Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-01 / 51. szám, szombat

A két nemzeti kormány közös tanácskozása Egyesült erővel az országos politikánkért Közlemény a tárgyalásokról A Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársa­ság kormányküldöttségeinek Bra­tislavában csütörtökön megtartott közös tanácskozásán a CSSZK kor­mányát Stanislav R á z 1 mérnök, miniszterelnök, Antonín Č e r v i n k a mérnök, professzor, kandidá­tus, dr. Ladislav A d a m e c kan­didátus — miniszterelnök-helyet­tesek —, valamint a kormány to­vábbi tagjai kúpviselték. Az SZSZK kormányának képviseletében Šte­fan Sádovský mérnök, minisz­terelnök, jozef Zrak mérnök és {úlius H a n u s mérnök — mi ­niszterelnök-helyettesek —, a kormány további tagjai s a Szlo­vák Arhivatal elnöke vett részt a tanácskozáson. A két nemzeti köztársaság kor­mányainak tanácskozását Štefan Sádovský mérnök, a Szlovák Szo­cialista Köztársaság miniszterelnö­ke nyitotta meg. Szívélyesen üd­vözölte a Cseh Szocialista Köz­társaság kormányküldöttségét és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a két nemzeti kormány ilyen együttműködése ezentúl hagyomá­nyos lesz. A cseh küldöttség nevé­ben Stanislav Rázl mérnök, a CSSZK miniszterelnöke mondott köszönetet a szívélyes fogadtatá­sért, majd szintén hangsúlyozta, rendkívül nagy jelentőséget tulaj­donít annak, liogy a két nemzeti kormány küldöttségei elsfi Ízben Bratislavában tanácskoznak. A két küldöttség e közös tanács­kozásával is kifejezésre juttatta a szövetségi kormány programnyi­latkozatában tartalmazott alapel­vet, hogy a két nemzeti kormány szorosan együttműködve határozza meg a közös haza politikáját. A két nemzet önrendelkezési jogán alapuló érvényesülése a közös szövetségi Csehszlovák Szocialista Köztársaságban megköveteli egy­részt a két nemzeti kormány együttműködését, másrészt együtt­működésüket a szövetségi kor­mánnyal is. A közös tanácskozás tárgysoro­zatának legfontosabb pontjaként megvitatták a szocialista vállala­tokról szóló új, jelenleg előkészí­tett törvénnyel összefüggó problé­mákat. Ennek a törvénynek mind­két kormány rendkívül nagy poli­tikai s gazdasági jelentőséget tu lajdonít. Az illetékesek a szocialista vál­lalatokról szóló törvénytől azt re­mélik, hogy létrehozza a jól mű­ködő, szilkséí szerint szabályoz­ható piac nélkülözhetetlen felté­teleit, s az említett szabályozha­tó piaci gazdálkodás keretében le­hetővé teszi a vállalatok célszerű aktivitását is. A két nemzeti kormány küldött ségei kifejezték azt a meggyőződé süket, hogy az említett problémá­ról eddig folytatott vitában is sok értékes javaslat hangzott el. A vi­tára azonban bizonyos szélsőséges megnyilvánulások voltak jellem­zők. A két nemzeti köztársaság kor­mányai arra kérik a lakosságot s a Nemzeti Front minden szerveze­tét és szervét, hogy fogadják kel­lő meeértéssel azt a megfontoltsá­got, amelyet az említett kormá­nyok e fontos törvény kérdésében tanúsítanak. Okvetlenül szüksé­gesnek tartják, hogy a szóban for­gó törvényjavaslatról folytatott további vita a kölcsönös türelmes­ség légkörében tegye lehetővé a tárgyilagos párbeszédet. A közös tanácskozás folyamán bebizonyosodott, hogy lényegében azonos s egybehangzó a két kor­mány álláspontja. Mindkét kor­mány hangsúlyozta, hogy gazdasá­gi reformunk tökéletesítésére tö­rekszik. Ugyanakkor szem előtt tartják azt az alapelvet, miszerint múlhatatlanul szükséges a tervek s a piac szerves összefüggése, és semmi esetre sem lehet visszatér­nünk a gazdaságirányítás utasítá­sos rendszeréhez, sem pedig az ösztönösen ható piaci gazdálko­dáshoz. A két kormány erre való tekintettel nagy fontosságot tu­lajdonít az említett törvényjavas­latnak, amelynek jóváhagyása az első mérvadfi lépés lenne az egy­személyi állami irányítástól az fi), többsznmélyes gazdaságirányításba valft átmenet meggyorsítására. Mindkét kormány elsősorSaii annak szükségességét hangsúlyoz­ta, hogy a különféle társaságokat és igazgatóságokat demokratiku­san kell megszervezni. Ennek az elvnek a vállalatok Irányításában ls érvényesülnie kell. Mindezzet szorosan összefügg a dolgozók üzemi tanácsainak értelmezése is. A két kormány ezzel kapcsola­tos azonos állásfoglalása szerint az említett üzemi tanácsok egy­részt a vállalatok hivatásos veze­tőségének, másrészt a társadalmi szervezeteknek partnerei. A két kormány azonos állásfog­lalásával Is hangsúlyozza annak múlhatatlan szükségességét, hogy a dolgozók említett tanácsalt a vállalatok sajátos feltételeinek megfelelően, tehát különféle mó­don kell megalakítani. A két nem­zeti kormány küldöttségei egya­ránt hangsúlyozták, hogy a szo­cialista állam visel felelősséget gazdasági életének felvirágoztatá­sáért, a dolgozók életszínvonalá­nak emeléséért, de különösen azért, hogy megvédje a lakosság — gazdasági vonatkozásban a fo­gyasztók — érdekeit. A két kormány rendkívüli ton­tosságot tulajdonít a gazdasági ágazatok között feltétlenül szük­séges összhangra, nemkülönben a kutatás s a termelés fejlesztése célját szolgáló anyagi eszközök nyújtására, amelyek túllépik az adott gazdasági szervezet lehető­ségeinek keretét. Szocialista vállalatainknak gaz daságilag önálló szervezetekként kell szerepelniük a piacon. Ez nem áll ellentétben azzal az elv­vel, hogy az állam is képviselve legyen a vállalati tanácsban. Fel­tétlenül át kell azonnal dolgozni azokat a konkrét módozatokat, amelyekhez igazodva az állam ér­vényesítheti az alapítással kapcso­latos jogalt. Az eddig kifejezésre juttatott álláspontok egybehangzóan utal­nak annak szükségességére, hogy pontosabban kell meghatározni, milyen legyen az állam viszonya a vállalatok fölötti egyesülések­hez. Továbbá az is szükséges, hogy a szocialista vállalatokról szőlő törvény pontosan Jhatározza meg a külkereskedelmi vállalatok illeté­kességét is. Feltétlenül szükséges az is, hogy minél előbb, gyakorlatilag lehetőleg egyidejűleg dolgozzák ki a szóban forgő törvénnyel üsz­szefüggő további jogszabályokat, különösen a vállalkozásról szóló törvény javaslatát. A két kormányküldöttség kifej tette álláspontját azzal kapcsolat­ban is, hogy milyen intézkedések szükségesek a hazai piac megszi­lárdítása és az inflációs irányza­tok enyhítése érdekében. Az 1968. évi fejlődés elemzése és az 1989-ben várhatő irányzatok mérlegelése azt a következtetést eredményezte, hogy bár termelő­üzemeink lényegesen növelik a belkereskedelmünket elláté