Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-16 / 11. szám, Vasárnapi Új Szó

ikrán hangoztatott igazság, hogy egy-egy íözség, város sportéletében jelentős szerepet játszik az iskolai testnevelés és főleg |annak színvonala. A tanárok hozzáállásától függ, milyen sportokat és mennyire tudnak a fiatalokkal megkedveltetni. A Galántán látottak azt igazolják, hogy a mostoha körülmények ellenére is lehet virágzó sportéletet teremteni ott, ahol nem hiányzik a lelkesedés, az áldozatkészség. E közel 10 ezer lakost számláló járási székhely az utóbbi években nem a labdarúgók, hanem elsősorban az atléták eredményeiről Ismert. Sok az eszkimó, kevés A sportok királynője az első helyen • Valóban remasammmsm menytelen a labdarugók helyzete? • Végre a helyi wemmmmmamsammmm üzemek is hathatós segítséget nyújtanak t Meg kell Ez a mondás a galántai viszonyokra módosítva így hangzik: sok a sportoló, kevés a tornaterem. És ez egyáltalán nem túlzás, ha figyelembe vesszük, hogy mintegy 3000 diák — a felnőttekről nem is beszélve — rendelkezésére csupán két tornaterem áll. Most még ugyan üzemképes a régi „sokolovňa", de már nem sokáig. Amikor nemrég e 17X7 méteres, tornateremnek csak igazán jóakarattal nevezhető helyiségben végignéztük a Slovan és a magyar gimnázium sok sikert elért fiatal atlétáinak téli edzését, szívünket jóleső, kellemes érzés melengette. Igen így is lehet eredményes munkát végezni: csak akarni kell. Rendhammer Egon' és Czigler Sándor, a magyar gimnázium két testnevelője nem ismer lehetetlent. Mindketten az atlétika és a sport lelkes hívei, amit védenceik is tudnak, s ennek tulajdonítható, hogy zokszó nélkül végzik az igényes edzéseket. — Nincs pontos beosztás — mondja Czigler tornatanár — mindenki akkor jön, amikor véget ért az iskolában á tanítás. Egyiküket sem kell hívni. A téli hónapokban 40—45 perces edzéseket tartunk, s amint az időjárás megengedi, kivonulunk a szabadba. A futók a galántai parkban, a technikai számok űzöl pedig az iskolaudvaron folytatják ä felkészülést. — 1966-ban elkészült a kosár- és röplabdapálya is. Addig bizony iskolánkban labdajátékokról. szó sem lehetett. Két szemszögből nézem az iskolai testnevelést: elsősorban a tömeges testnevelésen van a hangsúly, csak másodsorban következik a versenyzők kiválasztása és nevelése. — Mivel a tanterv módosítható, igyekszünk az iskolai testnevelést az adott körülményekhez alkalmazni. Akik tagjai az iskola kosár- és röplabda-válogatottjának, szombatonként a szlovák iskola tornatermében edzenek. Sajnos, a mi gimnáziumunknak nincs tornaterme. A legrosszabb az ipariskola 1050 diákjának a helyzete. Egyáltalán nem kaptak tornatermet, így télen semmittevésre vannak kárhoztatva. — Már csaknem 10 éve tervbe vették egy sportcsarnok és egy 50-méteres uszoda építését, de megkezdését évről évre — különösebb indokolás nélkül — halogatják. Végleges, hogy az idén a „jó öreg sokolovňát" is lebontják ami végkép megpecsételi sportolóink sorsát. Lenne azonban egy megoldás: a JNB új épületbe költözik, s az öreg kastély üléstermét tornateremmé alakíthatnák át. A jiírek szerint azonban erre nem kapunk engedélyt, mert túl sok az Igénylő, s vannak köztük nálunk „erősebbek" is. — Az elmúlt 6—7 év a mostoha körülmények ellenére is sportsikerekben gazdag volt. A lányok háromszor egymásután megfiyarték a CSSZTSZ járási vándorserlegét. A fiúknál először Sered azután mi, legutóbb pedig a tanonciskola végzett az első helyen. Kerületi viszonylatban a lányok kétszer nyerték meg a csehszlovák hadsereg vándorzászlajáért kiírt céllövő versenyt. Ugyancsak kétszer végeztünk az első helyen a csehszlovákiai sportserleg versenyein, s ez idén szeretnénk megvédeni elsőségünket. Tudjuk, mások sem tétlenkednek, de egy biztos: nem adjuk meg könnyen magunkat. KitünS kollektíva, jó átlageredmények Az iskolai testnevelés áldásos hatásának köszönhető, hogy amikor a sportolók már kinőttek az „ifi cipőből" akkor sem hagyják abba tevékenységüket, hanem a helyi Slovanban folytatják, mégpedig nem is akárhogyan. — Nem dicsekedhetünk óriási sikerekkel — mondja Redhammer Egon tornatanár a Slovan edzője — de kitűnő kollektívát hoztunk össze, és jók az átlageredmények is. A felnőttek tavaly a divízióban a negyedik helyen végeztek olyan együttesek közt, mint az iglói, zólyomi, besztercebányai, nyitrai és szakolcai. Besztercebánya és Nyltra bejutott a második ligába. Szlovákiai viszonylatban jól szerepelt Lengyel Erika a diszkoszvetésben és Vicsápy Hona, aki a Smena mezei futóversenyén az ifik közt a harmadik helyen végzett. Az Ifjúsági csapat a kerületi bajnokságban a harmadik helyet szerezte meg a Slovan és a Slávia Bratislava mögött. Az utóbbi kettő bejutott az országos bajnokságba. Jövőre Pozsony-város külön kerületet képez majd, és így nekünk a nyugat-szlovákiai kerületben könnyebb lesz a dolgunk. oldani a tornateremhiány kérdését — minél előbb a^lánta* — A lányoknál 14 éves korig a következők nyertek szlovákiai bajnokságot: Zsigárdi Mária 500 méteren, Szőke Mária súlylökésben és diszkoszvetésben, Katarína Dobrá pedig gerelyhajításban. Polácsek Erzsébet ugyancsak jó eredményeket ért el, de azokon a versenyeken, amelyeken erős ellenfelek ellen bizonyíthatott volna, betegség és egyéb okok miatt nem tudott adottságaihoz mérten szerepelni. — Az említettektől ez idén lényegesen jobb eredményeket várok, hiszen tavaly alig négyhónapos felkészülés után, csupán tehetségüknek köszönve szerezték meg a bajnoki címet. A téli felkészülést m A galántai magyar gimnázium négyszer 100 méteres váltója, mely a csehszlovákiai sport serlegéért megrendezett küzdelemsorozatban az első helyen végzett. Balról: Bodrý, Végh, Králik, Szabó. Az utóbbin kívül a többi még ma is a gimnázium tanulója. szorgalmasan végezték, így remélhetjük, hogy a bajnoki küzdelmekig javítanak eredményeiken. — A Slovan új választmánya már eddig is bebizonyította, hogy szívén viseli atlétáink sorsát. Mindnyájan új felszerelést kaptak, bízunk benne, hogy továbbra is segtíségünkre lesznek. Hibát követnék el, ha nem szólnék Takács Lóránt fiatal segédedző odaadó munkájáról, akinek a közreműködése nagy segítséget jelent számomra. Amikor a budapesti Vasast legyőzték A galántai labdarúgók sikerekben gazdag múltra tekintenek vissza. Králik István a CSSZTSZ járási bizottságának dolgozója két évtizeddel ezelőtt a galántai csapat jobbhátvédje volt, és így emlékezik azokra az időkre: — Akkor a mostani divíziónak megfelelő osztályban szerepeltünk. Jó volt a csapat, amit ékesen bizonyít, hogy 1948-ban a Kubalát szerepeltető budapesti Vasas felett 3:2 arányú győzelmet arattunk. Tízezer néző volt a pályán. — Azok a szép idők már elmúltak — mondja kissé keserű mosollyal Melay Miklós, a galántai labdarúgó-szakosztály jelenlegi titkára. Ma alig 150—200 néző kíváncsi a bajnoki mérkőzésekre. Igaz viszont hogy csapatunk csak a kerületi I.a osztályban szerepel, mégpedig az utolsó helyen. — Talán ez volt az oka annak, hogy a helyi üzemek — a járási építkezési és ipari vállalat, valamint a közszolgáltatási üzemek, — elhatározták: a jövőben jobban támogatják a város sportolóit, elsősorban is a labdarúgókat. Alig három hónap óta töltöm be a titkári tisztséget, de érzem nem lesz könnyű dolgunk. A galántai csapat 1958-ban ugyan bejutott a divízióba, de csak két éven át tudott ott megkapaszkodni. 1962-ben ismét egy évadon át szerepelt a divízióban, azután visszaesett, és most szinte reménytelen a helyzete. Az utóbbi időben sajnos az utánpótlással is bajok vannak. Míg a múltban két most csupán egy ifi csapatunk játszik a járási bajnokságban. Tavaly kezdtek foglalkozni a fiatalokkal, és jelenleg két diákcsapatunk vesz részt a bajnoki küzdelmekben. Közülük nevelünk majd játékosokat a felnőtt együttes részére. Persze, ez nem megy egyik évről a másikra. — Véleményem szerint az egész város sportszerető funkcionáriusainak összefogása és a többi üzem hathatós segítsége javíthat a helyzeten. Nem lesz az út sima, de ki kell tartanunk, ha azt akarjuk, hogy ismét a múlt hagyományaihoz méltó színvonalra jusson nálunk a labdarúgás. Akik nem ismernek lehetetlent Pavol Simek, a CSSZTSZ járási bizottságának titkára, egykor aktív ökölvívó, mintegy három évvel ezelőtt elhatározta: feléleszti Galántán az ökölvívósportot. Segítőtársat talált Porozsnyák Lászlóban, aki akkoriban tért vissza a pozsonyi Slovanból. — Amikor abbahagytam a „bunyózást" — emlékszik a galántai ökölvívók jelenlegi edzője, — Pali bácsi azt javasolta, próbálkozzam meg az edzősködéssei. Nem kellett nagyon biztatnia, és 1967-ben Nymburkban megszereztem a másodosztályú edzői minősítést. — 1966-ban Papp Laci pozsonyi bemutatója számomra nemcsak nagy élményt jelentett, hanem hasznos tanácsokat kaptam Ádler Zsiga bácsitól, s ez sokat segített későbbi edzői ténykedésemben. — Újoncokkal kezdtem. Mintegy harmincan jöttek el az első edzésre, de a félénkebbek azonnal kimaradtak. Hja, az ökölvívás nem a „kisasszonyok" sportja. Most hat felnőtt és nyolc ifi versenyzőnk van. Horváth Pista és Laci jelenleg a Slovan Bratislavában „vendégeskedik". Jung János és Kollár Vilmos kerületi ifi-bajnokságot nyert nagyon erős mezőnyben. Tehetségesnek tartom Bosák Sanyit és Kolecsányi Ferit is. Mindketten eredményes ökölvívókká válhatnak. — Egyelőre nem szerepelhetünk a csapatversenyeken mert nem tudunk valamennyi súlycsoportban versenyzőt kiállítani. Csak az egyéniben szoktunk indulni. Remélem őszig sikerül néhány tehetséges fiatalt beszerveznem, akkor ifjúsági csapatunk ott lehet a bajnoki küzdelmekben. — Tervbe vettük, hogy az 1963-ban motorkerékpár baleset következtében elhunyt Spanár Béla emlékére minden év májusában a kisváltó és váltósúlyban versenyt rendezünk .Nagyon örülnénk, ha a torna sikeres lebonyolításában a helybeli üzemek és illetékesek is segtíségünkre volnának. Mi van a többiekkel? A kerületi bajnokságban jól szerepeltek a galántai asztaliteniszezők, de nem sikerült bejutniuk a divízióba, mert a legerősebb csoportba kerültek. Pedig a négy csoportgyőztes közül kettőt fölényesen legyőztek. Hlavatý Sándor, az asztaliteniszezők vezetője reméli, hogy jövőre más lesz a beosztásuk, s akkor beverekedhetik magukat a divízióba. Hasonlóan szerepel a Slovan férfi röplabdacsapata. A kerületi bajnokságban jelenleg a második helyen áll, és minden reménye megvan arra, hogy bekerül a divízióba. A tekézők is ott küzdenek a bajnoki pontokért. Bontogatják szárnyaikat a teniszezők is. Mindent egybevetve leszögezhetjük; Galántán megvannak az alapok, csak éppen a sportlétesítmények — tornaterem, uszoda, sportpályák — hiánya fékezi a galántaiakat a még jobb eredmények elérésébet). Elsősorban e téren kellene az illetékeseknek segíteniük, s akkor a galántai sportolók még többet hallatnának magukról. KOLLÁR JÓZSEF mrnpi Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja KSzponti Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Lőrinci Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkl| utca 10. Telefon: 537-16, 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, táviró: 09308. Journal Kiadóhivatal, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Bratislava, Jesenského 12. Telefon: 551-83. Előfizetési díj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Új Szá negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII.