Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-16 / 11. szám, Vasárnapi Új Szó

Brat! Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Van vagy nincs elég építőanyag?-4. oldal * A CSEMADOK X. közgyűlésének küldöttei nyilatkoznak - 6-7. oldal * A Továbbtanulás lehetőségei - Farkas- István cikke - 9. oldal * A három Rembrandt - elbeszélés - 10r oldal * Cselényi László párizsi Ibvele filmekről, filmművészekről művészeti irányzatokról -12. oldal * Dráma a dzsungelben • külpolitikai riportunk a 15. oldalon. A X. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉS KÜSZÖBÉN ÍRTA: Dr. SZABÓ REZSŐ, A CSEMADOK VEZETŐ TITKÁRA, AZ SZNT ALELNÖKE A CSEMADOK-ot 20 évvel ezelőtt Szlovákia Kommunista Pártja hívta létre, mint a nemzetiségi kérdés megoldásának egyik formáját. A szervezet megalakulásától kezdve jelentős szerepet töltött be a csehszlovákiai magyarok életében. Léte pozitívumot jelentett armak ellenére, hogy csak korlátozott egyoldalú lehetőségeket teremtett. A CSEMADOK jelentősen hozzájárult a csehszlovákiai magyarok szellemi életének és arculatának formálásához. Bizalmat és hitet öntött az emberekbe, szilárdította létbiztonságukat, növelte kulturális igényeiket, bővítette kulturális lehetőségeiket. Elősegítette a magyarság kollektív társadalmi tudatának kialakulását, érdekazonosságon alapuló társadalmi alakulattá, - nemzetiséggé válását. A CSEMADOK megalakulása óta az első köztársaság leghaladóbb irányzatai és hagyományai örökösének, hordozójának és folytatójának tartotta magát a marxista-leninista világnézet alapján allt, a szocializmus építését és az emberek humanista szellemben való nevelését tartotta és tartja céljának. Léte nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Csehszlovákia magyarsága tetteiben az internacionalizmus, a hazafiság és a nemzeti öntudat eszméjéből indul ki, hogy ezek az eszmék váltak gondolkodásunk és cselekvésünk meghatározó tényezőivé. A becsülettel végzett munka és a hétköznapok után a történelem és a társadalom mozdulásai közepette tanúsított egyértelmű és egységes kiállásunk bizonyította, hogy a Csehszlovákia magyarsága érett társadalmi tényezővé formálódott, természetes társadalmi alakulatot képez. Tetteinkkel a szocializmus és a köztársaság érdekeit szolgáltuk, javaslatainkkal, - beleértve a pontosan egy évvel ezelőtt megjelent állásfoglalásunkat is - a köztársaság egységének erősödését, a nemzetek és nemzetiségek közeledését segítettük elő. Nyugodt lelkiismerettel összegezhetjük a 20 évet mondván: hűek maradtunk önmagunkhoz, elődeink példájához, a csehszlovákiai magyar szellemiség lényegéhez, az emberséghez és az emberiességhez. E 20 éves munka, múlt és immár történelem feljogosítja a CSEMADOK-ot arra, hogy a Nemzeti Front tagjaként szervezze, összefogja és fejlessze a csehszlovákiai magyar nemzetiség társadalmi, nemzetiségi és kulturális életét, reprezentálja mint etnikai csoportot a Nemzeti Front szerveiben tolmácsolja kulturális társadalmi szükségleteit s őrzője, fejlesztője legyen a csehszlovákiai magyar nemzetiség szellemi kincsének. Az elmúlt 20 évben született eredmények feljogosítják a CSEMADOK-ot arra, hogy kifejezze és védje a csehszlovákiai magyar nemzetiség jogos és társadalmi érdekeit és szükségleteit, s tapasztalataiból kiindulva javaslataival segítse a nemzetiségek kérdésének marxista-leninista megoldását. E gondolatok jegyében készülünk a hétfőn kezdődő X. országos közgyűlésre és köszöntjük mind a küldötteket, mind a CSEMADOK egész tagságát. BESZÉLGETÉS LADISLAV K O M P i Š MÉRNÖKKEL; ÉPÍTÉSÜGYI MINISZTERREL A sok-sok terv, koncepció, ígéret, szervezési intézkedés és miegymás ellenére a lakáskérdés megoldása késik, ma is népgazdaságunk legsürgetőbb feladatai közé tartozik. Éppen ezért munkatársunk meglátogatta Ladislav Kompiš mérnököt, Szlovákia építésügyi miniszterét, hogy válaszoljon néhány időszerű, különösen a lakásépítkezéssel összefüggő kérdésre. • A Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának nyilatkozatában egyebek között ezt olvastuk: „A legsürgősebb és legkomolyabb jeladatok közé a lakáskérdés megoldása, valamint városaink és falvaink közművesítése tartozik". Miben látja ön, miniszter elvtárs, az e téren mutatkozó lemaradás fő okait? Miért építünk még mindig kevés lakást? — Az építőipar olyan sorrendben biztosítja az építkezéseket, amint azok a hosszú lejáratú, vagy rövidebb időszakokra szóló tervekben szerepelnek, vagyis azoknak az iparágaknak a fejlődésével összhangban, amelyek építőanyagokat, konstrukciókat és egyéb elemeket szállítanak az építőipar számára. y Ha konkrétabban akarnák válaszolni, úgy az a feladat, hogy ebben az ötéves tervidőszakban 157 000 lakást építsünk fel, nincs összhangban a lakásszükséglettel és az emberek szükségleteire vonatkozó elképzelésekkel. Ez az első elvi ellentét, amely a mindennapi élet sokoldalúságában további problémákat és kérdéseket is felvet. Ezzel összefüggésben meg kell állapítani, hogy az eddigi tervezési és irányítási módszer egyértelmű volt. A lakások konkrét száma határozta meg közvetlenül az építőipari kapacitásokat és sajnos, a csupán ennek megfelelő anyagt-termelési bázist is, miközben az utóbbi fejlődésére a valódi helyzet és a lakásszükségletre a múltban teljes mértékben nem gondoltak. Reszortunk, tekintettel arra, hogy már a lakásépítkezés tervének összeállításakor tudott erről az alapvető ellentétről, 1967ben kezdeményezően azt javasolta az SZNT plénilmának, hogy 1970-lg sürgősen fejlessze az építőipart és termelési bázisát. Az előterjesztett koncepciót a plénum jóváhagyta s attól az időtől kezdve rendkívüli erőfeszítést teszünk az építőipari bázis mielőbbi növelésére, hogy 2—3 éven belül elérjük az alapvető építőanyagokkal való ellátás kiegyenlítését. Ezt a törekvésünket szem(Folytatás a 3. oldalon) A második forduló kérdései