szállí tásokat, és általában mind na­gyobb a termelés hatékonysága, mindez nem tart lépést a bérek aránytalanul tetemes emelkedésé­vel, aminek különösen 1988 óta lehetünk tanúi. A bérek emelése meghaladja azt a bérszintet, amelyről a szövetségi kormány a Szakszervezetek Központi Taná­csával megegyezett. Ez a folyamat az inflációs nyo­más meggyorsulását eredményezi A vitában elhangzott vélemé­nyek szerint jelenlegi helyzetünk­ben a következők szükségesek: a nemzeti ipari és kereskedelmi mi­nisztériumok szintjén további tár­gyalásokat kell folytatni a meg­rendelők és a szállítók, illetve a kivitelezők közötti kapcsolatokról. Az államnak ugyanakkor a lehető legnagyobb' mértékben kell előny­ben részesítenie azoknak a válla latoknak igényeit, amelyek minél csekélyebb beruházási költséggel képesek növelni a piac által igé­nyelt szállításokat. Az értékkap­csolatokban megnyilvánuló bizo nyos aránytalanságok meggátolják a társadalmunk szempontjából szükséges ágazatok fejlesztését. Szükséges tehát, hogy az említett aránytalanságok a fogyasztői árak alakulásában is megnyilvánulja­nak. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kereskedelmi képvl selőinek minden KGST-országban arra kell törekedniük, s ki "kell eszközölniük, hogy az említett or­szágok növeljék a közszükségleti árucikkek behozatalát Csehszlová­kiából. Az illetékesek dolgozzanak ki konkrét intézkedéseket a hiány­cikkeknek számító gyártmányok előállításának növelésére. Támo­gatni kell azokat az ágazatokat, amelyek növelhetik a szabad va­lutájú területekre irányított áru­kivitelt. Támogatni kell a szolgál­tatások és a kisipari vállalkozás fejlesztését is. Az eddig említette­ken kívüli problémákat pedig — a múlhatatlanul szükséges mér­tékben — úgy kell megoldani, hogy külföldről hozzunk be áru­cikkeket a hazai piac ellátására. Szükséges továbbá olyan gazdasá­gi intézkedések foganatosítása, melyeknek alapján 1969-ben sor kerülhet a bérek s a mezőgazda­sági bevételek emelkedésének cél­szerű szabályozására. A közös tanácskozáson részt ve­vő küldöttségek ezt követve rész­letesen tájékoztatták egymást azokról' a munkálatokről, ame­lyeknek célja annak pontos meg­határozása, hogy az egységes ál­lami közigazgatás terén milyen legyen a nemzeti bizottságok Il­letékessége, és milyen médon kel­lene módosítani a két nemzeti köztársaság területi tagoltságát. A két kormányküldöttség arról is tájékoztatta egymást, milyen in­tézkedésekkel szándékoznak siet­tetni a lakásprobléma megoldását. Létrehozzák az SZSZK Legfelsőbb Ellenőrző Hivatalát Az egyenlő az egyenlővel elv alapján szilárdítjuk az egységet Beszélgetés dr. SZABÓ REZSŐVEL, az SZNT alelnökével Szlovákia fővárosát az elmúlt napokban nagy közéleti tevé­kenység jellemezte. A szlovák kormány a cseh kormányküldött­séggel tárgyalt, ugyanakkor a Szlovák Nemzeti Tanács elnök­sége két napon át a Cseh Nemzeti Tanács elnökségével tanács­kozott. Munkatársunk felkereste dr. SZABÓ REZSŐT, az SZNT alelnökét, hogy megérdeklődje, miben látja ennek jelentősé­gét, s hogy a jövőben folytatják-e a hasznosnak minősített né­zetcserét s az állásfoglalások egybehangolását? — A föderáció létrehozása óta ez az első közös tanácsko­zásunk, — válaszolja