Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-13 / 15 . szám, Vasárnapi Új Szó

Az elnök Petőfi verset mond dr. JÄN PÜDiíKKAL AZ ÁLLAMTITKÁR MIÉRT SZLOVÁK NEMZETISÉ­GŰ? • A LAKOSSÁG VÉLEMÉNYT MOND • UTOLSÓ REMÉNY • AZ ELNÖK • „A PANA­SZOKBÓL TÁJÉKOZÓDUNK..• LUDVlK SVO­BODA ÁLLAMVIZSGÁT TETT A MAGYAR NYELV­BŐL • MEGÉRDEMELT TISZTELET, BIZALOM, SZERETET kormány ülésein. A köztársa­sági elnök államtitkára részvé­telével biztosítja a köztársasá­gi elnök és a kormány közötti közvetlen kapcsolatot anélkül, hogy ezzel befolyásolná a köz­társasági elnök és a kormány, Illetve a kormányfő közti al­kotmány szerinti kapcsolatokat. • MILYEN FELADATOKKAL BlZZA MEG AZ ŰJ TÖR­VÉNY A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI IRODÁT? — Ezek a feladatok két cso­portba oszthatók: az első cso­portba a köztársasági elnök al­kotmányadta kötelességeiből következő feladatok, valamint a polgárok és intézmények leve­leinek, kérvényeinek, panaszai­A második csoportba sorolt feladataink a prágai vár és a hozzá tartozó műemlékek igaz­gatásával függnek össze. • TÉRJÜNK TALÁN VISSZA — HA RÖVIDEN IS — A PANASZOKHOZ. BIZONYÁ­RA MAGYAR NEMZETISÉ­GŰ POLGÁRAINK KÖZÖTT IS AKADNAK OLYANOK, AKIK A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK SEGÍTSÉGÉT KÉ­RIK. — Természetesen. Az ő le­veleikkel magyarul beszélő dol­gozóink foglalkoznak. • ÜGY TUDOM, SVOBODA ELVTÁRS ÉS ÖN IS BE­SZÉL MAGYARUL? tekkel anyanyelvükön beszél­getett. Ha idejéből futja, szíve­sen olvasgat magyarul. Petőfi kedvenc költői közé tartozik. És, hogy milyen kitűnő az em­lékezőtehetsége. azt az is bi­zonyítja, hogy a nagy magyar költőnek nem egy költeményét még mindig hibátlanul elmond­ja. Ismeretes, hogy Petőfi ver­seit Ján Smrek nemzeti művész fordította le szlovák nvelvre. Amikor a költő Svoboda elv­társnak tiszteletpéldánnya! ked­veskedett, a köztársasági elnök csak úgy találomra fellapozta a versgyűjteményt. A szeme az „Egy gondolat bánt engemet" című költeményen akadt meg, és miközben tekintetével a Az 1968 decemberében hozott törvény a köztársasági elnöki iroda vezetőjének — az eddigi gyakorlattól eltérően — állam­titkári rangot kölcsönöz. Milyen jogokat biztosít, és milyen kötelezettségekkel jár ez az új tisztség, és főleg miben külön­bözik az eddigitől? A válaszért a leghivatottabbhoz: dr. J á n P u dl á k h o z fordultunk, aki államtitkári tisztségében szer­zett néhány hónapos tapasztalatairól az alábbiakban tájékoz­tatja olvasóinkat. El MIÉRT VOLT SZÜKSÉG ER­RE AZ ŰJ TISZTSÉGRE? — Az 1919-ben hozott tör­vény túlságosan általános volt és régen elavult. Ezért nem fe­lelhetett meg a jelenlegi köve­telményeknek. Egyik intézke­dése szerint pl. a köztársasági elnök nemcsak kinevezte irodá­ja főnökét, hanem -címét, rang­ját is ő határozta meg. A ma­gas társadalmi pozícióban levő tisztviselő jogairól és köteles­ségeiről azonban egyetlen in­tézkedést sem tartalmazott a törvény. A köztársasági elnök kezdeményezésére hozott új törvény sokkal körültekintőbb. Tiszteletben tartja ugyan az el­nöki iroda hagyományait, de a jelenlegi feltételekből és köve­telményekből indul ki. • A TÖRVÉNY AZT IS ELŐ­ÍRJA, MILYEN NEMZETI­SÉGŰ LEGYEN AZ ÁLLAM­TITKÁR? — Nem, olyan intézkedést a törvény nem tartalmaz, mely előírná, hogy az államtitkár más nemzetiségű legyen, mint a köztársasági elnök. Svoboda elvtárs azonban — tekintettel az államjogi rendezésre ós Szlovákiához fűződő őszinte kapcsolataira — úgy döntött, hogy államtitkára szlovák nem­zetiségű legyen. És minthogy választása személyemre esett, ezt magamra nézve rendkívül megtisztelőnek tartom. • A MINISZTÉRIUMOKBAN IS DOLGOZNAK ÁLLAMTIT­KÁROK. MI A KÜLÖNBSÉG AZOK ÉS A KÖZTÁRSASÁ­GI ELNÖK ÁLLAMTITKÁRA KÖZÖTT? —• Tisztségeknek tulajdon­képpen csak az elnevezés azo­nos. Mert míg a minisztériu­mok államtitkárai a szövetségi kormány tagjai, az elnöki iro­da államtitkára tevékenységé­ért közvetlenül a köztársasági elnöknek felelős. Jogkörét a köztársasági elnöki irodával foglalkozó törvény szabályoz­za. Nem vagyok tehát tagja a szövetségi kormánynak, de en­nek ellenére részt vehetek a — Igen. Svoboda elvtárs az első világháború után hosszabb ideig élt Ungvárott. Zoja lánya is ott született. Svoboda elv­társ aligha érintkezhetett vol­na a magyar nemzetiségű ka­tonákkal és a lakosság nagy részével, ha nem tanulta volna meg a nyelvüket. És mert a fél­munkát sohasem becsülte, an­nakidején mindjárt az állam­vizsgát is letette a magyar nyelvből. El HOSSZÚ IDŐ TELT EL AZ­ÖTA, HOGY HOGY NEM FELEJTETT EL MAGYA­RUL? — Svoboda elvtárs minden alkalmat felhasznál arra, hogy gyakorolja magát a magyar nyelvben. Amikor pl. nemrégi­ben a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének tagjait fogadta, a magyar nemzetiségű küldöt­szlovák szöveget követte, ma­gyarul idézte a verssorokat. • AZ ÁLLAMJOGI RENDEZÉS­SEL KAPCSOLATBAN MIN­DEN BIZONNYAL NÖVEK­SZIK A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK FUNKCIÓJÁNAK JE­LENTŐSÉGE. — Ez kétségtelen, még pe­dig nemcsak az állam, hanem a nemzeteink és nemzetisé­geink egységének megszilárdí­tása tekintetében is. Mindez pedig sokban Svoboda elvtárs­nak köszönhető. Megérdemel­ten élvezi a nép tiszteletét, tel­jes bizalmát, sőt őszinte, meleg szeretetét is. De ez nem is le­het másként. A köztársasági elnök rendkívül nagy népszerű­sége ugyanis nem véletlen. KARDOS MÁRTA na* az elintézése tartozik. Míg a múltban a polgárok többnyi­re személyes természetű sérel­meikkel, gondjaikkal fordultak a köztársasági elnökhöz, segít­ségét kérve, az utóbbi időben a levelek a közügyek Iránti fo­kozott érdeklődésről tanúskod­nak. A múlt évben több mint 23 ezer levelet kaptunk. Igen nagy visszhangja volt pl. Svoboda elvtárs újévi köszöntőjének, amelyben a lakásépítést és a karbantartását sürgette. Panaszaikkal rendszerint olyankor fordulnak hozzánk a polgárok, amikor ügyeik elinté­zése érdekében már kimerítet­tek minden lehetőséget. Utolsó reményük a köztársasági el­nök ... Felesleges hangsúlyoz­nom, hogy a levelekkel beha­tóan foglalkozunk. (KOLÁR PÉTER felvétele) Amikor a csehszlovákiai magyarság — a fel­szabdulás utáni — első magyar tannyelvű gimnáziumát, a komáromit, elhagyták azok az érettségizettek, akik közül elsőkként je­lentkeztek főiskolákra magyar nemzetiségű diákok, Marika még gyerek volt. Ma pedig már ő is értelmiségünk