Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-09 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó

Náci-f ürösztés Jaeger-módon A

nyugat-németországi Stuttgartban éppen most folyik öt volt SS-legény pere. A vádlottak a második világháború idején a hitleristáktól megszállt szovjet területeken kiirtották a zsidó lakosságot. Az ügyész indítványozta, hogy az egyik vádlottat, aki 381 személy meggyilkolásában részes, hétévi fegyházzal sújtsák, további kettőre három és fél és kettő és fél évi börtönbüntetést követelt, viszont két további vádlott felmentését indítványozta, noha. ezek ls részt vettek 34 gyilkosságban, s ez bizonyítást nyert. A büntettek elévülése vagy... Nem kívánok részletesen foglalkozni az említett bűnperrel. Véletlenül értesültem róla, s azt hiszem, ez is olyan jellegzetes bírósági ügy, mint amilyen sok-sok nyugatnémet városban folyik. Az egészben az indítványozott büntetés az érdekes. A Nyugatnémet Szövetségi Köztársaságban az év végén lejár a gyilkosságok elévülési határideje, s később a náci háborús bűnősöket már nem lehet felelősségre vonni. A pontosság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy ez nem jelentené a kivizsgálás alatt álló ügyek elévülését, viszont ha Jövő januárban háborús bűntettek újabb komplexumára derülne fény, már nem lehetne vizsgálatot indítani a tettesek ellen, akik sohasem kerülnének bíróság elé. A nyugatnémet igazság szolgáltatás csak az utóbbi években kezdte alaposabban kivizsgálni a náci háborús bűntetteket. Ezért még mindig több ezer volt SS-legény, gestapós vagy náci rendőr vár perének tárgyalására. Az NSZK-nak egyszer már meg kellett hosszabbítania a náci gaztettek elévülési határidejét. Eredetileg úgy volt, 1965 után már senkit sem lehet felelősségre vonni háborús bűntettekért. Ám az utóbbi öt évben leleplezett bűntettek egész sora azt bizonyítja, hogy a világ közvéleménye akkor helyesen követelte: a náci gaztettekre ne vonatkozzék az elévülés. ...amnesztia? Bonn ma hasonló helyzetben van. A náci bűntettek kivizsgálásával foglalkozó ludwigsburgi kriminalisztikai központ szakértői hangoztatják, hogy korántsem derítettek fényt minden lehetséges esetre, s hogy a jövőben új, eddig Ismeretlen bűntettek nyomatra bukkanhatnak. Heinemann szociáldemokrata Igazságügy-miniszter javaslatot tett a kormánynak, hogy töröljék el a gyilkosságok és az emberiesség ellent büntettek elévülési határidejét. Javaslata a hasonló követelést tartalmazó tavaly novemberi ENSZ-határozatra támaszkodott. Mint sok más esetben, ebben a kérdésben sem egységes a bonni kormánykoalíció véleménye. A szociáldemokraták az elévülési határidő teljes megszüntetését követelik, a kereszténydemokraták különféle kibúvókkal és fenntartásokkal állnak elő. Lám, mindenki tudja, kinek a választottja, kitől kap pénzt a választási kampányra. jaeger volt igazságügy-miniszter, kereszténydemokrata politikusnak „zseniális megoldás" jutott az eszébe. Hosszabbítsák meg a „magas rangú" háborús bűnösök tetteinek elévülését, ugyanakkor részesítsék közkegyelemben azokat a nácikat, akiket négyévi fegyházbüntetésig terjedő szabadságvesztéssel sújtottak, és szüntessék meg a vizsgálatot azokban az esetekben, amelyekben nagyobb büntetés fenyegeti a vádlottat. A levelem elején említett eset is bizonyítja, hogyan „bűnhődnének" a jövőben a náci