Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-08 / 57. szám, szombat

HÉTVÉG! HÍRMAGYARÁZATUNK FELBORULT HÁZIBEKE Immár egy hete, hogy a múlt pénteki állítólagos szíriai csendes puccsal kapcsolatban különféle híresztelések ter­jedtek el, s ma már határozottan állíthatjuk, hogy a puccs híre vaklárma volt. # Az események főszereplői Az állítólagos puccsal kapcsolatos hírekben a fő cselekvő erőként a szíriai hadsereg szerepelt, amely teljesen aláveti magát Asz­szad hadügyminiszter ren­delkezéseinek, s a táborno­kok zöme — kevés kivétel­lel — a hadügyminiszter mellett áll. A másik oldalon — Atasszi állam- és kor­mányelnököt, Asavl külügy­minisztert és még néhány más minisztert jelöltek meg a „csendes puccsisták" el­lenfeleiként, akiket állító­lag háziőrizetben tartottak. E hírt később megcáfolták, mert a nevezett politikusok ugyan távolmaradtak a köz­életi szerepléstől, amit fon­tos ~ párton belüli tárgyalá­sokkal indokoltak, de a hé­ten részt vettek a szíriai események egyik fontos sze­replőjének, Dzsundi ezredes­nek, a biztonsági szolgálat vezetőjének a temetésén. A nagyreményű tiszt öngyilkos lett: a halála körül keringő különféle rémhírek megcá­folása után állítólag azért, mert eredménytelenül kísér­letezett a Baath-párt ve­zetőinek összebékítésével. A Jelenlegi szíriai esemé­nyeket rejtély veszi körül, s ha következtetni akarunk a lényegre, kissé vissza kell mennünk a múltba. Először is Szíriában, mint általában az arab országok­ban, egy puccs nem különö­sebben meglepő jelenség. Az utóbbi időben többször is volt puccs vagy puccskísér­let, de rendszerint a reakció húzta a rövidebbet. A Baath­párt, az Arab Megújhodás Pártja 1963. március 8-a óta kormányzó párt Szíriában, Damaszkuszban székel a párt ún. nemzetközi össz­arab vezetősége is. Ez a na­cionalizmusba oltott, homá­lyos megfogalmazású szocia­lista elveket hirdető párt azonban nem egységes — szárnyakra és különféle cso­portokra oszlik. Kezdetben a Michel Aflak és Szalah Bitar képviselte jobbszárny volt uralmon, majd a közép­baloldali Hafez volt állam­elnök érdeméből enyhe bal­ratolódás következett be. Érthető, hogy a Jobboldal támadni kezdte Hafezt, majd a szélsőbaloldalt képviselő Atasszt, Zuajen és Makhusz ls Hafez ellen fordult. A jobboldal 1966 szeptemberé­ben sikertelen puccsot kísé­relt meg, s vezetőinek me­nekülnie kellett. A hatalmat a baathista baloldal vette át. O Megmerevedett irányvonal Az új kormány, amelyben Zuajen a miniszterelnöki és Makhusz a külügyminiszteri tisztséget töltötte be, követ­kezetes anttimperialista po­litikát folytatott, de Irány­vonala meglehetősen merev volt. Nem tudta megteremte­ni a haladó erők egységét, még a párton belül is tehe­tetlen volt a frakciózással szemben, így aztán nem vé­letlen, hogy elszigetelődött az arab világban. A közel­keleti konfliktus után az iz­raeli területfoglalás Szíriát is érintette, érzékeny káro­kat okozott neki, Szíria azonban továbbra is önálló utat követett a közel-keleti válság következményeinek felszámolására. így például a khartúml arab találkozón sem képviseltette magát. Eb­ből az tűnt kl, hogy Szíria nem vállal közösséget az arab világ más haladó erői­vel, nyilván nem tartja ókét elég forradalminak. A szí­riai