Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1969-03-13 / 61. szám, csütörtök
A párt biztosítani tudja az állam progresszív fejlődését IFolvtatás a 3. oldalról) vei ezelőtt eldőlt. A dolgozó nép mákra összpontosult. Nagyra be- avatkozásunkat fokozott gondos- nyek szaporodnak, hanem egyre (Folytatás a 3. oldalról) dal mi kérdés, a társadalmunk sorsáért viselt felelősség kérdése. Ezért pártunk a tömegtájékoztatási eszközökben dolgozó tagjaitól megköveteli, hogy mindennapos munkájukban a párt alapelveihez és politikájához igazodjanak. A tömegtájékoztatási eszközök rendkívül fontos politikai és hatalmi eszközök. Államunkban a politikai hatalom kérdése 21 évvel ezelfitt eldőlt. A dolgozó nép érdekeit képviselő kommunista párt ebben az államban senkivel sem szándékszik újból vitatkozni a politikai hatalom kérdéséről. Ide tartozik természetesen a tömegtájékoztatási eszközökben gyakorolt hatás kérdése ls. Feltételezzük, hogy e szavak megértésre találnak az e szakaszon dolgozó elvtársainknál, valamint a többi szocializmushoz hfi dolgozónál. A nemzetközi kapcsolatok és az ideológiai munka Pártunk politikájával szervesen összefügg a szocialista országokhoz és a politikai pártokhoz fűződő párt- és állami kapcsolatok rendezése is. A novemberi határozat, s minden további pértdokumentum kifejezésre juttatta azt a félreérthetetlen, teljesen egyértelmű álláspontot, amely teljes összhangban van mind pártunk internacionális elveivel, mind nemzeti s állami érdekeinkkel. Át akarunk hidalni minden félreértést, s fel akarjuk újítani a pártjaink, s az országaink közötti bizalom és barátság légkörét. Pártunk tagjainak s polgártársainknak többsége megérti párt- és állami politikánknak ezt az állás foglalását, és teljesen egyetért vele. Tény azonban, hogy még ma Is gyakran fordulnak elő zavaró jelenségek, amelyek e téren megnehezítik, sőt veszélyeztetik a helyzet rendeződését. A burzsoá propaganda minden módon nrra törekszik, hogy polgártársainkat szovjetellenes megnyilvánulásokra s magatartásra késztesse. A hazai antiszociallsták s a különféle opportunisták is egy húron pendülnek az antiszovjetizmus híveivel, s arra törekszenek, hogy a Szovjetunió s más szocialista országok elleni szenvedélyeket felszítsák, nacionalista hangulatokat s érzelmeket keltsenek. Ogy vélem, nem kell hangsúlyoznunk, hogy az ilyen magatartás ellenkezik pártunk s államunk politikájával, csorbát ejt a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkon, feszült helyzetet idéz elő, s minden esetben csak ártalmas lehet. Ezeket a kérdéseket ezért pártunk szervezeteiben s a nyilvánosság előtt is állandóan a pártdokumentumok szempontjából kell megmagyarázni, e téren meggyőző s politikai hatást kell gyakorolni, nyiltan szembe kell helyezkednünk a szovjetellenes hangulatokkal, s azoknak elsősorban a pártszervezetekben kell minél előbb véget vetnünk. Az e téren megnyilvánuló passzivitás káros, s ártalmasan befolyásolja a helyzetet. Ezzel szemben: ha minél előbb s teljes terjedelmükben felújítjuk elvtársi és baráti kapcsolatainkat, annál jobban szilárdítjuk államunk helyzetét, s biztosítjuk hazai problémáink megoldásának lehetőségét. Pártunk és társadalmunk általános helyzete rendkívül nagy igényeket támaszt az ideológiai mnn kával szemben. Meg kell mondanunk, hogy e téren nagy fogyatékosságaink vannak, s hogy általában ellankadt a párt ideológiai tevékenysége. Aggasztóan fogyatékos a párton belüli nevelés, amelyet sok helyen teljesen mellőznek. Ha mindehhez hozzászámítjuk a nyugati