 6 millió néző tekintette meg. A hazai fellépéseken kívül több alkalommal külföldön is bemutatkozott. Mindjárt megalakulása után a Szovjetunióban szerepelt. Az 1952-ben Lengye'országban, 1955-ben az L": 5 llglWk i ^Ä

^jj - H i K * ' si®* :gf. mm% --'-m y Jlk

w : AZ EGYÜTTES EGYIK MŰSORSZÁMA NDK-ban, 1956-ban a Bolgár Népköztársaságban, majd három hónapon keresztül a Kínai Népköztársaságban turnézott. Hazánkban 1959-ben ismertük meg az együttest. 1960ban ismét Bulgária, majd a Román Népköztársaság fővárosa, Bukarest volt vendégszereplésének színhelye. A múlt évi események miatt csehszlovákiai vendégszereplése későbbi időpontra halasztódott el. A magyar néphadsereg művészegyüttese megalakulása óta szép és gazdag utat tett meg, forró elismerésre talált a katonaszívekben és az egész országban éppen úgy, mint külföldön. 1953-ban jó munkája elismeréséül a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki. Az elkövetkező jubileumkor bizonyára még szebb eredményekkel dicsekedhet az együttes, s úgy odahaza, mint külföldön igyekszik majd tovább öregbíteni Jó hírnevét. —

nl— ORVOSI TANÁCSADÓ Vigyázzunk a hajunkra Kedvező hatással van a hajzatra a vitamintartalmú rendszeres étkezés (zöldség, gyümölcs), az elégsäges pihenés és a rendszeres alvás, a szabad levegőn valA tartózkodás. Szóval mindaz, ami erősíti a szervezet egészségét, viszont ártalmas az erős napozás, a túlzott izzadás (amit olykor különösen a nyári hónapokban a kevéssé szellős fejfedő hordása is okozj. A hajápolás alapja a rendszeres hajmosás, ha száraz a hajunk háromhetenként, ha zsíros akkor 10—12 naponként egyszer. Sohase mossuk azonban hajunkat gyakrabban, mint hetenként egyszer, és ritkábban, mint havonta egyszer. Legalkalmasabb a lágy (eső-, forralt) viz, a kemény vizet kevés szódabikarbóna hozzáadásával lágyíthatjuk. A szappanok közül csak a zsíros és habzó készítményeket használjuk, amelyek nem tartalmaznak semmiféle lúgos anyagot. Ugyanez érvényes a samponokra is. A samponok gyakran tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek elősegítik a haj növekedését (lecitin, tojássárgája és mások). Fontos a tökéletes öblítés, hogy eltávolítsunk minden szappant vagy samponmaradékot. Az öblítövízbe tehetünk ecetet (egy kanál 8 százalékos ecetet egy liter vízbe) vagy citromot, esetleg kis mennyiségű citromsaavt (citrodeko). Utána a hajat durvább törülküzűvel szobahőmérsékleten jól megszárítjuk. A villanyszárító törékennyé teszi a hajat. A fejbőr verejték- és zsirmirigyeket tartalmaz. A lejzsír kiválasztódik közvetlenül a hajtüsszűkbe, és a haj felszínét hártyácskák formájában befedi, amivel rugalmasságot és fényt ad neki. Ettől a természetes zsírosodástól meg kell különböztetni a zsírmirigyek fokozott tevékenysége következtében keletkező hajzsfrosodást. Ez esetben tíz-tizennégy naponként egyszer mossunk hajat meleg vízzel és zsíros szappannal, esetleg samponnal. Ne használjunk szárító készítményeket (szeszoldatokat) gyakran és hoszszabb időn át, mivel az erős kiszárítás fokozott tevékenységre ingerli a zsírmirigyeket. A samponok közül beválik az olajos sampon, mert az zsirosságával tompítja a zsírmirigyek tevékenységét. A túl zsíros haj ellentéte a száraz haj: ennek oka a zsírmirigyek csökkent tevékenysége vagy a helytelen hajápolás. Gyakori kísérő jelensége a viszketés és a korpaképződés. Oka lehet a gyakori fejmosás, vagy lúgos tartalmú szappanok vagy samponok használata. A haj erős zsírtalanítása szeszes oldatokkal és hajvizekkel, vagy a gyakori ondolálás, a festés és szőkítés káros hatással van. Egyes esetekben az A vitamin hiányáról, az idegtevékenység vagy a belső elválasztású mirigyek működési zavarairól van szó. Száraz hajat 14—21 naponként forralt vízzel és olajos samponnal, esetleg tojássárgás vagy leticin tartalmú samponnal mossuk meg A haj leggyakoribb betegsége a hullás. Tudatosítani kell azonban, hogy az elhalt haj kihullása normális jelenség és ezeket a hajszálakat új hajszálak pótolják. Hasonlóképpen a férfiaknál a haj ritkulásának keletkezése a halánték körzetében nem jelent még hajbetegséget. Megbetegedésről beszélünk akkor, ha a hajritkulás a lej egész hajas részén következik be vagy kerek helyek keletkeznek, ahol a haj teljesen kihullott. ismerünk hajhullást, amely különböző fertőző betegségek (influenza, hastífusz) okoznak, de az a fertőzés megszűnése után néhány hónappal rendszerint mag3tól rendbejön. Erős idegmegrendülések és a szervezet kimerülésével, a belső elválasztású mirigyek (pajzsmirigy, nemi mirigyek) zavaraival járó betegségek is kedvezőtlen hatással lehetnek a haj növekedésére. Máskor szülés után jelentkezik a hajhullás. Mindez szakorvosi vizsgálatot igényel, mivel az ilyen kellemetlen jelenség csak az általános baj jele, ami helyes kezeléssel kedvezően beiolyásolható. Ha a hullás a fejegész hajas részén elterjed, sőt a többi szőrzetnél is, szintén alapos bőrgyógyászati viszgálatot és kezelést kíván. Ezt a megbetegedést összefüggésbe hozzák a refrakciós szemhibával, idegbántalmakkal vagy a belső elválasztású mirigyek zavarával. A hajhullást gyakran a zsírmirigyek tevékenységének a zavara okozza. Nőknél csak hajritkulásra kerül sor. Férliaknál idővel teljesen kihull a haj, a halántékon és a tarkőn. A kezelés szakorvos, bőrgyógyász kezébe való. Ajánlunk vitamindús táplálkozást, fejbőrmasszázst, szeszes bedörzsölést, amit az orvos fr elő, valamint tojássárgájának hajmosás előtt a fejbőrbe való bedörzsölését. Bedörzsölés után mintegy IS perccel fejet mosunk semleges szappannal vagy samponnal és alaposan leöblítjük a hajunkat meleg forralt vízzel, amibe ecetet vagy citromsavat tettünk. A gyógyítás mindig hosszadalmas. Az eredmény csak az orvosi rendelkezés néhány hónapos türelmes betartása után jelentkezik. Az eddig említett okokon kívül a bajhullás oka más bőrbetegség is lehet. Akár gombamegbetegedésről, vörös, lapos bőrpenészről vagy más betegségről van szó, a kezelés kizárólag bőrgyógyász kezébe való. A hajhullás itt csak más alapvető betegség jele, amit gyógyítani kell. Az esetben, ha a bőrbetegség még nem képez heget, kigyógyítani kell. Az esetben, ha a bőrbetegség még nem képez heget, kigyógyítása után újból kinő a haj. r Dr. EUDOVIT SlNKA