Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-06 / 55. szám, csütörtök

r it tagadjam: tavaly engem is magával ragadt az a fiatalos lendület, lelkes hév, ahogy a csehszlová­kiai magyar fiatalok ápri­lis hatodikai pozsonyi mun­kaértekezletének gyümölcseképpen — egy önálló szervezet távlatával —, fiataljaink munkához láttak . ..! Szlo.'ákia-szorte szinte gombamód­ra alakultak az új, magyar ifjúsá­gi klubok. A klubok ilyen gyors ütemű szaporodása ellenben nem csupán a magyar fiatalok jogos igényét jelezte, de azt is, hogy addigi érdekszervezetük: a CS1SZ már nem elégítette ki szükségletel­kat ... Ősszel — sajnos — nyil­vánvalóvá vált: a spontán klub­mozgalom nem alakulhat át ön­álló magyar ifjúsági szervezetté, ezért mind az azóta eltelt idő­szakban, mind napjainkban is min­den erűnket aklubmozgalom továbbfejlesztésére kell összponto­sítanunk. Ellenkező esetben ugya­nis ez az fgéretteljes fejlődésnek indult, sajátos nemzeti érdekein­ket szem előtt tartó mozgalom könnyen vakvágányra vagy zsák­utcába futhatna. MIBŐL KELL HÄT KIINDULNUNK? MIVEL ÁLLUNK SZEMBEN? MELYEK A LEGAKTUÁLISABB TENNIVALÓK? Ezekre s az ezekkel kapcsolatos kérdésekre kerestük a választ ke­rekasztal-beszélgetésünkön, me­lyen VARGA SÁNDOR, a CSE MADOK KB titkára; D U R A Y MIKLÓS, a CSEMADOK pozsonyi városi bizottságának titkára; D U­KA ZOLYOM1 ÁRPÁD mérnök, adjunktus, a Magyar Ifjúság Köz­ponti Tanácsa elnökségének tagjai és P E T R O GYÖRGY, losonci esz­tergályos-szakmunkás és munka­társunk M I K L Ú S I PETER vet­tek részt. A közérdekű téma ak­tualitása, fontossága révén a magnószalagra rögzített beszélge­tést csaknem teljes egészében kö­zöljük. tolni tudja az eredeti lelkesedést, lendü­letet, hogy a jelenlegi, adott körülmé­nyek között is tovább erősödjék mozgal­munk. A kereken tizenötezer főnyi tagsag tudjon az ifjúsági szervezeten belüli vi­szonyokról és kilátásainkról, ismerje a csehszlovákiai magyar társadalmi életbe való beilleszkedés legalkalmasabb for­máit. A klubmunkában ezért a közeljö­vőben különösen nagy hangsúlyt kell fek­tetni a tájékoztatásra, elvi viták rendezé­sére, a művelődésre. Csaknem egyévi önálló munka kapcsán ez már seholsem jelenthet problémát... MIKLÓSI: Gondolom, az idősebb ol­vasók érdekében röviden föltétlenül szólni illenék e jelentős klubmozgalom .kialakulásáról, első lépéseiről és a ta­valy óta megtett útról. DUKA-ZÓLYOMI: A csehszlovákiai ma­gyar fiatalság már öt esztendeje reálisan nyitja, Hogy számunkra pillanatnyilag az a legfontosabb, hogy a magyar fiatalok klubjait „behelyezzük" valahova, tehát in­tézményesítsük azokat. A klubok mai ma­gas létszámónak esetleges csökkenése csak ez úto-n előzhető meg. DURAY: Kétségtelen: mielőbb stabili­zálnunk kell a klubok létét, míg nem születik végleges döntés a szlovák ifjú­sági szervezetek föderációjában remélt helyünkről. Addig is klubjának többsége szilárd támpontot keres — és joggal. VARGA: Mozgalmunk érdeke, hogy mielőbb vége szakadjon a mai, bizony­talankodó útkeresésnek, mely érthetően erősen Befolyásolja annak erejét is. Konk­rétan, alapszabályzatba foglalva megta­lálni helyünket! — ez a sürgető követel­mény határozza majd meg küszöbönálló fontos tárgyalásainkat is a központi ifjú­sági hivatalokban. VARGA SÁNDOR DURAY MIKLÓS DUKA-ZŰLYOMI ÁRPÁD PETRO GYÖRGY MIKLÓSI: Beszélgetésünk kiinduló­pontjául szolgáljanak a legfrissebb ta­pasztalok: a CSISZ február eleji rend­kívüli kongresszusán képviselve voltak a csehszlovákiai magyar fiatalok is. Ifjúságunk számára milyen tanulsága, gyakorlati jelentősége volt a konferen ciának? VARGA: A részvételünkről röviden csak annyit, hogy a szlovákiai magyar fiata­lok egyrészt a MIKT útján, másrészt pe­aig a déli és keleti járások delegált kül­dötteiként vettek részt a kongresszuson. A háromnapos tanácskozás gyakorlati jelentőségéről elmondhatom, hogy első, felületes pillantásra számunkra sok ered­ményi nem hozott. Inkább visszalépés tör­tént mozgalmunk eddigi eredmsnyeitől, mert nem rögzítette hivatalosan is azokat a konkrét munkaeredményeket és szerve­zettségi formákat, melyeket a magyar fiatalok a gyakorlatban már eddig el­értek. Ez a felületes meglátás azzal bő­víthető, hogy jövőbeni munkánkhoz olyan tapasztalatokat is hozott, melyeket oko­san „adagolva" majd hasznosítani tu­dunk. Megláthattuk és érzékelhettük pél­dául, hogy miképpen fogadnak bennün­ket a szlovák fiatalok tömegei. Hozzáál­lásuk a kérelmeinkhez, jogos követelmé­nyeinkhez — őszintén szólva — kicsit le­hangoló volt részünkre. Nem számítot­tunk ugyanis ennyire elutasító alapállás­ra velünk szemben. A jövőben ezt annál is inkább szükséges lesz tudatosítanunk, mert a Szlovákiai Gyermek- és Ifjúsági Szervezetek Szövetségében nem az ere­deti elképzelés szerinti szoros szövetség jött létre, hanem inkább csupán hat ön­álló szervezet laza társulása, összegezés­képpen tehát: a jövőben nem lesz hová, kihez kapcsolódnunk, mivel önálló szer­vezetet nem alakíthatunk. Kétségtelen el­lenben, hogy a magyar fiatalok klubjai­nak mielőbb egy olyan fórumot kell biz­tosítanunk, mely megfelelő jogkörrel, anyagiakkal és reprezentálóképességgel bír. MIKLÓSI: Ez, szerintem, egy kulcs­fontosságú kérdés, mert amilyen spon­tánul jelentkezett tavaly a magyar fia­talok mozgalma, éppen olyan könnyen beállhat most a passzivitás, a lemon­dás, ha nem találjuk meg a klubmozga­lom továbbfejlesztésének legjobb kul­csát ... I DURAY: Azt hiszem, a kongresszus eredményei láttán egy bizonyos letargiá­val mindenképpen számolnunk kell. Tu­datában vagyunk ennek itt a pozsonyi központban és vidéken is. Gondolom, még­is bátran kell farkasszemet nézni a je­lenlegi helyzettel. Ezért továbbra is a ma­ximálisát követeljük majd, hogy módosít­va ugyan, de eredeti elképzeléseink vá­zát valósíthassuk meg. Klubjainkban ke­resni kell azt a munkaformát, mely pó­KLUBMOZGALMUNK ERETÍSEGIIE KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS A SZLOVÁKIÁI MAGYAR IFJÚSÁGI KLUBOK AKTUÁLIS KÉRDÉSEIRŐL látta és fölmérte helyzetét a CSISZ ben, ahol nem talált megértő patrónusra, ahol hiába várt politikai, onyagi s egyéb se­gítséget. A magyar fiatalokat így az érvé­nyesülési, művelődési és szókimondási vágy tömörítette az első klubokba. Lé­nyegében itt kezdődött az önálló klub­mozgalom, mely tavaly a rohamos bő­vülés alapjául szolgált. Tudtuk már, hogy mi, magyar fiatalok milyen úton (•elad­junk. Ma más feladatok előtt állunk: elsősorban keretet és jogokat keH bizto­sítani a klubokban tömörülő fiatalok­nak. Nagy kár, hogy nem alakíthattunk önálló szervezetet, de a mai állapot is már nagy haladást jelent a múlttal szem­ben, hiszen megalakulhatott a csehszlo­vákiai magyar ifjúság hivatalos, központi szerve: a központi tanács, bár a hatás­körét és konkrét munkalehetőségeit egye­lőre még elég homályosan látjuk. Az ed­digi elképzelések szerint egy tanácsadói testület lesz, mely az egyes szervezetek­ben a nemzetiségi érdekeket képviselné. Köztudomású ellenben, hogy ez csak fél­megoldás. A klubokba tömörülő magyar fiatalokat ugyanis nem kényszerítheti senki, hogy valamely szlovák ifjúsági szer­vezetbe jelentkezzenek. Gondolni kell hát a különálló klubokra is, melyek egy irány­adó, koordináló szervet igényelnek majd. A MIKT-nek így a jövőben kettős szerep­kör jutna. MIKLÓSI: Beszélgetésünk eddig úgy­szólván csak központi-elvi síkon moz­gott. Érdekes lesz ezért röviden kitérni a klubmozgalom vidéki gyakorlati ta­pasztalataira isi PETRO: Gondolom, puszta szószaporí­tás lenne ecsetelni, hogy miképpen vesz­tette el tekintélyét, befolyását vidéken a CSISZ. A fiatalok zömének tevékeny­sége a tagdíjilletékek fizetésében merült ki — Érthető hát, hogy falvaink magyar fiataljai az önálló klubok alakulásakor örömmel kaptak a kínálkozó alkalmon. Elhatározásuk azonban többnyire nem csupán lelkesedésből vagy utánzásból, de tudatos célzatossággal, igénnyel szüle­tett. A pozsonyi CSISZ-kongresszusro visszatérve el kell mondanom, hogy járá­sunkban már előre számítottunk arra, hogy nem alakíthatjuk meg saját szerve­zetünket. Kapcsolatot kerestünk és talál­tunk is a CSEMADOK járási vezetőségé­vel, mely határozatba foglalta, hogy szükség esetén anyagi-erkölcsi „gyámja" lesz klubjainknak. MIKLÓSI: Nemrég alakult meg Po­zsonyban a Klubszövetség. Itt nem le­hetne esetleg pozitiv eredményt hozó tárgyalásokat kezdeni? VARGA: Látszólag talán igen, de a va­lóságban nem kapcsolódhatunk be a Klubszövetségbe. Itt ugyanis tulajdon­képpen csak széles körű kultúrmunka fo­lyik és mi nem alacsonyíthatjuk mozgal­munkat csupán erre a szintre. Nekünk a tagsággal és a csehszlovákiai magyar­sággal szemben érdekvédelmi és politikai kötelezettségeink is vannak. Ezen túlme­nően védenünk és tolmácsolnunk kell fia­taljaink általános érdekeit is. MIKLÓSI: Nem titok, hogy a CSISZ­kongresszus határozatai láttán számos klub tagsága és vezetősége dilemmá­ban van: hogyan tovább? A vá­laszadás erre az égető kérdésre a leg­sürgősebb teendők egyike... I DURAY: A kérdésre kérdéssel válaszo­lok: mi oldja föl a klubok mai bizonyta­lanságának időszakót? Szerintem csak a munka, a rendszeres tevékenység. An­nak ellenére, hogy a mozgalom állandó átalakulása révén messzemenő következ­tetések levonása egyelőre lehetetlen. Az elvégzett munka értéke azonban a jö­vőt tekintve is megmarad. VARGA: Tudatában vagyunk annak, hogy a magyar fiatalok klubjainak léte­zése egy sereg fölösleges okadályba is ütközik. Sok helyütt még az az alaptalan kérdés is fölmerül: vajon legálisak-e?! Sajnos, főleg az idősebb korosztály néz bizalmatlanul klubjainkra ... Máshelyütt viszont szűk körű, egyéni érdekeiket szem előtt tartva a magyar funkcionáriusok sem támogatják a magyar ifjúság klub­jait! Súlyos vétek lenne itt az általánosí­tás, de hamisíthatatlan tény egyesek rosszakarata vagy kétkulacsossága. Ezért is szerettük volna klubjaink jövőjének kér­dését már a fiatalok pozsonyi kongresszu­sán dűlőre vinni. Sajnos azonban ez is erőnket és lehetőségeinket fölülmúló fel­adatnak bizonyult. PETRO: Ez a mai, nehéz időszak je­lenti lényegében klubmozgalmunk igazi erőpróbáját. Most válik el, hogy hol ala­kult klub csupán szalmalángszerű lelke­sedés-lobbanásból vagy egyszerű után­zásból. A tettek időszaka ez, mely köny­nyen eldöntheti: vajon életképes-e egy­egy klub? Igaz, vidéken befolyásolja ezt az imént említett meg nem értés, vagy a vegyes lakosságú falvakban a gyak­ran előforduló kisebb-nagyobb torzsal­kodások ... Ügy tűnik, vidékszerte az is nehezíti helyzetünket, hogy nem eléggé rugalmas a kapcsolatunk a pozsonyi köz­ponttal. DUKA-ZÓLYOMI: Ez valóban igaz s ezért