rendszer távol állt a pánarab haladó mozgalom­tői, külön utat követett, s ez radikális út volt. Bizonyos tekintetben visz­szás helyzet állott elő Szí­riában: a damaszkuszi rend­szer a leghaladóbb rendszer­nek tartja magát az arab világban. Az Al-Baath, a párt hivatalos lapja például a napokba ezt Irta: „Szíria nem kommunista ország, de szocialista irányzatot kö­vet ..." Arről persze lehetne beszélni, milyen ez a szocia­lista irányzat, mely Inkább jelszavakban nyilvánul meg, mint a konkrét valóságban, mely erősen radikális nacio­nalista színezetű. Nyilván a kormány irány­vonalának megmerevedése vezetett oda, hogy tavaly ősszel leváltották Zuajent és Makhuszt. A kormányfői tisztséget Atasszi államelnök vette át, s a kormányban több tábornok kapott tárcát. Ogy látszik, a párton belüli nézeteltérések ezzel még nem zárultak le. £ A hadsereg kér szót A szíriai baathista politi­kusok legelhibázottabb lépé­se az volt, hogy nem tudták megteremteni a haladó erők egységét. Nem eredményte­lenül végződtek a kommu­nista párt vezetőivel folyta­tott tárgyalások, s a Liba­nonban és Irakban élő ellen­zéki baathistákkal sem tud­tak zöldágra vergődni. Az új kormány első lépéseivel azt bizonyította, hogy nem kí­ván eltérni a Zuajen—Mak­husz irányvonaltól, csak ke­ményebb kézzel akarja azt érvényesíteni. Ezért került sor például az 1966-os össze­esküvők utólagos bírósági felelősségre vonására. A leg­újabb események azonban azt bizonyítják, hogy a je­lenlegi kormányzat sem ké­pes áthidalni a Baath pár­ton belüli ellentéteket, s megoldani az ország legége­tőbb problémáit. Ebben a helyzetben logikusnak lát­szik a hadsereg megmozdu­lása, mellyel — nyilván drasztikus módon — egysé­get kíván teremteni. Asszad tábornok, hadügyminiszter kitartóan szorgalmazza „ak­cióprogramja" elfogadtatá­sát, s bár konkrét részlete­ket nem ismerünk belőle, nyilván a tavaly szeptembe­ri—októbert pártkongresszus határozatainak erélyesebb végrehajtásáról lesz szó. Ez a kongresszus a meg­szállt arab területek felsza­badításának kérdésében el­foglalt álláspontján (a pa­lesztinai arabok legsajátabb ügye) kívül követendő irány­vonalul tűzte kl az „Egység, szabadság, szocializmus" jel­szót, kiemelte, hogy a tö­megek érdekeinek megfelelő politikát kell folytatni, s fgy továbbfejleszteni a szíriai forradalmat, ennek megfele­lően meg kell vizsgálni és ki kell küszöbölni a tévedé­sek okait. A kongresszus ha­tározata szólott a népi el­lenőrzés megvalósításáról, s idegen monopóliumok elleni harccal kapcsolatban ki­emelte az összes haladó arab erők egységét és a politikai vezetés egységének fontos­ságát. Nem véletlen, hogy Asz­szad és az őt követő baa­thista funkcionáriusok min­den más reformmal szem­ben a katonai akcióprog­ramot helyezik előtérbe. Mi­vel Szíria — mint mondot­tuk — radikális utat követ, s nem ismerte el a Bizton­sági Tanács 1967. évi, a kö­zel-keleti rendezésre vonat­kozó határozatát, az arab or­szágok zömével szemben a konfliktus békés politikai rendezése helyett csak a ka­tonai megoldást tsmerl el egyetlen módszerként, az eseményekből arra következ­tethetünk, hogy Szíria a Jö­vőben vagy megpróbálja megnyerni terveinek a többi arab országot, vagy pedig együttműködésük kiszélesí­tése esetén azok hathatnak mérséklőén a szíriai radika­lizmusra. LŐRINCZ LASZLO Összehívják a Baath-párt­rendkívüli kongresszusát? Bejrút — Az Al-Muharir" el­mű szíriai napilap szerint meg­egyezés jött létre Asszád tábor­nok és a Baath-párt vezetősége között arra vonatkozóan, hogy egy héten belül összehívják a párt rendkívüli kongresszusát. A kongresszus feladata minde­nekelőtt a jelenlegi belpoliti­kai válság megoldása lenne. A szíriai lap véleménye szerint minderre elsősorban azért ke­rül sor, mert Asszad tábornok nem bízik a Baath-párt ún. civil csoportjában, amelynek az élén Atasszi köztársasági elnök és Dzsadid párttitkár állnak. Különben úgy tűnik, mintha a helyzet kissé enyhült volna, bár a megfigyelők nem bíznak e kompromisszum tartósságában. Nasszer elnök személyi meg­bízottja, dr. Hasszán Sabri Chu­11, aki egynapos látogatást tett Damaszkuszban, megcáfolta azokat a híreszteléseket, ame­lyek szerint néhány szíriai ve­zetőt házi őrizetbe vettek. Ki­jelentette, hogy az összes mi­niszter részt vett azon az ebé­den, amelyet Atasszi köztársa­sági elnök rendezett tiszteleté­re, így természetesen Asszad hadügyminiszter is, aki állító­lag a múlt héten magához akar­ta ragadni a hatalmat. Arra a kérdésre, vajon sikerült-e elsi­mítani a szíriai vezetők között az ellentéteket, Nasszer elnök személyi megbízottja azt vála­szolta, hogy küldetése diszkré­cióra kötelezi. Golda Meir elfogadta jelölését Tel-Aviv — Izrael Munkás­pártjának Központi Bizottsága Tüntetések Moszkvában és Pekingben Kínai-amerikai tárgyalás a láthatáron döntő többséggel elfogadta Gol­da Meir jelölését a megürese­dett miniszterelnöki székre. Nyugati hírügynökségek szerint Bolda Meir asszony elfogadta Jelölését. A Munkáspárt dönté­se gyakorlatilag Golda Meir ki­nevezését jelenti. Sazar köztár­sasági elnök előreláthatólag va­sárnap fogadja a Munkáspárt képviselőit, s megbízza Golda Meir asszonyt, hogy állítsa ösz­sze az új kormányt. London — Izrael támaszpon­tokat épít a Szuezi-csatorna partján — jelentette pénteken a Daily Telegraph. Hasonló munkálatok folynak más terüle­teken is, amelyeket Izrael 1967­ben szállt meg. A támaszpontok építéséhez kizárólag megbízható munkásokat alkalmaznak. Ugyanakkor egyre növekszik az arab partizánok aktivitása, s az izraeli hadseregnek komoly erőfeszítéseket kell tennie meg­fékezésükre. Arab békaemberek kelnek át a csatorna túlsó part­jára s aknákat, valamint külön­böző robbanóanyagot helyeznek el. Jeruzsálem — Izraeli fegyve­res erők hat házat romboltak le Jeruzsálemben. Állítólag az arab ellenállási mozgalom tag­jai rendeztek be itt raktárakat. Hivatalos jelentések szerint a házak lerombolását a megszál­ló katonaság parancsnoksága rendelte el. . Ammán — A jordániai kato­nai szóvivő jelentése szerint csütörtökről péntekre virradó éjjel ismét tűzharcra került sor a Holt-tengertől délre. A szóvi­vő az izraeli egységeket tette felelőssé az incidens kirobban­tásáért. Varsó — A szovjet-kínai ha­tárkonfliktus jelenti a kulcsot az új amerikai-kínai tágyalá­sokhoz — írja a Zycie Warsza­wy kommentárjában. A továb­biakban megállapítja: több mint egyéves szünet után a múlt hó­napban lett volna a kínai és amerikai nagykövetek újabb ta­lálkozója Varsóban. A találko­zóra készülő pekingi politiku­sok fokozták támadásaikat a Szovjetunió ellen, amit Wa­shingtonban úgy értelmeztek, hogy enyhülés áll be Peking és Washington között. A varsói ta­lálkozót az utolsó pillanatban lemondták, és az amerikai meg­figyelők szerint a közeljövőben sor kerül a találkozóra. S talán éppen a határincidens adta meg az okot ezekhez a tanács­kozásokhoz. Moszkvában tegnap hatalmas tüntetés volt a kínai nagykö­vetség épülete előtt. Az épüle­tet rendőrök védték, előtte több hangszórós autóbusz volt, me­lyek állandóan jelszavakat hir­dettek. A tüntetők Le Mao Ce­tung klikkjével! Szégyen a Mao Ce-tung-i provokációkral Éljen a Szovjetunió békés külpoliti­kája! stb. jelszavakat kiáltoz­ták. Kína területén tegnap több mint 150 millió kínai vett részt a szovjetellenes tüntetéseken, melyek „Le az új cárral" jel­szó jegyében folytak.— jelen­tette a pekingi rádió. Majd fel­hívta a kínai népet, hogy zár­kózzék fel Mao köré, és fo­kozza munkalendületét, hogy az ország felkészüljön egy esetle­ges háborúra. A Szovjetunió külügyminisz­tériuma a kínai nagykövetsé­gen átadott jegyzékben köve­telte, hogy a kínai hatóságok hozzanak intézkedéseket a pe­kingi szovjet intézmények és a Kínában élő szovjet állam­polgárok védelmére. A szovjet­ellenes tüntetések következté­ben olyan helyzet alakult ki, mely akadályozza a nagykövet­ség tevékenységét. A március 3-i és 4-i tüntetések során erő­szakosan léptek fel a tüntetők a TASZSZ két tudósítójával és a nagykövetség dolgozóival szemben. (CSTK) Saigonba érkezett az amerikai hadügyminiszter Saigon — Több mint 30 ka­tonai támaszpontot támadtak meg pénteken éjjel a DNFF egységei. Többek között bom­batalálat érte Dálat várost, míg Da Nang közelében az ameri­kai tengerészgyalogság állásai kerültek tűz alá. Az amerikai megszállók egész éjjel, sőt pénteken reg­gel is folytatták támadásaikat a hazafiak feltételezett állásai ellen. Saigon környékén mint­egy kilenc hullámban bombáz­ták a B—52-esek a szabadság­harcosok állítólagos állásait. Melvtn Laird, az Egyesült Ál­lamok hadügyminisztere csü­törtökön este Saigonba érke­zett, hogy a helyszínen készít­sen jelentést Nixon elnök szá­mára. Megérkezése után azon­nal tárgyalásokat kezdett Ab­rams tábornokkal, a Dél-Viet­namban állomásozó amerikai csapatok főparancsnokával valamint Bunker nagykövettel. A megbeszélésen részt vesz Wheeler tábornok ls, az USA vezérkari főnöke. Csütörtökről péntekre virradó éjszaka Saigonba érkezett Ky dél-vietnami alelnök is, első­sorban azért, hogy tájékoztassa a köztársasági elnököt Nixon­nal folytatott tárgyalásairól. Ky az újságírók előtt kijelentette: nem tudja, vajon visszatér-e Pá­rizsba. Tovább romlik a harci erkölcs Washtngton — Az amerikai szenátus katonai bizottságának Jelentése szerint tovább romlik az amerikai katonák harci er­kölcse. 1967 júliusától 1968 jú­niusáig, tehát tizenkét hőnap leforgása alatt 155 536 esetben került sor az alakulat jogta­lan elhagyására. Ebből 53 357 esetet kellett dezertálásnak minősíteni. Fenyegetésnek minősíthető a Párizsban tanácskozó dél­vietnami küldöttség képviselő­jének az a javaslata, hogy na­polják el a további tárgyaláso­kat, amennyiben a DNFF to­vább fokozná támadásait. Az amerikai küldöttség szóvivője hangsúlyozta, hogy a saigoni kormány képviselőjének javas­latát az amerikai küldöttség teljes mértékben támogatja. (CSTKJ JINDŔICH SUK, a Csehszlo­vák Sajtóiroda központi igazga­tója az Agerpres meghívására Romániába érkezett. Ütja során megismerkedik a román sajtó­iroda szervezeti felépítésével, s tárgyal a további együttműkö­dés elmélyítéséről. NIXON bejelentette, hogy Ró­bert Cushmannt nevezi ki a CIA igazgatóhelyettesévé. Cush­mann Nixon elnök régi közeli munkatársa. DIALLO TELLI, az Afrikai Egység Szervezetének főtitkára is részt vesz az afrikai országok munkaügyi minisztereinek algí­ri tanácskozásán, amelyet már­cius 10. és 15. között tartanak. CLAY SHAW vádat emelt Gar­rison New Orleans-i ügyész el­len, aki állítólag „megsértette" állampolgári jogait. Garrison ugyanis azzal vádolta meg Clay Shawt, hogy részt vett a John Kennedy elleni merényletben. STOCKHOLMBAN véget ért a Skandináv Tanács 17. ülése. A tárgyaláson, amelyen a 69 kül­döttön kívül öttagú kormány­küldöttségek is részt vettek, megvitatták a kölcsönös gazda­sági együttműködés néhány problémáját. WILLIAM KUNSTLER New York-i ügyvéd, aki rendszerint néger extrémistákat szokott vé­deni, megvádolta az Egyesült Államok kormányát, hogy kon­centrációs táborokat létesített a „politikai nyugtalanságot" szító polgárok számára. KOSZIGIN szovjet miniszter­elnök pénteken fogadta Butefli­kát, Algéria külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodik a Szovjetunióban. Ä fogadáson részt vett Gromiko külügyminiszter és Dmitrij Sev­ljagin, a Szovjetunió algériai nagykövete is. Az ENSZ-bizottság az agresszió meghatározásáról Neu> York — Az agresszió fo­galmának meghatározásával foglalkozó ENSZ-bizottság első ülésén a beterjesztett javasla­tokról folyó vitában csütörtökön Mexikó és Franciaország kép­viselői szólaltak fel. A mexikói delegátus számos észrevételt fűzött a szovjet javaslathoz, azt állítva, hogy számos olyan kitételt tartal­maz, amelyeknek semmi közük sincs az agresszió meghatáro­zásához. Chaumont francia küldött megállapította, hogy a szovjet javaslat jó alap a vitához, és leszögezte azokat az elveket, amelyekhez Franciaország szán­dékszik igazodni. A bizottságban tovább folyik az agresszió meghatározásáról szóló vita. (CSTK) A Krasznaja Zvezda az NDK-ban folyó hadgyakorlatokról Moszkva — A Krasznaja Zvez­da legutóbbi számában „A harci barátság útjain" címmel ripor­tot közölt a szovjet hadsereg és a német néphadsereg had­gyakorlatairól. A közös hadgyakorlatok szín­helyén, -az utakon harckocsik, páncélos szállítókocsik, ágyúk és rakétaszállító járművek osz­lopai haladnak. Egyeseken szovjet Jelzés, másokon az NDK néphadseregének jelzése látha­tó. A kocsioszlopok néha egy­más mellett párhuzamosan ha­ladnak, éjjel-nappal. Az újabb sikerek záloga nem­csak a fejlett harci techniká­ban rejlik — frja a Krasznaja Zvezda — hanem függ a har­cot szervező és Irányító pa­rancsnokoktól, valamint a szov­jet katonák és német barátaik magasfokú erkölcsi színvonalá­tól is. A közös hadgyakorlatok megszilárdítják a baráti had­seregek katonáinak harci szö­vetségét, azokét, akik a szocia­lista társadalom országai nyu­gati határalt védelmezik. (CSTKI

Next

/
Thumbnails
Contents