Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-01 / 51. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARAZATUNK Kompromisszum helyett elutasítás? Feltartóztathatatlanul múlik az idő, s közeleg március 5-e, a nyugatnémet elnökválasztás napja. Most kell döntenie a nyugatnémet kormánynak, átheiyezi-e az elnökválasztást valamelyik nyugatnémet városba, vagy tovább ragaszkodik NyugatJerlinhez, s ezzel beláthatatlan következményű provokáció kockázatát vállalja. Már-már úgy látszott, a józan ész kerekedik felül a bonni kormánykörökben, s a másik oldalon is higgadtabban kezelik az ügyet. Ésszerű kompromisszum születésében reménykedtek, de a legutóbbi nyugatnémet megnyilatkozások eloszlatnak minden reménysugarat. Maurer: A szocialista építésben elért sikereink — legerősebb fegyverünk szabadságunk és függetlenségünk védelmében A román vezetők választási beszédei 0 Tűzfészek Nyugat-Berlin rendezetlen problémája évek óta nyomasztóan hat az európai kapcsolatokra, egyik akadály a nyugat —keleti kapcsolatok alakulásának útjában. A háború utáni Németország sorsát eldöntő potsdami egyezmény különterületként foglalkozott Nyugat-Berlinnel. Miután a további fejlődés folyamán a különböző megszállási övezetekből két önálló német állam jött létre, Nyugat-Berlin önálló városrészként, senkihez sem tartozó területként maradt fenn az egyik német állam, a Német Demokratikus Köztársaság szívében. Nyugat-Berlin társadalmi berendezésével a nyugati világ részeként fejlődött tovább, s bár erős szálak fűzték (gazdasági és kulturális kapcsolatok) a bonni államhoz, az utóbbi sohasem vallhatta magáénak törvényes alapon Berlin nyugati városrészét. Bonn ugyanakkor minden eszközt megragadott, hogy Nyugat-Berlin különleges helyzetét kihasználva a várost a szocialista világ elleni aknamunka és felforgatás központjává tegye. Ismert tények: európai anomália keletkezett, mert egy európai szocialista ország szívében antiszocialista kémközpont ütött tanyát. Az NDK különféleképpen védekezett a Nyugat-Berlinből szervezett aknamunka ellen, többek között az ismert berlini fallal, amely hivatalosan megindokolt szükségessége ellenére kellemetlen visszhangot keltett. Ez a körülmény, valamint az eredményes elhárítás csökkentette a nyugat-berlini kémközpontok hatásosságát, viszont Bonn újabb provokációkat eszelt ki. Időszakonkint megszervezi a nyugatnémet parlament nyugat-berlini ülésszakait, s az államelnök választását most itt rendezi meg. Nem formai és csak egyszerűen Jelképes kérdésről van szó, hanem arról, hogy az NSZK máig is jogot formál Nyugat-Berlinre mint a nyugatnémet állam szerves részére, s nem Ismeri el annak különleges helyzetét. Ezért eleve nem volt hajlandó olyan tárgyalásokba bocsátkozni, amelyek rögzítették volna a város különleges státusát, és meghatározták volna kapcsolatait a külvilággal. 0 Dacpolitika helyett modus vivendit A bonni kormánykörök azért rendezhetnek provokációs gyűléseket és hivatalos összejöveteleket Nyugat-Berlinben, mert három légi folyosón (Berlin— Hamburg, Berlin—Hannover és Berlin—Majna-Frankfurt), továbbá 110 mérföldnyi országúton és vasúton az NDK felségterületén keresztül biztosítják az ellenőrzés nélküli összeköttetést Nyugat-Berlinnel a csapataikat ott állomásoztató három nyugati hatalomnak, s ezzel Bonn visszaél. Az NDK kormánya már tavaly ls tett néhány intézkedést szuverenitásának érvényesítésére (például a vízumkényszer bevezetése Nyugat-Berlin és a külvilág között), de Bonn nyilván nem okult a visszás helyzetből, továbbra is fitogtatni akarja jelképes nyugat-berlini jelenlétét. Így került sor a nyugatnémet parlament március 5-i elnökválasztő gyűlésének nyugatberlini összehívására, ami nagy port vert fel és viszállyal fenyeget. Miért tette ezt Bonn? Nevetséges volna lebecsülni a nyugatnémet politikusokat, mintha szellemi fogyatékosságból vagy gyerekes dacból űznék nyugatberlini manipulációikat. Két ok már most nagyon világos. Az amerikai elnök mostani látogatásakor kl akarták puhatolni, mit várhatnak Níxontól a nyugatnémet Igények teljesítése terén, másodszor megkíséreltek nehézségeket gördíteni a várható amerikai—szovjet tárgyalások útjába. A nyugat-berlini viszály ugyanis beárnyékolja a nagyhatalmak viszonyát. A nácizmustól szenvedett országok a bonni állam nyugat-berlini terjeszkedésében annak a félhivatalosan is hirdetett revansvágynak és határrevizionizmusnak a szerves részét látják, amelytől Bonn világosan sohasem határolta el magát. Ezt még a nyugatnémet sajtó józanabb része is kezdi megérteni. A nyugat-berlini fejleményekre pillanatnyilag jellemző: az NDK kormánya a nyugat-berlini lakosok NDK-beli rokoni látogatásának engedélyezését helyezte kilátásba azért, ha Bonn az elnökválasztások színhelyét Nyugat-Berlinből valamelyik nyugatnémet városba teszi át. Ugyanakkor a Szovjetunió hoszszú időre szóló látogatásának engedélyezését, Nyugat-Berlin és az NDK közti kapcsolatok felélénkítését ajánlotta. Bonn licitálni próbált. Túl kevésnek tartotta Berlin ajánlatát, a szovjet javaslatot azonban érdemesnek tartotta fontolóra venni. Most azonban Kiesinger kancellár olyan nyilatkozatot tett, amelyben burkoltan megállapítja: már késő lenne áthelyezni a választásokat Nyugat-Berlinből más nyugatnémet városba. Ilyen értelemben nyilatkozott Schütz nyugat-berlini főpolgármester is, s ez azt Jelenti, hogy a másik részről tanúsított jószándék ellenére Bonn bevágta a további érdemleges tárgyalások ajtaját. Nem kétséges, ezzel a nyugati világ józanabbul gondolkodó köreit is maga ellen ingerli, hisz a várható szovjet —amerikai párbeszéd előtt most mindenütt gesztusokra vártak LÖRINCZ LASZLO Borai ragaszkodik a nyugat-berlini elnökválasztáshoz Bonn — Kiesinger kancellár tv-nyilatkozatban Carapkinnal folytatott megbeszéléseire utalva elismerte, hogy a Szovjetunió őszintén óhajtja a nyugatberlini válság rendezését. Mindazonáltal óvatos formában tudtul adta: nem tartja valószínűnek, hogy a hátralevő rövid idő alatt megállapodás születhessék ebben a kérdésben. „Ogy mondanám, az a benyomás alakult ki bennünk, hogy a szövetségi gyűlést március 5-én Berlinben tartjuk meg" — mondotta Kiesinger. Diehl államtitkár, a bonni kormány szóvivője tegnapi sajtóértekezletén kérdésekre válaszolva kijelentette: Minden Bukarest — A román sajtó részleteket közölt az RKP Központi Bizottsága titkárainak és a legmagasabb állami szervek tagjainak választási beszédeiből. Chlvu Stoica többek között kiemelte, hogy a román külpolitika alapja a szocialista országokkal való kapcsolatok erősítése. Véleménye szerint a szocialista országok egységének feltétele a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapjára épülő kölcsönös kapcsolatok ápolása, a függetlenség és az önállóság elvének szigorú tiszteletben tartása, és a mások belügyeibe való be nem avatkozás. Paul Niculescu-Mizil főleg az európai biztonság kérdésével foglalkozott. Kijelentette, hogy Románia az 1966. évi bukaresti nyilatkozat szellemében a két német állam létezésének elismeréséhez és a jelenlegi európai határok — köztük az Odera Nelsse határ sérthetetlenségében látja a biztonság szavatolását. A továbbiakban a NATO és a Varsói Szerződés feloszlatása, az Európában állomásozó külföldi csapatok kivonása a béke biztonságának egyik záloga. Kiemelte még, hogy Románia a többi baráti országgal együtt a Jövőben mindent megtesz a nemzetközi feszültség enyhítéséért. Ion Gheorghe Maurer, a román minisztertanács elnöke Kolozsváron egy választási gyűlésen beszédet mondott. Többek között hangsúlyozta, hogy kezdeti kétkedések és menetközbeni hibák ellenére Románia szocialista Iparosításában Jelentős sikerek születtek. „Azért hangsúlyozzuk a szocialista építésben elért sikereket, mert ez a legerősebb fegyverünk szabadságunk és függetlenségünk védelmében. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy oda kellene elfutnunk, ahol senkitől sem függünk. Ez lehetetlen a mai világban és még kevésbé lehetséges a jövőben. Valamennyien mindenkitől függünk, mindannyian függünk másoktól. Ilyen függőségi viszonyban, amely inkább együttműködési viszony, természetszerűen elsősorban barátainkhoz kötődünk, azokhoz, akikkel azonosan gondolkodunk". A továbbiakban a miniszterelnök azt fejtegette, hogy a tudomány és a kultúra fejlődése nem automatikusan vezet el a kívánatos kapcsolatokhoz. A nemzetközt életben, ami a kapcsolatokat illeti, fennáll az a veszély, hogy nem megfelelő megoldásokhoz folyamodunk, napjainkban azonban megvannak a feltételek ahhoz, hogy az országok és a népek egyre inkább olyan kapcsolatokat te remtsenek meg, amelyek minden nemzet számára biztosítfák a jogon és erkölcsön alapuló kapcsolatokat, a nemzett függetlenség és szuverenitás, valamint a kölcsönös előnyök tiszteletben tartását. A francia minisztertanács jóváhagyta a népszavazást Párizs — A francia minisztertanács cstörtök délután tartott több mint ötórás rendkívüli ülésén megvizsgálta és jóváhagyta a területi reformról és a szenátus átalakításáról népszavazásra bocsátandó törvény tervezetének első változatát. A bonyolult tervezetnek mintegy 30 paragrafusát módosították. A leglényegesebb módosítások a szenátus jogkörével kapcsoltatosak. A javaslat most véleményezés végett az Államtanács elé kerül. A Francia Szocialista Párt vezetősége csütörtöki ülése után hivatalosan is közölte, hogy a népszavazáson nemmel szavazásra szólítja fel a franciákat. Ei lenforradaImi szervezkedést lepleztek le brazzaviile-i Kongóban Brazzaville — A Kongói Nemzeti Forradalmi Tanács pénteki ülésén bejelentették, hogy a közelmúltban két nagyobb ellenforradalmi szervezetet göngyölítettek fel. Az említett szervezetekkel nyilvánvalóan kapcsolatban álló Félix Mouzabakany belügyminiszter a felelősségre vonás elől megszökött, de később sikerült kézrekeríteni. Az események miatt a Nemzeti Forradalmi Tanács azonnali hatállyal elrendelte a hadsereg, a rendőrség és a csendőrség egyetlen, úgynevezett forradalmi biztonsági szervbe való tömörítését. A tanács ülésén, amelyen Marién Ngouabi őrnagy, államfő, a tanács vezetője elnökölt, egyhangúlag elfogadott határozatban szólították fel a forradalmi törvényszéket, hogy „példásan büntesse meg a reakciós és ellenforradalmár elemeket". A Luna r Module amellett szól, hogy az elnökválasztó gyűlést Nyugat-Berlinben tartfák meg. Az idő nagyon rövid, hogy a terven változtassanak. Diehl kijelentette, Kiesinger kancellár a jelen pillanatban nem tervezi, hogy magához kéresse Carapkin szovjet nagykövetet. Schütz nyugat-berlini kormányzó polgármester tegnap délben a sajtó képviselői előtt kijelentette, nem reméli, hogy megegyezésre jutnak az NÖKval a határátlépést engedélyekre vonatkozó tárgyalások indulása ügyében, s már eldöntött kérdésnek lehet tekinteni, a március 5-1 nyugat-berlini elnökválasztást Mint már jelentettük, a három amerikai űrhajós meghűlése miatt hétfőre halasztották, az Apollo 9. űrhajó felbocsátását. Az űrhajózási hivatal a Holdra szállás főpróbájának tekinti az Apollo 9. útját. Egyelőre Föld körüli pályán próbálják ki az ún. Lunar Module-t, az űrhajónak azt az egységét, amely a későbbiekben leszáll a Hold felszínére. A Lunar Module az űrhajó három utasa közül kettőt szállít a Holdra, míg az űrkabin Hold-kerülő pályán