külön gondot fordítunk majd e mu­lasztás pótlására. Rövidesen kidolgozunk például egy metodikai tanácsadót, mely a klubmunka általános vonalait és kö­vetelményeit körvonalazná. Különösen azoknak a kluboknak a vezetői veszik majd ezt örömmel, akik egyelőre még járatlanok az efféle társadalmi munká­ban és így nagy problémát okoz nekik a közös foglalkozások szervezése. MIKLÓSI: Gondolom, számos vidéki fiatal nevében fogalmazom az alábbi kérdést: hol a kezesség a központ és a vidék közötti állandó és kielégítő kapcsolatra, ha klubmozgalmunknak nem lesznek járási tanácsai? DUKA-ZÓLYOMI: Ismét csak a spon­tán elemekre kell utalnunk, míg el nem érjük a járási tanácsok megalakításának jogát. Ha esetleg amatőr szinten is, de erre mindenképpen nagy szükség lesz. Az, sajnos, már megváltoztathatatlan, hogy a központi szövetségi szervekben is képviseletünk legyen, de a MIKT járási tanácsai szükségesek. VARGA: Itt érdemel említést az, hogy rendelkezésünkre áll az ÚJ IFJÚSÁG is, mely már a magyar fiatalok lapjaként jelenik meg! A lop hasábjain keresztül is igyekszünk majd tartani a szükséges kapcsolatot a vidéki klubokkal. MIKLÓSI: Itt is csak az adott lehe tőségeinkből indulhatunk ki, kár lenne ezért rózsaszín ábrándokat táplál­ni... ? DUKA-ZÓLYOMI: Természetesen! Ez nem meghátrálást jelent, de arról sem feledkezhetünk meg, hogy kisebbség va­gyunk. Ezért csak egy olyan síkon, ská­lán mozoghatunk, melyet törvényszerűen egy fölsőbb erő meghatároz. Az új klu­bokban különösen fontos, hogy a tagság barátsága, egysége találkozásról talál­kozásra szilárduljon. Ez leginkább popu­láris előadásokkal, kvízekkel, táncdélutá­nokkal, a hagyományos klubélet beve­zetésével érhető el. Szakkörök alakulá­sa is lehetséges. A témakörök? Sport, hobby, képzőművészet, irodalom, színház, zene, néprajz, helytörténet, hagyomány­ápolás stb. Fontos lenne az itt élő ma­gyar értelmiség alaposabb megismerése. Szép célkitűzés továbbá egy-egy járási klubfesztivói megrendezése ... VARGA: Tavaly indult széles körű klub­mozgalmunk jelenlegi hely- és útkeresé­se nem szabad, hogy csökkentse a tag­ság lelkesedését. Mindannyian tudjuk: mielőbb szilárd talajt kell biztosítani a magyar fiatalok aktivitásának. Ezért jó­zanul tudatosítanunk kell lehetőségeinket is igényeink mellett. Már az is óriási eredmény, hogy betörtünk a köztudatba, hogy fölfigyeltek ránk, hogy ott vagyunk a tárgyalásokon... Igy elismerést nyer­tünk, mint sajátos, egyéni nemzetiségi ér­dekeiket követő fiatalok! Ma erre kell és lehet építenünk! Remélhetőleg, rövi­desen föloldhatjuk a helykeresés bizony­talanságát. Tudatosítanunk kell azonban azt is, hogy céljaink elérése érdekében néha kompromisszumokra is kényszerü­lünk. Bátran állítom, hogy a végleges megegyezés utón elegendő tér marad majd klubjaink belső, önálló munkájára. Aktuális, közérdekű kérdések, nyílt őszinte válaszok... Nem a beszélgetés rész­vevőinek hibája, hogy számos kérdésben — sajnos — még nem tudtak pontos választ adni. A klubmozgalom eddigi eredményei azt mutatják, hogy a magyar fiatalok si­kerrel állják majd ezt az átmeneti időszakot, hiszen kétségtelen: klubjaink megvan­nak, léteznek, föloszlatni nem lehet őket. Az adott lehetőségek kiaknázása ezért a fiatalokon múlik. Klubmozgalmunk egy nehéz, mondhatnánk: érettségi vizsga előtt áll... A tét egy mozgalom jövője, melyben a magyar fiatalok csak annyit érhetnek, amennyit tevé­DUKA-ZÓLYOMI: Ez a példa is bizo- kenységükkel a csehszlovákiai magyarságnak jelentenek!

Next

/
Thumbnails
Contents