dr. Szabó Rezső. — Az SZNT kezdeménye­zésére jött létre, a CSNT egyet­értett vele. Évente kétszer talál­kozna az elnökség, felváltva a két országrészben, szükség ese­tén a találkozóra többször is sor kerülhet. A napirendi pontok is mutatják, hogy sok közös prob­lémánk van. A gyakorlati kér­déseken túlmenően ennek lé­nyeges politikai jelentősége is van a kül- és belpolitikai kap­csolatokban. Megmutatja, hogy a föderáció nem jelenti az or­szág egységének lazulását, sőt fordítva, az egyenlő az egyenlő­vel elv alapján éppen az egység megszilárdítását bizonyítja. Er­ről tanúskodik a mostani ta­nácskozás is. A CSNT és az SZNT elnökségeiben képviselve vannak a nemzetiségek. Nálunk két magyar és egy ukrán kép­viseli őket. Ez a tény is kidom­borítja a nemzetek és a nem­zetiségek egységét —, ha az al­kotmánytörvény, sajnos, nem mondta ki a nemzetek és a nemzetiségek egyenjogúságát —, s azt is demonstrálja, hogy az államalkotás, az államhata­lom forrása és az állampoliti­ka alakítói vagyunk mi, nem­zetiségek is. • Megelégszenek csak a két nemzeti szerv elnökségeinek együttműködésével? — Az együttműködésnek dön­tőbb és gyakoribb formája kell, hogy legyen a bizottságok kö­Válaszolt a Losonci JNB Szóvá tesszük rovatunkban közöltük Sólyom László pana : szát, hogy nem kielégítő Losonc egyes utcáinak közvilágítása. A losonci VNB ipar- és közle­kedés- és kereskedelemügyi osztálya a következő választ adta az ügyben: A városi közvilágítás kiépíté­sének rendkívüli figyelmet szentelünk. Kellemetlenül érin­tett minket a panasz, mivel a Villanyszerelő Müvek beszterce­bányai részlegének közreműkö­désével az utóbbi években alapjától kezdve átépült és ki­bővült a közvilágítás a Lenin, a Marx, Vasutas, Vajansky, Kuz­mány, Fučík, Here, Ady, Ehren­burg, Partizán, Hviezdoslav ut­cákban, valamint az A, B és C toronyházaknál. Ezenkívül a Műszaki Szolgálat még további 12 utcában ts megjavította a közvilágítást. 1969-ben 1 300 000 korona be­fektetéssel további utcákban ts kiépítik a kövilágítás hálózatát. Ezeknek a munkáknak anyagi fedezetét minden esetben a JNB ipari ügyosztálya vállalja. A jövőben célszerű lenne, ha a lapba kerülő közleményeket írójuk előzőleg leellenőrizné, mert ebben az esetben is támo­gathatta volna törekvéseinket és azon igyekezetünket, hogy ezen a téren is polgárainknak a legmesszebbmenőig szolgá­latára legyünk. JAN POCIK, az ügyosztály vezetője Františknvy Lázné-be utaltak gyógykezelésre. Már több mint egy hete vagyok Itt s még csak egyszer sikerült magyar újságot szereznem. ÜJ SZŰ-t azonban egyet sem. A trafikban panaszkod­tak, hogy bár három van belőle rendelve, egyet sem kapnak. Töb­ben is vagyunk itt páciensek Szlovákiából, akik szívesen meg­vennénk naponta a lapot. Szerin­tem több is elfogyna, mint három. Oe még ezek sem jönnek meg rendesen. Nem lehetne ezen segí­teni? NÉMETH LAJOSNÉ zös tanácskozása; gondolok el­sősorban az alkotmányjogi bi­zottságra. Fontosnak tartjuk a két nemzeti tanács apparátusá­nak szoros együttműködését is. Erre jó feltételeink vannak, mert viszonylagosan azonosan építettük ki az apparátusokat. • Miben nyilvánul meg az „azonosság"? — Három fő politikai szak­osztály, mégpedig a törvényelő­készítő, a humán szférákat fel­ölelő és a társadalmi szükség­letekkel foglalkozó szakosztály létesítésében. A legkiválóbb szakemberek dolgoznak bennük, ök készítik elő az egyes bizott­ságok számára (tizenhárom bi­zottságunk van) az alapanya­gokat, s ebbe a munkába bele­vonják a külső szakembereket, az experteket is. , • Az SZNT bizottságaiban a múltban is tevékenykedtek a szakemberek. — Most eltérünk a múlt gya­korlatától, amikor a képviselő­kön kívül ők is tagjai voltak a bizottságnak. Ezentúl nem vesz­nek részt a választott szerv munkájában, hanem az appará­tussal fognak együttműködni. • Újdonság az SZNT munkájá­ban? — Megszűnik az eddigi népi ellenőrző bizottság, melynek te­vékenységét jogi ellentmondás ls jellemezte. A bizottság el­nöke megbízotti rangban tény­kedett, egy végrehajtó szerv viszont nem ellenőrizheti önma­gát. Ennek elkerülése végett létrehozzuk az SZSZK Legfel­sőbb Ellenőrző Hivatalát. Az egyes bizottságok most tárgyal­nak erről, s rövidesen a plénum elé terjesztik a javaslatot. Az SZNT e hivatal létesítésével fogja gyakorolni az alkotmány­ból adódó egyik legfontosabb feladatát, az ellenőrzést. Tud­valevő, hogy az SZNT nevezi ki a szlovák kormány elnökét és minisztereit s ő vonhatja visz­sza őket tisztségükből, Igy fe­lelősséggel is tartozik tevé­kenységükért, vagyis ellenőriz­nie kell őket. És csakis függet­len szerv révén ellenőrizheti a kormány s az egyes miniszté­riumok munkáját. jpl ORVOSI TANACSADÓ A dohányzás ártalmas Mégis évről-évre világszerte növekszik a dohánytermékek fo­gyasztása. Egypár évtizeddel ez­előtt ritkaságszámba ment a do hányzó nő, ma viszont lassan több nő dohányzik, mint férfi. Teljes lelkiismerettel mondhatjuk azonban, hogy az egyik legrosz szabb szokásról van sző, amely emésztési zavarokhoz, gyomorhu rúthoz, majd későbben gyomor fekélyhez vezethet és a legutóbb) tudományos kutatások azt is ki­mutatták, hogy az erős dohányo­sok sokkal gyakrabban válnak a tüdőrák áldozataivá, mint a nem dohányzók. Sok ember tévesen úgy véli, hogy a dohányzás megnyugtatja az idegeit. Ez egyáltalán nem igaz. A dohányban levő nikotin az idegrendszer mérgei közé tar­tozik és az a tapasztalat, hogy a dohányosok sokkal idegesebbek, mint nemdohányzó társaik. Ez az idegesség különösen akkor tűnik fel, amikor az erős dohányos egy-két napig nem jut cigarettá hoz, pipához vagy szivarhoz. Itt olyan jelenséggel állunk szemben, mint például a morfinistánál vagy az alkoholistánál, akiknél a megszokott mérget a szervezet szinte megköveteli, és e méreg élvezetének hirtelen abbahagyása úgynevezett absztinenciás jelen­ségeket von maga után, amelyek az idegesség sokféle formájában mutatkoznak. Szó sem lehet tehát ebben az esetben erősítő hatásról, ellenkezőleg, az erős dohányos további veszélyeztetője a szén­monoxidmérgezés. A jelenlegi orvosi nézetek sze­rint a mértékletes dohányzás az egészséges felnőtt szervezetre nem káros, de nem ls hasznos, és ezért az utóbbi esetben sincs értelme a dohányzásnak. Talán az az egyedüli jó hatása a nikotin­nak, hogy meggyorsítja a cukrok felbomlását a szervezetben, és emeli a vércukorszintet, és ezáltal csökkenti az éhségérzétet. Ezzel hozzájárulhat a