szűkszá­mú, de azért egyre erősödő táborába tartozik. Vegyézsmérnök szeretett volna lenni a Rozs­nyón érettségizett görgői lány. Gyermekorvos lett belőle. Nem bánkódik emiatt, sőt, hiva­tása nélkül, a gügyögő-síró-mosolygó apró­ságok nélkül aligha tudná már elképzelni életét. Felvételije körül sok bonyodalom akadt. Tárgyi tudása megfelelő szinten volt, de a szlovák nyelvvel még nehezen birkózott. Most, amikor dolgozószobájában beszélgetünk, Kas­sán, a csermelyi Csecsemőotthonban, s több­ször is felcseng a telefon, szinte hibátlan szlováksággal beszél. Ő ugyan szerénykedik, de mondatain nem találok semmi kifogásolni­valót: jól fejezi ki magát. A végső elhatározás az orvosi pálya felé talán azért született meg benne, mert család­tagjai istápolására is gondolt; édesapja gyak­ran betegeskedik. Az élet reálisabbá tette meglátásait, tárgyilagosabban ez az emberek­re és a világra, a naponta vívott csaták az ember életéért megedzették, de azt hiszem, még mindig az a legerősebb összekötő kapocs hivatása és a kezelésre szorulók között, amit ő maga már majdnem megmosolyog: segíteni másokon, (itt persze nem arról van szó, mintha a segítségadást mosolyogná meg; fog­lalkozási ága azonban bonyolultabb, összetet­tebb, minthogy erre az egyetlen motívumra korlátozódna.] Marika két esztendeje hagyta el az egyete­met, azóta számos olyan helyzet elé került, amely nyomot hagyott emlékezetében. Ott­jártamkor például egy nyolcvanöt dekagramm súlyú koraszülött csecsemő életéért harcol­tak; az apróság szívósan tartotta magát, egy hete már, pedig kevés reménye volt akár egy napig is élni. Az orvosnő szabad ideje megoszlik a család és az Oj Nemzedék Ifjúsági Klub között. Most egyre kevesebb idefe marad a klubra, mert helyettesítenie kell munkahelyén, maradék idejét pedig pihenésre fordítja: májusban 6 is szülni fog. Hogyan néz vajon egy gyermekorvosnő a szülés elébe? Talán még több negatív jellegű gondolata van, mint másoknak. Ez lesz az első gyermeke, s még élénken emlékezetében élnek a tankönyv e fejezetei, az előállható komplikációk. Férje szorgalmasan nyugtat­gatja. A szülés nemcsak Marika magánéletében jelent majd különleges eseményt. Foglalkozá­sa, hivatása is megérzi: hosszabb időre ki­zökken munkahelye légköréből, s ha visszatér is, más lesz már a lelkivilága, jelentkeznek az anyai ösztönök, s az éjféli ügyeletek alatt gyakrabban gondol családjára: vajon jól al­szik-e kislánya vagy kisfia? Akaratlanul is egy égető, lassan-lassan ki­korrigált problémánál kötöttünk ki. Volt egy időszak, amikor szinte csak lányok végezték el az orvosit. És merthogy a lányokból ké­sőbb jeleségek és anyák lettek, a férfiorvosok mondhatnák meg, mennyivel nehezedett a helyzetük és sokasodott a munkájuk. Ezzel Marika is egyetért, s elmondja, hogy ma már más a helyzet, de eltelik jó néhány év, amíg ez a gyakorlatban is jelent majd valamit, mert a tudatosan fiúkat felvett egyetemen még csak most tanulnak a jövendő orvosok. A beszélgetés több témára terjed ki. Mari­kának aztán munkája akad, és én elbúcsúzom. Jó egészséget, sok sikert és nyugodt szülést kívánok dr. Varga Leventénének. j bt)

Next

/
Thumbnails
Contents