Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-13 / 15 . szám, Vasárnapi Új Szó

P rágából kelte­mes tavaszi idő­ben kelt útjára gépmadarunk, de a berlini repülőtéren hó és hűvös szél foga­dott bennünket. Utunkat folytatva láttuk, hogy sokhelyütt be van fagyva a tenger. Esteledett, mire az Arlanda elnevezésű repülőtéren talajt ért a gépünk. Onnan mintegy 30 km-re volt a svéd főváros. Festői környezet­ben, remek úton haladt gépkocsink és hamaro­san a pompásan kivilá­gított északi metropolis­ba értünk. Az ereszekről jégcsapok csüngtek, de az utcákról eltakarítot­ták a havat. Az elszállásolás után szoba­társammal nekiláttunk a szálló közvetlen közelsége felfedezé­sének. A Kungsgatanra, Stock­holm egyik főutcájára értünk. A csupafény áruházak tőszom­szédságában megpillantottuk a Konzerthauset épületét, ahol évente december elején osztják kl az irodalmi Nobel-díjat. Ital és kábulat Az épület előtt éppen fiata­lok csoportja hangoskodott. Torzonborz külsejükről ítélve ittasoknak tartottam őket, de mint később kiderült, kábító­szerek fogyasztói voltak. Vise­letük bő halásznadrág, majd­nem földig érő fecskefarkú ka­bát ' és formátlan kalap volt, lábukat cúgos cipő borította. Egyikük éppen azzal foglalatos­kodott, hogy különböző színű festékkel éktelenítette el a be­járatnál lévő szoborcsoport alakjainak ágyékát. Reggel ugyanarra jártam, de a mester­mű nyomát már nem találtam. Ki, s mikor tűntette el, nem tudom. Svédországban elvben csak a felnőttek vehetnek szeszes italt a boltokban, de a fiatalok ki­játsszák ez a tilalmat. Juttatás ellenébenaz idősebbekkel vetet­nek maguknak. Egy azonban bizonyos, Svédországban ittas ember nem kap italt az üzletek­ben. Az iszákosságnál lényege­sen elterjedtebb a kábítószerek használata. Ezzel még az isko­laköteles gyerekeknél is talál­kozhat az ember. Ez az, amitől legjobban irtóznak mindazok, akiknek nem közömbös, mi lesz a fiatalsággal. A narkomanok soraiból kerülnek kl a tolvajok és betörők is, mert a megked­velt kábítószert máskor is meg akarják szerezni, bármibe ke­rüljön is. Szállodánkkal szemben egy régebbi ház ajtajára a követke­ző volt felírva: „Belépés csak lányoknak és fiúknak, 16—23 évig." Fülsiketítő zene hallat­szott ki, többen mentek be, s még többen kifelé erősen tán­torogva. Nem messze tőlünk, az egyik áruház kirakatában az izraeli áruk heteinek reklámjaként a bibliai Noé bárkáját mutogat­ták. A narkomanok egyike-má­sika kísértetiesen hasonlított a bárka egy-egy lakójára. Éjszakánkint többször talál­koztam a fővárosi aranyifjúság e képviselőivel, akik jódolguk­ban valóban nem tudták, mit Is csináljanak. Korszerű közlekedés A főutcákon, de a legkisebb utcák során is automata beren­dezések irányítják a forgalmat. Rengeteg az alul-, meg a felül­járó. A tereket, utcákat finom ívű, szinte törékenynek látszó hidacskák kötik össze, amelye­ket zömök Atlaszként egy-egy középen elhelyezett oszlop tart a magasba. Az utcákon személygépkocsik világválogatott tömkelege. A gépkocsivezetők fegyelmezet­tek. Ittas fejjel egyikük sem foglalna helyet a kormányke­rék mögött. Érdekes, hogy az autók északi Mekkájában alig­alig akad garázs. Egyrészt na­gyon drága, másrészt a svédek véleménye szerint a minőségi gépkocsinak hideget, meleget­esőt, havat, fagyot bírnia kell. Nagy tél idején a parkoló he­lyeken csekély juttatás ellené­ben felmelegítik a motort, s a gépkocsi vígan suhanhat célja felé. Az utcákon alig látni vágá­nyokat, mert a villamosokat már végleg kivonták a forga­lomból. Egy modern, nagy és hatalmas forgalmú város nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy még a nehéz­kes villamosokkal is körülmé­nyesebbé tegye a forgalmat. A személyszállítás dandárját az óraszerű pontossággal közleke­dő földalatti vasút, meg a sok modern busz bonyolítja le. Az utasról kiválóan gondoskod­nak. A földalatti nyíltszíni meg­állóin plexiből készült „S" ala­kú spanyolfal mögött bújhat a várakozó utas, s feje felett szé­les, de könnyű tető biztosít védelmet a csapadék ellen. Rengeteg a taxi és nem is drága. Mindegyikük távbeszélő összeköttetésben áll a központ­tal, hollétükrő állandóan tud­nak az irányító központban. Ahol minden kapható Az utcák szakadatlan során csupa üzlet. Az áru ekkora bő­ségével aligha találkozik má­sutt Európában az ember. .Az élelmiszer üzletben megkaphat­ja, ami szemnek-szájnak ingere, de másutt sem kapja kérdésére válaszul ezt a szót: nincsenl A déli gyümölcs kilójának ára megegyezik a földalatti vitel­díjával, de a különlegességeket kedvelő vásárló éppúgy vehet Herz, vagy Pick szalámit, mint gyulai kolbászt, frankfurti virs­lit, vagy prágai sonkát. A ke­nyérnek legalább hat válfajával találkoztam. Az óriás üzlethá­zakban békésen megfér egymás mellett az angol szövet és kon­fekció, a francia piperecikk, az olasz kötöttáru, a skót pullóver, a nyugatnémet fehérnemű, a kí­nai selyem. Még a legcseké­lyebb bevásárlást sem hagyják csak úgy puszta kézben elvinni. Mindent mutatós, reklámcélo­kat szolgáló füles zacskóba tesznek, s úgy adják a vevő ke­zébe. A stockholmi piacok merőben elütnek közép-európai roko­naiktól. Általában forgalmas helyen vannak, s minden piaci árusnak gumikerekű összerak­ható és szétnyitható kocsija van. Délután 3 körül mindegyik szedi a sátorfáját, s a piac­nak azután hűlt helye marad, sétánnyá alakul. A nemiség nem szenzáció Az egyik utcának néhány ki­rakatában pőrére vetkőzött nők és férfiak színes, vagy fekete­fehér fényképét, albumát kí­nálják megvételre. Néha annyi fáradságot vesznek, hogy a ne­mi aktus mozzanatát szalaggal vonják be, néha még annyit sem. Az őslakók rá sem hede­rítenek erre a látványosságra, s úgy vannak vele, mint Párizs erotikájával a nagyvilág, első­sorban az idegeneket érdekli. Cseperedő lányok-fiúk oda sem néznek, ha elhaladnak a kira­katok előtt. A nemi felvilágosí­tást Svédországban meglehető­sen korán kezdik- Már az alap­fokú iskolákban megismerked­nek a tanulók a szükséges tud­nivalókkal. A védekezés minden eszköze adva van és hozzáfér­hető, s ezért a svéd törvények nem ismerik a művi megszakí­tás engedélyezését, erre csakis az anya egészsége védelmének szempontjából kerülhet sor. Eb­ben az országban úgyis elég alacsony a szaporulat, ragasz­kodnak a világra készülő mag­zathoz. A lakás és virág kettőse Stockholmban szerencsésen keveredik a régebbi és az újabb házak sorozata a lakóne­gyed rengetegekben. Egyetlen település sem egyhangú, min­denütt bőven akad változatos­ság. Az ablakokban rengeteg a virág. Nem illik látogatóba menni anélkül, hogy a ház asz­szonyának virággal ne kedves­kedjen az ember. Akiket elkerült a háború A svédek nem győzik hang­súlyozni, hogy náluk találhat­juk földrészünk legmagasabb életszínvonalát. Őseik a 30 éves háború során idegen