Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1969-04-13 / 15 . szám, Vasárnapi Új Szó
P rágából keltemes tavaszi időben kelt útjára gépmadarunk, de a berlini repülőtéren hó és hűvös szél fogadott bennünket. Utunkat folytatva láttuk, hogy sokhelyütt be van fagyva a tenger. Esteledett, mire az Arlanda elnevezésű repülőtéren talajt ért a gépünk. Onnan mintegy 30 km-re volt a svéd főváros. Festői környezetben, remek úton haladt gépkocsink és hamarosan a pompásan kivilágított északi metropolisba értünk. Az ereszekről jégcsapok csüngtek, de az utcákról eltakarították a havat. Az elszállásolás után szobatársammal nekiláttunk a szálló közvetlen közelsége felfedezésének. A Kungsgatanra, Stockholm egyik főutcájára értünk. A csupafény áruházak tőszomszédságában megpillantottuk a Konzerthauset épületét, ahol évente december elején osztják kl az irodalmi Nobel-díjat. Ital és kábulat Az épület előtt éppen fiatalok csoportja hangoskodott. Torzonborz külsejükről ítélve ittasoknak tartottam őket, de mint később kiderült, kábítószerek fogyasztói voltak. Viseletük bő halásznadrág, majdnem földig érő fecskefarkú kabát ' és formátlan kalap volt, lábukat cúgos cipő borította. Egyikük éppen azzal foglalatoskodott, hogy különböző színű festékkel éktelenítette el a bejáratnál lévő szoborcsoport alakjainak ágyékát. Reggel ugyanarra jártam, de a mestermű nyomát már nem találtam. Ki, s mikor tűntette el, nem tudom. Svédországban elvben csak a felnőttek vehetnek szeszes italt a boltokban, de a fiatalok kijátsszák ez a tilalmat. Juttatás ellenébenaz idősebbekkel vetetnek maguknak. Egy azonban bizonyos, Svédországban ittas ember nem kap italt az üzletekben. Az iszákosságnál lényegesen elterjedtebb a kábítószerek használata. Ezzel még az iskolaköteles gyerekeknél is találkozhat az ember. Ez az, amitől legjobban irtóznak mindazok, akiknek nem közömbös, mi lesz a fiatalsággal. A narkomanok soraiból kerülnek kl a tolvajok és betörők is, mert a megkedvelt kábítószert máskor is meg akarják szerezni, bármibe kerüljön is. Szállodánkkal szemben egy régebbi ház ajtajára a következő volt felírva: „Belépés csak lányoknak és fiúknak, 16—23 évig." Fülsiketítő zene hallatszott ki, többen mentek be, s még többen kifelé erősen tántorogva. Nem messze tőlünk, az egyik áruház kirakatában az izraeli áruk heteinek reklámjaként a bibliai Noé bárkáját mutogatták. A narkomanok egyike-másika kísértetiesen hasonlított a bárka egy-egy lakójára. Éjszakánkint többször találkoztam a fővárosi aranyifjúság e képviselőivel, akik jódolgukban valóban nem tudták, mit Is csináljanak. Korszerű közlekedés A főutcákon, de a legkisebb utcák során is automata berendezések irányítják a forgalmat. Rengeteg az alul-, meg a felüljáró. A tereket, utcákat finom ívű, szinte törékenynek látszó hidacskák kötik össze, amelyeket zömök Atlaszként egy-egy középen elhelyezett oszlop tart a magasba. Az utcákon személygépkocsik világválogatott tömkelege. A gépkocsivezetők fegyelmezettek. Ittas fejjel egyikük sem foglalna helyet a kormánykerék mögött. Érdekes, hogy az autók északi Mekkájában aligalig akad garázs. Egyrészt nagyon drága, másrészt a svédek véleménye szerint a minőségi gépkocsinak hideget, melegetesőt, havat, fagyot bírnia kell. Nagy tél idején a parkoló helyeken csekély juttatás ellenében felmelegítik a motort, s a gépkocsi vígan suhanhat célja felé. Az utcákon alig látni vágányokat, mert a villamosokat már végleg kivonták a forgalomból. Egy modern, nagy és hatalmas forgalmú város nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy még a nehézkes villamosokkal is körülményesebbé tegye a forgalmat. A személyszállítás dandárját az óraszerű pontossággal közlekedő földalatti vasút, meg a sok modern busz bonyolítja le. Az utasról kiválóan gondoskodnak. A földalatti nyíltszíni megállóin plexiből készült „S" alakú spanyolfal mögött bújhat a várakozó utas, s feje felett széles, de könnyű tető biztosít védelmet a csapadék ellen. Rengeteg a taxi és nem is drága. Mindegyikük távbeszélő összeköttetésben áll a központtal, hollétükrő állandóan tudnak az irányító központban. Ahol minden kapható Az utcák szakadatlan során csupa üzlet. Az áru ekkora bőségével aligha találkozik másutt Európában az ember. .Az élelmiszer üzletben megkaphatja, ami szemnek-szájnak ingere, de másutt sem kapja kérdésére válaszul ezt a szót: nincsenl A déli gyümölcs kilójának ára megegyezik a földalatti viteldíjával, de a különlegességeket kedvelő vásárló éppúgy vehet Herz, vagy Pick szalámit, mint gyulai kolbászt, frankfurti virslit, vagy prágai sonkát. A kenyérnek legalább hat válfajával találkoztam. Az óriás üzletházakban békésen megfér egymás mellett az angol szövet és konfekció, a francia piperecikk, az olasz kötöttáru, a skót pullóver, a nyugatnémet fehérnemű, a kínai selyem. Még a legcsekélyebb bevásárlást sem hagyják csak úgy puszta kézben elvinni. Mindent mutatós, reklámcélokat szolgáló füles zacskóba tesznek, s úgy adják a vevő kezébe. A stockholmi piacok merőben elütnek közép-európai rokonaiktól. Általában forgalmas helyen vannak, s minden piaci árusnak gumikerekű összerakható és szétnyitható kocsija van. Délután 3 körül mindegyik szedi a sátorfáját, s a piacnak azután hűlt helye marad, sétánnyá alakul. A nemiség nem szenzáció Az egyik utcának néhány kirakatában pőrére vetkőzött nők és férfiak színes, vagy feketefehér fényképét, albumát kínálják megvételre. Néha annyi fáradságot vesznek, hogy a nemi aktus mozzanatát szalaggal vonják be, néha még annyit sem. Az őslakók rá sem hederítenek erre a látványosságra, s úgy vannak vele, mint Párizs erotikájával a nagyvilág, elsősorban az idegeneket érdekli. Cseperedő lányok-fiúk oda sem néznek, ha elhaladnak a kirakatok előtt. A nemi felvilágosítást Svédországban meglehetősen korán kezdik- Már az alapfokú iskolákban megismerkednek a tanulók a szükséges tudnivalókkal. A védekezés minden eszköze adva van és hozzáférhető, s ezért a svéd törvények nem ismerik a művi megszakítás engedélyezését, erre csakis az anya egészsége védelmének szempontjából kerülhet sor. Ebben az országban úgyis elég alacsony a szaporulat, ragaszkodnak a világra készülő magzathoz. A lakás és virág kettőse Stockholmban szerencsésen keveredik a régebbi és az újabb házak sorozata a lakónegyed rengetegekben. Egyetlen település sem egyhangú, mindenütt bőven akad változatosság. Az ablakokban rengeteg a virág. Nem illik látogatóba menni anélkül, hogy a ház aszszonyának virággal ne kedveskedjen az ember. Akiket elkerült a háború A svédek nem győzik hangsúlyozni, hogy náluk találhatjuk földrészünk legmagasabb életszínvonalát. Őseik a 30 éves háború során idegen földet perzseltek fel, s a háború kénköves átka hazájukat aíóta sem látogatta meg. Ez az ottani jólét egyik alapja. A másik a kitűnően szervezett és északi alapossággal végzett munka. A svéd áru mindenütt keresett és hatalmas jövedelmet biztosít az ország mintegy 7 millió polgárának. A svédek szeretik magukat az emberiség jótevőinek feltüntetni. Szívesen vállalnak közvetítő szerepet az itt-ott felizzó villongások során. Az idegennel szemben nem elfogultak mindaddig, míg náluknál nem megy jobban a sora. A mi közép-európai arányainkhoz viszonyítva ott jelentősek az árak, csakhogy hol van az öszszehasonlításhoz szolgáló Igazi mérce? A svéd árakhoz viszonyítva kibírja az összehasonlítást az ottani polgárok keresete. Ha sor kerül áremelésre, azt nyomban követi a béremelés is. A párhuzam biztosítva van. A munkás átlagos havi keresete 1500 korona, de a szakmunkásé eléri a 2500-at is. Nagy az adó, ám a 16 éven aluli gyermekre kedvezmény és negyedévenként családi pótlék jár. Az üzemi és kórházi gyógykezelés ingyenes. A műtét után az orvos nem fogad el mást, mint legfeljebb virágot, amelyhez néhány köszönő szót tartalmazó névjegy jár. Ha nem az üzemi orvost keresi fel a beteg, fizetnie kell, de a betegsegélyző részben megtéríti a költséget. Gyógyszert akár 120 korona értékben is írhat kl az orvos, a beteg mindössze 15 koronát fizet érte. Szép, de borsos az ára A lakbér meglehetősen magas. Egy 1955-ben épült házban 90 m 2 nagyságú lakásért 420 koronát kell fizetni, de a 18 évvel később elkészült ugyanilyen lakás bére 900 korona. Kétszobás összkomfortos lakásért 300—400 koronát kell fizetni. Drága a kultúra, olcsó a tanulás A könyvek ára magas, 35—40 korona. Aránylag kis példányszámban készülnek. Jobb színházjegy 20—25, koncertjegy 12 —60, mozijegy 6—7 koronába kerül. Az alapfokú iskolákban ingyanes a könyv- és tanszerellátás, meg a kosztolás. A főiskolákra különösen a fővárosban nehéz bejutni. Stockholmban a vizsgák anyagát gépek segítségével értékelik kl. A protekció kizárt dolog. A semleges segíteni akarás A svédek sok vietnami árvát fogadtak be és néhány ezer európai menekültnek második hazát Igyekeznek biztosítani, bár újabban egyre inkább megnehezítik a bevándorlást. Azt hirdetik a falragaszok, hogy be kell fogadni a vietnami háború szökevényeit, tüntetni kell a tibeti nép jogaiért, támogatni illik az izraeli áruk hetét. Utazni érdemes Az, utazás meglehetősen olcsó, de a legolcsóbb, ha a svéd polgár szabadságát Spanyolvagy Olaszországban tölti. Anynyi pénzébe sem kerül, mintha ügyannyi időt otthon töltene. A svéd, a dán és a norvég nyelv annyira hasonlít egymáshoz, mint például a magyar pesti, nógrádi és erdélyi változata. Nincs útlevél vagy vízumkötelezettség, ha Dániába, Norvégiába, vagy Finnországba kíván utazni valaki. A korona és az utca A 88 éves király kíséret nélkül jár-kel az utcán, s nem hajlandó még az őt felismerő gépkocsivezetők unszolására sem átmenni az úttesten, ha a közlekedési lámpa pirosat Jelez. Az egyik gyógyszertárban a mesterrel beszélgettem. Az utcán éppen egy utcaseprő foglalatoskodott. A gyógyszerész ismerte, s ennyit jegyzett meg vele kapcsolatban: „Akár hiszi, akár nem, ennek az embernek személygépkocsija és vitorlása is van ..." Ez is Svédország ... ZALA JÓZSEF
