Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-16 / 11. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN VASÁRNAP 1969. március 16. A NAP kel: 5.56, nyugszik: 17.50 órakor. A HOLD kel: 5.25, nyugszik: 15.48 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük HENRIETTE — BOLESLAV neivö kedves olvasóinkat ü 1839-ben született ARMAND SULLY-PRUDHOMME Nobel-díjas francia költő ( + 1907). • 1859ben született ALEKSZANDR SZTYEPANOVICS POPOV orosz fizikus, a drótnélküli hírközlés úttörője ( + 1905). Néhány szó a névteleneknek Naponta, amikor megérkezik postánk, a nagy halom levélben majd mindig akad néhány, amelynek Íréi „elfelejtették" aláírni a nevüket. Sokszor az ember Igazán nem is tudja mi lehet az oka ennek a „feledékenységnek". Nem csodálkozunk, hogy azok, akik nyomdafestéket nem túrd szavakkal vitáznak egyes cikkeinkkel, nem merik aláírni a nevüket, de sajnos olyanok is elég szép számmal akadnak, akiknek semmi oknk nincs arra, hogy eltitkolják kilétüket. Tndjnk, volt idő, amikor egyes panaszos levelek íréi, a helyi viszonyokat bfrálók kellemtlcn helyzetbe kerültek a helyi hatalmasságok elfitt, ha kiderült, hogy sérelmeikkel a szerkesztőséghez merészkedtek fordulni, és a nagy nyilvánosság figyelmét felhívták bizonyos fonákságokra, méltánytalanságokra. Ogy gondoljuk, ezt a korszakot a demokratikus fejlfidés már elsöpörte, és ma már mindenki megírhatja nyíltan a véleményét a szerkesztőségnek anélkül, hogy ennek bármiféle „következményei" lennének. A névtelen levelek számának növekedése nem jé jel. Tény azonban az is, hogy a szerkesztőségnek küldött névtelen leveleket szerzőik nyugodtan aláírhatnák, mert legalább ez esetek tűlnyomő részében választ adhatnánk olyan „pikánsnak" vélt kérdésekre és problémákra is, amelyek a névtelen levélíré alapos tájékozatlanságáról tesznek bizonyságot. Előfordnl az is, hogy a névtelen levelekre a nyilvánosság előtt válaszol a szerkesztőség. Ez azonban csak akkor szükséges, ha valami közérdekű problémát vetnek fel az olvasók. Természetesen itt szem előtt kell tartanunk, hogy az Oj SZÖ politikai napilap és pártlap. Kérjük ezért olvasőinkat, hogy problémáikkal, bírálatukkal nyugodtan forduljanak hozzánk, és a levelek alá írják esak oda a nevüket. Ez az egyenes dolog, ez a — becsületes mód. A szerkesztőségbe érkező levelek nem kerülnek illetéktelenek kezébe, akik visszaélhetnének velük. Mindenkinek tiszteletben tartjuk a nézeteit, állásfoglalását, senkinek nem okozunk kellemetlen perceket. A nyíltság, az fiszinteség bennünket is kötelez. Ma már a tisztességes szándékú embereknek nem kell a névtelenség homályába burkolózniuk. A Vasárnapi Cj Szó következfi száméban jogfoszlányok, törvénytöredékek címén közöljük Haraszti Gyula írását, amelyben a szerző a húszéves szövetkezeti mozgalom helyzetével foglalkozik, lapunk 8. oldalán a hatvanéves Csemicky László festőművész munkásságáról Garsi Imre tollából teszünk közzé cikket, Ady üzenete — ez a címe Czine Mihály tanulmányának, Harcos énekek címén verses emlékezést állítottunk össze a Magyar Tanácsköztársaság megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére és a Szép magyar novellák sorozatban Jókai Mór: Első az etikett clmfi müvét közöljük. A SZERKESZTŐSÉG BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Az „Egyesült" Nyugat-Európa nagy lelkesedéssel fogadta Nixon amerik al elnököt... (Rhelnische Post karikatúrádat) Kölcsönösség a bizalomban A vezetők és a vezetettek viszonyáról szólva szinte sosem felejtik el hangsúlyozni, milyen nagy szerepe van a bizalomnak. Jannár óta élvonalbeli politikusaink sem restek arra, hogy funkciójuk betöltésének ezt a nélkülözhetetlen támpontját minduntalan hangoztassák, sfit jórészt ettől tegyék függővé küldetésük sikerét is: ha a nép, a tömeg megbízik vezetőiben, a hegyek ls elmozdíthatók. Nincs szándékomban s nem ls tudnám elvitatni ennek a bizalomnak a jelentőségét. Ugyanakkor abszolutizálni sem tudom, hiszen éppen az elmúlt két évtized bizonyítja: vígan lehet uralkodni nélküle is. A bizalmat ugyanis lehet csak a proklamálni, vagyis egyszerűen kinyilatkoztatni, s ha senki sem jár a végére, van-e valójában, vagy nincs, sokan hihetik, igaz, amit proklamálnak. A mai politikai helyzetet természetesen nem lehet összehasonlítani a január előttivel. Egyrészt inás a politikai vezetés, másrészt más a tömeg politikai meglátása: ma már nem lehet felelőtlenül és ellenőrizhetetlenül handabandázni, mert egyre kevesebben vannak, akik kritika nélkül elfogadják. A bizalomnak ezt az egyik válfaját tehát mindenki szükségesnek tartja, viszont ritkán jut eszükbe, hogy a másik változat, a vezetés részéről a tömeg iránt tanúsított bizalom is legalább enynyire nélkülözhetetlen. Mert ha az előbbitől függ a vezetők cselekvési szabadsága és biztonsága, az utóbbin a tömegek szabadsága és biztonsága múlik. Köztudott, hogy Sztálin mesterségesen duzzasztott kultuszának és vissza-visszatérő véres terrorjának éppen a tömeg iránti bizalmatlanság volt az egyik legfőbb oka. Sztálin nem bízott a tömegben, mert nem bízott önmagában. Nem bízott abban, hogy a népet a politikai küzdőtéren meg tudja nyerni a kitűzött céloknak. Ezért volt szüksége a diktatúrára, s ezért volt minden, az övétől eltérfi nézet lázadás a szocializmus ellen. Lenin forradalomra vezette a tömegeket anélkül, hogy a személyes diktatúrának még a látszatát is kísérteni engedte volna. A tömeget sosem kioktatta, hanem mindig meggyőzte. Sosem esett a gyenge, máról holnapra lett, felkészületlen vagy kort tévesztett politikusoknak abba a hibájába, hogy az embereket megleckéztette, burkoltan vagy nyíltan megfenyegette, hangos szóval lehurrogta volua, hanem mindig az érvek éles logikájával, hitet, meggyőződést teremtő erejével nyerte meg hallgatóit és követőit. S mert Lenin képes volt erre, ezért nem lett a hatalom megszállottja, tehát bitorlója, s ezért lett a forradalmi politikus mintaképe. Ha január utáni helyzetünkre vonatkoztatva tesszük tel a kérdést: vajon vezetőink megbíznak-e a tömegekben, számos tényt találunk annak Indoklására, hogy igenifi választ adjunk. A demokratizmus fokozott érvényesülése például kétségtelenül ennek a bizonyítéka. Hogy ezt a demokratizmust időközben ismét meg nyirbálták, az főként külső hatás következménye, szükségszerűség, s feltehetően átmeneti jelenség, de nem feltétlenül a vezetők bizalmatlanságának jele. Természetesen amint állandósulna, mihelyt a mindennapi élet közvetlen jellegzetességévé válna, nyomban bizonyítékká is válna, és szomorú eseményeknek lenne az elfijele. Reméljük, hogy még nem ebben az irányban fejlfidik a politikai helyzet. A közelmúlt jelentősebb eseményei, mint pl. a VII. országos szakszervezeti kongresszus, az önálló szakszervezeti politika lehetősége és léte is erre enged következtetni. SZABÓ GÉZA Tárgyalások offenzívával Amikor Párizsban megkezdődtek a vietnami tárgyalások, számoltunk azzal, hogy nehéz és bonyolult viták várhatók, hogy a megegyezés még nincs a láthatáron. Hosszas diplomáciai előkészületek után végre mind a négy érdekelt fél tárgyalóasztalhoz ült és kifejtette álláspontját.- A kulisszák mögötti tárgyalásokról terjesztett híresztelések ellenére sem sikerült a megegyezésnek még a körvonalait sem felvázolni. A szembenálló felek alapvetően más megoldást javasolnak a háború befejezésére és a dél-vietnami helyzet rendezésére. A párizsi tanácskozásokról a világsajtóban legutóbb köziölt kommentárok eléggé pesszimisták, és ha valamilyen alapvető fordulat nem következik be, nehéz elképzelni a nézetek közeledését. Miközben Párizsban folynak az eszmecserék, a hazafias erők Dél-Vietnamban nagyarányú offenzívába kezdtek. Rendszeresen támadják a jelentősebb városokat, támaszpontokat, és az amerikai felderítés szerint közel negyvenezer harcos gyűlt össze Saigon közelében, és nincs kizárva újabb nagy támadás a dél-vietnami főváros ellen. Sokan felteszik a kérdést, miért kezdett a Felszabadítást Front Ilyen nagyarányú offenzívát éppen a párizsi tárgyalások Idején? Sokan azt állítják, ezzel akarják bebizonyítani az Egyesült Államoknak és a saigoni kormánynak, hogy nem igazak a hazafiak katonai gyengeségéről, kimerültségéről terjesztett híresztelések, vagyis készek tovább folytatni a felszabadító harcot, ha az Egyesült Államok nem akar a béke megteremtése érdekében semmiféle engedményt teinni. Kétségtelen, hogy a hazafias erők újabb támadása bonyolultabbá teheti a helyzetet, sőt felboríthatja a nagy nehezen tető alá hozott párizsi tárgyalásokat is. Az Egyesült Államok több katonai vezetője a saigoni kormánnyal egyetemben megtorlásként a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni bombázások felújítását követeli. Sőt legutóbbi sajtóértekezletén még Nixon elnök is kijelentette, hogy az offenzíva ellenintézkedésekre készteti Washingtont. Nixon helyzete nem irigylésre méltó, hiszen a választási hadjáratban és megválasztása után is a háború befejezését ígérte az amerikai népnek. Ha beleegyezik a katonák követelésébe és felújítja a VDK bombázását, visszaesik a válságba jutott johnsoni politika útvesztőjébe. Ügy tűnik, Nixon ezt mégsem meri vállalni, noha nem olyan típusú politikus, aki nem hajlandó vállalni az Ígéreteinek megmásításával járó következményeket. Egyes hírmagyarázók szerint az is lehetséges, hogy a bombázásokat egyelőre csak a saigoni kormány légiereje újítaná fel, s ezzel sikerülne elkerülni a párizsi tanácskozások nyílt megtorpédozását. Mert az kétségtelen, hogy az amerikai bombázások újrakezdése esetén Hanoi és a Felszabadítást Front képviselői nem maradnának tovább Párizsban. Mint emlékezetes, éppen a bombázások megszüntetése volt az előfeltétele a VDK tárgyalási részvételének. Az elmúlt helek tehát nem hoztak semmi pozitívumot a vietnami kérdés megoldásában. Nehéz lenne megjósolni, merre tereli az új offenzíva e bonyolult problémát. Egy azonban valószínű: a mindkét felet kielégítő megoldás még messze van. SZŰCS BÉLA A plovdivi Bulgarrenault autógyár 1967 decembere óta eredményesen gyárt Renault 10 és Renault-Alptne kocsikat. A francia és olasz berendezésű üzemben többnyire Franciaországból importált alkatrészekkel dolgoznak. Tavaly még csak egy termelöszalag működött, s a gyár tízezer autót gyártott. A képen folyik az R-10 mintájú autók szerelése. (BTA felvétele) Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága március 12én tartotta plenáris ülését Bratislavában. A Központi Bizottság teljes ülésén az SZLKP KB elnökségének tevékenységéről-, va» lamint a jelenlegi politikai helyzet legfontosabb kérdéseiről Gustáv Husák az SZLKP KB első titkára tartott beszámolót. St. Tc .ás felvétele A francia közszolgáltatási dolgozók kedden 24 órás általános sztrájkot szerveztek bérköveteléseik alátámasztására. A párizsiak a megbénult forgalom miatt gyalog, autóstoppal vagy katonai teherautókon igyekeztek munkahelyükre. (ITPj felvétele)