földet per­zseltek fel, s a háború kénkö­ves átka hazájukat aíóta sem látogatta meg. Ez az ottani jó­lét egyik alapja. A másik a ki­tűnően szervezett és északi ala­possággal végzett munka. A svéd áru mindenütt keresett és hatalmas jövedelmet biztosít az ország mintegy 7 millió polgá­rának. A svédek szeretik magu­kat az emberiség jótevőinek feltüntetni. Szívesen vállalnak közvetítő szerepet az itt-ott fel­izzó villongások során. Az ide­gennel szemben nem elfogultak mindaddig, míg náluknál nem megy jobban a sora. A mi kö­zép-európai arányainkhoz vi­szonyítva ott jelentősek az árak, csakhogy hol van az ösz­szehasonlításhoz szolgáló Igazi mérce? A svéd árakhoz viszo­nyítva kibírja az összehasonlí­tást az ottani polgárok kerese­te. Ha sor kerül áremelésre, azt nyomban követi a béreme­lés is. A párhuzam biztosítva van. A munkás átlagos havi ke­resete 1500 korona, de a szak­munkásé eléri a 2500-at is. Nagy az adó, ám a 16 éven aluli gyermekre kedvezmény és negyedévenként családi pótlék jár. Az üzemi és kórházi gyógy­kezelés ingyenes. A műtét után az orvos nem fogad el mást, mint legfeljebb virágot, amely­hez néhány köszönő szót tar­talmazó névjegy jár. Ha nem az üzemi orvost keresi fel a beteg, fizetnie kell, de a beteg­segélyző részben megtéríti a költséget. Gyógyszert akár 120 korona értékben is írhat kl az orvos, a beteg mindössze 15 koronát fizet érte. Szép, de borsos az ára A lakbér meglehetősen ma­gas. Egy 1955-ben épült házban 90 m 2 nagyságú lakásért 420 koronát kell fizetni, de a 18 évvel később elkészült ugyan­ilyen lakás bére 900 korona. Kétszobás összkomfortos laká­sért 300—400 koronát kell fi­zetni. Drága a kultúra, olcsó a tanulás A könyvek ára magas, 35—40 korona. Aránylag kis példány­számban készülnek. Jobb szín­házjegy 20—25, koncertjegy 12 —60, mozijegy 6—7 koronába kerül. Az alapfokú iskolákban ingya­nes a könyv- és tanszerellátás, meg a kosztolás. A főiskolákra különösen a fővárosban nehéz bejutni. Stockholmban a vizs­gák anyagát gépek segítségével értékelik kl. A protekció kizárt dolog. A semleges segíteni akarás A svédek sok vietnami árvát fogadtak be és néhány ezer eu­rópai menekültnek második ha­zát Igyekeznek biztosítani, bár újabban egyre inkább megnehe­zítik a bevándorlást. Azt hirde­tik a falragaszok, hogy be kell fogadni a vietnami háború szö­kevényeit, tüntetni kell a tibeti nép jogaiért, támogatni illik az izraeli áruk hetét. Utazni érdemes Az, utazás meglehetősen ol­csó, de a legolcsóbb, ha a svéd polgár szabadságát Spanyol­vagy Olaszországban tölti. Any­nyi pénzébe sem kerül, mint­ha ügyannyi időt otthon tölte­ne. A svéd, a dán és a norvég nyelv annyira hasonlít egymás­hoz, mint például a magyar pesti, nógrádi és erdélyi válto­zata. Nincs útlevél vagy vízum­kötelezettség, ha Dániába, Nor­végiába, vagy Finnországba kí­ván utazni valaki. A korona és az utca A 88 éves király kíséret nél­kül jár-kel az utcán, s nem haj­landó még az őt felismerő gép­kocsivezetők unszolására sem átmenni az úttesten, ha a köz­lekedési lámpa pirosat Jelez. Az egyik gyógyszertárban a mesterrel beszélgettem. Az ut­cán éppen egy utcaseprő fogla­latoskodott. A gyógyszerész is­merte, s ennyit jegyzett meg vele kapcsolatban: „Akár hiszi, akár nem, ennek az embernek személygépkocsija és vitorlása is van ..." Ez is Svédország ... ZALA JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents