Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-09 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó

Beszélgetés Ctibor Štítnickývel, a Szlovák Film központi igazgatójával A csehszlovák filmgyártás föderatív elrendezésével, a két nemzeti kinematográfia jövőbeli együttműködésének lehetőségeivel, a kolibai stúdió múlt évi eredményeivel, valamint terveivel és elképzeléseivel kapcsolatban néhány kérdést intéztünk Ctibor Štítnickýhez, a Szlovák Film központi igazgatójához, aki készséggel eleget tett kérésünknek. Az alábbiakban közöljük az interjút. terveik, Illetve elképzeléseik? Saját Igazukat szeretnék elmondani az életről és a helyükről a társadalomban. Sokat elmélkedni és nem egy helyben topogni. Olyan forgatókönyvvel dolgozni, melynek gondolati tartalma nagyon pontos és körülhatárolt, de ezzel szemben nem írná elő a forma és a stílus eszközeit, mert Jakubisko szavaival élve: az új filmekhez sokkal kötetlenebb forgatókönyv szükséges. A fiataloknak nálunk nagyok a lehetőségei, de a munkájuk ls sok. Lehet, hogy éppen ők lesznek azok, akik megoldják a művészek nagy dilemmáját: egy jőttányit sem engedni a művészet kritériumaiból, de amellett keresni és megtalálni az utat a nézőkhöz, a kortársakhoz, akik hasonlóképpen élnek s a bizonytalanság és útkeresés érzésével vívódnak, hiszen ők foglalják el a legtöbb helyet a mozik nézőterén. • A kolibai filmstúdió tehát a nemzetközi együttműködés, az újszerű ftlmforgatás és a szüntelen kísérletezés jegyében él. Az együttműködés keretében koprodukciós filmeket készítenek, s bizonyos szolgálatokat nyújtanak. Hogy ítéli meg az együttműködés lehetőségeit, s miben látja az előnyeit? — Ez a szoros együttműködés tulajdonképpen a világ egyetemes filmművészetébe való bekapcsolódásunkat jelenti, ehhez segít hozzá együttműködésünk a fejlett kinematográfiákkal ls. Ezt nem ls olyan régen még saját kárunkra elmulasztottuk. Azőta kapcsolatba kerültünk Franciaországgal, Olaszországgal, Nyugat-Németországgal, Ausztriával és az Egyesült ÁllamokkaL Az együttműködés különféle formál lehetővé teszik, hogy helyesen értékeljük és fejlesszük művészeink és stábjaink alkotóerejét, hogy Föderáció, film és az új hullám • Köztársaságunk ttj áľlamjogi elrendezése a filmgyártás terén ts változásokat eredményez. Hogy értékelt a két filmgyártás különválását és miben látja a föderáció előnyeit? Véleménye szerint a cseh és a szlovák filmgyártás föderatív elrendezése hasznára lesz a csehszlovák ktnematográflának? — Az egységes csehszlovák filmvállalat keretében működő szlovák film hátrányos helyzetének negatív hatását gyakran észleltük; túlérzékenységet és komplexumokat váltott M. A szlovák filmgyártás önállósítása, Illetve a cseh kinematográfiával egyenrangúvá válása ezeket a fájó sebeket orvosolja, mert a két nemzeti kinematográfia számára egyenlő feltételek teremtődnek nemzeteink nemes versengése javára. A kultúra föderalizálása az első lépés az egységesítéshez, mert integrálni csak a független és egyenrangú kultúrát lehet, melynek ugyanolyanok az előfeltételei a fejlődéshez és az érvényesüléshez, mint annak a régebbi, tapasztaltabb és fejlettebb másiknak. Tehát utaink nem válnak ketté, hanem magasabb síkon létrejött egységről van szó. A föderalizálás végső soron a cseh és a szlovák kultúra alkotó elemeinek szoros összefonódását jelenti, következésképp a csehszlovák filmgyártásnak csak hasznára válnat. • Nem tart attól, hogy ez a versengés a kiváló cseh filmművészettel meghaladja a fiatal szlovák filmgyártás erejét, hiszen mondhatnánk, világviszonylatban ts élenjáró művészettel kell rajtvonalhoz állnia?! — Igaz, a szlovák filmgyártás még nagyon fiatal, de ügy tűnik, mintha abba a korba lépett volna, amelyben éppen fiatalsága a legnagyobb előnye, mondhatnám rendkívüli lehetősége. Filmgyártásunk