Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-09 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó

Beszélgetés Ctibor Štítnickývel, a Szlovák Film központi igazgatójával A csehszlovák filmgyártás fö­deratív elrendezésével, a két nemzeti kinematográfia jövőbeli együttműködésének lehetőségei­vel, a kolibai stúdió múlt évi eredményeivel, valamint tervei­vel és elképzeléseivel kapcso­latban néhány kérdést intéztünk Ctibor Štítnickýhez, a Szlovák Film központi igazgatójához, aki készséggel eleget tett kérésünk­nek. Az alábbiakban közöljük az interjút. terveik, Illetve elképzeléseik? Saját Igazukat szeretnék elmondani az élet­ről és a helyükről a társadalomban. Sokat elmélkedni és nem egy helyben topogni. Olyan forgatókönyvvel dolgoz­ni, melynek gondolati tartalma nagyon pontos és körülhatárolt, de ezzel szem­ben nem írná elő a forma és a stílus eszközeit, mert Jakubisko szavaival él­ve: az új filmekhez sokkal kötetlenebb forgatókönyv szükséges. A fiataloknak nálunk nagyok a lehetőségei, de a munkájuk ls sok. Lehet, hogy éppen ők lesznek azok, akik megoldják a művé­szek nagy dilemmáját: egy jőttányit sem engedni a művészet kritériumaiból, de amellett keresni és megtalálni az utat a nézőkhöz, a kortársakhoz, akik hasonlóképpen élnek s a bizonytalan­ság és útkeresés érzésével vívódnak, hiszen ők foglalják el a legtöbb helyet a mozik nézőterén. • A kolibai filmstúdió tehát a nemzetközi együttműködés, az új­szerű ftlmforgatás és a szüntelen kísérletezés jegyében él. Az együtt­működés keretében koprodukciós filmeket készítenek, s bizonyos szolgálatokat nyújtanak. Hogy ítéli meg az együttműködés lehetősé­geit, s miben látja az előnyeit? — Ez a szoros együttműködés tulaj­donképpen a világ egyetemes filmmű­vészetébe való bekapcsolódásunkat je­lenti, ehhez segít hozzá együttműködé­sünk a fejlett kinematográfiákkal ls. Ezt nem ls olyan régen még saját ká­runkra elmulasztottuk. Azőta kapcso­latba kerültünk Franciaországgal, Olaszországgal, Nyugat-Németországgal, Ausztriával és az Egyesült Államok­kaL Az együttműködés különféle formál lehetővé teszik, hogy helye­sen értékeljük és fejlesszük művé­szeink és stábjaink alkotóerejét, hogy Föderáció, film és az új hullám • Köztársaságunk ttj áľlamjogi elrendezése a filmgyártás terén ts változásokat eredményez. Hogy ér­tékelt a két filmgyártás különválá­sát és miben látja a föderáció elő­nyeit? Véleménye szerint a cseh és a szlovák filmgyártás föderatív elrendezése hasznára lesz a cseh­szlovák ktnematográflának? — Az egységes csehszlovák filmvál­lalat keretében működő szlovák film hátrányos helyzetének negatív hatását gyakran észleltük; túlérzékenységet és komplexumokat váltott M. A szlovák filmgyártás önállósítása, Illetve a cseh kinematográfiával egyenrangúvá válása ezeket a fájó sebeket orvosolja, mert a két nemzeti kinematográfia számára egyenlő feltételek teremtődnek nemze­teink nemes versengése javára. A kul­túra föderalizálása az első lépés az egységesítéshez, mert integrálni csak a független és egyenrangú kultú­rát lehet, melynek ugyanolyanok az előfeltételei a fejlődéshez és az érvé­nyesüléshez, mint annak a régebbi, ta­pasztaltabb és fejlettebb másiknak. Te­hát utaink nem válnak ketté, hanem magasabb síkon létrejött egységről van szó. A föderalizálás végső soron a cseh és a szlovák kultúra alkotó elemeinek szoros összefonódását jelenti, követke­zésképp a csehszlovák filmgyártásnak csak hasznára válnat. • Nem tart attól, hogy ez a versengés a kiváló cseh filmművé­szettel meghaladja a fiatal szlovák filmgyártás erejét, hiszen mond­hatnánk, világviszonylatban ts élen­járó művészettel kell rajtvonalhoz állnia?! — Igaz, a szlovák filmgyártás még nagyon fiatal, de ügy tűnik, mintha abba a korba lépett volna, amelyben éppen fiatalsága a legnagyobb előnye, mondhatnám rendkívüli lehetősége. Filmgyártásunk fokozatosan a cseh filmművészet komoly és elismert part­nerévé vált, s az utóbbi Időben már nemcsak a hazai fórumokon, de nem­zetközi vonatkozásban is konkurrál ve­le. Nem becsüljük túl erőnket, sem filmgyártásunk tehetségeit; tisztában vagyunk alkotóink kapacitásával, is­merjük az alkotó erők lehetőségeit, s túlzottan gyötrő kisebbrendűségi érzé­sünk határozottan egyre csökken. A szlovák film ismert és elismert — s ámulj világ! — nemcsak azért, mert a fejlett és világhírű cseh kinematográfia oldalán dolgozunk, hanem ennek elle­nére is; vagyis a cseppet sem könnyű, sőt rendkívül Igényes, de a hasznosan provokáló és ihlető versenyfutásunk el­lenére is, mely csak hasznunkra válhat, íme egy példa, ami önmagáért beszél: a franciákkal rövid idő leforgása alatt már három koprodukciós filmet forgat­tunk (A férfi, aki hazudik, Királyi va­dászat, Kismadarak, árvák és bolon­dok). Ebben az évben két közös film forgatására kerül sor, majd ezt köve­tően ismét kettőre. Azonban szeretném megjegyezni, hogy minden második film forgatókönyvét szlovák művész Irta és szlovák rendező forgatja. Ez ép­pen annyi, mint a francia—olasz kopro­dukciós filmek évi mennyiségei Hála ennek az együttműködésnek, filmjeink­ben olyan világsztárok is játszanak, mint például Jean Louis Trintignant {nálunk különösen az Oscar-díjas Egy férfi és egy nő című Lelouch-filmből Ismert), Anna Karina aki Schlőndorf rendező Michael Kohlhaas, A lókupec című filmjében játszott, amelyet tavaly az amerikai Columbia-cég számára for­gattunk, továbbá Philippe Avron (akit a hazai közönség a Szárnyas Fifl című filmben ismerhetett meg). Nem kevés­bé ismertek azonban a rendezők sem — valamennyien az európai élvonalhoz tartoznak —, mint például A. Robbe­Grillet, V. Schlőndorf, Fr. Letterrier és mások. • A szlovák film az utóbbi idő­ben rohamos fejlődésnek indult. Véleménye szerint ez minek kö­szönhető? — Mindenki szóhoz juthatott, tekin­tet nélkül arra, melyik generációhoz tartozik, vagy milyen kifejezési eszkö­zökkel dolgozik. Filmművészetünk ún. „klasszikusai", valamint az uralkodó középső nemzedék és a harcos szelle­mű „dühös" fiatalok, egyforma esélyek­kel indulnak. De ehhez az ugrásszerű fejlődéshez határozottan az új, friss erőbedobás adott lökést, élvonalba tör­tek a fiatal rendezők, operatőrök és forgatókönyvírók s a tehetséges, kísér­letező új hullámot jelezték; ők a cseh­szlovák filmművészet további fejlődésé­nek, jövőjének zálogai. Jakubisko kitűnő és utánozhatatlan Krisztusi évei, vala­mint a Szökevények és vándorok, Igor Luther nagyszerű és eredeti operatőr­munkája, illetve Ľubomír Dohnal érzel­mekkel telített ötletes forgatókönyvírói kezdeményezése után a szlovák film­gyártás a minőség szempontjából ls új korszakba lépett. Ez a korszak a cseh­szlovák kinematográfia új hullámának előhírnöke épp úgy, ahogy évekkel ez­előtt a Nap a hálóban című Uher-film jelentette az új kezdetét. Meggyőződé­sem, hogy az 1968—69-es év a szlovák játékfilmek készítésében fordulatot hoz, az átütő sikerek évét fogja jelen­teni, s ezzel jelentős mértékben megközelíthetjük a cseh filmalkotást, mely állandóan — világviszonylatban ls — utolérhetetlenül az élen Járl A csehszlovák szocialista kultúra büszke­sége! • Szeretnénk, ha szólna arról is, mely filmekre gondol, Illetve me­lyeket tartja a legesélyesebbnek, s miben látja ezek erényeit. Kiknek szurkol? — Mindenkinek és mindegyiknek! Mert minden alkotó műve kísérlet, új utak keresése s erre alkalmat kell ad­nunk mindazoknak, akik világos szán­dékkal és elképzelésekkel, céltudato­san, sajátos módon akarják kifejezni mélységes belső meggyőződésüket, egy­értelmű álláspontjukat és hovatartozá­sukat. A fiatalok közül megemlíteném Juraj Jakubisko Szökevények és vándo­rok, illetve a Kismadarak, árvák és bo­londok című filmjét, Havetta első film­jét Ünnepély a botanikus kertben cím­mel és az ugyancsak elsőfilmes rende­ző, Hanák 322 c. játékfilmjét, továbbá "az ún. középső nemzedék alkotásai kö­zül Stefan Uher Géniusz című készülő alkotását, Hollý Réztorony című müvét (Hollý egyébként a közelmúltban nem mindennapi művészi és emberi élmény­nyel ajándékozta meg a tévé nézőket a Ballada a hét akasztottről című TV­filmben), Solan újabb filmjét Az úr nem parancsol semmit? (amelyet a Hét tanú című kitűnő tévé-alkotása előzött meg), továbbá Plichta rendező' új mű­vét a fiatalok életéről Szívtelen szere­lem címmel. A régebbi alkotók közül mind a kritika, mind a közönség ré­széről nagy érdeklődés előzi meg a Három tanú című új Bielik-filmet. Palo Bielik nemzeti művész — a szlovák filmgyártás egyik megalapítója és osz­lopos tagja — pillanatnyilag egy új történelmi színes film forgatókönyvén dolgozik, amely Báthory Erzsébetről szól majd. • Beszélgetésünk folyamán a hangsúly a fiatal művészekre, a szlovák filmgyártás reménységeire és jövőjére esett. Ez természetes és logtkus. Sőt, az I. alkotócsoport keretében amolyan kísérleti mű­helyt ts létesítettek, ahol az olyan tehetséges fiatalok, mint például Jakubisko, Havetta, Dohnal, Luther és a többlek egybevethetik elkép­zeléseiket. Milyen terveik vannak, s mit akarnak mondani kortársaik­nak? — Ezeknek a fiataloknak „térre" volt szükségük, valami hasonlóra, mint az irodalomban a fiatal kezdők folyó­irata, vagy mint a pályakezdő írók ön­álló sorozata, hogy természetes módon és olyan egyének támogatásával, akik megértik őket, kifejezésre juttathassák gondolataikat Ezt megkapták. S mik a világméretekben is bekapcsolódjunk' a filmforgalmazásba, hogy kitűnő minőségű filmnyersanyagok beszerzésé­vel gyorsabban tökéletesítsük technfr" kánkat — főleg az eastmancolorra gon­dolok, ami nálunk abszolút hiánycikk, mlg például Romániában kizárólag már csaknem ezzel dolgoznak. Együttműkö­dési kapcsolataink eredményeként Ä Kolibán készült Játékfilmek felét már mi is erre az anyagra forgatjuk, ami a barrandovl stúdióhoz képest rendkívüli sikert és előnyt jelent: az eastmancolos. megnyitja az utat a nagyvilágba, a film­színházakba, a televíziókba. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek az új formák mindenekelőtt nemzeti filmművésze­tünk fejlődését, kapacitásaink bővíté­sét s általában véve munkánk jobb mi­nőségét szolgálják. Nem kapaszkodunk fejetlenül és mindenáron ezekbe a kap­csolatokba és nem ls bocsátkozunk' semmiféle együttműködésbe saját alko­tó munkánk kárára, hanem a harmoni­kus összhangot szem előtt tartva a kap­csolatokat jelentős kiegészítő résznek tartjuk. • Bs milyen a kapcsolatuk a szocialista országok filmgyártásá­val? — A magyarokkal és a románokkal szeretnénk végre megvalósítani augusz­tus előtti közös tervünket, azaz vászon­ra visszük Kósa Ferenc ítélet című filmjét, amelyben Dózsa György nagy Internacionalista parasztlázadása kel életre. Egy további francia—szlovák koprodukcióba valószínűleg a románok is bekapcsolódnak. Alain Robbe-Grillet „Éden és ml lesz azután?" című film­jéről van szó. A közeljövőben minden bizonnyal lehetőségünk adódik, hogy folytassuk az eddigi sikeres együttmű­ködést Jugoszláviával. • Befejezésül: nem vezethet-é — véleménye szerint — a pillanat' nyl helyzet ahhoz, hogy önként feladjuk a modern szocialista kul­túra fejlődésének színvonalát, amely filmművészetünk számára is sikereket Jelentett? Vagy pedig vállalni kell a következetes tovább­fejlesztés folyamatosságát? — Nincs más út: csakis a cseh és a szlovák modern kultúra folyamatossá­gának következetes fejlesztése; a rab­ság ideje szép, forradalmi hagyomá­nyainak értelmében, a felszabadulás utáni első évek és az utóbbi esztendők reneszánsza alapján. Igy járulunk hoz­zá Európa ős a világ kincseinek gya­rapításához. Európa szívében ebben rej­lik küldetésünk történelmi jelentősége. TÖLGYESSY MÁRIA

Next

/
Thumbnails
Contents