Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1969-03-23 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó
A HET KEPEKBEN VASA R N A P 1969. március 23. A NAP kel: 5.43, nyugszik: 18.01 órakor. A HOLD kel: 7.37, nyugszik: — órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük EMŐKE — ADRIANNA nevű kedves olvasóinkat • 1809 ben született H. J. FLANDRIN trancia festő, Ingres barátja és legkiválóbb tanítványaínak egyike (+1864) • 1819-ben a fellázadt brnöl mnnkások szétrombolták a gépeket • Meteorológiai Világnap. Néhány szó a versenyzőkhöz Mai számunkban már harmadik fordulójához érkezett az olvasók versenye. Naponta százszámra érkeznek a megfejtések, és örömmel állapítottuk meg, hogy néhány kivételtől eltekintve helyesek, pontosak. Reméljük, a többi forduló kérdéseire is jó válaszokat kapunk. A szerkesztőségnek nem célja, hogy megfejthetetlen, ravaszul megfogalmazott, vagy kétértelműén feltett kérdésekkel bosszantsa versenyzőinket. Célunk az, hogy lehetőleg minél többen bekapcsolódjanak a versenybe. Aki figyelmesen olvassa az 0) SZÚ-t, könynyüszerrel választ adhat kérdéseinkre. Az utóbbi napokban jó néhány levelet kaptunk, amelyben olvasóink arra kérnek bennünket, hogy az első két kérdést ismételjük meg a szelvénnyel együtt, hogy azok is bekapcsolódhassanak a versenybe, akik valamilyen oknál fogva nem tudták megszerezni az első két forduló kérdéseit tartalmazó Vasárnapi ÜJ SZÖ-kat. Eleget teszünk ennek a kérésnek is abban a reményben, hogy menet közben még sokan bekapcsolódnak versenyünkbe. A megfejtések beérkezésével egyidőben naponta folyik az értékelés, úgyhogy az ötödik forduló után jótormán kisorsolásra készen áll majd az egész anyag. Szeretnénk valahol vidéken nyilvánosan megejteni a sorsolást. Különféle városokból, falvakból már kaptunk néhány meghívást. Fontolóra vesszük, hol lenne a legalkamasabb a szerencsés ayertesek kisorsolása. Amint döntünk, értesítjük olvasóinkat, hogy minél nagyobb számban részt vehessenek a sorsoláson. Az első hetek is meggyőztek bennünket arról, hogy olvasóink kedvelik a különféle szellemi versenyeket, vetélkedőket, ezért máris azon törjük a fejünket, hogy a nyári hónapokban újabb rejtvényversenyt kezdünk. Jó lenne, ha olvasóink ötleteket adnának, milyen formában és milyen tartalommal szeretnének versenyezni. • • • A Vasárnapi Oj Szó következő számában Tőrei úttörők címen közöljük Sándor Gábor írását. Színes és változatos kulturális anyagot közlünk, amelyekből az alábbiakra hívjuk fel olvasóink figyelmét: A múlt idézése címen írt cikket dr. Csanda Sándor Fábry Zoltán Korparancs című könyvéről, közzétesszük Mulk Radzs Anand: A bohócsüveg című elbeszélését. A jövő héten a Nyelvművelés című rovatunkban Tompa József írását közöljük és nem panaszkodhatnak a versek kedvelői sem, mert három hasábon szólaltatjuk meg hazai költőinket. A SZERKESZTŐSÉG BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Jó gazdákat keresünk A CSEMADOK rendkívüli közgyűléséről sokat lehetne Írni. A józan és a túlfűtött hangokról, melyek újabb vitát eredményezhetnek. Nem célom a „túlfűtöttséget" elemezni, bár ennek is megvannak a jogos indítóokai. Az ember vérmérsékletétől függ, ki milyen hangot üt meg. Egy közgyűlésen, ahol néhány száz ember előtt hangzik el a szó, a vérmes hangok is táptalajt találnak, s viszik tovább a „túlfűtöttséget", ami — mint a gyakorlatban már tapasztalható volt, bárki részéről ls hangozzék el —, természetes ellenreakciót vált ki. Ilyenben már volt részünk, s nem vagyunk hívei annak, hogy Ismételten megéljük. Nem válna ügyünk javára. A józan hangokról viszont érdemes, és kell vitatkozni, mert csak ebben lelhetjük meg a nemzetek és nemzetiségek békés együttélésének a kiútját. A CSEMADOK közgyűlése helyesen állapította meg, hogy a megújhodó kommunista párt, a párton belüli progresszív erők, a már történelmi határkőként szereplő januári politika tette lehetővé megtenni az első lépéseket a nemzetiségi lét kiteljesülése felé. A tavalyi, gyakran ellenszenvet keltő nacionalista vita, a bennünket ért támadások ellenére is az idő a mi malmunkra hajtotta a vizet. Itt már nem a nemzetiségre és a nemzetre gondolok, hanem a januári politika követőire. Ha augusztus óta lassabb ütemben is válthatjuk valóra terveinket, mégis — a nemzetiségi politika terén is — lépésről lépésre előre haladunk. A tények, ismert tények beszélnek erről. Az egyik küldött ezrek és milliók véleményének adott kifejezést, amikor kijelentette: „Amióta megismertük a CISKP akcióprogramját, más emberek lettünk." A múlt feletti kesergés helyett a jelent s a jövőt kezdtük látni. S ez tartalommal telítette cselekedeteinket, életünket. A kor, a társadalmi viszonyok változása tükröződik a CSEMADOK új elnevezésében ls. Mert azzal nem értünk volna el semmit, ha csak a név változik. Itt a lényeg, a tartalom változása a fontos, mely szorosan összefügg a csehszlovákiai magyarság magatartásával, öntudatának, helytállásának erősödésével. Ha még nem megy minden úgy, ahogy elképzeltük, ez rajtunk ls múlik. Nem sopánkodás, Inkább erős akarat jellemezte azt a felszólalót, aki e szavakkal fejezte ki legbensőbb érzéseit: „Szeretnénk végre otthon érezni magunkat az oly sokszor hangoztatott emberi arcú szocializmusban." A sok vita, az alkotmánytörvény elfogadása és nemzetiségi szervek létesítése után végre eljött a gyakorlat Időszaka. Hogy végre valóban otthon érezzük magunkat ebben az országban. Ezt kívánta mindnyájunknak, az ország egész társadalmának újévi köszöntőjében a köztársasági elnökünk. A gyakorlat Időszakának is csak a kezdeténél tartunk. Csak helyeselhetjük a CSEMADOK országos elnökének józanságra Intő szavait, amikor kijelentette, csak az igények és a lehetőségek között mozoghatunk, a párttal kell megtárgyalnunk mindent, mit lehet, s mit nem. Ez is összefügg a pozitív program kialakításával, nem jelenti bizonyos elgondolások elvetését, sem halogatását. Dobos László miniszter sorozatos tárgyalásokat folytat minisztertársaival, hogy a nemzetiséget érintő ügyeknek gazdákat találjunk — mindenki a maga szakaszán oldja meg a felmerülő problémákat; hogy többé ne halmozódjanak fel, mint eddig, mert az csak újabb zsákutcához vezethetne. A sok sző helyett most már a tettek egész sora következhet. E várakozás jellemezte a legjobban a közgyűlés hangulatát. A jó gazda keresése — reméljük — már nem várat sokáig magára. S utána aztán igazán rajtunk múlik majd, hogyan használjuk ki a lehetőségeket, s miként járulunk hozzá az országos társadalmi törekvések valóra váltásához. PETRŐCI BÁLINT KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Európai békekonferenciát! Amikor a világ különböző pontjain háborús viharfelhők tornyosodnak: a Közel-Keleten tüzérségi párbajok, légicsaták dúlnak, Vietnamban a VDK bombázásának felújulása fenyeget, a szovjet—kínai határon pedig két szocialista ország között ismétlődnek a határvlllongások — Budapesten a Varsói Szerződés tagállamainak vezetői komoly felhívással fordultak az európai országokhoz a béke megszilárdításának ügyében. Az utóbbi időben ugyan több szó esik a világpolitikában más problémákról, ez azonban nem jelenti azt, hogy Európában minden rendben van és a békét nem fenyegeti veszély. Jól tudjuk, hogy a két egymással farkasszemet néző katonai szövetség mindig a feszültség forrása lehet és magában hordozza a fegyveres konfliktusok lehetőségeit. Az európai szocialista országok — a békés együttélés elveit szem előtt tartva — ezért ajánlották fel már évekkel ezelőtt egy európai biztonsági rendszer megteremtését, amely szükségtelenné tenné a katonai tömböket és valamennyi európai országnak szavatolná biztonságát és területi sérthetetlenségét. Amikor három évvel ezelőtt a Varsói Szerződés tagállamai Bukarestből az európai közvélemény elé terjesztették ezen javaslatukat, és az európai biztonsági rendszer kidolgozására a földrész országainak értekezletét, a Javaslat kedvező visszhangra talált a békeszerető emberek körében, és ezt számos polgári politikus is helyeselte. Hogy a gyakorlati megvalósulás felé mindeddig nem történtek meg a szükséges lépések, az elsősorban Bonnak és a bonni politikát támogató nyugati hatalmaknak köszönhető. Mindaddig, amíg a realitások alapján neim rendeződik a német kérdés, és Bonn egész Németország képviseletére tart Igényt, amíg a NATO tagállamai Ignorálják az NDK-t, addig bajosan lehet hozzálátni egy európai biztonsági rendszer megteremtéséhez. Tehát minél hamarább rendeződik a német probléma, annál egyszerűbb lenne a tartós béke rendszerének kiépítése Európában. A különféle területi Igények, vagy a legutóbbi nyugat-berlini NSZK-elnökválasztáshoz hasonló meggondolatlan lépések csak mérgezik a légkört, és a népek közeledésének útjában állnak. A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása leszögezi: „Az európai népek számára létkérdés az újabb katonai konfliktusok megakadályozása, az államok közötti gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok erősítése, az országok egyenjogúságának, függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartása alapján. A szilárd európai biztonsági rendszer megteremti annak objektív lehetőségét és szükségességét, hogy az energetika, a közlekedésügy, a vízi- és a légitér hasznosítása, valamint az egészségügy területén az egész földrész lakosságának Jólétével elválaszthatatlanul összefüggő nagy terveket valósítsunk meg. Éppen ez az, ami közös és ez kell, hogy legyen az európai együttműködés alapja." Ez a néhány mondat felvázolja a békés együttműködés olyan távlatalt, amiért még akkor is érdemes küzdeni, ha pillanatnyilag megteremtésének útjában szinte áthidalhatatlan akadályokat látunk. SZ. H. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára üdvözli Alexander DubPeket. ÍMT1 felvétele, j A CSEMADOK X. országos közgyűlésének elnöksége. Középen: Dobos László miniszter, a CSEMADOK országos elnöke, balról Anton Ťažký, az SZLKP KB, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a Szlovák Nemzett Front Központi Bizottsága küldöttségének vezetője; jobbról: dr. Szabó Rezső, az SZNT alelnöke és Szőke József, a CSEMADOK új vezető titkára. James A. McDivitt ezredes, az Apollo 9. parancsnoka a holdkompon. A fényképező McDivitt és Schweickart megörökítette az űrhajóban maradt Dávid R. Scott űrhajóst. fAP felvétele) Kiesinger párizsi látogatása után Az NSZK kétvágányú Európa-politikája (A Süddeutsche Zeitung karikatúrája) —•T