Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-13 / 61. szám, csütörtök

Ä párt biztosítani tudja az állam progresszív fejlődését |Folytatás a 2. oldalról) tők a marxista párt politikajá- litikai pártok és erők pluralitá- ga és ax SZLKP Köxponti Bízott- és a szélsőséges irányzatok lefolytatás a 2. oldalról) szlovák külpolitikai irányzat alapelveinek és a belső problémáknak a bírálatára. A régi vezetés és a szektás-bürokratikus gyakorlat bírálatát felhasználták az egész párt befeketltésére, munkájának, történelmének s különösen a társadalomban betöltött vezető helyzetének a befeketítésére. Kétségbe vonták a marxista párt politikájának alapvető kérdéseit. E gondolatok, amelyeket a tömegtájékoztatási eszközök is terjesztettek, előidézték és meggyorsították a nézetek rohamos differenciálódását, valamint a belpolitikai küzdelmet a párt és állami politika irányvonaláért. Ennek a Jegyében teltek a múlt év és az idei év első hónapjai. A válságos helyzet kialakulásának okai Ha e jelenségek osztály- és szoelális gyökereit vixsgáljnk, azt látjuk, hogy itt sok mindenben a München előtti burzsoá köztársaság, valamint az 1945—1948-as ivek nézeteinek, politikai erőinek, mozgalmainak és irányzatainak folytatásáról van szó. Kiviláglott azáltal, hogy ezek az erők 1988. Januárja elfitt nem léphettek fel nyilvánosan, de még nem szűntek meg létezni. Társadalmunk 1948. lebruár előtti polgári és kispolgári osztálymotivumai, valamint a polgári és kispolgári politikai mozgalmak és ideológiai szempontok hagyományai az emberek tudatában részben fennmaradtak. Ezért az 1968. januárját követfi áj helyzetben ismét felmerültek a politikai életben, bár más taktikával és jelszavakkal, igazi politikai céljaik elkendőzésével. Igy megfigyelhettük, a szociáldemokrácia felújítására irányuló, valamint a Nemzeti Szocialista Párt egész 1948 február elfittl tevékenységének rehabilitációját, a politikai katolicizmus újboi. kialakítását célzó erőfeszítéseket és számos más olyan irányzatot és áramlatot, amelyek a jauuár utáni helyzetet pozícióik felújítására és a politikai életben való érvényesülésre akarták felhasználni. Semmiképpen sem lehet itt lebecsülni a nyugati, burzsoá államok politikai hatását és propagandáját sem. A teljes, senki és semmi által nem korlátozott és eilenűrzött sajtó-, szólás- és gyülekezési szabadság mellett ezek a szocialistaellenes és jobboldali erfik radikalista jelszavakkal és akciókkal további fejlődésünket veszélyeztető válságos helyzetet alakítottak kl. Ez a politikai küzdelem nem maradt következmények nélkül a párton belül sem. ahol a tagság egy része a radikalista jelszavak hatása alá került, annál ls Inkább, mert a tömegtájékoztatási eszközök is közvetítették, és pártolták egyes magas pártfunkcionáriusok is. Az augusztusi események és a dogmatizmus Belpolitikai fejlődésünket még bonyolultabbá tették az augusztusi események. Az új helyzetben a párt a külpolitikai kapcsolatok és a belpolitikai helyzet normalizálására törekedett. De pártunk és állami vezetésünk konszolidációs erőfeszítéseit jelentfis mértékben gátolták és gátolják ma is a társadalmunkban ható szélsfiséges irányzatok és erfik. Ezért pártunk pozitív programjának, január atánl politikájának kiharcolása során állandó harcot kell vívnunk ezekkel a szélsőséges irányzatokkal. Szüntelen küzdelmet kell vívni a múlt évek merev elképzeléseivel, px emberek gondolkodásában meglévő konzervatív elemekkel. Az évtizedek során elég sok ember elsajátította a problémákhoz, az emberekhez, az Irányításhoz való bürokratikus közeledést. A szokásnak e páncélingét eléggé aehéz levetni, és vonzóan hat a párt vezető szerepének régi módszerrel történfi érvényesítéséhez, a régi irányítási módszerhez valfi visszatérés hajlama. Ezért nytltan megmondjuk, hogy semmilyen körülmények között sem engedhetjük meg a visszatérést a régi, az ötvenes vagy hatvanas évek munkamódszereihez sem a pártban, sem a társadalomban. A párt ellentétbe kerülne az emberekkel, elszigetelődne