Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-18 / 65. szám, kedd

Továbbfejlődésünk záloga és alapja Dr. SZABÓ REZSŐNEK, a CSEMADOK KB főtitkárának beszámolója a CSEMADOK IX. országos közgyűlése óta végzett munkáról A CSEMADOK megalakulása óta a leghaladóbb irányzatok és hagyományok örökösének és folytatójának tartotta magát, — Tornóc hagyományosaként és Kosút örököseként végezte munkáját. Az elmúlt két évben is ehhez tartva magunkat és saját, immár 20 éves hagyományainkra támaszkodva a szocializmus, az internacionalizmus, a hazafiság és a nemzeti öntudat eszméjéből indultunk ki. Ezek az alapelvek váltak gondolkodásunk és cselekvésünk meghatározó tényezőivé. Ez az életérzet hatotta át szervezeteinknek, tagságunknak és Csehszlovákia egész magyarságának gondolkodását és cselekedeteit ls. Az elmúlt két év társadalmi mozgásai közepette a CSEMADOK tagsága és a csehszlovákiai magyarok abszolút többsége tanúbizonyságot tett gerincességéről, hűségéről, a szocializmus és a párt iránti bizalmáról, hazafiságáról, hazaszeretetéről, internacionalizmusáról és nemzeti öntudatáról. A becsülettel végzett munka és a termelésben felmutatható eredmények után a történelem mozdulásai közepette tanúsított egyértelmű kiállásunk bizonyította, hogy Csehszlovákia magyarsága szocialista gondolkodású, érett és egységes társadalmi tényezővé formálódott, természetes társadalmi alakulatot képez, s mint ilyen e köztársaság alkotója, formálója s a terhek viselésében, a nehézségek hordozásában és a haza védelmében a két nemzettel azonos tényező. Az a tény, hogy az azonosság a jogok egyenlőségében mindmáig vita tárgyát kell hogy képezze egyesekkel szemben, annál sajnálatosabb, mivel tetteinkkel egyértelműen a szocializmus és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság érdekeit szolgáltuk, javaslatainkkal — beleértve az 1968. március 12-i állásfoglalásunkat is — a köztársaság egységének erősödését, a nemzetek és nemzetiségek baráti egységének elmélyülését segítettük elő. Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, zárl wa e két évet, de akár a húszat is értékelve, hogy hűek maradtunk elődeink haladó, forradalmi példájához, a csehszlovákiai magyar szellemiség lényegéhez, az emberséghez és az emberiességhez — hűek maradtunk önmagunkhoz. Nehéz perceket, heteket és hónapokat éltünk át, mert az elmúlt időszak nem volt mentes a szélsőségektől, a vádaskodásoktól. Nacionalista indulatoktól fűtött vádakkal illették szövetségünket és bennünket, mégis az adott pillanatban Csehszlovákia magyarságában nem kerekedett felül a történelmi önzés. Hűek voltunk és maradtunk eszménkhez. Mindenkor a szocializmus ügyére, a köztársaság népeinek közösségére és haladására gondoltunk, ezért szálltunk síkra, ezt védtük. Védtük a szlovák, a cseh és a magyar nép egységét, a közös és saját érdekeinket, az igazságot, a humánumot. A tények bizonyították ismét, hogy a csehszlovákiai magyar nemzetiség a köztársaság egységének, a szocializmus ügyének, a demokrácia szellemének valós tényezője. Kiállásunk a nehéz helyzetben történelmi tény és válasz a kollektív bűnösség vádját újra felemlegetőknek. A csehszlovákiai magyar nemzetiség újólag bizonyságot tett életképességéről, s bizonyságot tesz erről ma, amikor aktívan és tevőlegesen részt vesz az egész köztársaság helyzetének konszolidálásában, a gazdasági élet javításában, a termelésben. Dr. Szabó elvtárs a továbbiakban azzal a folyamattal foglalkozott, amely hazánkban Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1968. januári ülésével indult el s mely a párt akcióprogramjában fogalmazódott meg, módot adva arra, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága is nyilvánosan kifejtse nézetét, állást foglaljon a szocializmustól idegen, bürokratikus, dogmatikus irányítási módszer ellen, és javaslatot terjesszen elő a nemzetiségek kérdésének megoldására. 