Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-13 / 15 . szám, Vasárnapi Új Szó

Egyelőre megokftqtkm a nok afkalmaztotása t Ígéretes beruházások # 1200 ágyas kórház épül Érsekújvárott # Bővülnek a város termelőszövetkezetei O A lakások 70 százaléka magánépítkezés # Megf

elelő utak csak 50 év múlva? • A nemzeti bizottságok képviselete arányos > A hatáskör rendezése lemarad a gyakorlat mogott • Milyen gazdasági problémákkal küzd az érsekújvári járás? — Bizony az érsekújvári járás a gazdaságilag elmaradott járások közé tartozik, aminek bizonyítéka az is, hogy körülbelül 8—10 000 dolgozó a járás területén kívül keresi meg kenyerét, főleg Csehországban. A péntek délutáni, illetve esti prágai gyrosvonatokon ritkán akad ülőhely, mivel a Csehországban dolgozó dél-szlovákiai munkások jönnek haza családjuk körébe; s bizony sokan egészen Érsekújvárig állnak. Ráadásul a legtöbb közülük Újvárból még folytatja útját vidékre. Mindez abból az időből ered, amikor még nem fordítottak kellő gondot járásunk fejlesztésére. Az utóbbi időben azonban Igen sokat változott a helyzet. A járás déli' részén például már részben megoldódott a munkalehetőség kérdése. A párkányi papírgyár felépítésére gondolok, melyben máris több mint 3000 munkás dolgozik, ugyanakkor a gyárat tovább bővítik. Továbbra ls megoldatlan marad azonban a női munkaerő kihasználásának a kérdése. Sokkal roszszabb a helyzet magéban Érsekújvárban. A városnak 25 000 lakosa van. Jelenleg mintegy 1500 nő hiába kér munkát, nem tudjuk őket a városban elhelyezni. A jövőben azonban ez a kérdés alaposan megváltozik. Ezt már az idei s a jövő évi beruházások is jelzik. Nemcsak a termelési ágazatokra fordítandó beruházásokra gondolok, hanem például az új, 1200 ágyas kórház felépítésére, amely nagy munkalehetőséget fog biztosítani főleg az asszonyoknak. A kórház építését még ez év nyarán megkezdjük, s 1972-1973ban fejezzük be. Több mint 200 millió koronába fog kerülni.. < Jövőre kezdjük meg egy mezőgazdasági termékeket feldolgozó konzervgyár építését is. Ez körülbelül 2000 embernek jelent majd munkalehetőséget — ugyancsak főleg asszonyoknak ... Épül majd a városban egy gépkocsijavító műhely is, melyben mintegy 500 alkalmazott helyezkedhet el... Máris folyamatban van a TOSCA elektromos gépkocsialkatrészeket gyártó részlegének kiépítése. Ez összesen 800 embernek biztosít majd munkalehetőséget ... Ezenkívül bővülnek a város termelőszövetkezetei is. — Vagyis 3—4 éven belül nagyjából itt is megoldódik a munkalehetőségek kérdése. Több magánépitkezés, mint máshol • Hogy állnak a lakáskérdéssel? — Nagyon rosszul. Közismert ugyanis, hogy a második világháború Idején Csehszlovákiában egyetlen várost sem bombáztak le úgy, mint éppen Érsekújvárt. A lakások és a középületek nem kevesebb mint 40 százaléka teljesen megsemmisült. 1950-ig ezen úgyszólván semmit sem változtattak. Itt addig az erők egészen más problémákra összpontosultak — például a nia. Olykor még a gyermekek taníttatásáról is. Jelenleg a Járásunk területén épülő házak 69 százaléka szövetkezeti, illetve magánépítkezés. — Nagy gondot jelent az is, hogy lakóházak ugyan épülnek, nem győzzük azonban kiépíteni a megfelelő utakat. Érsekújvár 90 kilométernyi útjainak csak mintegy a fele megfelelő. Olyan utcák is akadnak, melyek már 50 éve léteznek, de még ma sem aszfaltozottak. Ezen utcák lakosai jogosan kifogásolják, hogy a most épülő utcák lakói kifogástalan utat, vlz- és gázA VÁROS KORSZERŰ SZÁLLODÁT KAP SOKAT VÁLTOZOTT A HELYZET Beszélgetés JOZEF HAGARÁVAL, az Érsekújvári JNB titkárával politikai s a nemzetiségi kérdés megoldására. így hát nálunk a lakáskérdés orvoslásának mindjárt a kiindulási alapja nagyon rossz volt. Egész más volt a helyzet például Nyitrán, Trencsénben, Nagyszombatban vagy más városokban. Ott Ilyen háborús károk nem keletkeztek. A lakáskérdés megoldása nálunk az életszínvonal rovására történt. Amíg országos méretben az összlakásépítkezésnek 20—25 százaléka volt magánépítkezés, a többi pedig állami, addig a mi járásunkban fordított volt ez az arány. Nálunk az 1945 után felépült lakások 70 százaléka magánépítkezés. Egy családi házat felépíteni pedig — minek tagadjuk? — gyakorlatilag azt jelenti, hogy a családnak körülbelül húsz évre minden egyébről le kell mondavezetéket kapnak, ők pedig mindmáig hiába várnak erre. Ezeket a problémákat pedig a város vagy a járás saját erejéből nem képes megoldani — szerintem még az elkövetkező 50 év alatt sem. Ezek közvetlen a háború utáni mulasztások. Nem konretizálták a kétnyelvű nyomtatványok használatát • Az érsekújvári járás területén vegyesen élnek szlovákok és magyarok. Mondana valamit a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetét szabályozó, 1968. október 21-1 alkotmánytörvény érvényesítéséről? Konkrátan a 2., illetve a 3. cikkelyre gondolunk, "< ÉPÜL AZ ÚJ VASÚTÁLLOMÁS ÉRSEKÚJVÁROTT (TótHpál Gyula felvételei) melyekben ez áll: „A nemzetiségek létszámuknak megfelelően nyernek képviseletet a képviseleti testületekben és más választott szervekben ... A magyar, a német, a lengyel és az ukrán f ruszin] nemzetiségű polgároknak, nemzeti fejlődésüknek megfelelő terjedelemben, a törvény által megszabott feltételek között biztosítják: ...ej az illetékes nemzetiség által lakott területeken saját nyelvük használatának jogát a hivatalos kapcsolatban ...' — Az alkotmánytörvény megvalósítását illetően meg szeretném jegyezni, hogy annak idején azt ígérték az elvtársak a felsőbb fórumokon, hogy meg fog jelenni egy végrehajtási utasítás vagy szabályzat is. Ez azonban a mai napig nem jelent meg. Pl. úgy hallottam, hogy konkrétan meg fogják szabni, milyen esetben lehet kétnyelvű hivatalos nyomtatványokat használni a szlovák, illetve a magyar nemzetiségű lakosság százalékarányától függően. Egyébként járásunkban a nemzetiségi kérdés tekintetében különösebb problémáink január után sem voltak. A helyi nemzeti bizottságok, sőt a JNB képviselőinek összetételénél is figyelembe vettük a lakosság nemzetiségi megoszlását. A járási nemzeti bizottságnak 100 képviselője van, s abból 39 magyar nemzetiségű. Ez az arány körülbelül meg is felel a két nemzetiség arányának. Egész pontosan azonban ezt a kérdést nem lehet megoldani, mivel sokszor olyan nehézségek merülnek fel, hogy mondjuk mi szeretnénk, ha X. Y. lenne elnök vagy képviselő, de az nem vállalja el a tisztséget. Őszintén szólva, a múltban örültünk, ha akadt ember az elnöki vagy titkári funkcióra. Ezért nem vehettük mindig figyelembe a nemzetiségi kritériumot is. Azonkívül a falvakon a dolgozók annyira összeforrtak, hogy a nemzetiségi kérdés már nem probléma. Pl. az EFSZ-ekben ugyanazon a munkahelyen közösen dolgoznak, s nem szokták felhozni egymásnak, hogy te szlovák vagy, te meg magyar. Ettől függetlenül állítom, hogy járásunkban a nemzetiségek valóban létszámuknak megfelelően nyernek képviseletet^ Némely helyen ugyan ez az arányosság az egyik vagy a másik nemzetiség irányába eltolódik, járási méretben azonban globálisan megvan. Tisztázatlan a nemzeti bizottságok hatásköre • A kerülett nemzeti bizottságok megszüntetése a JNB-k számára gondot okoz. Ml a hely* zet az érsekújvári járásban? — Szerintem a kerületi nemzeti bizottságok megszüntetése Szlovákiában helyes lépés. Elkövettük azonban azt az óriási hibát, hogy nagyon sokat beszéltünk a KNB-k megszüntetéséről; a munka-, illetve a Jogkör megosztását azonban nem dolgoztuk ki. Nem mondtuk meg, milyen jogkört vesznek át az egyes minisztériumok s milyet a járási nemzeti bizottságok. Véleményem szerint ennek a mulasztásnak káros következményei lesznek, sőt, a Járásokon máris érezzük, hogy bizonyos vákuum keletkezett, hiszen a minisztériumok egyelőre még nem, a kerületi nemzeti bizottságok már nem Irányítják a járásokat. Ezt a szakadékot áthidalni nem lesz könnyű. Már csak három hónap választ el bennünket a kerületek teljes megszüntetésétől, s még mindig nem tudjuk, mit is veszünk át a kerületektől. A nyugat-szlovákiai kerület a munkát át akarta adni a járásoknak, de munkaerő nélkül. Ez persze elképzelhetetlen. Főleg építkezési vonalon, ahol kiváló szakemberekre van szükség, a járás viszont nem rendelkezik ilyenekkel. A nyugat-szlovákiai kerület alkalmazottai igyekeznek átkerülni a minisztériumokba — egyszerűen széket akarnak cserélni. A közép- és a kelet-szlovákiai kerületben ez fordjtva van. Az is megoldatlan, mi decentrallzálódjék a járásokról a falvakra, a körzeti hivatalokra. Mi ugyan meg tudnánk állapítani, mit decentralizáljunk, de ezt törvénnyel is alá kellene támasztani. A jelenlegi törvények viszont ezt nem teszik lehetővé. Igy hiábavaló az igyekezetünk. A fő hiba tehát az, hogy a kérdés jogi rendezése lemarad a gyakorlati rendezés mögött. A mi törekvésünk az, hogy nagyobb körzeteket hozzunk létre, mert a kis körzeteknek csak kevés alkalmazottjuk lehetne, s ez kizárná az alkalmazottak szakosítását. A kis körzetben mindenki mindent végezne, s így semmit sem tudna alaposan elvégezni. Legalább 8000 lakosú körzetekre van szükség ahhoz, hogy az új szervek megfelelő színvonalon dolgozhassanak, FULOP IMRE