Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-25 / 71. szám, kedd

Siker — „szépséghibával MEGEMLÉKEZTEK KÁRMÁN JÓZSEF HALÁLÁNAK 200. ÉVFORDULÓJÁRÓL ii Ľ | osoncon három napig tartott a Kármán József halála 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat. A kegyeletteljes megemlékezés annak az írónak szólt, aki Losoncon született és akinek Losoncon porladnak a hamvai. A nem szakemberek közül talán kevesen tudják, hogy kl volt és hová Ívelt az ünnepelt pályája. A kegyelet zászlaját mégis százak és szá'.ak hajtották meg és adóztak méltóan Losonc nagy fiának. Kánaán Józsefnek a felvilágosodás kora egyik legeredetibb gondolkodójának és kiemelkedő prózaírójának a sok más mellett az az elévülhetetlen érdeme, hogy éles szavakkal bírálta a feudális magyar társadalom kulturális elmaradottságát és állandóan a felemelkedést, a nemzeti újjászületést szorgalmazta. A műveltségterjesztésben elsősorban a szépirodalomnak és az eredeti, anyanyelven írt műveknek tulajdonított nagy fontosságot. A nemzet csinosodása című, ma is sokat emlegetett, klasszikus értékű tanulmányában Bessenyei György felvilágosult művelődéspolitikai programját fejlesztette tovább. Az ugyancsak haladó, a felvilágosodás nagyjainak eszméiben gyökerező irodalmi elveit fő művében: a Fanni hagyományai című naplő- és levélformában megírt szentimentális regényben körvonalazta. A nemzet csinosodása a kor értekező-, a Fanni hagyományai pedig a kor szépprózájának a legművészibb és legeredetibb terméke. Kármán számos értékes mesét, epigrammát, ismeretterjesztő tárcát és más irodalmi müvet is alkotott. Írói pályája a magyar felvilágosodás nagy kezdeményezései nyomán jutott el költői magaslatokra és ért el európai viszonylatban ls tekintélyes rangot. Munkásságát Voltaire, Rousseau és Goethe ihlették. A nagy példaképekhez állandóan hű maradt és méltó követőnek bizonyult. Műveit bó fantázia, gazdag érzelemfestés, racionális érvelés, az emberi értelem és a felvilágosodás nemes eszméinek a mélységes tisztelete, sokoldalúság, újra törekvés és az eredeti magyar irodalomért küzdő ügyszeretet jellemzi. A jubileumról a losonciak gazdag műsorral emlékeztek meg. Az első nap magyar járási szavaló-versenyt és kulturális műsort rendeztek, a helyi magyar tannyelvű kilencéves alapiskolában megnyitották a Kármán József életét és müveit bemutató dokumentációs kiállítást, valamint leleplezték a helyreállított Kármán József emlékművet és az író születése helyén felállított emléktáblát. A mintegy kétméteres obeliszken ez olvasható: „Kármán Józsefnek, a felvilágosodás-kort magyar irodalom és nemzeti újraébredés előharcosínak emelte kegyelettel Losonc város közönsége, halálának 100. évfordulója alkalmából 1896-ban. Áthelyezve születésének 200. évfordulóján 1969-ben". A születési helyet jelölő emléktábla magyarul és szlovákul ezt hirdeti: „E helyen született Kármán Józsej magyar író, 1796. március 14-én." A második nap délelőttjén vitával összekapcsolva hazai és külföldi előadók számoltak be egy-egy kulturális kérdésről. Este a helyi színjátszók telt ház előtt nagy sikerrel bemutatták Kármán Józsej—Szabó Magda: Fanni hagyományai című egész estét betöltö színmüvét. Az ünnepségsorozat harmadik napján a losonciak és a meghívott vendégek a helyi református temetőben megkoszorúzták Kármán József, Sükey Károly és Ráday Pál sírját. A koszorúzást követően a Polyana üzemi klubban rendezett ünnepi akadémián felléptek: a járási szavalóverseny győztesei, a Korunk Ifjúsági Klub irodalmi színpadának tagjai, valamint Budapestről: Gaál Gabriella és Béres Ferenc énekesek. Béres János furalyamüvész és Harsádt Lili zongoraművész. A jól sikerült ünnepséget értékelő záróbeszédet Ocsovay Imre nyugalmazott érdemes tanító, a Kármán József Irodalmi és Művelődési Kör elnöke mondta. A háromnapos ünnepségsorozat az igényességet példázta és gazdag élményt jelentett min denkinek. A nagy szakértelemmel összeállított, tanulságos anyagot tartalmazó kiállításért Szakó László, a füleki iskola tanára, az ünnepséget megszervező, hónapokig tartó fáradságos munkájáért Ferencz Ferdinand, a losonci könyvtár dolgozója érdemel dicséretet. És dicséretet érdemelnek mindazok (sokan vannak, képtelenek vagyunk akár csak a nevüket ls felsorolni J, akik ilyen vagy olyan formában hozzájárultak e szép és értékes emlékünnepség-sorozat megtartásához. Sajnos, az eredmény mégsem teljes, a siker értékét „szépséghiba" csökkentette... Bántott és hiányoltuk, hogy az ünnepélyen — amely egybeesett az első magyar munkásállam, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulójával — egy szó sem hangzott el erről a szintén nagy és értékes haladó hagyományról. Losoncnak gazdag öröksége fűződik a munkásmozgalomhoz és a Magyar Tanácsköztársasághoz. Abból a sok-sok virágból, amellyel az iskolák, az üzemek és az intézmények a felvilágosodás korának képviselőit köszöntötték, néhány szálat a felvilágosodás eszméinek későbbi harcosai, az igazságért életüket áldozó hőseink is megérdemeltek volna. Nem a losonci polgárokat, nem a lelkesen és önzetlenül dolgozó, a szabad idejüket is a }ó ügyért feláldozó szervezőket marasztaljuk el. Ök megtették mindazt, ami társadalmi munkával megtehető. A szervezésben részt vett járási és központi szervek vezetőit marasztaljuk el, akik nem érezték szükségét megünnepelni azt a nagy történelmi jelentőségű eseményt is, amely előtt március 21-én mindenütt fejet hajtott a haladó világ. A Kármán József ünnepséghez nyújtott anyagi és erkölcsi támogatással jó munkát végeztek. Mulasztást azzal követtek el, hogy figyelmen ki vül hagytak egy másik szintén ünneplést Igénylő és érdemlő évfordulót .. . Kár! BALÁZS BÉLA PrM MŰIM ® ifer iiia >« ! í i t * f i i

' >* < í i i J im1 > * íjii liilllklfe ÍKsíMW^"- * i* Mint már közöltük, pénteken ünnepi összejövetelt tartottak Nagykaposon a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása 50. évfordulójának alkalmából. Az ünnepség keretében azon a házon, amelyben 50 évvel ezelőtt a Vörös Hadsereg helyi parancsnoksága székelt, emléktáblát lepleztek le. (G. Bodnár felv. — ČSTK) Ismerkedés a „sós víz birodalmával" A tenger a Föld legnagyobb összefüggő élettere: őshazája az életnek, és kimeríthetetlen kincstára az emberiség jólétére fordítható természeti javaknak. A tengerparti népek sok százmilliós tömege közvetlenül kihasználja a tengert, mint bőséges élelmiszerraktárt és ipari nyersanyagforrást. A tenger ezenkívül a partjain élő emberek millióinak sokféle munkaalkalmat és kereseti lehetőséget is nyújt a tengeri hajózás, halászat, kereskedelem, valamint a sótermelés, konzervgyártás és egyéb tengert iparágak terén. A tenger terméket a „sós víz birodalmának" kifogyhatatlan raktáraiból különféle élelmiszerek, konzervek, gyógyszerek, ipari nyersanyagok és készáruk alakjában a szárazföld legtávolabbi zugaiba is eljutnak. Világrészeket összekötő térség A tengernek nemcsak mint gazdag termőterületnek nagy a jelentősége az emberiség szempontjából, hanem mint világrészeket, azok országait, népeit összekötő hatalmas közlekedési térségnek ís. A tengerparti népek ebben a tekintetben is előnyben vannak a szárazföldi országokkal szemben. Az utóbbiak közül azonban azok, amelyeket nagy folyam köt össze valamely tengerre, abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy hajózásukkal bekapcsolódhatnak a tengeri világforgalomba. Hazánk is ezek közé az államok közé tartozik. A Duna utat nyit részünkre a Feketetengerhez, az Elba pedig az Északi-tengerhez. A tengert érintő Ismereteket a földrajztudományból önálló természettudományi ággá sarjadt tengertan l oceanográfia

j foglalja össze. A tengertan műveléséhez szükséges adatokat, megállapításokat a tengerede tudományos kutatásával foglalkozó, különböző nemzetiségű tengerkutátő expedíciók hosszú sora gyűjtötte össze hozzávetőleg egy évszázad folyamán, s gyűjti továbbra is, a tengereknek minél alaposabb megismerése és a tengertan tudományának fejlesztése érdekében. A tengerkutatók eleinte megelégedtek a tenger jelenségeinek puszta megfigyelésével és ieírásávaL Később mind nagyobb szerepet játszottak a tengerkutatásban a fizikai, kémiai ós biológiai részletvizsgálatok. Majd a tengeri jelenségek okait és összefüggéseket kereső módszer következett, legújabban padig mind nagyobb mértékben előtérbe lép a mennyiségi (statisztikus J vizsgálatokra alapított kutatás. A világtengerek tagolódása A szárazföldek között elterülő tengerek és tengerrészek (öblök, csatornák, lagúnák J összességét, vagyis a földfelszín tengervízzel borított egész területét „világtenger"-nek nevezik. A világtenger felszíni kiterjedése 361 millió négyzetkilométer, közepes mélysége pedig 3S00 méter. Ezzel szemben a szárazföldek kiterjedése 149 millió négyzetkilométer, közepes tengerszint feletti magassága pedig 875 méter. Eszerint az egész Föld 510 millió négyzetkilométernyi területének több mint kétharmad részét tenger borítja. A világtenger három óceánra és az ezekhez csatlakozó melléktengerekre tagolódik. Óceánnak nevezzük a világrészek között elterülő, nagy felszíni kiterjedésű és nagy mélységű, egymástól jól elkülönült tengermedencéket. Vizük sótartalma meglehetősen állandó, fenékdomborzatuk és hőmérsékleteloszlásuk Jellegzetes; önálló áramlá^rendszerük és tengerjárásuk (árapály-jelenségük j ís eltér a melléktengerekétől. Jelenleg három óceánt tart nyilván a földrajztudamány: az Amerika, Európa és Afrika között telterülő Atlanti-óceánt, az Ázsia, Afrika és Ausztrália között elterülő Indiai-óceánt és az Ázsia, Amerika és Ausztrália között levő Nagy- vagy Csendes( Pacifikus j-óceáni. Újabban az Északsarkl-tenger jégpáncélján működő szovjet megfigyelőállomások tudósai, eddigi megfigyeléseik alapján úgy vélik, hogy az Amerika, Ázsia és Európa északi partjaitól övezett Jeges-tenger, amelyet eddig az Atlanti-óceánhoz tartozó melléktengernek tekintettak, önálló óceánnak minősíthető, mert fenékdomborzata, áramlásrendszere és tenger járása lényegesen eltér a Atlanti-óceánétól. A melléktengerek az óceánokhoz tartozó, azoknál sokkal kisebb kiterjedésű és jóval kisebb mélységű tengermedencék. Földajzi helyzetük és óceánokkal való kapcsolatuk szarint két csoportba sorolhatók: a peremtengerek és a középtengerek csoportjába. A peremtengerek a szárazföldek peremvidékéhez csatlakozó s az óceántól szigetekkel, szigetsorokkal, félszigetekkel elválasztott melléktengereik. Ilyen Európában az Északi-tenger, Észak-Amerikában a Szent Lőrinc-öböl, Ázsia és Észak-Amerika között a Bering-tenger. A középtengerek mélyen behatolnak a szárazföldek tömegébe, vagy pedig két kontinens közé, s az óceánnal egy, esetleg több keskeny csatornán (tengerszoroson) át közlekednek. Az óceántól magas, tengeralatti küszöb választja el őket, ezért az óceán áramlásai csak kivételesen hatolnak be mélyen a középtengerak belsejébe. Tengerjárásuk az óceánokéhoz képest nagyon kicsi. Vizük fizikai és kémiai sajátságai, valamint biológiai viszonyaik tekintetében Is lényegesen elütnek anyatengerüktől. A középtengereket a szárazföldhöz viszonyított helyzetük szerint további két csoportba oszthatjuk: a földközi j'interkontinentális

j és a szárazföldi fintrakontinentális) középtengerek csoportjába. Interkontinentális középtengereknek nevezzük a kontinensek között elhelyezkedő, erősen tagolt és több kisebb tengerrészre osztott tengermedencéket. Ilyen: az európai Földközi-tenger (a Márvány-tengerrel és a Fekete-tengerrel együtt), az Eszaksarki-középtenger, az ausztrálázsiai-középtenger és az Amerlkai-középtenger. Intrakontinentális középtengereknek mondjuk valamely kontinens „testébe" mélyedő, s az óceánnal csak egy nyíláson át közlekedő, az interkontinentális középtengereknél általában kisebb tengermedencéket. Az ilyen középtenger-típusát Európában a Keleti-tenger, Amerikában a Hudson-öböl, Ázsia és Afrika között a Vörös-tenger, Ázsiában a Perzsa-öböl képviseli. Elméletek az óceánok keletkezéséről Az óceánok keletkezésére vonatkozó elméletek többnyire csak feltevések. Az elméletek egy része az óceánok mélyebb fenekének domborzatát a földfelszín ősi alakzatának tartja, melynek kialakulása már a földkéreg megmerevedésének idején történt. Eszerint az óceánok mélyebb medencéi ősi eredetűek. Az óceánok állandósága-elméletnek a hirdetői egyebek között abban látják felfogásuk igazolását, hogy jellemző mélytengeri képződmények a mai kontinenseken nem találhatók. Ebból arra következtetnek, hogy az óceánok mély feneke sohasem emelkedett a szárazulatok szintjére. Ezzel szemben a megfigyelések arról tanúskodnak, hogy az Atlantiés Indiai-óceán medencéjének alapzata ugyanolyan ősi kristályos kőzetekből áll, mint a mai kontinenseké. Merőben más felfogást tükröz Wegener Alfréd gráci egyetemi tanárnak, a kiváló geofizikusnak ún. kontinens-eltolódást elmélete, amely a földkéreg egyensúlyi állapotáról szóló „izosztázia"-elméleten alapszik. Wegener szerint a földkérget alkotó kőzettömegek úszó egyensúlyban vannak egymással: a túlnyomórészt szilicium- és alumíniumtartalmú kőzetekből álló kontinentális „siai"-rögök az alattuk elterülő és a tengerfenék aljazatát ls alkotó, nagyrészt szilícium- és magnéziumtartalmú, sűrűbb és nehezebb, képlékeny „sima" rétegen úsznak. Valamennyi kontinensrög nyugat felé úszik, de az észak- és dél-amerikai rögök gyorsabban, mint a többiek. Ennélfogva egyfelől az amerikai kontinensek, másfelől az európai és afrikai kontinens között széles hézag támadt, ezt az ősi Atlanti-óceán kitöltötte, s a földtörténet során itt fejlődött jelenlegi kiterjedéséig. Wegener elméletének hívei ennek a felfogásnak többek között abban is biztosítékát látták, hogy Észak- és Dél-Amerika keleti partvonalának futása meglepően egybevág Európa és Afrika nyugati partvonalának hajlataival. A kutatás folytatódik A tengerek kétségtelenül még hosszú ideig a tudományos kutatás tárgyát fogják képezni. Még ma sem vagyunk például teljesen tisztában a tenger mélységviszonyaival és a tengerfenék domborzatával, számos titkot rejtegetnek a tengerfenék üledékei, sok tekintetben nem ismerjük tökéletesen a tenger kémiáját és fizikáját, optikai tulajdonságait és hőgazdálkodását, egyre újabb ismereteket szerzünk a tengerjárásról (árapályról), s úgyszintén a tengeráramiásról is. Az ez irányú kutatások és vizsgálatok nemcsak elméleti Jelentőségűek, hanem nagymértékben elősegítik a tengernek mint gazdag termőterületnek hasznosítását is. m.. A tengerkutatásban egyre nagyobb szerep jut a „gépesített békaembereknek, akik egyebek között ilyen speciális „rakéták segítségével tanulmányozzák a tenger életét.