marad a harmadik űrhajóssal. A Hold felszínén végzett munka után a Lunar Module két utasával felemelkedik és találkozik az űrkabinnal. A két utas egy zárt csatornán jut vissza az űrkabinba, majd azt elválasztják a Holdra szálló egységtől, és az űrkabin rátér a Földre visszavezető pályára. A négylábú, saját hajtóművű, számítógéppel, radarral és rádióberendezéssel ellátott, 17 500 kg súlyú Lunar Modnle vázlata. fUPlJ néhány ^irrifl NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke a Kremlben fogadta Stefan Jedrychowski lengyel külügyminisztert és beszélgetést folytatott vele. BELGRÁDBAN Edvard Kardelj elnökletével ülést tartott a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága. A plénum két legfontosabb napirendi pontja a IX. kongreszszusnak a bel-, illetve a külpolitikát felölelő két határozati javaslata. ALBERTO ABDALA, Uruguay alelnöke tegnap látogatást tett a Kremlben Ivan Szplridonovnál, a Szovjetunió Legfelső Tanács Szövetségi Tanácsának elnökénél. Abdala aki egy személyben az uruguayi nemzetgyűlés elnöke is, a Szovjetunió Legfelsőbb tanácsának küldöttségét baráti látogatásra meghívta. JOHN S. HUGHES amerikai vezérőrnagy a dél-európai különleges NATO-erők parancsnoka a milánói repülőtér közelében repülőszerencsétlenség áldozata lett. A tábornok Milánóból Livornőba akart utazni, de a katonai gép a repülőtér közelében lezuhant. MAGYAR—NYUGATNÉMET kormányközi tárgyalások folytak február 11—27-én Budapesten a kőt ország árucseréjéről. A tárgyalások befejezéséről aláírt jegyzőkönyv a kölcsönös áruforgalom jelentős növekedését irányozza elő. KERALÁBAN a rendőrség tüzet nyitott a jobb bérviszonyokért tüntető tömegre. Három személy életét vesztette, húszan megsebesültek. INDONÉZIÁBAN folytatódik a kommunistaellenes kampány. Kelet-Jáván e hőt elején 23 kommunistát tartóztattak le. COSTA E SILVA brazil elnök dekrétumot adott kl a földreformról. A dekrétum szövegét nem ismertették. Előzetes hírek szerint a több mint három éve parlagon fekvő földbirtokokat sajátítják ki. A KUBAI ÉS A MEXIKÓI KORMÁNY szerződés megkötéséről tárgyalt, melynek értelmében a két ország kölcsönösem kiadja a repülőgépek elrablóit. 1969 óta 16 repülőgépet kényszerítettek leszállásra Kubában. Olajválság Peruban Lima — A perui kormány rendelete értelmében különleges katonai bizottság vizsgálja ki, hogy az International Petroleum Company (IPC) amerikai olajtársaság, amelyet októberben kisajátítottak, azóta milyen körümények között csempészett ki illegálisan Peruból 16 millió dollárt. A vizsgálat kiterjed az állami kőolajtársaság, a központi bank hivatalnokaira és más személyekre, akik hanyagságból vagy szándékosan elsegítették, hogy az IPC ezt a hatalmas összeget törvényellenesen kivigye Peruból. Most egy másik bizottság összeírja az IPC egész perui vagyonát, hogy azt árverésre bocsássák. Földrengés Portugáliában Lisszabon — Pénteken hajnalban heves földlökéseket éreztek Lisszabonban és Portugália több városában. Ugyanebben az időben ugyancsak erős fölrengést észleltek Madridban, Afrika északi részén, főleg Rabat környékén. Lisszabonban kéményeket sodort a kb. fél percig tartó földrengés és megrongálta a villanyvezetékeket. Hatvanan megsebesültek, s közülük négyen súlyosan. A világítást később rendbehozták, de a házakból kimenekült emberek nem akartaik visszatérni lakásaikba. Nagy pánikot keltett a földrengés Rabatban, ahol több épület megrongálódott és többen meg is sebesültek. A földrengés központja az Azori-szigetek táján a Richter-skála szerint 8 fok erős volt. A Pireneusi-félszigetről eddig három halálesetet jelentettek. Az egymilliós Lisszabon kétszáz éve élt át egy ilyen földrengést, 1775-ben azonban legalább IS ezer áldozata volt a természeti csapásnak.