Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-16 / 89 . szám, szerda

néhány sírban Megkezdődtek •a bolgár—osztrák tárgyalások Az anguillai helyzet továbbra is megoldatlan 1989. A 1Ö-HA1ALMI üENFI leszerelési értekezlet kedden elhatározta, hogy ezentúl hetenként nem kétszer, hanem háromszor tart ülést. A leszerelési értekezlet szovjet és amerikai társelnöke a keddi ülésen elfogadta azt az angol, mexikói és svéd javaslatokat, hogy a 18-tagú leszerelési bizottság a jövőben kedden, szerdán és csütörtökön tartsa tanácskozásait. KEDDEN plenáris üléssel éri véget a KGST szénbányászati állandó bizottságának 30. ülése, amely április 10-én kezdődött Budapesten. Az ülésen részt vettek az európai KGST tagországok küldöttségei. Meghívottként részt vett a bizottság ülésén a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal megbízottja. A FALN venezuelai ellenállási szervezet hétfőn közzétett közleménye szerint a partizánok a jelenlegi körülmények kőzött nem teszik le a fegyvert, mivel Caldera elnök politikája nem különbözik lényegesen a Leone-kormány politikájától. A GRECSKO marsall szovjet honvédelmi miniszter meghívására kedden hivatalos látogatásra lengyel katonai küldöttség érkezett Moszkvába. A küldöttséget W. Jaruzelskl tábornok, Lengyelország honvédelmi minisztere vezeti. M. H. STANS, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere kedden Brüsszelből Hágába érkezett. Stans kéthetes nyugateurópai körútján a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről folytat tárgyalásokat. ARGENTÍNA egyik tartományában hétfőn éhségsztrájkba kezdett 11 egyetemi hallgató, így akarják kifejezésre juttatni tiltakozásukat a tartomány vigasztalan gazdasági helyzete ellen. DÉL-KOREÁBAN hétfőn éjszaka a rendőrség országos méretfi razziát tartott, melynek során 1100 személyt tartóztattak le. MEXIKÖ fővárosában a rendőrség egy diáktüntetés során 70 személyt vett őrizetbe. A tüntetők a kormány politikáját bírálták. JÄN TABACEK miniszter vezetésével Kairóból elutazott a csehszlovák kereskedelmi küldöttség, amely egy hétig tartózkodott az Egyesült Arab Köztársaságban. NY. PATOLICSEV szovjet külkereskedelmi miniszter hétfőn Michael Debré francia külkereskedelmi miniszterrel folytatott tárgyalásokat a két országot érintő gazdasági és kereskedelmi kérdésekről. PÚJA FRIGYES, a magyar külügyminiszter első helyettese Ottó Winzer külügyminiszter meghívására az NDK fővárosába látogatott. MOSZKVÁBAN tegnap megkezdődött a Nemzetközi Bank tanácsának ülése, amelyen a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak fejlesztését vitatják meg a tagállamok képviselői. Afrikai országok értekezlete Lusaka — Lusakában, Zambia fővárosában hétfőn megkezdődött 14 közép- és kelet-afrikai ország háromnapos értekezlete. A gazdasági fejlődésről, a nemzeti felszabadítást mozgalomról és a nigériai polgárháborúról tárgyalnak. A tanácskozáson felvetődhet a résztvevő országok védelmi szövetségének megalakulása is védekezésül a Dél afrikai Köztársaság, Rhodesia és Portugália katonai fenyegetése ellen. Várható, hogy Malawit élesen elítélik, mivel az az Afrikai Egység Szervezetének határozatai ellenére gazdasági és politikai kapcsolatokra lépett a Dél-afrikai Köztársasággal. A tanácskozáson részt vesz Hailé Szelasszié etiópiai császár, Azhari szudáni elnök, Nyerere tanzániai elnök, Obote ugandai elnök, Kaunda zambiai elnök, Nicombero burundi elnök, valamint Csád, a kőt Kongó, Kenya, Malawi, Rwanda és Szomália küldöttsége. Bécs — Az osztrák kormány hétfőn este vacsorát adott Todor Zsivkov bolgár miniszterelnök és kísérete tiszteletére. Klaus osztrák kancellár a vacsorán mondott beszédében a többi között kijelentette: Ausztria arra törekszik, hogy bővítse az államközi együttműködést a különböző területeken, s ily módon járuljon hozzá a béke Európájának megteremtéséhez. T. Zsivkov válaszbeszédében