fokozatosan a cseh filmművészet komoly és elismert partnerévé vált, s az utóbbi Időben már nemcsak a hazai fórumokon, de nemzetközi vonatkozásban is konkurrál vele. Nem becsüljük túl erőnket, sem filmgyártásunk tehetségeit; tisztában vagyunk alkotóink kapacitásával, ismerjük az alkotó erők lehetőségeit, s túlzottan gyötrő kisebbrendűségi érzésünk határozottan egyre csökken. A szlovák film ismert és elismert — s ámulj világ! — nemcsak azért, mert a fejlett és világhírű cseh kinematográfia oldalán dolgozunk, hanem ennek ellenére is; vagyis a cseppet sem könnyű, sőt rendkívül Igényes, de a hasznosan provokáló és ihlető versenyfutásunk ellenére is, mely csak hasznunkra válhat, íme egy példa, ami önmagáért beszél: a franciákkal rövid idő leforgása alatt már három koprodukciós filmet forgattunk (A férfi, aki hazudik, Királyi vadászat, Kismadarak, árvák és bolondok). Ebben az évben két közös film forgatására kerül sor, majd ezt követően ismét kettőre. Azonban szeretném megjegyezni, hogy minden második film forgatókönyvét szlovák művész Irta és szlovák rendező forgatja. Ez éppen annyi, mint a francia—olasz koprodukciós filmek évi mennyiségei Hála ennek az együttműködésnek, filmjeinkben olyan világsztárok is játszanak, mint például Jean Louis Trintignant {nálunk különösen az Oscar-díjas Egy férfi és egy nő című Lelouch-filmből Ismert), Anna Karina aki Schlőndorf rendező Michael Kohlhaas, A lókupec című filmjében játszott, amelyet tavaly az amerikai Columbia-cég számára forgattunk, továbbá Philippe Avron (akit a hazai közönség a Szárnyas Fifl című filmben ismerhetett meg). Nem kevésbé ismertek azonban a rendezők sem — valamennyien az európai élvonalhoz tartoznak —, mint például A. RobbeGrillet, V. Schlőndorf, Fr. Letterrier és mások. • A szlovák film az utóbbi időben rohamos fejlődésnek indult. Véleménye szerint ez minek köszönhető? — Mindenki szóhoz juthatott, tekintet nélkül arra, melyik generációhoz tartozik, vagy milyen kifejezési eszközökkel dolgozik. Filmművészetünk ún. „klasszikusai", valamint az uralkodó középső nemzedék és a harcos szellemű „dühös" fiatalok, egyforma esélyekkel indulnak. De ehhez az ugrásszerű fejlődéshez határozottan az új, friss erőbedobás adott lökést, élvonalba törtek a fiatal rendezők, operatőrök és forgatókönyvírók s a tehetséges, kísérletező új hullámot jelezték; ők a csehszlovák filmművészet további fejlődésének, jövőjének zálogai. Jakubisko kitűnő és utánozhatatlan Krisztusi évei, valamint a Szökevények és vándorok, Igor Luther nagyszerű és eredeti operatőrmunkája, illetve Ľubomír Dohnal érzelmekkel telített ötletes forgatókönyvírói kezdeményezése után a szlovák filmgyártás a minőség szempontjából ls új korszakba lépett. Ez a korszak a csehszlovák kinematográfia új hullámának előhírnöke épp úgy, ahogy évekkel ezelőtt a Nap a hálóban című Uher-film jelentette az új kezdetét. Meggyőződésem, hogy az 1968—69-es év a szlovák játékfilmek készítésében fordulatot hoz, az átütő sikerek évét fogja jelenteni, s ezzel jelentős mértékben megközelíthetjük a cseh filmalkotást, mely állandóan — világviszonylatban ls — utolérhetetlenül az élen Járl A csehszlovák szocialista kultúra büszkesége! • Szeretnénk, ha szólna arról is, mely filmekre gondol, Illetve melyeket tartja a legesélyesebbnek, s miben látja ezek erényeit. Kiknek szurkol? — Mindenkinek és mindegyiknek! Mert minden alkotó műve kísérlet, új utak keresése s erre alkalmat kell adnunk mindazoknak, akik világos szándékkal és elképzelésekkel, céltudatosan, sajátos módon akarják kifejezni mélységes belső meggyőződésüket, egyértelmű álláspontjukat és hovatartozásukat. A fiatalok közül megemlíteném Juraj Jakubisko Szökevények és vándorok, illetve a Kismadarak, árvák és bolondok című filmjét, Havetta első filmjét Ünnepély a botanikus kertben címmel és az ugyancsak elsőfilmes rendező, Hanák 322 c. játékfilmjét, továbbá "az ún. középső nemzedék alkotásai közül Stefan Uher Géniusz című készülő alkotását, Hollý Réztorony című müvét (Hollý egyébként a közelmúltban nem mindennapi művészi és emberi élménynyel ajándékozta meg a tévé nézőket a Ballada a hét akasztottről című TVfilmben), Solan újabb filmjét Az úr nem parancsol semmit? (amelyet a Hét tanú című kitűnő tévé-alkotása előzött meg), továbbá Plichta rendező' új művét a fiatalok életéről Szívtelen szerelem címmel. A régebbi alkotók közül mind a kritika, mind a közönség részéről nagy érdeklődés előzi meg a Három tanú című új Bielik-filmet. Palo Bielik nemzeti művész — a szlovák filmgyártás egyik megalapítója és oszlopos tagja — pillanatnyilag egy új történelmi színes film forgatókönyvén dolgozik, amely Báthory Erzsébetről szól majd. • Beszélgetésünk folyamán a hangsúly a fiatal művészekre, a szlovák filmgyártás reménységeire és jövőjére esett. Ez természetes és logtkus. Sőt, az I. alkotócsoport keretében amolyan kísérleti műhelyt ts létesítettek, ahol az olyan tehetséges fiatalok, mint például Jakubisko, Havetta, Dohnal, Luther és a többlek egybevethetik elképzeléseiket. Milyen terveik vannak, s mit akarnak mondani kortársaiknak? — Ezeknek a fiataloknak „térre" volt szükségük, valami hasonlóra, mint az irodalomban a fiatal kezdők folyóirata, vagy mint a pályakezdő írók önálló sorozata, hogy természetes módon és olyan egyének támogatásával, akik megértik őket, kifejezésre juttathassák gondolataikat Ezt megkapták. S mik a világméretekben is bekapcsolódjunk' a filmforgalmazásba, hogy kitűnő minőségű filmnyersanyagok beszerzésével gyorsabban tökéletesítsük technfr" kánkat — főleg az eastmancolorra gondolok, ami nálunk abszolút hiánycikk, mlg például Romániában kizárólag már csaknem ezzel dolgoznak. Együttműködési kapcsolataink eredményeként Ä Kolibán készült Játékfilmek felét már mi is erre az anyagra forgatjuk, ami a barrandovl stúdióhoz képest rendkívüli sikert és előnyt jelent: az eastmancolos. megnyitja az utat a nagyvilágba, a filmszínházakba, a televíziókba. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek az új formák mindenekelőtt nemzeti filmművészetünk fejlődését, kapacitásaink bővítését s általában véve munkánk jobb minőségét szolgálják. Nem kapaszkodunk fejetlenül és mindenáron ezekbe a kapcsolatokba és nem ls bocsátkozunk' semmiféle együttműködésbe saját alkotó munkánk kárára, hanem a harmonikus összhangot szem előtt tartva a kapcsolatokat jelentős kiegészítő résznek tartjuk. • Bs milyen a kapcsolatuk a szocialista országok filmgyártásával? — A magyarokkal és a románokkal szeretnénk végre megvalósítani augusztus előtti közös tervünket, azaz vászonra visszük Kósa Ferenc ítélet című filmjét, amelyben Dózsa György nagy Internacionalista parasztlázadása kel életre. Egy további francia—szlovák koprodukcióba valószínűleg a románok is bekapcsolódnak. Alain Robbe-Grillet „Éden és ml lesz azután?" című filmjéről van szó. A közeljövőben minden bizonnyal lehetőségünk adódik, hogy folytassuk az eddigi sikeres együttműködést Jugoszláviával. • Befejezésül: nem vezethet-é — véleménye szerint — a pillanat' nyl helyzet ahhoz, hogy önként feladjuk a modern szocialista kultúra fejlődésének színvonalát, amely filmművészetünk számára is sikereket Jelentett? Vagy pedig vállalni kell a következetes továbbfejlesztés folyamatosságát? — Nincs más út: csakis a cseh és a szlovák modern kultúra folyamatosságának következetes fejlesztése; a rabság ideje szép, forradalmi hagyományainak értelmében, a felszabadulás utáni első évek és az utóbbi esztendők reneszánsza alapján. Igy járulunk hozzá Európa ős a világ kincseinek gyarapításához. Európa szívében ebben rejlik küldetésünk történelmi jelentősége. TÖLGYESSY MÁRIA