burzsoá propaganda erős nyomását, a szélsőséges csoportok, irányzatok befolyását, valamint tömegtájékoztató eszközeink fogyatékosságait, nyilvánvaló, hogy éppen e téren határtalanul sok munka vár ránk. Az eszmei egységesítés szükségessége s a helytelen nézeteknek a párt eszközeivel való kiküszöbölése pártunkban s rajta kívül is megköveteli, hogy e téren különösképpen fokozzuk tevékenységünk hatékonyságát. Elméleti frontunk alig segít pártunknak abban, hogy a burzsoá ideológiával folytatott küzdelemben kiharcolhassa a marxi—lenini elmélet elismerését. A különböző fokú pártiskolák is csak csekély mértékben tesznek eleget küldetésüknek a mai igényekhez viszonyítva. Ideológiai munkánkat nem értelmezzük úgy, hogy eifugultan veszi védelembe a mostanában hozott párthatározatokat. Ellenkezőleg, az ideológiai tevékenység elegendő helyet biztosit a tudományos gondolkodásmódnak s a tudományos munkának mind a társadalomtudományok terén, mind pedig a polili kai elgondolások terén. Pártunk tagjai és pártonkívüli polgártársaink közül sokan nem tudnak mit tenni a problémák óriási mennyiségével. Ezt tudatosítva nemcsak a szavahihető s részletes tájékoztatás rendszerének kl dolgozása szükséges, hanem nagyon sok kérdésnek feldolgozása is, hogy a lakosságot alapos tájékoztatásban részesíthessük. A központban, de a kerületi és a járási bizottságokban is mérlegelni kell az ideológiai munka terén jelenleg fennálló helyzetet, kl kell dolgozni a párttagok marzi— lenini szellemű nevelésének rendszerét, a pártsajtó eszmei hatásának módszereit, és oda kell hatni, hogy minden tömegtájékoztató eszköz s más intézmények is részt vegyenek ebben a tevékenységben. Az emberek figyelme jelenleg főleg az időszerű politikai problémákra összpontosul. Ezzel kapcsolatban tudjuk, hogy a helyes vagy a helytelen állásfoglalás a marxi—lenini tanítás ismeretének színvonalától, s a kellő tájékozódás képességétől függ. Minden pártszervnek fokozott figyelmet kell e kérdésnek szentel* nie. Sok évzáró taggyűlésen is ilyen vélemények hangozttak el. Figyelmünk középpontjában a gazdasági kérdések álljanak Központi Bizottságunk legutóbbi — decemberi plenáris ülésén — gazdasági kérdésekkel foglalkozott. A nálunk lezajlott politikai események háttérbe szorították a CSKP KB s az SZLKP KB decemberi ülésén hozott határozatokat. Márpedig nyilvánvaló, hogy pártunk szerveinek s szervezeteinek fokozott mértékben kell foglalkozniuk a termelés problémáival és a gazdasági kérdések megoldásával. Ez a követelmény ma már gyakran hangzik el a munkahelyeken, és ezt örömmel vehetjük tudomásul, nemkülönben azt ls, hogy nagyon sok évzáró taggyűlésen a saját munkahelyen felmerülő gazdasági problémák megoldásának lehetősége állt a vita középpontjában. Örömmel kell tudomásul vennünk s támogatnunk is kell a Felső-Garam-menti üzemeknek a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulója alkalmából kifejezésre juttatott kezdeményezését, és azt a tényt Is, hogy sok üzemben kötelezettségeket vállalnak, s intézkedéseket javasolnak gazdasági helyzetünk kedvezőbbé változtatása érdekében. Figyelmünknek hovatovább ezekre a kérdésekre kell összpontosulnia. Január elején Dubnicán beszéltünk róluk a szlovákiai üzemi pártbizottságok elnökeinek tanácskozásán. E téren ez idén Is számos probléma megoldása vár ránk, ami egyaránt vonatkozik a gazdasági reform általános elgondolásainak kiegészítésére, s a rendeződést célzó gyakorlati intézkedésekre is. Végérvényesen meg kell nldanunk, milyenek legyenek gazdasági kapcsolataink az állam föderatív átszervezése ntán, s össze kell állítanunk és működésbe kell hoznunk a föderáció gazdasági gépezetét. Fokoznunk kell a gazdaságreformmal kapcsolatos munkálatok ütemét, mákra összpontosult. Nagyra becsüljük a politikai aktivitást, amely azonban nem leplezheti azt a felelősséget, amelyet pártunk szervezetei s tagjai viselnek a gazdasági eredményekért s ax anyagi termelés növeléséért. Mindnyájan tudjuk, hogy attól függ polgártársaink további anyagi helyzete, fejlődésünk további lehetősége, hogy miként tudunk megbirkózni termelési-gazdasági problémáinkkal, másrészt a gazdasági helyzet rendkívül erősen befolyásolja az ország lakosságának politikai gondolkodásmódlát. Helytelen tehát, ha a sarkalatos gazdasági problémák megoldásával kapcsolatban politikai kampány indul és terjed, mint ahogyan ez a vállalatokról szóló törvénnyel összefüggésben megtörtént. Ez a törvényjavaslat a szocialista társadalom számos sarkalatos problémáját érintette, például a szocialista tulajdon kérdését, valamint azt, hogy az állam milyen befolyást gyakoroljon a vállalatokra, érintette továbbá a tervszerű gazdálkodás elveit, a párt ezzel összefüggő vezető szerepét stb. Ha ezt a törvényjavaslatot a felelős párt- és kormányszervek nem vitatnák meg kellőképpen, úgy különféle körök ígérgetésének eszközévé válhatnak. A szóban forgó törvényt éppúgy, mint a gazdaságreform terén szükséges többi intézkedést, s a gaz dasági életünkbe szükséges be A legközelebbi időben a legfontosabb feladatok szerintünk a következők: 1 Következetesen kell tökéle• tesitniink pártunk pozitiv programját úgy, mint ahogyan azt a CSKP KB novemberi határozata, valamint a CSKP s az SZLKP későbbi plenáris ülésein hozott határozatok január utáni politikánk eredményeként juttatták kifejezésre. Ez a program megmutatja népünknek a mai helyzetből kivezető utat, a társadalmunkban megnyilvánuló válságos jelenségek kiküszöbölésének irányát, és sarkalatos társadalmi prohlémáink megoldásának jövőbeni lehetőségeit. 2 Rendszeres politikai munká• val meg kell szilárdítanunk pártunk eszmei és akcióegységét. A párton belüli demokráciát és a szólásszabadságot kibontakoztatva pártunk minden szervezetét s minden tagját rá kell vezetnünk az alapszabályzat, elsősorban a demokratikus centralizmus elvei következetes tiszteletben tartására. Az adott problémák tisztázása után a pártfegyelem növelésével arra kell vezetnünk pártunk tag jait, hogy következetesen védjék meg pártunk politikájának elveit. Felelősségre kell vonnunk azokat a párttagokat és funkcionáriusokat, akik az említett elvek ellen vétenek. 3 A párton beliil s a rajta kl• vül gyakorolt politikai befolyással ki kell küszöbölnünk a konzervatív-szektás, valamint az antiszocialista s a jobboldali-opportunista nézeteket és szemponavatkozásunkat fokozott gondossággal kell előkészítenünk, és a teljes felelősség tudatában mérlegelnünk. A politikai és gazdasági helyzetünkkel kapcsolatos problémák nagyon szorosan összefüggnek. A problémák e két kategóriájára kell ezért összpontosulnia minden pártszervünk figyelmének. Amint politikai téren ismételten s elsősorban a CSKP KB novemberi plenáris ülésén hozott határozatokhoz térUnk vissza, úgy gazdasági téren is gyakran kell visszatérnünk a decemberi plenáris ülésen hozott határozatokhoz, * a bennük feltüntetett feladatokat a pártszervezetekben s a munkahelyeken konkrétan kell részleteznünk. Még egy kérdésre szeretnék figyelmeztetni. A múlt év folyamán elértük azt a most is fennálló helyzetet, hogy az állam minden szerve megvédi polgártársainkat az esetleges törvénysértések esetében. Ez helyes s feltétlenül szükséges is. Ügyelni fogunk arra, hogy nálunk tartósan meghonosodjék a törvényesség tiszteletben tartása. Figyelmeztetnünk kell azonban az érem másik oldalára, a törvény más értelmére is vagyis arra, hogy polgártársainknak a magatartásra vonatkozó kötelező előírásként kell a törvényeket tiszteletben tartaniuk. Tény azonban, hogy nemcsak a polgártársaink biztonságát, éleiét és vagyonát veszélyeztető bűncselekmfiA legfontosabb feladatok tokát. Ez más szóval annyit jelent, hogy legfelsőbb szerveink határozatai értelmében kell küzdelmet folytatnunk pártunk politikájának következetes tiszteletben tartásáért. 4 Egész társadalmunkban meg • kell szilárdítanunk a párt vezető szerepét. Ez egyaránt vonatkozik a tömegszervezetekre, az államhatalmi szervekre, a népgazdaságra, de különösen a tömegtájékoztatási eszközökre. A kommunistáknak minden téren jobb munkát kell végezniük. El kell érnünk, hogy a párt irányvonalához s a pártszervek határozataihoz ingazodjanak. Ily mórion el kell érnünk, hogy pártnnk tagjai s funkcionáriusai a társadalmi élet minden szakaszán felmerülő alapvető fontosságú kérdésekben egységes magatartást tanúsítsanak. 5 Rendszeresen együtt kell • működnünk a becsületes és a szocializmushoz hű pártonkívüli polgártársainkkal, meg kell őket nyernünk az együttműködésnek s a döntésekben való részvétcinek, hogy így elérhessük a dolgozók többségének felzárkózását pártunk politikája és konkrét célkitűzéseink köré. 6 Re kell fejeznünk államunk • föderatív átszervezését, s a föderációról szóló alkotmánytörvény értelmében teljesen ki kell építenünk nemzeti szerveinket. Ezzel egyidejűleg oda kell hatnunk, hogy a csehszlovák állam egysége ne gyengüljön, hogy megszilárduljanak a csehek és a szlo nyek szaporodnak, hanem egyre gyakoribbak a népgazdaságunk terén előforduló különféle mesterkedések és különféle vétségek azok ellen a törvények ellen, amelyek államunkat s politikai rendszerét védik. Szükséges tehát, hogy e téren is határozottan követeljék a törvények tiszteletben tartását. Erre való tekintettel szilárdítanunk kell azokat az állami szerveket, amelyek államunk, a törvények s a közrend tiszteletben tartásáról gondoskodnak, szilárdítanunk kell tehát a közbiztonsági szerveket, az államügyészségeket, az igazságszolgáltatási szerveket, és segítséget kell nyújtanunk hadseregünk tökéletesítésében is. Az említett szakaszokon dolgozó kommunistákra nagy felelősség hárul, és akad még sok minden, ami eddigi tevékenységünkben tökéletesíthető lenne. A legutóbbi hat hónap alatt sok megpróbáltatáson mentünk keresztül. Ogy vélem, hogy pártunk akkor is megállta helyét, jóllehet a különböző szakaszokon még mindig sok a fogyatékosság, s még mindig sok feladat megoldása vár ránk. Elegendő lehetőségünk van azonban arra, hogy saját erőnkből oldjuk meg azokat a feladatokat, s elegendő erőnk van arra is, hogy sikeresen megbirkózzunk velük. Az a fontos, hogy pártnnk minden szervében és szervezetében s minden fokon jói és egységesen tevékenykedjék. vákok s a nemzetiségi kisebbségek közötti kapcsolatok. 7 A pártszervezetek figyelmét • arra kell összpotosítanunk, hogy munkahelyükön megoldják a mindennapi problémákat, különösen az anyagi termelés terén felmerülő gazdasági problémákat, úgy, mint ahogyan azt a CSKP KB, az SZLKP KB decemberi plenáris nlésén hozott határozatok, valamint a szövetségi kormány s a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya programjának értelmében szükséges. 8 Az SZLKP Központi Bizott• ságában, valamint kerületi és járási bizottságaiban s alapszervezeteiben ki kell dnlgoztti az ideológiai munka s a párt nevelőmunkája rendsxerét, mert ez pártunk eszmei egyesítésének egyik feltétele. 9 Pártunk tagjainak s polgár• társainknak meg kell magyarázni a testvéri szocialista pártokhoz s országokhoz, de különösen a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainkat. A nemzeti büszkeség s a nemzeti öntudatosság érzését egybe kell kötnünk azzal a gondolattal, hogy nemzeteinket internacionális testvériség tűzi egymáshoz. Ezzel kapcsolatban ki kell küszöbölnünk a káros szovjetellenes irányzatokat és befolyásokat. Nem újak azok a feladatok, amelyekről most beszélünk. Mégis úgy vélem, figyelmünk s munkánk homlokterébe kell őket állítanunk, hogy jó jóvőt remélve, derűlátással vezethessük társadalmunkat a szebb holnapok felé. és Szlovákiának tevőleges hozzájárulását az említett célú országos munkálatokhoz. Elő kell készítenünk az 1971—1975-ös évekre szóló ötéves terv javaslatát, s azon belül meg kell jelölnünk a szlovák gazdaságra háruló feladatokat. Mindennek keretében számos törvényerejű intézkedést kell foganatosítanunk, jóvá kell például hagynunk a vállalatokról s a vállalkozásról szóló törvényeket, rögzítenünk kell a gazdasági szabályokat stb. Nem várhatunk azonban az ezzel összefüggő elgondolások s kérdések végérvényes kidolgozására. Mindnyájan tudjuk, hogy gazdaságunk számos mutatója kedvezőtlen, s a negatív tünetek nem csökkennek, hanem egyre nagyobb mértékben észlelhetők. Számos olyan kérdés megoldására adódik alkalom, amelyben a kommunisták s a pártonkívüli dolgozók haladéktalanul hozzájárulhatnak a helyzet kedvezőbbé változtatásához. Ilyen kérdések például: a munkaidő kihasználása, a dolgozók távolmaradása munka' helyükről, a munkafegyelem megszilárdítása, a személyes felelősség a munkáért, a munkarendszer, az új építkezések határidejének betartása, a többműszakos munka, a fejlesztési alap felhasználása, az adminisztrálással öszszefüggő költségek, a késztermékek minőségével összefüggő problémák stb. Nagyon sok kérdést azonnal, közvetlenül az üzemekben oldhatnak meg, s így kedvezőbbé változtathatják gazdaságunk helyzetét. Ez a párt-, a szakszervezeti és a gazdasági szervek azonos kötelessége. Aligha lehetünk elégedettek a jelenleg sok munkahelyen uralkodó állapotokkal. Üzemi pártszervezeteink munkája is túlnyomórészt politikai probléTanácskozott az SZLKP Központi Bizottságának plénuma (Folytatás az 1. oldalról) A Husák elvtárs beszámolóját követő vitában elsőként MILOS LEHOTSKÝ elvtárs szólalt lel, s rámutatott, milyen érdeklődéssel beszélnek az üzemekben, a szocialista vállalatokról szóló tör vényjavaslatról. Sok helyütt rá mutatnak annak helytelenségére, hogy különösen — ami a bútorgyárakat illeti — nagy nemzeti vállalatok kiváltságos helyzetben vannak, ami szerfölött előnytelen. Kedvezőtlenül hat a termelőszövetkezetekre, amelyek ez idén csak 30 százalékát kapták a ta valy számukra kiutalt fa nienynyiségének. SAMO FALŤAN elvtárs a belpo lltikai helyzetét <-szletezte, hang súlyozva, hogy pártunknak fokozott politikai aktivitást keli kifejtenie, konkrét feladatokat kell kitűznie, de minden formalitást mellőzve kel] társadalmunk megmozdulásainak élén állnia. PAVOL STEVCEK elvtárs a kul turális-ludoinányos politikai dolgozók politikai elkötelezettségéről beszélve hangsúlyozta, hogy a januári események eszmei téren jelentősen befolyásolják egyes személyek politikai tevékenységét és magatartását. A vita folyamán dr. Gustáv Husák, az SZLKP KB első titkára megindokolta az SZLKP KB elnökségében, titkárságában szüksiges változásokat. Az SZLKP KB elnöksége azt javasolta a plenáris ülésnek, hogy mentse fel az SZLKP KB elnökségében betöltött funkciója alól MÁRIA SEDLÁKOVÁT, az SZSZK munkaügyi és népjóléti miniszterét, STANISLAV LUPTÁK iparügyi minisztert és KOLOMAN BOOA minisztert, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Bizottság elnökéi. Javasolta továbbá, hogy mentsék fel az SZLKP KB titkáraiként titkársága tagjaiként betöltött tisztségük alól STEFAN SADOVSKÝT, az SZSZK miniszterelnökét és JOZEF ZRAKOT, az SZSZK miniszterelnök-helyettesét. Dr. Husák a felmentett funkcionáriusoknak köszönetet mondott eddigi tevékenységükért. A délutáni órákban JOZEF ZRAK elvtárs, az SZLKP KB elnökségének tagja irányította a tanácskozást. A vitában felszólaló VILIAM ONDRKÁŠ elvtárs a Kysuca környékén megtartott évzáró taggyűlések eredményeit ismertette. Ezt követve LUBOMlR STROUGAL elvtárs, a CSKP KB végrehajtó bizottságának tagja, a CSKP KB titkára mondott beszédet. Hangsúlyozta a kommunisták különösen a föderalizálás megvalósulása után vált időszerűvé, mivel pzzel összefüggésben tárgyilagosan és a lehető legnagyobb megfontoltsággal meg kell oldanunk egyebek között a hatásköri kérdéseket. A szónok beszélt ar ról, hogy Szlovákiában — a cseh országrészekhez viszonyítva •— politikai szempontból lényegesen konszolidáltabb a helyzet. Beszédének további részében foglalkozott az elmúlt évek elemzésével, azzal, miért oly lassú a bürokratikus centralizmus felszámolás.-!, miért késik az ún. közvetlen pártirányítás megváltoztatása, amely szubjektív és nem kvalifikált beavatkozásokat eredményezett a múltban. Nem elhanyagolható ugyanakkor, hogy a párt vezető szerepe meggyengült. A végtelenségig nem halaszlhatjuk cl a pártkongresszus megtartását — hangsúlyozta a továbbiakban —, majd elemezte: a pártnak rclül kell vizsgálnia a XIII. kongresszus utáni tevékenységét és ennek alapján keli kidolgoznia az új dokumentumokat — Nem tűrhetjük tovább ax ideológiai dezorientációt, mivel ezzel azok élnek vissza, akik ennek alapján meg akarják nehezíteni a párt munkáját s akiknek minddadig könnyebb lesz a munkájuk, amíg ez a tájékozatlanság tartani fng. STEFAN MIKULCIK elvtárs rémutatott a jelenlegi bonyolult politikai helyzetben megnyilvánuló szélsőséges nézetekre. Hangsúlyozta, hogy minden kommunistát és pártonkíviilit meg kell nyernünk a párt politikájának, de egyben aggodalmát fejezte ki a múltban elkövetett hibák megismétlődésének lehetősége miatt. JÜL1US TURCEK elvtárs, az SZLKP KB tárgyalási rendjére tett javaslatról tájékoztatta a jelenlevőket. STEFAN SÁDOVSKÝ elvtárs felszólalásában több olyan problémát sorolt fel, amelyekre pártunknak jelenleg fokozott figyelmet kell fordítania. Ilyen kérdés véleménye szerint a demokratikus centralizmus s a párton belüli demokrácia következetes tiszteletben tartása, nemkülönben a párt vezető szerepének megszilárdítása is. Ezzel kapcsolatban figyelmeztetett a közelmúltban előfordult szocialistaellenes megnyilvánulásokra. például a népi milícia elleni kirohanásokra és a különböző antiszocialista csoportok, például a K—231 tevékenységére. Felszólalása végén részletesen elemezte a szlovák ás a cseh gazdasági élet fejlődésére jellem ző különbségeket és az ezzel öszszefüggő problémákat. Az elnökség (avaslatára a plénum tagjai titkos szavazással az (Folytatás az 5. oldalon)