Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-11 / 59. szám, kedd

MAI NÉMET GRAFIKA a Dosztojevszkij sori pavilonban AZ EURÓPAI HÍRŰ essen! Folkwang múzeum anyagából rendezett tárlaton 57 művész 105 alkotása képviseli a modern német grafikát. Az utolsó két évtized változó és változatos irányzatairól és kifejezőeszközeiről, a grafikai technikák formai lehetőségeiről s alkotóiknak az élethez való viszonyáról meg a művészetről kialakult különféle nézetéről tájékoztat az igényes kiállítás. Az egyetemes művészet jellegzetessége: a nemzetköziség a német grafikában is megnyilvánul. Természetes jelenség ez, hiszen 1932 után a nácizmus őrült kultúrpolitikája a haladó művészetet „elfajzottnak" minősíti. Képviselői a német pokolból francia földre menekülnek s magukba szívják Párizs szellemét. A háború után a fiatal nemzedék egy részének művészete is a Szajna parti fővárosban érlelődik. 1945 után a német alkotók a francia, angol és amerikai művészek formanyelvéhez közelednek, amit a gyakori internacionális kiállítások is elősegítenek. A német grafika lényegét és sajátosságait hangsúlyozó válogatás bemutatja a régi művészgeneráció azon tagjait, akiknek ösztönzésére a nemábrázoló művészet kicsírázott. Az a művészet, amelyben „a formák végtelen változata alakul, oldódik — a forma eltűnéséig". (H. Readj. Az elsők között említhetjük a dadaista, kubista, szürrealista H. Arpot, aki a „szépség törvényére" hallgat — és a Bauhaus kötelékébe tartozó J. Alberst meg W. Baumeistert, a modern német művészet s a háború utáni korszak jelentős egyéniségét. — Max Ernst szürrealizmusa „a gondolat elfogulatlan játékán alapszik", amit elbűvölő Vörös tája is jelez. Ö ls, H. Bayer is, kinek szigorú építésű monotypiáját látjuk, Amerikában talál negyvenegyben menedéket. — W. Gilles is üldözött művész, mitológiai és cirkuszi tárgyú kőrajzai finom vonalúk. — E. W. Nay litográfiáinak festői hatású, nagy színes foltjai vonzzák a szemet. — H. Hartung megkapó lírai absztrakcionizmusát egy színes karca érezteti. Tartós hatással van többekre, a humanista Relchertre is, kinek sugárzó színű absztrakt kompozíciója tűnik fel. H. Trökes és G. Meistermann is a szürrealizmus híve. AZ UTÁNUK KÖVETKEZŐ fiatalok, a keresők és kísérletezők műveiből tevődik össze az újabb német grafika mozgalmasan eleven képe. A háború utáni újító törekvések sokrétű fejlődést mutatnak. A racionális szerkesztéstől az ösztönös festésmódig a kifejezés roppant gazdag skálája alakult ki. A formák kiteljesedésével a témakör is bővült. Vannak ma is valóságlátó művészeik, akik a látott s megélt dolgokat rögzítik, így Hap Grieshaber, a régi német fametszet és az expresszionizmus ötvözője (Daphne kisasszony), majd 0. Eglau, kinek komor metszete „A tengeren" és H. Ober az élet újjáébredését jelző Koratavasza — R. Nesch Lofoti halászai — G. Richter finom fotolitografiája és H. Antes figurális kompozíciója következnek. — A többség mégsem a vizuális élményből Indul ki. A hagyományos képépítést is elveti. Számukra a lényeg: „a művészinek a művészetben" való megjelenítése. Vonalak és színfoltok, az optikai inger kiváltói. Többé nem az irodalmias tartalom, inkább esztétikai szempontok, a szem gyönyörködtetése izgajta a művészeket. Erről vallanak H. Oehm ritmikus ívelésű vonalai, O. Alt teltszínű, és G. Bubenik dekoratív kompozíciója, G. Frühtrunk opartos megoldása, A. Leissler színes kőrajza és H. Pllgrim barokkos szenvedélyű látomása. — B. Schulze a Merkúr szellemvilágának labirintusáról ad fantasztikus képet. A Zéró csoport tagjai: H. Mack dinamikus szerigráfiái és 0. Piene fekete-vörös kompozíciója figyelemre méltók. — G. Uecker színes és plasztikus fehér hullámvonalú kőrajza bravúros. — B. Bruni őszi hangulatot