Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-30 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN 1969. március 30. A NAP kel: 5.28, nyugszik: 18.10 órakor. A HOLD kel: 14.23, nyugszik: 4.22 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük ZALÁN — VIEROSLAVA nevű kedves olvasóinkat • 1844-ben született PAUL VERLAINE irancia szimbolista költfi (+ 1896). • 1859-ben született MÉRAYHORVÁTH KÁROLY író, szociológus, mérnök, a Méray— Rozár-féle elektromos szedő- és öntőgép egyik feltalálója (t 1938). • 1894 ben ezen a napon ért Csáktornyánál magyar földre Kossuth Lajos koporsója. Képeinkről, illusztrációinkról Sok olvasónk panaszkodik, hogy a lapunkban megjelenő fényképek elmosódottak, néha a legjobb akarattal sem lehet kivenni, mit ábrázolnak. Mások szemUnkre vetik, hogy a színes alányomásokon képtelenek elolvasni a szöveget, nem is beszélve az Időnként alkalmazott negatív nyomású szövegekről. Sajnos, be kell Ismernünk, hogy a kritikák nagy része jogos, és mi ugyanúgy bosszankodunk, mint olvasóink. Nem akarnnk kifogásokat keresni, azonban számos olyan probléma van, amelyek megoldásán mindeddig eredménytelenül fáradozunk. Említsünk meg legalább né hányat: A képek és illusztrációk mi nűségét alapvetően meghatá rozza a papír minősége. Sajnos, ezen nem tudunk segíteni, egyszer jobb minőségű papíron nyomják az Oj Szót, máskor viszont olyan gyatra, hogy még a szöveget is alig lehet elolvasni. Ezen sajnos nem tudunk segíteni, és továbbra is ki vagyunk szolgáltatva a papírgyáraknak. Vállalatunk többször tárgyalt a papírgyárral, ennek azonban amint olvasóink is látják, mindeddig nem sok a látszatja. A másik fájó pont a klisék minősége. Néha ragyogó, szép képekről is olyan rossz reprodukciókat kapunk, hogy kénytelenek vagyunk szemrehányást tenni a vállalat kliségyártó részlegének. Persze nekik is van magyarázatuk: sok a munka, gyorsan kell a klisé, rossz a nyersanyag stb. Ezt tehát további olyan tényező, amelynek nagyon ls változó színvonalát nemigen tndjuk befolyásolni. ígéretet kaptunk arra, hogy megszigorítják a minőségi ellenőrzést. Olvasóinkra bízzuk, állapítsák meg, betartják-e a szavukat. Az utóbbi időben igyekszünk új, friss, ötletes grafikai meg oldásokkal színesebbé tenni lapunkat, ós kísérleteink bizony néha nem sikerülnek a legjobban. Ilyenkor aztán a színes alányomáson elmosódik a szöveg, vagy a negatív sorok értelmének megfejtéséhez kicsit meg kell erőltetni a szemet. Ezért olvasóink elnézését kérjük. Összehasonlíthatatlanul több azonban, a jó, szép megoldás, mint a félresikerült túlzás. Ezt úgy gondoljnk elismerik olvasóink is, amit a szerkesztőségbe érkezett levelek is bizonyítanak. Es ösztönzést, biztatást jelent további munkánkban. A Vasárnapi Oj Sző következő számában Senki sem bánfa meg címen nyilatkozik lapunknak Ľubomír Dohnal, a Szövetségi Gyűlés alelnöke. Az interjú a kisipar helyzetével foglalkozik. Közöljük Dósa József cikkét a rimaszombati járás gazdaság-fejlesztéséről. Bolero az Ebro-frontl pergőtűzben — ez a cfms Barsi Imre írásának és a hazai írók közül a jövő héten Szabó Bélát szólaltatjuk meg, akinek A gombák halála című Írását tesszük közzé. A SZERKESZTŐSÉG Visszatérés az alapelvhez Volt idő, amikor a szocializmus romantikusai azt hitték, hogy a munka nyomban becsületbeli üggyé válik, mihelyt megszűnik az embernek ember által való kizsákmányolása. Ez a hiedelem később vezérelvvé vált, s mint ilyennel egy sereg munkaügyi törvénynek és rendeletnek kellett összhangban lennie. Sok-sok év gyakorlata bizonyította azután, hogy a dolgozó tömeg öntudata egy tulajdonjogi fordulat hatására nem változik meg azonnal, gyökerestül, hanem a változás csakis hosszú érlelődésnek, szabályozott fejlődési folyamatnak lehet az eredménye. A szocializmus létbiztonságot teremt a széles tömegek számára — hirdetik a transzparensek. Ez alatt a létbiztonság alatt általában mindenki azt érti, hogy a mnnkás nem kerülhet az ntcára, mert súlyos ok nélkül nem mondhatnak fel neki, s különben is: törvény biztosítja jogát, arra, hogy dolgozzék. A munkához való jogot biztosító törvény kétségkívül haladó, igazságos és humánus, viszont önmagában még nem szavatolja a létbiztonságot. A tényleges létbiztonsághoz szükség van jól prosperáló gazdaságra. A jól prosperáló gazdaság pedig — mint szerte a világon láthatjuk — kemény munkafegyelmet követel — nálunk természetesen az emberiesség határain belül. Ugyanis, ha nincs kellő munkafegyelem — minden szinten és fokonl —, akkor a gazdaság odajuthat, ahova a miénk is jutott. Az ország vezetői az utóbbi időben gyakran panaszkodnak amiatt, hogy a termelésben nem használják ki eléggé a munkaidőt, rossz a gyártmányok minősége, lassú a munkaütem és így tovább. Vagyis azért rossz a gazdasági helyzet, mert az emberek nem akarnak jól dolgozni. A becsületes, lelkiismeretes dolgozók zokon veszik az ilyen szavakat, mert egyrészt annyira általánosak, hogy csak az veszi magára, aki akarja, másrészt, mert azt a látszatot keltik, hogy „fönt" minden rendben van, csak „lent" van megint baj. Holott valójában úgy fest a dolog — egy szélsőséges hasonlattal szemléltetve —, mint az egyszeri kocsis esete: kímélni akarta a lovakat, hát szabadjára eresztette a gyeplőt. A lovak nyomban eszeveszett vágtába kezdtek, úgyhogy a kocsis már csak az árokban tudta megállítani őket. Ekkor aztán ostort fogott rájuk és szitkozódott, mert hogy visszaéltek a jóságával. Egy ország gazdasági helyzetének leromlása sokkal bonyolultabb folyamat, mint egy szekér elragadása, de nem Is csak arról van szó, hogy itt valaki „szabadjára eresztette a gyeplőt". A jó kocsis is engedi vágtázni a lovait, s azok mégsem szaladnak az árokba, mert tudja, mikor melyik szárát húzza meg a gyeplőnek. A rossz munkafegyelem és az anyagi értékek elfecsérlése már hosszú évek éta probléma ebben az országban, s tapasztalatok bizonyítják: probléma lesz mindaddig, amíg olyan gazdasági rendszert nem sikerűi kialakítani, amely egyszerűen büntetni fogja a naplopókat és a hanyagokat, de egyúttal tisztességesen jutalmazza a becsületes dolgozókat. A szocializmus két évtizede alatt bebizonyosodott: nem mindenkit lelkesít és serkent a gyárak és a fűid közös tulajdona, s nem ts mindenkit bir jobb belátásra az értelmes szó. A szavaknak ugyanis nincs hatása akkor, ha a léhák léhaságát és a tehetetlenek tehetségtelenségét éppúgy űzetik, mint a szorgalmasok szorgalmát és a leleményesek eszességét. Azok, akik nem félnek a tisztességes munkától, akik tudják, mi a munkafegyelem, már nagyon megelégelték a szócséplést. A dolgos ember látni akarja munkájának az értelmét és gyümölcsét. Ha ezt látja, akkor nincs szüksége semmiféle biztatásra. Viszont annak, aki dologkerülő, telebeszélhetik a fejét, akkor sem fog becsületesen dolgozni. Ha csak nem kényszerítik rál Vagyis végeredményben semmi másról nincs szó, mint arról, hogy végre érvényesüljön a szocializmus egyik alapelve: „m I ndenkl képességei szerint, mindenkinek mnnkája szerint"!! Vajon meddig kell még várni rá? SZABÓ GÉZA Lezárul az afomsorompó Az utóbbi hetekben tovább bonyolódott a világpolitikai helyzet. A két világrendszer vezető nagyhatalmainak a kapcsolatai holtponton állnak, és úgy t&nlk, elég nehéz lesz onnan kimozdítani. Diplomáciai úton történnek ugyan kísérletek a hűvös légkör megváltoztatására, a látványos eredményekre azonban úgy látszik még várni kell. Ebben a helyzetben felvillantott egy reménysugárt az Egyesült Államok szenátusának határozata, amely ratifikálta az atomfegyverek továbbterjedését gátló egyezményt. Nixon elnök ugyan nem valami lelkesen beszélt az egyezményről, azonban úgy látszik európai körútján meggyőzték a szerződés hasznosságáról. Ha az amerikai elnök aláírja a szerződést, valószínű a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ratifikációja sem várat magára, és ezzel teljesül a megállapodás érvénybelépésének legfontosabb feltétele. Ezután még 4D országnak kell csatlakoznia a szerződéshez, és csak ntána lép érvénybe. Ez már nem lesz probléma, mert számos ország csak arra vár, hogy a nagyhatalmak aláírják, azután ők is csatlakoznak. (Igaz, hogy Kína, India, japán, Pakisztán és néhány más ország bejelentette, nem írja alá a szerződést, j A csehszlovák közvélemény megelégedéssel fogadta azt a hírt, hogy kormányunk is javasolja a Szövetségi Gyűlésnek az atomsorompő-egyezmény ratifikálását, és ezzel elsők között csatlakozik a béke ügyét szolgáló nemzetközi egyezményhez. Felvetődik a kérdés, jelent-e valami pozitív lépést az atomsorompó egyezmény a fegyverkezési hajszában? Jelentőségét nem szabad túlbecsülni, és tény, hogy a leszerelés alapvető problémáit nem oldja meg. Azonban az is hiba lenne, ha nem vennénk észre, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben a két világrendszer közötti megegyezés lehetőségét bizonyítja és hozzájárulhat a fegyverkezést akadályozó fontosabb kérdések rendezéséhez. A szerződés leszögezi, hogy az atomhatalmak a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államoknak nem adják át a tömegpusztító fegyvereket, sem a gyártási titkot. Azok viszont nem törekszenek megszerzésükre. A szerződés leszögezi, hogy az atomhatalmak, amelyek a Biztonsági Tanács állandó tagjai, megvédik a szerződéshez csatlakozó, atomfegyverekkel nem rendelkező országokat mindenféle agressziótól és szembeszállnak mindazokkal, akik atomfegyverekkel fenyegetik meg ezeket az országokat. A szerződés biztosítja valamennyi országnak teljes egyenlőségét az atomenergia békés felhasználásában, és a szerződő országoknak az atomhatalmak biztosítják e téren a támogatást. A megállapodás nem a legtökéletesebb, hiszen nem korlátozza az atomfegyverekkel rendelkező hatalmak további fegyvorfelhalmozását, nem tiltja felhasználásúkat, sőt még az atomfegyver-kísérletek teljes betiltását sem rögzíti. Mindezen fogyatékosságok ellenére is a szerződés ratifikálása hozzájárni a nemzetközi feszültség csökkenéséhez, és ast bizonyltja, hogy a józan ész a legnehezebb körülmények között Is Igyekszik ntat törni. SZOCS BÉLA Szeptember óta Biafrából 2200 gyermeket menekítettek Ga~ bonba, 120-at pedig Elefántcsontpartra. A képen: A megmentett gyermekek egyike a libre ville-i kórházban. (AFP felvétele) A Concorde mintáid francia—brit szuperszonikus utasszállító repülőgép Toulouse-ban nemrégen végezte második próbajára* tát. Egy telies órát töltött a levegőben, 3500 méter magasságot és óránkénti 600 kilométeres se bességet ért el. (Keystone felv.j Az idén már 1500 Moszkvics 40 0 mintáid személyautó haladt át az ágcsernyöl rendezőpályaudvaron. (CSTK felvétele) TÁRGYALNAK... Alkalomra lesnek a héják. (Denver Post karikatúrája)