1968. III. 12-én előterjesztett javaslatunk egy mondatba sűríthető lényege: a hemzetiségeknek, mint államalkotó kollektív társadalmi alakulatoknak egyenjogúságát intézményekkel biztosítsa az alkotmány és a törvény. Január nem érte felkészületlenül a CSEMADOKot. Már a IX. országos közgyűlés felmérte azokat a társadalmi változásokat, melyek az elmúlt húsz év alatt Dél-Szlováklában végbementek, és lerakta a kor követelményeinek megfelelő munka alapját. A CSEMADOK Dél-Szlovákia társadalmi életének szerves részévé és hatékony tényezőjévé vált. A CSEMADOK tömegeket tudott aktivizálni, hatása, súlya és tekintélye volt. Csehszlovákia Kommunista Pártja és Csehszlovákia magyarsága a CSEMADOK-ban a haladásért tenni akaró és nemcsak tenni akaró, hanem tenni ls tudó szervezetre talált. Az elmúlt év júniusában változás állt be az elnökség összetételében. A Központi Bizottság V. ülésén titkos szavazással újra választotta az elnökséget, ezáltal biztosítva, hogy a követelményeknek megfelelő szerv álljon a CSEMADOK élén. Ugyanezen az ülésen kérte Lőrincz Gyula elvtárs, az elnöki funkcióból való felmentését, tekintettel arra, hogy kinevezték az Oj Szó főszerkesztőjévé. Megtisztelő feladatnak teszek eleget, amikor ez alkalommal is köszönetet mondok a CSEMADOK Központi Bizottsága nevében Lőrincz Gyula elvtársnak több mint 19 éves elnöki munkájáért. Megbecsülésünk abban is kifejezésre jut, hogy Fábry Zoltán mellett, akit; a CSEMADOK első alakuló közgyűlése szervezetünk örökös díszelnökévé választott, Lőrincz Gyula elvtársat ls a CSEMADOK díszelnökévé választotta a KB. A IX. országos közgyűlés fontos feladatként tűzte ki a szervezeti élet további megszilárdítását. A közgyűlés és az 1968-as év jó feltételeket teremtett ahhoz, hogy helyi szervezeteink és járási bizottságaink aktivizálják a CSEMADOK tagságát, rendszeresítsék a vezetőségi és tagsági gyűléseket, felfrissítsék a CSEMADOK alsóbb fokú szerveit és bővítsék szervezetünk tagsági alapját. Az elmúlt két év alatt a CSEMADOK-nak 11 új helyi szervezete alakult, s elmondhatjuk hogy Szlovákiában mindenütt, ahol mód és szükség van rá, működik helyi szervezetünk. Taglétszámunk 9258cal gyarapodott, így a CSEMADOK-nak jelenleg 53 136 tagja van. Gyarapodott járási bizottságaink száma is. Kassa járási jogkörű várossá, Pozsony pedig kerületi jogkörű fővárossá vált. Mindkét helyen mégalakítottuk a CSEMADOK járási bizottságát. A losonci járás déli részén területi átszervezés következtében megalakult a nagykürtösi járás, így jelenleg a CSEMADOK járási bizottságainak száma 15. Az ez évi járási konferenciák és évzáró közgyűlések feladata volt, hogy megvitassák a CSEMADOK programjavaslatát. Sajnos meg kell állapítanunk, hogy a vitára bocsátott programtervezet nem került az érdeklődés középpontjába. Az elmúlt két év alatt a CSEMADOK helyi szervezeteiben több mint 12 000 vezetőségi és taggyűlést tartottak. Ez a nagy szám bizonyítja, hogy az elmúlt évben Csehszlovákia magyarsága körében is fokozódott a társadalmi aktivitás. E gyűlések beszámolói és vitafelszólalásai tükrözik, hogy a CSEMADOKtagság körében viszonylag egységes nézet alakult ki helyzetünk megítélését és a jelenlegi időszak legfőbb feladatait illetően. Az összesítés azt mutatja, hogy a CSEMADOK tagsága a fő feladatokat, a következőkben látja : — fokozni ős szilárdítani kell a szervezet munkáját, elősegíteni a termelési feladatok teljesítését, a termelés növekedését, a párt és a kormányszervek eredményes munkáját, a rendet és a jogbiztonságot; — a párt akcióprogramjából kiindulva, szilárdan kitartva a CSEMADOK Központi Bizottságának március 12-i állásfoglalásában foglalt elvek mellett, mely az itt élő magyarság százezreinek álláspontjává vált, továbbra is törekedni kell a nemzetiségi kérdés következetes, igazságos, marxista—leninista megoldására; — szorgalmazni kell a nemzetiségek helyzetéről szóló, alkotmányban lefektetett elveknek a gyakorlati életben való megvalósítását járási és helyi szinten, s az alkotmányból fakadó törvényekben érvényesíteni a párt akcióprogramjának tételeit; — szorgalmazni kell a területi átszervezéssel kapcsolatban előterjesztett beadványok érvényesítését mint a nemzetiségi kérdés igazságos megoldásának egyik legfontosabb feltételét; — tovább kell fejleszteni és a legjobb módszerek felhasználásával elősegíteni a szlovák és a magyar nép közötti megértést, az egyenjogúság alapján való baráti együttélést a proletár internacionalizmus szellemében. Ebből a célból olyan kapcsolatot kell teremteni és űgy együtt dolgozni a Matica slovenskával, hogy mindkét szervezet a szocialista alapokra épülő nemzeti kultúra és öntudat ápolója, a nemzetiségi kérdés igazságos — az egyenlőség elve alapján álló — megoldásának hirdetője legyen, hogy Dél-Szlovákia vegyes lakosságú falvaiban egység, béke és megértés honoljon; — a csehszlovákiai magyar nemzetiség egyenjogúságának intézményes biztosítását a hazafiság további szilárdítására felhasználni; — minden erőnket arra kell összpontosítani, hogy Csehszlovákia magyarsága művelt, képzett és kulturált egyedet alkotva olyan természetes társadalmi alakulatot képezzen, mely az alacsonyabbrendűség átkát levetkőzve egyenjogú népcsoportként él és alkot. Dr. Szabó Rezső főtitkár beszámolójában — a népművelést, népnevelést, a kulturális tömegmozgalmat, valamint a magyar értelmiség elhelyezését értékelve rámutatott: a közgyűlésnek látnia és tudatosítania kell, hogy eredményeink a lehetőségek alatt maradtak. Elérkezett az az idő, amikor a továbbfejlődés újabb lendületet s a kor követelményeinek megfelelő munkastílust és munkaformákat igényel. Hazánk társadalmi életében 1968 januárjától óriási lehetőségek nyíltak és változások álltak be. Megváltozott a csehszlovákiai magyarság államjogi helyzete és a társadalom egészében betöltött pozíciója is. A párt akcióprogramja a nemzetiségek helyzetéről szóló alkotmánytörvény s a Szlovák Nemzeti Tanács várható törvényei új, az eddigieknél sokkal jobb feltételeket és lehetőségeket biztosítanak. E dokumentumok azonban távolról sem oldják meg összes problémánkat. A CSEMADOK Központi Bizottságának az a véleménye, hogy az előterjesztett programjavaslatból kiindulva az előttünk álló időszakban erőnket néhány olyan feladatra kell összpontosítani, melyek a CSEMADOK munkáját, nemzetiségünk életét, s egész társadalmunk továbbfejlődését segítik elő. Nézetünk szerint ezek mindenekelőtt a következők: — Csehszlovákia Kommunista Pártja akcióprogramjának szellemében és az 1968 novemberi központi bizottsági határozat alapján elősegíteni hazánkban a társadalmi élet továbbfejlődését, melyben az emberek megtalálják önrealizálódásuk és teljes kibontakozásuk minden feltételét; — rendezni a magyar nemzetiség egyenjogúságát, problémái törvényes és intézményes megoldását az önállóság és önrendelkezés szellemében, a képviseleti és a végrehajtó szervekben egyaránt az arányos képviseletet biztosítva, úgy, hogy a közéleti funkciókba a legrátermettebb becsületes, gerinces emberek kerüljenek; — szorgalmazni és elérni, hogy az illetékes szervek megteremtsék szellemi életünk — tudományos és kulturális életünk — felső fokát a Szlovák Tudományos Akadémia, a kutatóintézetek és az egyetemek keretében — nemzetiségi múzeum, központi könyvtár, levéltár, galéria és egyéb intézmények felállításával; — továbbfejleszteni társadalmi szervezetünket, a CSEMADOK-ot, bővítve tagsági alapját, szilárdítva szervezeti életét, s a mai, a X. rendkívüli országos közgyűlésen ügy meghatározni hosszabb időre szóló programját, hogy össztársadalmi szempontból és a csehszlovákiai magyar nemzetiség szempontjából egyaránt a haladás, a fejlődés aktív elősegítését szolgálja; — megoldani a Nemzeti Frontban tömörült többi társadalmi szervezet keretében dolgozó magyarok helyzetét a maximális autonomitás elve alapján. E feladatok teljesítésében látjuk továbbfejlődésünk zálogát és alapját. ramtervezetét. A néhány hónapos vita összegezett tanulsága a következő: a CSEMADOK-nak az új körülményekhez megfelelő programra van szüksége, eszerint változtatnunk kell szövetségünk szervezeti szabályzatán; módosítanunk kell szövetségünk elnevezésén. A programtervezet vitájában alapszervezeteink többsége kérte, hogy változtassunk szövetségünk elnevezésén. A KB utolső ülése elé ennek értelmében javaslatot terjesztettünk. A KB úgy döntött, hogy a CSEMADOK-ot a Csehszlovákiai Magyar Nemzetiség Demokratikus Szövetsége elnevezésre javasolja változtatni. Többszöri vita után a KB eredeti javaslatától eltérően a következőképpen javasoljuk módosítani szövetségünk elnevezését: a Csehszlovákiai Magyarok Kulturális Társadalmi Szövetsége. A közgyűlésen tehát javaslom, hogy szövetségünk új elnevezése ez legyen. Emellett megmarad a szövetség eddigi szimbóluma s egyelőre rövidítése is. Húszéves a CSEMADOK. Ünnepelnünk kellene, s emlékezni az indulás első napjaira. Húsz év munkáját úgy mérhetjük legjobban, ha a kezdettel összevetjük a jelent. Szövetségünk nagy utat tett meg. Húsz év rövid idő, számunkra mégis nagy és becses múlt. A húsz év tanulságai sokfélék, jók és rosszak. De talán szóljunk csak a leghasznosabbakról. Arról, hogy a semmiből kultúra teremtődött. Tanulság, hogy e kultúra képes lett megfogalmazni a politikai igényeket, hogy munkánk és életünk lényegének az állandó mozgásnak és aktivitásnak kell lennie. Tanulság, hogy mindig a felemelkedés, a gazdagodás, a több demokrácia útját kell keresnünk. Csak így lehetünk mi is a fejlődés ösztönzi! s nemcsak ösztönzöttjei. Csak így lehetünk az ország erős, demokratikus láncszeme. Mindig a felemelkedés útját kell követnünk Dobos László miniszternek, a CSEMADOK KB elnökének megnyitó beszéde a CSEMADOK rendkívüli X. közgyűlésén Eddigi közgyűléseinknek volt egy megszokott rendje: a beszámolók értékelték a kiil- és belpolitikai eseményeit, valamint öszszegezték szövetségünk négy éves tevékenységét, Ügy érzem, e hagyományos gyakorlaton ez alkalommal változtatnunk kell. Amíg az előző közgyűlések inkább számot adó jellegűek voltak, ez a mai programot formáló, programot alakító, reformáló jellegű. Csehszlovákia szövetségi köztársasággá alakult s megtörténtek az első lépések az itt élő nemzetiségek helyzetének rendezésére. A társadalmunkban kibontakozó demokratizálódás szövetségünk életében is megmutatkozott. A CSEMADOk-ban is megindult egy mozgás, mely két dolgot vetett felszínre különös erővel: a nemzetiségi kérdés meguldatlanságát, s ebből erődően a CSEMADOK demokratizálását, illetve újszerű programja kialakításának szükségességét. Tulajdonképpen e két problémát foglalja magába közgyűlésünk munkarendje is. Az elmúlt közgyűlés óta több mint két év telt el. E két esztendő, de kiil.<jnüsen a januárt követi) időszak bonyolult, drámai helyzetek elé állított bennünket. Nem akarok belebocsátkozni a január utáni politika részletes elemzésébe. E korszak történelmi jelentőségét, értelmét és hibáit csak egy sokoldalú, az Indítékokat és összefüggéseket egyaránt kutató elemzés adhatja meg. Viszont januárt nem lehet elkerülni vagy átlépni, január történelemmé vált, a csehszlovákiai magyarok történelmévé is. Ax akcióprogram s a január utáni politika pozitív alapelvei nem maradhatnak csupán elképzelések. E le kintetben nem elégedhetünk meg szónoklatokkal vagy szónoki ígéretekkel. Meggyőződésünk, hogy az akcióprogram tételeinek elhallgatása, csorbítása, illetve megváltoztatása a január ut4.il időszak szellemének, célkitűzé seinek és erejűnek meggyengítését jelenti. Az akcióprogram helyzetünkre vonatkozó tételeinek megvalósítása lassúbb ütemben folyik, mint ahogy azt egy évvel ezelőtt elképzeltük. Viszont néhány hónap múltán rá kellett éb rednünk, hogy a CSEMADOK által meghirdetett program megvalósítása nehezebb, mint a program kialakítása. A 68-as esztendő a programu zás éve volt. A 69-esnek szükségszerűen terveink, elképzeléseink fokozatos valóra váltása esztendejének kell lennie. Nem akarok senkiben hamis illúziót kelteni, ezért el kell mondanom, hogy márciusi programunk megvalósítása lassabban halad, mint ahogy azt vártuk Rá kellett döbbennünk, hogy ez a valósítás csak lépégről lépésre, pontosabban csak kis lépésekben történik. De nézzük a tényeket. Mi az, antit sikerült megvalósítanunk, szövetségünk márciusi programjából? Hosszas viták után napvilágot látott a nemzetiségek helyzetéről szóló alkotmánytörvény. Igaz, sokkal többet vártunk e törvénytől, viszont ebben a formájában is kétségtelen pozitívum; a törvényhozó testületek feltöltésével megnövekedett a magyar nemzetiségi képviselők száma. Magyar képviselők kerültek a Nemzeti Kamara, valamint a Szövetségi Gyűlés elnökségeibe; az SZNT egyik alelnöke magyar. A kormánynak van magyar minisztere. Kinevezték a mezőgazdasági miniszter magyar helyettesét. A kormány határozata értelmében magyar helyettese lesz még az oktatásügyi, valamint az egészségügyi miniszternek; a múlt év novemberében megalakult az SZNT nemzetiségi bizottsága. Megkezdte és aktívan folytatja munkáját a kormány nemzetiségi titkársága; rövidesen a kormány elé kerül a nemzetiségi tanács felállításáról szóló javaslat; a kormány elnökével történt megbeszélés értelmében a járások hatáskörén belül szintén létrehozhatnak nemzetiségi tanácsadó testületeket. Ezáltal helyzetünk megítélése magasabb szintre, a központi szervek elé kerül. Eddig nem volt fórum, mely a nemzetiségek ügyével foglalkozott volna. Ma már van. A nemzetiségi kérdés intézményes megoldását tűztük ki célul. A csehszlovákiai magyarság magatartása fokozatosan megváltozott. A passzivitásból, a folytonos védekezésből egy társadalmipolitikai aktivitás alakult. E változásnak köszönhető, hogy helyzetük rendezésének szükségessége szinte elemi erővel tört fel 68 tavaszi hónapjaiban. Helyzetünk megítélést illetően egyre több objektív véleménnyel találkozunk. Ügy hiszem, nem túlzok, "ha azt állítom, hogy országunkban a nemzetiségi kérdés értelmezése objektivizálódik. A múlt év folyamán vitára bocsátottuk a CSEMADOK ój prog-