lehelő színes metszettel jelentkezik. S lehetne még soká folytatni. A német grafika nagy korszakának művésze Dürer. Az ő hatása s az expresszionizmusé egész Európára kiterjed. De az a műfaj a többi képzőművészeti ágazat mellett meglehetősen háttérbe szorul. Századunk elején Inkább az ínyenc műgyűjtők értékelték a feketefehér művészet alkotásalt. A széles körű érdeklődés a második világháború után nyilvánul meg, ami a nyomástechnika hatalmas fejlődésével jár együtt. A vérbeli grafikusok a fehér-fekete megoldás mellett tartanak ki. A festőket meg a színes nyomás vonzza, aminek nagy közönségsikere is van. Ma a klasszikus grafikai technika, a fametszet háttérbe szorul. Viszont a legelterjedtebb a festői hatású kőrajz és a szerigráfia. Gyakoriak a rafinált technikájú metszetek s újra kedvelt a nehéz és körülményes művészi munkát igénylő rézkarc. A VONZŰ ÉS GAZDAG seregszemle művészi színvonalának értékelése mellett külön rokonszenvesek Paul Vogtnak a katalógus bevezető részét záró szavai, amelyek szerint az új német grafika nemcsak német, hanem nemzetközi is. A modern művészet világnyelvének egyik hangját képviseli. BÁRKÁNY JENÖNÉ A KORSZERŰSÉG PARANCSA VITA A SZÍNHÁZRÓL ÉS A SZÍNHÁZI PROBLÉMÁKRÓL A MATESZ mindaddig nem lehet mai, korszerű színház (ha előadásonként az is), amíg háromnegyodmillió ember igényeit elégíti ki, korra, érdeklődésre való tekintet nélkül. A MATESZ-nak nincs lehetősége kísérletező műsorpolitiikát folytatni, mert akikor máris nem teljesíthetné legfontosabb feladatát: megpróbálni mindenkit kielégíteni. Szükséges egy újabb magyar profi-társulat létrehozásán fáradozni. Már egy új színház (kelet-szlovákiai székhellyel) javítana a helyzeten. Én azonban legalább három új színház létrehozását szeretném. 1. Egy kassal magyar területi színházat. 2. Zsebszínházat, pozsonyi működési hellyel. • Alberto Moravia új drámája, a „Kurt, az Isten" 1944-ben, egy lengyelországi náci koncentrációs táborban játszódik. A darab ősbemutatóját Angliában tartották. A drámát Rómában is bemutatják. • A franciaországi Alx-enProvance a színhelye a július 11—31-ig tartandó 22. nemzetközi zenei fesztiválnak. 3. Bábszínházat Losoncon. A bábszínház létrehozása is fontos követelmény, a nézőnevelés szempontjából is. A Kassai Nemzeti Színház ugyain gondolt a magyar nemzetiségű polgárokra, amikor Lehár, Madách, Szokolay, Molnár darabjait bemutatta, de ez a dicséretes törekvés mégsem lehet teljesen kielégítő. A zsebszínház létjogosultsága vitathatatlan. Hasonlóak Pozsonyban ls, Prágában is működnek, szlovák, illetve cseh nyelven. Természetes lenne a nyelvi hátország, Magyarország támogatása. Kezdeményezések történtek, onnan is. Ez Élet és Irodalom egyik tavalyi számában Igy Ir Lukácsy András: „Érdekes és megoldható lenne végzős pesti színiiekolások egyéves átszerződése. Ugyanígy a területi színházak fiatal művészeinek zárós tartamú, esetleg egy-egy szerepre szóló magyarországi szerződése. E javaslatok egy része bizonyára minden különösebb magasszintű államközi szerződés nélkül megoldható. Az effajta kapcsolatokban aanúgyis a művészeti intézmények kezdeményezése a döntó." HAVASI PÉTER IMililf A Hold meghódításának főpróbája További jelentős lépés a Hold végleges meghódításához veiető úton # Kipróbálták a Lunar Module-t # Már májusban leszállnak a Hold felszínére? Közeledik az az időpont, amikor az első ember leszáll a Holdon. Amiről a fantasztikus regények írói és a tudományos kutatók évszázadokon át álmodoztak, most megvalósulás előtt áll. Ha nem Jön közbe valamilyen rendkívüli, előre nem látható esemény, már néhány hónapon belül megvalósulhat e történelmi vállalkozás. Hétfőn, közép-európai idő szerint 17 órakor a Kennedy-fokról Föld-körüli pályára bocsátották fel az Apollo 9. űrhajót, melynek 10 napos útja az űrben az amerikai űrhajózási hivatal szerint a Holdraszállás főpróbája lesz. A leszállást a Hold felszínén az amerikai tudósok az Apollo 10. vagy az Apollo 11. segítségével kívánják végrehajtani. Mindegyiknek három űrhajósa lesz, akik már számos órát töltöttek a világűrben. Ezeknek az űrhajóknak a rendszere három részből áll, amelyek szét-, illetve összekapcsolhatók. Az Apollo típusú űrhajóknak azt az egységét, amely a későbbiek folyamán leszáll a Hold felszínére, Lunar Module-nak (Holdkomp) hívják, a második a Servis, a harmadik pedig a parancsnoki kabin. LESZÁLLÁS A HOLDON Felbocsátás után mindhárom egység egyetlen űrhajóként fog repülni. Bizonyos előre meghatározott távolságban — hozzávetőlegesen 120—140 kilométerre a Holdtól — a Lunar Module két űrhajóssal a fedélzetén különválik az anyahajótól. Majd később rakéták segítségével közeledni kezd a Hold felszínéhez. Ha a berendezésekben nem áll be üzemzavar, az űrhajósok leszállnak a Hold felszínén, az előre kijelölt körzetben. Ezt a helyet az űrhajósok a repülés utolsó fázisában, a Hold felszínétől mintegy 150 méter távolságban választják ki. Leszállás után az első feladat valamennyi műszer és berendezés kipróbálása, valamint a Földdel és az anyahajóval való összeköttetés megteremtése lesz. Az űrkabin ugyanis egy űrhajóssal a fedélzetén a Hold körül fog keringeni. Ezután a két űrhajós a Hold felszínén kiszáll a Lunar Module-ból. Ez lesz az egész program legizgalmasabb pillanata, hiszen, a két ember egyedül lesz Földünk égitársának felszínén. S ha szükségük ls lenne rá, senki sem jöhet a segítségükre. Vizsgálatokat folytatnak majd a Hold felszínén, megállapítják, vannak-e még ott vulkáni kitörések, illetve felületi rengések. Összegyűjtenek kb. 30 kg súlyú talajmintát a Hold felszínén, majd ezzel a teherrel együtt, a magukkal hozott startolóberendezés segítségével a Lunar Module felemelkedik és a Hold körüli pályára térés után találkozik az űrkabinnal. A két űrhajós különféle automatikus műszereket hagy majd a Hold felszínén, amelyek hozzávetőlegesen egy évig különböző információkat fognak közvetíteni a Földre. A Hold körüli pályán a Lunar Module kb. 120—140 km magasságban összekapcsolódik az űrkabinnal, majd a két űrhajós a Lunar Module-ból egy zárt csatornán — a Servis egységen keresztül — visszatér az űrkabinba. További ütemként a Lunar Module-t elválasztják az űrkabintól. A leválasztott egység vagy a Hold körüli pályán marad, vagy pedig lezuhan a Hold felszínére és ott szétforgácsolódik. Az űrhajó másik két egysége rakétamotorok segítségével megkezdi útját a Föld felé. Mielőtt az űrhajó belépne a Föld légkörébe, az űrhajósok leválasztják a Servis egységet, és csak maga az űrkabin tér vissza. VISSZATÉRÉS A FÖLDRE A leszállás a Holdon s a visszatérés a Földre igen bonyolult, Igényes feladat. Ezért az űrhajó mindhárom egységének műszaki berendezéseit előbb közvetlenül az űrben kell kipróbálni. Ezt a feladatot kapta az Apollo 9. mostani tíznapos űrútjára. A három űrhajós kipróbálta a Lunar Module-t, az űrkabintól szétkapcsoló rendszert, a Holdra szálló, egység manőverezési képességeit, valamint a műszerek és a rakétamotorok működését. Néhány órás önálló repülés után a Lunar Module ismét megközelítette az űrkabint, majd összekapcsolták vele. Ezenkívül az egyik űrhajós kétórás sétát tesz az űrben. Ennek az űrsétának azt kellene bizonyítania, hogy ha a Lunar Module felemelkedett a Hold felszínéről és nem sikerülne összekapcsolni az űrkabinnal, a két űrhajós még akkor is vissza tudna térni az űrben „lebegve" az űrkabinba. Ha az Apollo 9. kísérlet jól sikerül, az amerikaiak valószínűleg eltekintenek a további kísérletektől és a következő űrhajó, az Apollo 10. már leszáll a Hold felszínén. Feltételezések szerint erre már májusban sor kerülhet. Az esetben, ha az Apollo 9-cel nem sikerülne teljes mértékben a Holdra-szállás főpróbája, az Apollo 10. májusban további kísérletet tesz, s ezt követően számitások szerint júliusban bocsátják fel az Apollo 11. űrhajót, melynek Lunar Module egysége leszáll a Holdra. Ez a NASA programjaKözben a Szovjetunióban is készülődnek olyan űrutazásra, melynek végső célja a Hold felszínén való leszállás. Hogy kinek sikerül előbb embert küldeni a Holdra, ma még nehéz lenne megmondani. Egy azonban biztos; néhány hónap múlva az egyik vagy a másik fél megvalósítja ezt a történelmi jelentőségű űrutazást. DR. PETER FORGÁC Hogyan készül a völgyzárógát modellje? A völgyzárőgátak megépítését hosszas előtanulmányok és modellkísérletek előzik meg. Ezekkel kísérleteznek egyebek között a lisszaboni völgyzárógát-lntézetben, ahol számos eljárást és módszert dolgoztak már kl a több éve tartó munkálatok során. A kísérletek egyik fajtája az ún. membránmódszer; ennek alapján készül többek között a Zambezl 145 méter magas, ívelt zárógátja a kelet-afrikai Cabora Bassa. A völgy formáját — az öszszes gyenge pontokkal és vetődésekkel — betonszekrénybe ágyazott gipszből megmintázzák, majd a völgy profiljába 1 mm vastagságú gumiréteggel bevont fémlemezt helyeznek. A tervezett gát befoglaló formáját acélhevederből készítik el, amely a gumifóliát az acéllaphoz szorítja. A gumifólia mögé higanyt töltenek — azért higanyt, mert a víz az ijazi gát terhelésének kisléptékű vizsgálatához túlságosan kis fajsúlyú. A higany betöltése megfelelő kihasasodást Idéz elő. Ezután a gumifóliát csigákon átvetett szálakra erősített súlyokkal terhelik meg. EbbM a húzóterhelésből tudnak azután bizonyos hasonlósági törvények alapján a gát nyomásterhelésére következtetni. A következő lépés egy fából készült modell, amely a többnyire már két Irányban görbülő formát utánozza. Ezzel a tervezett völgyzárőgát megfelelő tormáját elkészítették. A völgyutánzat talaját gipsszel töltik ki. A gipsszel töltött betonszekrény ezután három hónapra a szárítókamrába kerül, ahol 36 Celsius fokos hőmérsékleten tartják. Ez alatt az idő alatt a nedvesség egyenletesen elpárolog a gipszből, ami a gipszmodell egyenletes szilárdságának előfeltétele. Szárítás után a völgyet kitöltő gipszből elkészítik a gát modelljét az előzőleg elkészült famodell alapján. Az ehhez használt villamos szerszámokat egy acéllapról vezetik, amelyen ki vannak tűzve az alkalmazandó körívek középpontjai. A modell homogenitását ultrahangkészülékekkel vizsgálják, majd megkezdődnek a fal és az alapzat terhelési próbái. E vizsgálat során a gátfalkoronát súlyterhelési próbáknak vetik alá. A modell legkényesebb pontjaira nyúlásmérő csíkokat erősítenek, amelyek ellenállásuk megváltoztatásával mutatják a gát alakváltozásait. Az értékeket mérőasztalon regisztrálják. A többszörösen ívelt gátak modellkísérletei során a mérőberendezéseket csak a pillérekhez erősítik, amelyek majd az Ivek terhelését fogják viselni. A különféle terhelési próbák eredményeibői a létesítmény gazdaságosságára is lehet következtetni. A Gulbenkian intézet minden eddig megvizsgált modellt — ez ideig 220 darabot — összegyűjtött, és jelenleg a múzeumban őrzik őket. Itt találhatók meg a vizsgálatok során kapott adatok, s mellettük bemutatják a különféle nyúlásmérőket, és más mérőműszereket, amelyeket a völgyzárógátakba beépítenek, hogy az elkészült völgyzárógátakat állandóan ellenőrzés alatt tartsák. A kanadai Torontóban ilyen darut használnak a helyi kórházban a magatehetetlen betegek felemelésére; ily módon az ápolószemélyzet mentesül az egyik legnehezebb munkától.