háborús bűnösök, öt közül legfeljebb egyet vonnának felelősségre. jaeger indítványa valójában valamennyi fasiszta amnesztiáját jelentené. Normális emberek fel sem tudják fogni, miért kellett Bonn-nak zsákutcába jutnia azzal, hogy elodázta a náci bűnösök igazságos megbüntetését, s maga ellen ingerelte a világ közvéleményét. Ez a jelenség ugyanakkor arra is fényt vet, hogy a nyugatnémet politikusok egy része mindinkább jobbra csúszik, a reakció felé. VESZELYES HASONLATOSSÁG Albert Marbutti, egy dél-franciaországi kisváros szállodatulajdonosa nagyon hasonlít johnson volt amerikai elnökre. Véletlenül megtudta ezt Castellani olasz rendező, s Franciaországba utazott, hogy kisebb szerepet kínáljon fel Marbutti úrnak egy filmben, amelyben az amerikai elnököt kellene megörökítenie. Marbutti el ts fogadta a szerepet, de polgártársat, akik körében Johnson nem volt rokonszenves, szállodájának bojkottálásával fenyegették meg. Amikor Marbutti bement a városba, nemcsak a szomszédok, hanem vadidegen emberek is gúnyosan megkérdezték tőle: „Ml újság Vietnamban?" Nem csoda, hogy ezek után Marbuttt lemondott a filmszerepről. LELEMÉNYES RENDŐR Egy celevelandi rendőrnek sok gondot okozott a helyesírás. Egyszer jelentette főnökének, hogy körzetében a Kosciuszko avenue-n egy döglött lő hever. — Végy fel róla jegyzökönyvet —, intézkedett a fölöttes. A rendőr eltávozott, s csak egy óra múlva, izzadtan és kifulladva tért vissza. — Hol voltál? — kérdezte az őrmester. — Átcipeltem a lovat a szomszédos körzetbe, a 79. utcába, — hangzott a válasz. FOLDRENGES ESETEN A gyakori földrengéstől sújtott Macusi japán városban egy szállodaigazgató a következő kedvezményeket kínálja vendégelnek: aj A japán skálának megfelelő három ball erejű földrengés esetén a vendég ingyen kap egy korsó sört; bj négy ball erejű földrengés esetén a vendégnek joga van ötszázalékos kedvezményre; cl öt ballig terjedő Iabszolút

f földrengés esetén a vendégnek nem kell a szobáért fizetnie. • Egy régi, vagy húszéves francia sanzon azt bizonygatta: „A tojás mindig csak tojás marad, a többi csak irodalom". Igaz, hogy a költők nemegyszer figyelmen kívül hagyják a valóságot, ami ismételten megbosszulja magát; s bizony: „a tojás nem marad csak tojás" azt is lehet módosítani, javítani. A párizsi baromfitenyésztési kiállításon az ember saját szemével győződhet meg róla, hogy a tojás sárgájának négyféle színe (az egész világostól a sötét sárgáig) megmutatja, hogy melyik a jobb ízü, melyik a kelendőbb. A sötét sárgájú tojás tenyésztését ajánlják s a hetvenes évek tojása már alig fog hasonlítani elődjeihez, amelyek még a természet szeszélye folytán különféle színűek, ízűek és minőségűek voltak. De nemcsak a tojás az, ami „fejlődik". Az egész baromfitenyésztés — amint a kiállítás szemléltetően mutatja — nagy léptekkel halad előre, korszerűbbé válik. MINT A SZLOVÁKIAI GAZDASÁGOK Még a második világháború befejezése után is a baromfitenyésztés Franciaországban éppúgy, mint a többi nyugati országban, lényegében kis gazdaságokban folyt. Bizonyos vidékek, nevezetesen a francia délkelet, Bresse, GStinaís híresek voltak baromfitenyésztésükről, amely azonban itt ís kizárólag kisüzemi módon folyt. A francia gazdaságok pulyka, liba és kacsa s egyéb lábas jószág tenyésztésében semmiben sem különböztek az akkori szlovák gazdaságoktól. Új utakon a francia baromfitenyésztés A francia mezőgazdaságba is beköszöntött az „iparosítás" az Egyesült Államokból átvett módszerekkel. Ennek megvannak a jó oldalai, nevezetesen, hogy a tenyésztés nagy egységekben, ésszerűen történik, de hátránya az, hogy a túlságosan mohó nyereségvágy a minőség rovására megy: „a hormon-baromfi" a rosszminőség szinonimájává vált. Azok a parasztok, akik először alkalmaztak modern és ésszerű módszereket a baromfitenyésztésben, még kerestek rajta valamit. Sok utánzójuk akadt. A baromfi óriási mennyiségben árasztotta el a piacot s míg az utóbbi tíz év alatt az ipari cikkek ára átlagosan több mint 60 százalékkal emelkedett, a csirke ára jóformán ugyanazon a szinten maradt. RENTABILITÁS Az éles konkurrenclában, az egyre magasabb fokú termelékenység hajszolása közepette a parasztok egy része — főként a kisparasztok — elvesztették exisztenciájukat, de e kegyetlen csatában a baromfitenyésztés nyert. Messze tartunk a hagyományos tenyésztési formákban, hazánk olyan híres tyúkfajtákkal büszkélkedik, mint pi. a Faberolle, Bresse, Marans-coucou stb. és e fajták „tisztaságát" féltékenyen megőrzik. A versenyeken azonban nemegyszer többet nyom latba az állatok tollazatának színe, mintsem húsuk minősége, vagypedig tojáshozamuk nagysága. A modern baromfitenyésztők mindezt fontolóra vették s jelszavuk a következő két alapelv lett: termelékenység, rentabilitás. A siker titka három pontban foglalható össze: a szárnyasok kiválogatásában, etetésükben és a tenyésztési technológiában. A válogatásnál egyre jobban előtérbe kerül a szakosítás, hisz a tojóstyúk nem megfelelő a csirkehús tenyésztésre. 20 KILOGRAMMOS PULYKÁK A tojóstyúk kis alkatú, keveset eszik, speciális fémketrecekben elhelyezve, önműködő etetővel, tojásosztályozóval ellátott berendezésű csarnokban egy tojóstyúktól évente 200—230 tojást érnek el. (Falvainkon általában a tyúkok csak tavasszal tojnak, úgyhogy az olyan tojós, amelyik egy évben 60 tojást ad, már „jó tojónak" számít). A sütésre való csirkénél a legfontosabb követelmény a gyors növekedés minimális etetés mellett. Itt különféle tápszerekkel nagy siker érhető el. A kacsa és a liba tenyésztésében hasonló haladás tapasztalható, de ami a kiállításon a legjobban elképesztett az a 20 kg-os pulyka volt. Az ilyen állat csontváza — ez is látható volt itt — malacéra, vagy bárányéra emlékeztet. A hatalmas példányok kitenyésztése új iparágat eredményezett: a pulyka-„öí/szíefc" termeléséti Az ilyen szeleteket fagyasztott állapotban kínálja a kereskedelem. Hasonló fejlődésen ment át az állatok etetése, a különféle takarmányok (az utóbbi években a mezőgazdasági termények fogyasztását, illetve feletetését tengeri algákkal igyekeznek pótolni, de ennek megvan az a hátránya, hogy a baromfi húsa bizonyos mellékízt kap), valamint a tenyésztés technológiája: villamos kotlósok, tojásosztályozógépek és csirkevágó részlegek — ahol óránként 5000 darabot dolgoznak fel — s ahol a futószalagra élve kerülnek a szárnyasok, hogy végül tizesével-huszasával csomagolva fogyasztásra készen hagyják el az üzemet. Mindent gondosan tanulmányoztak, kiszámították a baromfi adottságait, a tojóscsarnokok szellőztetését, hőfokát, a különféle kórok megelőzését, vakcinák útján stb., mindezeknek a törekvéseknek végcélja a lehető legreotábillsabb termelés.