tfilük. szektás pozíciót foglalna el. A vezető szerepet csupán a párton belüli demokráciának, mint tartős állapotaak a megszilárdításával, valamint a társadalmon belüli demokratikus viszonyok megszilárdításával őrizhetjük meg. Csak Így lehet megőrizni a széles néptömegek bizalmát és támogatását, csak igy lehet megoldani a nép támogatásával társalalmunk problémáit. Ezért a szocialista demokrácia elveinek be nem tartására irinynlfi, habár helyi jellegű kísérletekei Aliért fő veszély a jobboldal? A CSKP KB novembert határozata, amellyel az SZLKP Központi Bizottsága egyértelmű egyetértését nyilvánította, a mai feltételek között ffiveszélynek a szocialistaellenes erfiket és a jobboldali •pportunlsta erfiket jelölte meg. Beszéltünk ezen erfik osztály-, szociális és politikai okairól. Egyes emberek még a tömegtájékoztatási eszközökben is, sfit egyes vezetők, pártfunkcionáriusok ls — a novemberi határozattal ellentétben — más nézeteket hirdetnek a a M veszélyt a konzervatív, szektás irányzatokban látják. Sfit, egyesek nyilvánosan, a határozattal ellentétben megtévesztik az embereket, érveket koholnak a Jobboldali és a baloldali veszély más értelmezésének Indokolására. Meg kell említenem egy esetet, mert körülötte zaj kezd támadni. Rossz szolgálatot tatt ax utóbbi hónapokban a pártnak e téren Kosý elvtárs is, az SZLKP Központi Bizottsága Ideológiai osztályának volt vezetfije. A CSKP KB novemberi határozatával és ax SZLKP Központi Bizottsága elnöksége Irányvonalával ellentétben a szlovák és a cseh sajtót, a rádiót és a televíziót olyan cikkekkel és beszédekkel árasztotta el, amelyekben lényegében átvette a jobboldali opportunista szempontokat pártunk politikájának számos fontos kérdésében. Nyilvánosan vitába szállt a CSKP KB és az SZLKP KB alapvetfi dokumentumaival. Az SZLKP KB elnöksége ezért ez év február 17-én kénytelen volt Kusý elvtársat felmenteni az SZLKP KB ideológiai osztálya vezetfijének tisztsége alól. Tekintettel arra, hogy M. Kusý elvtárs a párt irányvonala elleni kampányt tovább folytatja — pl. a Večerník ez év március 10-1 számában — feltétlenül szükséges ebben a beszámolóban is nyilvánosan elhatárolni magunkat helytelen nézeteitfii. Hasonló módon lépnek fel egyes publicisták és pártfunkcionáriusok is. Szükséges lesz e nézetekkel nyilvánosan vitába szállni. Miért jelentik a ffi veszélyt társadalmunkban a szocialistaellenes erfik és pártunkban a jobboldali opportunista irányzatok? A szocialistaellenes erfik elutasítják a szocialista társadalmi rendet a ml marxista (elfogásunkban. A jobboldali opportunista erfik elhagyják a kommunista párt marxista leninista alapelveit, felépítésének elveit, és tagadják vezetfi szerepét a társadalomban, valamint internacionális kötelességeit, s a nyugati szociáldemokrata pártokhoz hasonló kispolgári elképzeléseket propagálnak. A politikai pártok és erfik pluralitását népszerűsítették és népszerűsítik, más politikai koncepciókat és platformokat agyainak kl, „úgynevezett népi mozgalmat", „a demokratikus szocializmust védelmezd össznépi mozgalom" koncepcióját, s mindezt a Nemzeti Front és a párt keretein kívül. Konkrétan megkísérelték tömegalappal rendelkező ellenzéki politikai áramlatok kialakítását, mégpedig széles körű publicitással, amit még ma is megkapnak tömegtájékoztatási eszközeinkben. Igy ezek az erfik knnkrét tettekre és nagy akciókra térhettek it, amelyek hónapokon át megrázkódtatták társadalmunkat és államunkat, meghiúsították a pártnak, az állam konszolidálására irányuló erőfeszítését, megnehezítették a párthatározatok és következtetések megvalósítását. Ezek a szélsőséges erők Ingatag politikai helyzetet és ax űj küzdelmek, új válságok, bel- és külpolitikai konfliktusuk lappangó veszélyét alakították ki hazánkban. Ezért a CSKP Központi Bizottsága és ax SZLKP Központi Bizottsága is az antiszocialista erőket és a Jobboldali opportunista erfiket tartja a Ifi veszélynek. Küzdeni kell ellenük, politikailag le kell győzni őket, hogy már vég re meglegyen nálunk a felgyülemlett problémák progresszív megoldásához szükséges politikai nyugalom. Hazánk helyzetét a CSKP KB és az SZLKP KB novemberi és decemberi plénumain hozott határozatban értékelte, s ezeken nincs mit változtatni. E határozatok alkotják továbbra is pártunk politikai munkájának alapvetfi irányvonalát. Nem akarjuk az embereket megbélyegezni, hanem egyesíteni akarjuk őket a párt programjának és irányvonalának elvei alapján, leküzdve helytelen nézeteiket és álláspontjalkat. Mindkét szélsőség — különösen a veszélyes jobboldali szélsőség — leküzdése megteremti a párt eszmei és akciőegységének, társadalmunk vezetéséhez szükséges ereje és képessége felújításának az előfeltételeit. A politikai gyakorlat liics összhangban a határozatokkal ls el kell ntasitannnk és politikailag le kell küzdenünk. A szlovák társadalomban nem kevés hagyományos konxervatív elem van. Akadnak elvtársak, akik a 10—20 vagy 30 év előtti pártmunkamódszerek elképzelései közepette élnek. Nem képesek megérteni a társadalmi átalakulásokat, s ezért — ifiként bonyolult helyzetben — hajlamosak arra, hogy visszatérjenek a régi szokásokhoz. Türelmesen érvényesítenünk kell politikai munkánk új elveit és módszereit, minden szakaszon, minden szervezetben, és segítenünk kell azoknak az elvtársaknak, akik ilyen vagy amolyan okból nem tudják megérteni korunk e parancsát, a fejlett társadalomban végxendfi politikai munka parancsát. Axt mondjuk, bogy a társadalom irányításának, tehát a pártmunkának Is a társadalmi problémák és a társadalom fejlődési foka tudományos megismerésének sxintjére kell emelkednie. Hogy e helyes állítás ne legyen üres frázis, szüntelenül le kell küzdeni munkánkban a konzervatív hajlamokat. Természetesen sokkal nehezebb demokratikus, politikai módszerekkel dolgozni, mint a régi bürokratikus módon. Politikánk tartós sikere axonban éppen attól függ, mllyea mélyen hatolnak be a szocialista demokrácia gondolatai pártunk és társadalmunk minden résxébe. Konkrét mindennapos munkával ad|uk vlssxa az emberek bizalmát és biztonságát, hogy nem ismétlfidnek meg a múltbeli hibák és tévedések. Igy adunk nekik reményt és távlatot Kerületi, járási és alapszervezeteinknek meg kell vltatnlok e problémákat, munkamódszereket. Ki kell küszöbölni a fogyatékosságokat, mert munkánkbői kl akarjuk irtani mindazt, ami megcsontosodott, fennhéjázó, rutinosság. Nyugtalanít bennünket, hogy országos méretekben lassan ha!ad pártunk belső konszolidációja, mert ebből további problémák származnak. A pártaktívákon és az évzáró taggyűlések lúlnyomó többségén a párttagok egyre erősebben követelik hazánk politikai helyzetének megnyugvását és elsősorban a legfelsőbb pártszervek egységét. Gyakran bírálják azt, hogy a vezető pártfunkcionáriusok számos alapvető kérdésben nem lépnek fel egységesen. A CSKP KB plenáris üléseinek dokumentumai — főként a novemberi határozat — helyes utat mutat és távlatot ad. A közösen kidolgozott és jóváhagyott dokumentumokkal azonban nincs összhangban a politikai gyakorlat. Pártunk egyszerű tagjai nem tudják megérteni, hogy a vezető pártszervekben a határozatok Jóváhagyása után nem tudják elérni azok egységes magyarázását és az egységes eljárást. Nem tartják tiszteletben pártunk felépítésének alapelveit, a demokratikus centralizmus elvét, nem tartják be az alapszabályzatot, és súlyosan megsértik a pártfegyelmet. Ez a pártot bomlasztja ős veszélyezteti. Továbbá azzal a következménnyel jár, hogy a társadalmi életünk különféle szakaszain dolgozó kommunisták nem védelmezik és harcolják kl a párt egységes állás foglalását, hanem különféle szakmák szerint vagy saját hangulatuk szerint lépnek fel. Ogy véljük, ez a kulcsfontosságú feladat, ha a párt előre akar haladni. Ma rendkívül fontos az öntudatos pártfegyelem és a kommunisták aktív részvétele a pártpolitika megvalósításában. A kommunisták öntudatos fegyelmének és aktivitásának alapja természetesen az eszmei egység, amely a párton belüli demokrácia fejlesztése során szabad véleménycsere alapján alakult kl. Ha azonban nem akarjuk, hogy pártunk a végtelenségig vitaklub és az ellentétes nézetek csatatere maradjon, ha azt akarjuk, hogy társadalmunkat valóban valamennyi szakaszon vezesse, akkor feltétlenül fel kell újítani a demokratikus centralizmus elvének betartását, ami magában foglalja azt a kötelességet ls, hogy fegyelmezetten be kell tartani és meg kell védelmezni a felsőbb pártszerv jóváhagyott határozatalt. Bizonyára nagy politikai munkát igényel, hogy teljes eszmei egységet érjünk el pártunkban. De a pártfegyelem megszilárdulása, a legfelsőbb pártszervek határozatainak betartása igen gyorsan megnövelheti pártunk akclóegységét, hozzájárulhat belső konszolidációjához és a szélsőséges irányzatok leküzdéséhez. Az eddigi anarchista állapotokról át kell térni pártéletünk alapelveinek betartására, és nyomatékosan meg kell követelni, hogy a párt minden egyes tagja — az egyszerű tag éppúgy, mint a magas funkcionárius — fegyelmezetten teljesítse a legfelsőbb pártszerv határozatait. Ogy véljük, hogy a CSKP KB legközelebbi plenáris ülésének meg kellene tárgyalnia a pártirányvonal megsértésének, a nyilvános tevékenység során való fegyelmezetlen eljárásnak, szárnyak, csoportok kialakításának, a demokratikus centralizmus és a pártalapszabályzat durva megsértésének a konkrét eseteit. Olyan konkrét intézkedéseket kell tenni, amelyek biztosítják a pártfunkcionáriusok egységes eljárását és fellépését. Valószínűleg alkalmazni kell majd az alapszabályzatban lefektetett szankciókat is azokkal a tagokkal szemben, akik rendszeresen megsértik az említett elveket, és ártanak a pártnak. A demokratikus centralizmus elvének, mint szervezeti alapelvnek újbóli megszilárdítása, valamint a pártszervek jóváhagyott határozatainak védelmezése a párt-, állami, gazdasági és kulturális élet legkülönbözőbb szakaszain dolgozó kommunistákat arra fogja vezetni, hogy egységesen kövessék a Jóváhagyott koncepciót, irányvonalat, konkrét célokat. Ez az út vezet a párt vezető szerepének megszilárdításához a tömegszervezetekben, az államigazgatásban, a gazdaságban, a tömegtájékoztatási eszközökben és másutt. A párton belüli demokrácia és az öntudatos fegyelem betartása utat mutat a párt egyesítéséhez és a szélsőséges Irányzatok leküzdéséhez. Ez az út vezet minden egyes párttag érvényesüléséhez a pártpolitika kialakításában és annak ellenőrzésében. A párt megszilárdításának, a pártfegyelem megszilárdításának e folyamata nem lesz könynyű és ellenállástól mentes. Szükségesnek tartjuk azonban mielőbb rátérni erre az útra és következetesen haladni rajta, és érvényes ez a legfelsőbb pártszervekre éppúgy, mint az alapszervezetekre. Hasznos volna, ha az SZLKP KB mai ülése ebben az irányban valamennyi szlovákiai pártszervre és szervezetre kötelező határozatot hagyna jóvá. Most, amikor társadalmunkban számos ellentétes nézet ütközik össze, ismételten figyelmeztetni kell arra, hogy pártunk marxi—lenini elvekre és tanokra épült párt és ilyen ls akar maradni. E tan alkotórészét képezi a párt társadalmi vezető szerepének elve ls; és ezt az elvet nemcsak hirdetni akarjuk, hanem Igen konkrétan érvényesíteni ls fogjuk társadalmi életünk minden szakaszán. Emlékeztetni kell arra, hogy pártunk tanainak és politikájának elve a munkásés kommunista pártok internacionális testvéri barátságának gondolata is, s ebből az elvből, valamint nemzeteink érdekeiből következik pártunk és államunk orientációja a külföldi kapcsolatok kérdésében. Ezért minden egyes pártnak kötelessége a párt politikáját védelmezni ezen a téren is. Ezek a kérdések Jelentik ma a párttagok állásfoglalásának próbakövét a párthoz, a párt politikájához és célkitűzéseihez. A párttagokat és funkcionáriusokat annak alapján fogjuk megítélni, hogyan viszonyulnak ezekhez az alapvető kérdésekhez, a párt alapvető dokumentumaihoz, elsősorban a CSKP KB novemberi határozatához, és hogyan védelmezik, magyarázzák a gyakorlatban ezeket az elveket és dokumentumokat. Nem segítenek a pártnak az olyan tagok és funkcionáriusok, akik ezekkel az elvekkel és határozatokkal ellentétesen járnak el, vagypedlg objektívan ártanak mozgalmunknak és fékezik társadalmunk fejlődését. Ezért minden egyes pártszervezetben elemezni kell e kérdéseket, tisztázni a vitás problémákat és a pártszervezetet a pártirányvonal köré egyesíteni. A tömegtájékoztatási eszközök befolyása Ezzel kapcsolatban ismét érinteni kell a tömegtájékoztatási eszkőzök munkáját. Befolyásuk az emberek gondolkodására és tudatára mérhetetlen. Ensek tudatában van minden társadalom, minden állam és minden politikai mozgalom. Nem mindegy, és nem lehet közömbös számunkra, vajon az állami és tömegtájékoztatási eszközök — a sajtó, a rádió és a televízió — a párt- és az állami politika szellemében hatnak-e, vajon segitik-e, vagy zavarják, Illetve ártanak neki. Ezért a párt vezetősége IsmételteB visszatér ehhez a kérdéshez, és ezért fordult már aanyi ízben a tömegtájékoztatási eszközökben dolgozó kommunistákhoz. Nagyra becsüljük azoknak a kommunistáknak és nem kommunistáknak a munkáját, akik ezekben az eszközökben segítik a párt- és állami politika megvilágítását az embermilliók elfitt. De ma sem lehetünk elégedettek azzal, hogy az emberek ogy része visszaélve a sajtószabadsággal, összezavarja a fogalmakat, a párt irányvonalával ellentétes nézeteket és elveket terjeszt, vagy a konszolidációs folyamatot megzavaró kampányokat és szenvedélyeket Igyekszik kelteni. Lényegesen meg kell javítani a tömegtájékoztatási eszközökben dolgozó kommunisták munkáját, következetesen érvényesíteni kell a párt vezetfi szerepét ezekben az eszközökben űgy, hogy a kommunisták ezeken a helyeken ls a párt harcos társai legyenek. Meg kell javítani azoknak az állami és társadalmi szerveknek a munkáját is. akik ezekért az eszközökért felelősek. Pártunk nem valósíthatja meg föl politikai célkitűzéseit, ha az elvi politikai kérdésekben befolyása nem érvényesül következetesen a sajtóban, a rádióban, és a televízióban. A mai állapot fékezi előrehaladásunkat. Exea a téren az elégtelen megoldás már sok politikai kárt okozott nekünk, és rontja a helyzetet. KfilfinSsen aktív szerepet kell Itt látszania elsfisorban a pártsajtónak és az állami tájékoztatási eszközüknek. A szavakról át kell térni a tettekre. Azt mondhatjuk, hogy Szlovákiában eléggé megjavult a helyzet a televízióban, a rádióban és a sajtó jelentűs részében. Megelégedéssel nyugtázzuk az e szakaszokon dolgozó elvtársak Jfi szándékát. Természetesen még túlságosan sok a politikai hiba mind a pártszervek, mind a publicisták munkájában. Erről a helyről la azzal a kéréssel fordulunk a tömegtájékoztatási esxközökben dolgozó kommunistákhoz, értékeljék munkájukat pártunk alapvetfi dokumentumainak szempontjából és az eddiginél sokkal következetesebben, kezdeményezőbben és elkötelezettebben segítsék a párt -és állami vezetést. Érthetetlen, hogy a tömegtájékoztatási eszközökben válasx nélkül, vita nélkül marad számoa olyan megnyilatkozás, amely nyilvánvalóan helytelen és a párt Irányvonalával és dokumentumaival ellentétes. Az e szakaszon dolgozó kommunisták és más dolgozók körében végzett mnnkát tekintsük politikai munkának. Ha azonban nem lehetséges, politikailag egyetértésre jutnunk, meggyőznünk őket, akkor nyilvánvalóan kénytelenek leszünk káderintézkedésekhez folyamodni. A sajtó- és szólássxabadság anarchista, egoista, az e szakaszon dolgozfik kis csoportjainak érdekeire szabott magyarázata miatt nem tarthattuk az egész társadalmat feszültségben. nyngtalanságban, válságos helyzetben, nem oltogathatjuk szüntelenül a különféle kampányokat. elodázva Igy az emberek milliói érdekében fontos problémák megoldását. Újból hangsúlyozni kell azt az ismert elvet, hogy a társadalmi szabadság foka nagymértékben füpg főként azoa emberek felelősségétől, akik naponta Ilyen vaey amolyan formában az emberek százezreihez, sfit millióihoz szólnak. E felelősség kérdése nem egy ember, vagv egy kis csoport mi»Sii(»te. Ez társa(Foly tatás a 4. oldalon)