Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-13 / 15 . szám, Vasárnapi Új Szó

Az elnök Petőfi verset mond dr. JÄN PÜDiíKKAL AZ ÁLLAMTITKÁR MIÉRT SZLOVÁK NEMZETISÉGŰ? • A LAKOSSÁG VÉLEMÉNYT MOND • UTOLSÓ REMÉNY • AZ ELNÖK • „A PANASZOKBÓL TÁJÉKOZÓDUNK..• LUDVlK SVOBODA ÁLLAMVIZSGÁT TETT A MAGYAR NYELVBŐL • MEGÉRDEMELT TISZTELET, BIZALOM, SZERETET kormány ülésein. A köztársasági elnök államtitkára részvételével biztosítja a köztársasági elnök és a kormány közötti közvetlen kapcsolatot anélkül, hogy ezzel befolyásolná a köztársasági elnök és a kormány, Illetve a kormányfő közti alkotmány szerinti kapcsolatokat. • MILYEN FELADATOKKAL BlZZA MEG AZ ŰJ TÖRVÉNY A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI IRODÁT? — Ezek a feladatok két csoportba oszthatók: az első csoportba a köztársasági elnök alkotmányadta kötelességeiből következő feladatok, valamint a polgárok és intézmények leveleinek, kérvényeinek, panaszaiA második csoportba sorolt feladataink a prágai vár és a hozzá tartozó műemlékek igazgatásával függnek össze. • TÉRJÜNK TALÁN VISSZA — HA RÖVIDEN IS — A PANASZOKHOZ. BIZONYÁRA MAGYAR NEMZETISÉGŰ POLGÁRAINK KÖZÖTT IS AKADNAK OLYANOK, AKIK A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK SEGÍTSÉGÉT KÉRIK. — Természetesen. Az ő leveleikkel magyarul beszélő dolgozóink foglalkoznak. • ÜGY TUDOM, SVOBODA ELVTÁRS ÉS ÖN IS BESZÉL MAGYARUL? tekkel anyanyelvükön beszélgetett. Ha idejéből futja, szívesen olvasgat magyarul. Petőfi kedvenc költői közé tartozik. És, hogy milyen kitűnő az emlékezőtehetsége. azt az is bizonyítja, hogy a nagy magyar költőnek nem egy költeményét még mindig hibátlanul elmondja. Ismeretes, hogy Petőfi verseit Ján Smrek nemzeti művész fordította le szlovák nvelvre. Amikor a költő Svoboda elvtársnak tiszteletpéldánnya! kedveskedett, a köztársasági elnök csak úgy találomra fellapozta a versgyűjteményt. A szeme az „Egy gondolat bánt engemet" című költeményen akadt meg, és miközben tekintetével a Az 1968 decemberében hozott törvény a köztársasági elnöki iroda vezetőjének — az eddigi gyakorlattól eltérően — államtitkári rangot kölcsönöz. Milyen jogokat biztosít, és milyen kötelezettségekkel jár ez az új tisztség, és főleg miben különbözik az eddigitől? A válaszért a leghivatottabbhoz: dr. J á n P u dl á k h o z fordultunk, aki államtitkári tisztségében szerzett néhány hónapos tapasztalatairól az alábbiakban tájékoztatja olvasóinkat. El MIÉRT VOLT SZÜKSÉG ERRE AZ ŰJ TISZTSÉGRE? — Az 1919-ben hozott törvény túlságosan általános volt és régen elavult. Ezért nem felelhetett meg a jelenlegi követelményeknek. Egyik intézkedése szerint pl. a köztársasági elnök nemcsak kinevezte irodája főnökét, hanem -címét, rangját is ő határozta meg. A magas társadalmi pozícióban levő tisztviselő jogairól és kötelességeiről azonban egyetlen intézkedést sem tartalmazott a törvény. A köztársasági elnök kezdeményezésére hozott új törvény sokkal körültekintőbb. Tiszteletben tartja ugyan az elnöki iroda hagyományait, de a jelenlegi feltételekből és követelményekből indul ki. • A TÖRVÉNY AZT IS ELŐÍRJA, MILYEN NEMZETISÉGŰ LEGYEN AZ ÁLLAMTITKÁR? — Nem, olyan intézkedést a törvény nem tartalmaz, mely előírná, hogy az államtitkár más nemzetiségű legyen, mint a köztársasági elnök. Svoboda elvtárs azonban — tekintettel az államjogi rendezésre ós Szlovákiához fűződő őszinte kapcsolataira — úgy döntött, hogy államtitkára szlovák nemzetiségű legyen. És minthogy választása személyemre esett, ezt magamra nézve rendkívül megtisztelőnek tartom. • A MINISZTÉRIUMOKBAN IS DOLGOZNAK ÁLLAMTITKÁROK. MI A KÜLÖNBSÉG AZOK ÉS A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÁLLAMTITKÁRA KÖZÖTT? —• Tisztségeknek tulajdonképpen csak az elnevezés azonos. Mert míg a minisztériumok államtitkárai a szövetségi kormány tagjai, az elnöki iroda államtitkára tevékenységéért közvetlenül a köztársasági elnöknek felelős. Jogkörét a köztársasági elnöki irodával foglalkozó törvény szabályozza. Nem vagyok tehát tagja a szövetségi kormánynak, de ennek ellenére részt vehetek a — Igen. Svoboda elvtárs az első világháború után hosszabb ideig élt Ungvárott. Zoja lánya is ott született. Svoboda elvtárs aligha érintkezhetett volna a magyar nemzetiségű katonákkal és a lakosság nagy részével, ha nem tanulta volna meg a nyelvüket. És mert a félmunkát sohasem becsülte, annakidején mindjárt az államvizsgát is letette a magyar nyelvből. El HOSSZÚ IDŐ TELT EL AZÖTA, HOGY HOGY NEM FELEJTETT EL MAGYARUL? — Svoboda elvtárs minden alkalmat felhasznál arra, hogy gyakorolja magát a magyar nyelvben. Amikor pl. nemrégiben a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének tagjait fogadta, a magyar nemzetiségű küldötszlovák szöveget követte, magyarul idézte a verssorokat. • AZ ÁLLAMJOGI RENDEZÉSSEL KAPCSOLATBAN MINDEN BIZONNYAL NÖVEKSZIK A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK FUNKCIÓJÁNAK JELENTŐSÉGE. — Ez kétségtelen, még pedig nemcsak az állam, hanem a nemzeteink és nemzetiségeink egységének megszilárdítása tekintetében is. Mindez pedig sokban Svoboda elvtársnak köszönhető. Megérdemelten élvezi a nép tiszteletét, teljes bizalmát, sőt őszinte, meleg szeretetét is. De ez nem is lehet másként. A köztársasági elnök rendkívül nagy népszerűsége ugyanis nem véletlen. KARDOS MÁRTA na* az elintézése tartozik. Míg a múltban a polgárok többnyire személyes természetű sérelmeikkel, gondjaikkal fordultak a köztársasági elnökhöz, segítségét kérve, az utóbbi időben a levelek a közügyek Iránti fokozott érdeklődésről tanúskodnak. A múlt évben több mint 23 ezer levelet kaptunk. Igen nagy visszhangja volt pl. Svoboda elvtárs újévi köszöntőjének, amelyben a lakásépítést és a karbantartását sürgette. Panaszaikkal rendszerint olyankor fordulnak hozzánk a polgárok, amikor ügyeik elintézése érdekében már kimerítettek minden lehetőséget. Utolsó reményük a köztársasági elnök ... Felesleges hangsúlyoznom, hogy a levelekkel behatóan foglalkozunk. (KOLÁR PÉTER felvétele) Amikor a csehszlovákiai magyarság — a felszabdulás utáni — első magyar tannyelvű gimnáziumát, a komáromit, elhagyták azok az érettségizettek, akik közül elsőkként jelentkeztek főiskolákra magyar nemzetiségű diákok, Marika még gyerek volt. Ma pedig már ő is értelmiségünk szűkszámú, de azért egyre erősödő táborába tartozik. Vegyézsmérnök szeretett volna lenni a Rozsnyón érettségizett görgői lány. Gyermekorvos lett belőle. Nem bánkódik emiatt, sőt, hivatása nélkül, a gügyögő-síró-mosolygó apróságok nélkül aligha tudná már elképzelni életét. Felvételije körül sok bonyodalom akadt. Tárgyi tudása megfelelő szinten volt, de a szlovák nyelvvel még nehezen birkózott. Most, amikor dolgozószobájában beszélgetünk, Kassán, a csermelyi Csecsemőotthonban, s többször is felcseng a telefon, szinte hibátlan szlováksággal beszél. Ő ugyan szerénykedik, de mondatain nem találok semmi kifogásolnivalót: jól fejezi ki magát. A végső elhatározás az orvosi pálya felé talán azért született meg benne, mert családtagjai istápolására is gondolt; édesapja gyakran betegeskedik. Az élet reálisabbá tette meglátásait, tárgyilagosabban ez az emberekre és a világra, a naponta vívott csaták az ember életéért megedzették, de azt hiszem, még mindig az a legerősebb összekötő kapocs hivatása és a kezelésre szorulók között, amit ő maga már majdnem megmosolyog: segíteni másokon, (itt persze nem arról van szó, mintha a segítségadást mosolyogná meg; foglalkozási ága azonban bonyolultabb, összetettebb, minthogy erre az egyetlen motívumra korlátozódna.] Marika két esztendeje hagyta el az egyetemet, azóta számos olyan helyzet elé került, amely nyomot hagyott emlékezetében. Ottjártamkor például egy nyolcvanöt dekagramm súlyú koraszülött csecsemő életéért harcoltak; az apróság szívósan tartotta magát, egy hete már, pedig kevés reménye volt akár egy napig is élni. Az orvosnő szabad ideje megoszlik a család és az Oj Nemzedék Ifjúsági Klub között. Most egyre kevesebb idefe marad a klubra, mert helyettesítenie kell munkahelyén, maradék idejét pedig pihenésre fordítja: májusban 6 is szülni fog. Hogyan néz vajon egy gyermekorvosnő a szülés elébe? Talán még több negatív jellegű gondolata van, mint másoknak. Ez lesz az első gyermeke, s még élénken emlékezetében élnek a tankönyv e fejezetei, az előállható komplikációk. Férje szorgalmasan nyugtatgatja. A szülés nemcsak Marika magánéletében jelent majd különleges eseményt. Foglalkozása, hivatása is megérzi: hosszabb időre kizökken munkahelye légköréből, s ha visszatér is, más lesz már a lelkivilága, jelentkeznek az anyai ösztönök, s az éjféli ügyeletek alatt gyakrabban gondol családjára: vajon jól alszik-e kislánya vagy kisfia? Akaratlanul is egy égető, lassan-lassan kikorrigált problémánál kötöttünk ki. Volt egy időszak, amikor szinte csak lányok végezték el az orvosit. És merthogy a lányokból később jeleségek és anyák lettek, a férfiorvosok mondhatnák meg, mennyivel nehezedett a helyzetük és sokasodott a munkájuk. Ezzel Marika is egyetért, s elmondja, hogy ma már más a helyzet, de eltelik jó néhány év, amíg ez a gyakorlatban is jelent majd valamit, mert a tudatosan fiúkat felvett egyetemen még csak most tanulnak a jövendő orvosok. A beszélgetés több témára terjed ki. Marikának aztán munkája akad, és én elbúcsúzom. Jó egészséget, sok sikert és nyugodt szülést kívánok dr. Varga Leventénének. j bt)