kiemelte: „Az elmúlt években kiszélesedett bolgár—osztrák politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok jó példát adnak a gyümölcsöző együttműködésre." A Varsói Szerződés államainak az a véleménye, hogy Európa népei egyesült erővel megértésre juthatnak korunk olyan központi kérdésében, mint Európa megóvása új katonai konfliktusoktól. Kedden délután Bécsben megkezdődtek a politikai tárgyalások Todor Zsivkov bolgár kormányelnök és az osztrák államférfiak között. A megbeszéléseken részt vesznek a Zsivkov kíséretében lévő államférfiak, osztrák részről Klaus kancellár, Waldheim külügyminiszter és Mitterer kereskedelemügyi miniszter. Újabb „nagy ugrás" a kínai mezőgazdaságban? London — A kínai rádióállomások jelentése szerint az országban folytatódik az a kampány, amelynek keretében diákokat és fiatal értelmiségieket küldenek vidékre. A belső mongóliai állomás közölte, hogy a tartományba megérkezett az odairányított több mint 1000 főből álló sanghaji értelmiségiek és diákok első csoportja, akik az állattenyésztésben és mezőgazdaságban dolgoznak majd. A tavaszi munkákkal kapcsolatban a városokból falvakra küldöttek száma emelkedett. Sok katona is részt vesz a mezőgazdasági munkákban. Az egyik hír szerint csupán Pekingből 110 000 katonát küldtek mezőgazdasági munkára. Hong Kong-i megfigyelők ezt a Jelenséget nemcsak a politi- . kai tisztogatással, hanem egy újabb „nagy ugrás"-sal hozzák kapcsolatba. Washenko amerikai mezőgazdasági szakember szerint Kína Ismét „nagy ugrásra" készül a mezőgazdaságban. A falvakban számos reformot hajtottak végre, kampányt indítottak, amelynek célja a háztáji gazdaságok korlátozása. A mezőgazdasági üzemeknek nagyobb felelősségük lesz majd a pénzügyi kérdésekben. Az amerikai szakember szerint Hunan tartományban, Mao Ce-tung szülőföldjén mintagazdaságokat létesítenek. Ezen a vidéken ez évben a gabonatermelést 15—20 százalékkal akarják emelni. AZ AKAHATA BÍRÁLJA A KÍNAI PÁRTKONGRESSZUST Tokió — A Japán Kommunista Párt központi lapja, az Akahata keddi kommentárjában kifejti, hogy a Kínai Kommunista Párt IX. kongresszusának semmi köze a marxizmus-leninizmushoz. A kongresszus Mao Ce-tung eszméinek az abszolutizálását és utódjának, Lin Piaonak a kijelölését szolgálta, s erre — a japán lap kommentátora szerint — nincsen példa a nemzetközi munkásmozgalomban. A kongresszuson tulajdonképpen új párt alakult, mégpedig Mao klikkjének a pártja. SHARP: Kína nem köti feltételhez a diplomáciai kapcsolatok felvételét Tokió — A kanadai kormány, mihelyt sikerül diplomáciai kapcsolatot kötnie a Kínai Népköztársasággal, de facto elismeri a tajvani kormányzatot is, — jelentette ki Tokióban M. Sharp kanadai külügyminiszter. Sharp hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság nagy érdeklődést tanúsít a diplomáciai kapcsolatok felvétele Iránt, ugyanakkor a kanadai kormány döntése a kapcsolatok felvételéről széles körű támogatásra számíthat a lakosság körében. A Stockholmban sorra kerülő tárgyalások időpontját mindKommentárunk \A/ashlngtonban a múlt hét " végén fejeződött be az Atlanti Szövetség fennállásának 20. évfordulója alkalmából összehívott jubileumi NATO-tanácsülés. Am a nagy katonai pompa, a látványos rendezés sem tudta leplezni azokat a mélyülő ellentéteket, amelyek közepette a NATO tagállamok külügyminiszterei megkezdték tanácskozásukat. Augusztus 24én ugyanis lejár a szerződés hatálya, s egyes tagállamok erősen kételkednek benne, vajon szükséges-e ennek az agresszív tömbnek a további fennállása. A North Atlantic Treaty Organisation, röviden a NATO megalakításáról szóló szerződést 1949. április 4-én írták alá. E puszta tény is a Hitler-ellenes koalíció elveinek megszegését jelentette a nyugati hatalmak részéről. Meghiúsította a sokat szenvedett európai népek reményét, hogy a német fasizmus feletti győzelem alapján létrejöhet az európai kollektív biztonság megbízható rendszere. A NATO egyre inkább a nyugatnémet imperializmus eszközévé vált, miután az NSZK 1954-ben ugyancsak tagja lett az agresszív katonai tömbnek. Amikor ma a világsajtó a NATO-n belül mélyülő ellentéeddig nem tűzték ki, s figyelemre méltó, hogy Kína a diplomáciai kapcsolatok felvételét mindeddig nem kötötte feltételhez. A kanadai külügyminiszter cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy kormánya közvetíteni óhajt Kína és az Egyesült Államok között. Sharp a külpolitikai tudósítók tokiói klubjában kijelentette, hogy az az elhatározás, miszerint Kanada kivonja egységeit a NATO kötelékeiből, közvetve összefügg a Kínához való közeledéssel. London — Annak ellenére, hogy Webster, Anguilla vezetője elítélte a britellenes tüntetéseket és visszavonta a népszavazásra vonatkozó javaslatát, megfigyelők úgy vélik, hogy a helyzet megoldása még mindig messze van. A sziget 6000 főnyi lakosságának többsége Webstert támogatja és az ellenzék aránylag gyenge. Angol hivatalos körök is elismerik, hogy Anguillán csakis Webster által lehet uralkodni. Webster azonban kitart az angol csapatok távozása mellett. Azt állítja, hogy az angolok megsértették a lord Caradonnal kötött megállapodását azzal, hogy rendkívüli intézkedéseket vezettek be, mely gyakorlatilag a statáriummal egyenlő. Webster hajlandó lenne kompromisszumra, viszont a radikális csoport, amely megakadályozta őt abban, hogy ismét tárgyaljon lord Caradonnal, tüntetéseket szervez. Az angol külügyminisztérium véleménye szerint a szigeten a helyzet áttekinthetetlen és a megoldása hosszabb Időt igényel. Stewart külügyminiszter beismerte, az angol kormánynak türelmet kell tanúsítania. Londonba érkező hírek szerint a megszálló csapatoknak nem sikerült kapcsolatot kötniük a lakossággal. Az angol kormány megerősíti csapatalt Anguillán, mivel el akarja fojtani a megszállás elleni tiltakozó mozgalmat — írja a TASZSZ londoni tudósítója. A tüntetések megmutatták, hogy a lakosság Webstert támogatja, aki a brit csapatok feltétel nélküli távozását követeli. ÁLLAPOT MÖMTSERRAT SZ1GETEN London — A brit külügy- és nemzetközösségi minisztériumban kedden bejelentették, hogy rendkívüli állapotot hirdettek ki a Karib-tenger térségében fekvő Montserrat angol gyarmaton. A 14 000 lakosú kis szigeten hétfőn zavargások robbantak kl, és támadást intéztek a rendőri erők ellen. A sziget kormányzója, Dennis Gibbs nyolcórás kijárási tilalmat rendelt el. Az angol illetékes helyek véleménye szerint a montserratl zavargásoknak nincsen politikai háttere. A lakoság felháborodását egy összetűzés váltotta kl, amelybe egy rendőr ls belekeveredett. Trudeau a NATO-rol Ottawa — Trudeau kanadai miniszterelnök a Liberális Pártnak a nyugati tartományokban tartott gyűlésén részletesen kifejtette a NATO-val kapcsolatos álláspontját. Kijelentette, hogy a NATO túlságosan nyilvánvaló katonai szövetséggé vált, s gyakorlatilag meghatározza Kanada védelmi politikáját. A védelmi politika viszont rányomja bélyegét az ország egész külpolitikájára. „Nincs külpolitikai irányvonalunk, kivéve azt, amely NATO-tagságunkból fakad, holott Ilyesminek nem volna szabad megtörténnie egyetlen országban sem" — mondotta. A miniszterelnök kifejezte azt az aggodalmát, hogy Kanada akarata ellenére komoly katonai konfliktusokba sodródhat a NATO-hoz tartozása révén. A kanadai képviselőházban hétfőn mondott beszédében Trudeau megvilágította április 3-i A SZOVJETUNIÓBAN kedden Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz 279. mesterséges holdat. EGY KOLUMBIAI belföldi járat repülőgépének pilótáját hétfőn este arra kényszerítette három felfegyverzett utas, hogy a havanai repülőtéren szálljon le. bejelentését, amelynek értelmében Kanada fokozatosan csökkenti Európában állomásozó haderejét. Közölte, hogy kormányának nem áll szándékában, hogy augusztus előtt végleges döntést hozzon a csökkentés Időpontjáról és mérvéről. A végleges döntés előtt a kanadai kormány Fehér Könyvben fogja megvilágítani külpolitikáját. Hadgyakorlat a Földközi-tengeren Moszkva — A moszkvai Pravda ankarai tudósítója a lap keddi számában a NATO küszöbönálló Földközi-tengeri hadgyakorlatairól megállapítja: az Északatlanti Tömb április 20-tól május 2-lg tartó hadgyakorlatai, amelyekben az Egyesült Államok, /Wiglia, Olaszország, Törökország és Görögország több mint 60 hadihajója és 300 repülőgépe vesz részt — provokációs jellegűek. A tudósító nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a hadgyakorlatok a Szovjetunió és más szocialista országok közvetlen közelében, továbbá az arab országok ellen elkövetett Izraeli agresszió által előidézett éles feszültség körzetében zajlanak majd le. tekről ír, azt az aggodalmat tükrözi, amelyet a bonni militarizmus előretörése kelt a nyugati országok körében. Nyugatnémet revansvágyó politikusok Ellentétek jegyében uralták a tömb kulcspozícióit, s kétségtelenül ez késztette a francia kormányt, hogy vonja ki egységeit a NATO-ből és tegye ki szűrét Párizsbői a NATOfóparancsnokságnak. Hasonló meggondolások késztették most Kanadát arra, hogy bejelentse, folyamatosan kivonja csapatait Európából. így azután a jubileumi tanácskozáson is heves viták robbantak ki, amelyek még a vártnál is mélyebb nézeteltéréseket tártak fel. A vita középpontjában a Varsói Szerződés budapesti felhívására adandó válasz állt, de komoly nézetkülönbséget mutatkoztak meg Kanada és egyes nyugat-európai országok között a csapatkivonások ügyében ls. Brandt nyugatnémet külügyminiszter megkísérelte rábírni Kanadát elhatározásának megmásítására — még a zárónyilatkozat elfogadása előtti órákban is —, de eredménytelenül. Brandt — mint várható volt — Washingtonban más húrokat pengetett a budapesti felhívásban javasolt európai biztonsági értekezlet öszszehlvásának kérdésében, mint előzőleg odahaza. Míg Bonnban pozitívan reagált az értekezlet gondolatára, Washingtonban már az amerikai, francia, angol külügyminiszterekkel együtt kétségbe vonta az ilyen értekezlet összehívásának az időszerűségét. Ezzel szemben Nenni olasz külügyminiszter és több más felszólaló pozitív választ sürgetett a budapesti felhívásra, hogy mielőbb tárgyalások kezdődhessenek a biztonság kérdéséről. A miniszteri tanács nem foglalt véglegesen állást Nixon korszerűsítési Javaslataival kapcsolatban. Az amerikai elnök hárompontos tervében állandó és szoros tapasztalatcserét javasolt megfelelő nemzetközi szervezetek útján a szövetséges országok között. E javaslata azonban hűvös fogadtatásban részesült, s a döntést későbbre halasztották. A résztvevők egységes álláspontjának hiányát tükrözi a kétnapos tanácskozásról kiadott zárónyilatkozat is. Ez a lényegében kompromisszumos állásfoglalás elcsépelt frázisokkal Igyekszik bizonygatni, hogy a NATO-országok készek tárgyalni a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal. Mivel Európa biztonságának kulcskérdésében, a német kérdésben, a közlemény telfesen a bonni követeléseket támogatja, a tárgyalási készség őszintesége nagyon ts kétséges. A mélyülő ellentétek ellenére az Atlanti Tanács tagjai végül is abban egyetértésre jutottak, hogy „szükséges a NATO katonai erőtnek fenntartása és erősítése". Tehát, mint a szövetség fennállásának 20 éve alatt minden alkalommal, most is a hidegháborús irányvonal hívei kerekedtek felül, s ezért — mint a közlemény hangoztatja — „a NATO tagállamok folytatják a megfelelő hozzájárulást a közös védelemhez, és elrettentő erőhöz, mind a hagyományos, mind a nukleáris fegyverek terén". Összefoglalva a washingtoni tanácskozás eredményét, látható, hogy a leglényegesebb kérdésre adós maradt az egyértelmű válasszál, s az óvatos megfogalmazású nyilatkozat az európai biztonsági tárgyalások elodázását célozza. P. b