fogyasztási kú­rák sikeréhez. Ennél azonban van sokkal jobb módszere ts a fogyásnak, és csupán ezért nem érdemes dohányossá válnunk. A dohányfüstben a nikotinon kívül szénmonoxid ls van. Rühl szerint a cigaretta és a szivar füstje átlagosan 5 százalék szén­monoxidot (széngáz) tartalmaz, és mivel ez a gáz színtelen és szagtalan, nem érzékeljük. Csak akkor veszünk jelenlétéről tudo­mást, ha a szervezetünkbe jutott és jelentkezni kezdenek a mér­gezés tünetei (szívdobogás, fej­fájás, étvágytalanság, idegesség, hányás, esetleg eszméletlenség). Tudományos kísérletek során ki­mutatták, hogy minél erősebb dohányosról van szó, annál több szénmonoxidot tartalmaz a vére. Azoknak a dohányosoknak a szer­vezete, akik nem szívják a füstöt mellre, majdnem oly szénmono­xldmentes volt, mint a nemdo­hányzóké. A nikotin- és szénroonoxidmér­gezés tüneteit főképp olyan ese­tekben észleljük, amikor a füstöt „tüdőre szívják" a dohányosok. A kísérletek kimutatták, hogy az úgynevezett nikotinmérgezés tü­netei nagy mértékben a szénmo­noxidmérgezéssel magyarázhatók. Széngáz főképpen akkor keletke­zik, ha a cigaretta vagy a szivar tökéletlenül ég el, ez pedig gya­kori a keményre töltött cigaretták vagy a keményre sodort szivarok élvezete esetén. Ezért — ha már dohányzunk — jobb lenne puha szivarokat és cigarettákat szív­nunk. Még a legkevésbé veszélyes a pipázás, mert itt a száj és az ajkak nem kerülnek közvetlen kapcsolatba a dohánnyal, és a dohány tökéletesebben ég el. Mivel tudjuk, hogy a dohány­zás rossz hatással van az egész­ségre, jobb lenne, ha egyáltalán nem hódolnánk ennek a rossz szenvedélynek. Igaz, az orvostu­domány kipróbált már különféle szereket, mint például a lobelint, amelynek az lenne a szerepe, hogy undort keltsen a dohány­zással szemben. Valódi sikert e szerekkel is csak úgy érhetünk el, ha erős az akaratunk és le akarunk szokni e káros szenve­délyről. Ebben az esetben aján­lom az úgynevezett lobelin-kúrát, amely számos esetben segített. A lobelin injekefó formájában használatos gyógyszer, amely a légzési központot izgatja az agy­ban és általában légzési zavarok esetén szokták alkalmazni. A do­hányzás elleni kúra esetében az injekciós ampulla nyakát lefűré­szeljük, és tartalmát limonádéba öntjük, majd a limonádét egy napon át lassan, kortyonként el­fogyasztjuk. Mivel a dobozban öt ampulla van, a kúrát öt napig folytatjuk. Próbáljuk meg, talán segít. Sok esetben egy Sazkán nyert első díj sem jelentene nagyobb nyereményt, mint a dohányzásról való leszokás, hiszen ezáltal megelőzhetnénk számos komoly gyomorbajt, a tüdőrákot, a kró­nikus légcsőhurutot, a légcső­asztmát és sokféle szív- és vérke­ringési betegséget is, egyebek között a szívinfarktust vagy an­nak megismétlődését, továbbá a tragikus lefolyású Bürger-beteg­séget, amely igen szoros összefüg­gésben áll a nikotin élvezetével. Ebben a betegségben szenvedők a lábszárerei görcsösen összehú­zódnak és így a végtagok vérel­látása úgyszólván megszűnik. Ezért idővel a lábszárak elhalnak és az amputálásuk elkerülhetet­len. Fogjunk ezért össze, hogy minél kevesebben hódoljunk a dohányzás szenvedélyének. Dr. JUHASZ ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents