Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-09 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó

Nathaiie Delon francia színésznő, az ismeri Alain Delon felesége. Tizenhét éves a svéd Agneta Eckemyr, aki a „Downstairs at Ramseys" című, készülő amerikai film főszerepét játssza. Agneta Eckemyr rendezője Mervyn LeRoy, akinek nevéhez az elmúlt évtizedek olyan filmjei fűződnek, mint a „Rose Marié", „Madame Curie", „Random Harvest", „Quo vadis". Képünkön: Agneta Eckemyr. •ľiŕiťgMimr'i imui Tn ,;apaičová, .'arosv Bálik Az a harmadik című filmjében. Marié Ange Anies, akit Ava Gardner Jane Russel, Viviane Ko.naiice szépségstilusához sorolnak, legutóbb a „La Tour de Nesie" című filmben szerepelt Véronique Vendell és Torday Teri társaságé ban derűsen azzal dicsekedett, hogy ő a francia film legtöbbet cenzúrázott színésznője; legutóbbi filmjének több jelenete sem kerülhetett a nyilványosság elé. „A rekordot azonban a Fernandellel együtt forgatott „Le Voyoge dn Pére" című filmmel érte el, ebből egész szerepemet kivágták." Nemrégiben nagyobb létszámú forgatócsoport látogatott Monacóba, ahol a ma már csak többnyire amerikai televízióknak dolgozó kiváló revüfilm-rendező, Michael Pfleghar Irányításával egyórás színes televíziófilmet készítettek „Monte-Carlo ... C'est la Rose" címmel. A rendkívül látványos revüfilm főszerepeit Grace Kelly, mint háziasszony s Monaco hercegnője, Gilbert Becaud, Francoise Hardy Terry Tomas, valamint a Dávid Winters Balett tagjai alakítják. A filmben egyaránt látható autóverseny, vízisí-parádé, játékkaszinó, revüJuraj Jakubisko fiatal szlovák filmrendező „Kismadarait, árvák és bolondok" címmel a múlt év végén Bratislavában megkezdte a francia—szlovák koprodukcióban készülő új flimjének forgatását. A felvételen: Magda Vášáryová, a film egyik főszereplője forgatás előtt. HOLTIDÉNY filmeqy mai szovjet hírszerzőről Vlagyimirov ós Slepjanov forgatókönyve alapján készült a Holtidény című legújabb szovjet kémfilm (rendezője: Szavva Kulis, készült a Lenfilm Stúdióban). Ez az alkotás — egy verekedés! és egy autóshajsza epizódot leszámítva — élesen eltér a hagyományos kémfilmektől. A sablonoktól mentes, mélyein intellektuális film egy modern szakma modern képviselőjét: a szovjet hírszerzés egy mai mesterét mutatja be. Már a kezdése ts szokatlan. A vásznon „civilben" megjelenik Rudolf Abel ezredes (az ötvenes években Amerikában működő szovjet hírszerző, akiről maga Allan Dulles is tisztelettel beszélt, és akit később Powers amerikai kémpilóta ellenében cserélték kij, és ezt mondja: „Megkértek, hogy szóljak néhány szót e film elé. Különös számomra ez a szerep, mivel a szakmámbeliek megszokták, hogy sokat hallgassanak és keveset beszéljenek. Ennek a filmnek a témája azonban annyira foglalkoztat engem és kollégáimat, hogy ez igazolja, ha ez alkalommal eltérek a nálunk elfogadott szabályoktól . . ." Abel a továbbiakban még néhány mondatot szól a nyugaton folyó pszichokémiai kutatásokról, amelyeknek az a céljuk, hogy az embereket akarat nélküli barmokká degradáló szereket állítsanak elő. Egy Ilyen eszközöket kutató volt náci tudós leleplezése érdekében dolgozik ugyanis a Holtidény hőse, Vlagyejnyikov szovjet hírszerző ezredes, akit a Senki sem akart meghalni című filmből ismert Donatas Bantonis litván művész alakít, ragyogóan. A Holtidény művészi szempontból bizonyára nem tökéletes alkotás. Meglehetősen vontatott, és helyenként nem egészen érthető. Számos olyan vonása van azonban, ami as újdonság erejével hat. Alighanem ez az első szovjet kémfilm (játékfilm ugyan, de — mint Abel is közli — dokumentumokra épülj, amely nem elhárítókról, nem ls a múltban működött, hanem a ma nyugaton tevékenykedő szovjet hírszerzőkről szól. A film alkotóitői idegen a deheroizálás, de legalább olyan idegen tőlük az is, hogy hősükből szupermant, holmi szovjet James Bondot csináljanak. Ugyanakkor az ellenfél sem ostoba, sőtl Minden eddigi sémával ellentétben és a gyakori realitással összhangban: a szovjet hírszerzők nyomára bukkan az ellenséges elhárítás, éa végül le is buktatja. Vlagyejnyikov, amikor védekezésre képtelen állapotban elfogják, csak ennyit mond: „Kérem, vegyék figyelembe, hogy letartóztatásomkor ném tanúsítottam ellenállást." Emberszabású, valós hős tehát, amint valós az egész cselekmény. Mindamellett a szovjet hírszerző — aki rendkívüli fontosságú adatokat szerez meg Moszkvának, és a fogságban minden rábeszélés eflenére sem lesz áruló — végig erkölcsi fölényben van ellenfeleivel szemben. A film vége Vlagyejnyikov börtönébe vezeti el a nézőt, majd tanúi leszünk, amint egy, a Szovjetunióban lebukott amerikai kémmel kicserélik. Rendkívül érdekessé, feszültté teszi a filmet, hogy mindez dokumentárisan követi Abel ezredes hiteles történetét, úgy, ahogy azt a világ az amerikai és a szovjet sajtóból, valamint Donovan ügyvédnek, Powers „kicserélőjének" feljegyzéseiből Ismert. IA Magyar Hírlap nyomto) színház, luxus-yachtok ós így tovább, minden, ami szem-szájnak ingere. A film motója Colette francia írónő egyik Monte-Carlóról szóló megemlékezése, amelyben azt írta: „Monte-Carlo olyan ország ahol a határőrölt virágok, főként rózsák ..." Képünkön: Monaco hercegnője, a ma ls csodálatosan szép Grace Kelly, az új, színes televíziós revüfilm háziasszonya. A filmet o müncheni Bavaria Film forgatócsoportja készítette. —f— nv-r-yimtr A BAVARIA MÖNTE-CARLÓBAN