Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-09 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó

Megnyirbált válaszok két rövid kérdésre Hogyan értékeli az 1968-as éret miiAatelyánek problémái tMsn? mm az 1969-es évt^T Egyszerűbb lenne mindjárt a feltett kérdésekre adott válaszokat idézni, de előzetesként engedtessék meg. elmondani, hogy a percekre tervezett válaszok csaknem minden esetben órákat igénylő beszélgeté sekké, vitákká duzzadtak. Vagyis a mezőgazdaság különböző területén dolgozó embereknek sok a mondanivalójuk. Ennek ellenére megpróbálom, hogy a tíz megkérdezettnek a válaszát csupán a lényegesre zsugorítsam. NAGY ü JÖN ökonómus, Nádszeg | Az aránylag kedvező 1967" es év után nem nagyon lelhetett többet várni a múlt évtó), mint a korábbitól. S ráadásul még jött az oszály. Mégis sikeres volt a múlt év, különösen a búzából elért 40 mázsás hektárhozam. Takarmánytermesztésre rossz volt az év, de úgy segítettünk magunikon, hogy 32 emberünk Csehországban 26 vagon I. osztályú rétiszénát gyűjtött. Sikeresen haza is szállítottuk. Mint amiítettem, tavaly is teljesítettük az elég komoly termelési tervet, elosztásra mégsem jutott annyi, mint a korábbi években. Nagyon megnőttek a kiadások. A műtrágya, a vegyszerek, az építőanyagok, meg a szolgáltatások árának emelkedése megközelítőleg hétszázezer koronát vett ki a zsebünkből. Ha az árok maradnak, "" nem várok javulást. Az lenne igazságos, ha a mezőgazdasági üzemek is megengedhetnék a saját árképzést. Akkor beszélhetnénk arról, hogy a népgazdaság többi termelőágazatáttol egyenrangúak vagyunk. Alaptermészetem a derűlátás, de a szakmámhoz tartozik, hogy ezt megmondjam. Mert éppen a derűt féltem. Akik az ország mindennapi kenyerét termelik, nagyon megérdemelnék a derűs holnapot. PATASY GYÖRGY fejőgulyás, Albár 1 Húsz tehenet gondozok, ' • van velük elég munka. Azt mondhatom, hogy 1968 nem volt rosszabb, mint a korábbi évek. Egy-egy tehéntől 3100 liter tejet fejtem. Az országos, meg a világpolitikába nem szólok bele. Csak a munkámmal, ha azt beleszólásnak veszik. O Ha korán tavaszodik, és lesz sok zöldtakarmány, akkor a többit ón mór nem várom, bonem megcsinálom. Csak egészség legyen, mert nem jó az, ha táppénzből tartatja el magát az ember. LENGYEL JÁNOS EFSZ elnök, Gútor I Nálunk a múlt ev a • • nagy beruházások esztendeje volt. Megépült a „gátér", igaz, hogy szezon után, de elkészült a csárda is. Igy a tagaknok kifizetett összeg tavaly nem sokkal növekedett. Mert ezen kívül még 100 tehenet is vásároltunk. Nem szeretnék nagyot mondani, de talán az elmondottakból is érzékelhető, hogy az idén a tavalyinál jobb eredményeket várunk. Csak béke, nyugalom legyen. Mert termelni — azt mi már jól megtanultunk. Csak legyen aki a parasztember igyekezetét meg is becsülje. GOMBOS JÁNOS gyümölcskertész, Nádszeg | Ha nem olvastunk vol•• na annyi nyugtalanító I hírt, azt mondhatnám, hogy jó esztendő volt. Persze a termelési eredmények — a búza kivételével - jobbak is lehettek volna. Mi már csak ilyenek vagyunk, mindig többet szeretnénk. De kell is, mert az élet, meg az újratermelés évről évre több befektetést igényel. Minden drágul, csak a mezőgazdasági termények és termékek ára marad a régi. O Bsősorban azt, hogy amit fáradságos munkával megtermelünk, azt meg is vegyék. Szóval legyen piac. Ne a felvásárló válla lat terve legyen a döntő, hanem a tényleges termelési helyzet. Ezenkívül az őszinte irányítást tartom lényegesnek. A szaktudás legyen a döntő. Akik irányítónak, ne riadozzanak a jóra vezető újtól. Persze ne az érdr'cesség kedvéért akarjanak mindenárad újat, hanem azért, hogy mindenki javát szolgólja. CSÉPI ZOLTÁN gépkocsivezető, anyagbeszerző, Bogya | Jobb lett volna a múlt •• év, mint a korábbiak, ha nem lett volna annyi nyugtalanság az országban. A gazdasági problémák intézésére alig jutott idő. Nem lent, hanem fent gondolom. Mi azért megvoltunk. Az olyan ember, oki kenyeret termel, nem lehet a hangulatok embere. Tavaly sok tapasztalattal gazdagodtunk. Sokat nem várok. De legalább annyit, hogy a jelenlegi helyzet ne romoljon tovább. És az emberek nek ne kelljen országot-világot bejárni, ha valamit vásárolni akarnak. Vagy pedig gazdálkodjunk úgy, ahogyan a Parasztszövetség terveiből olvastam. Van elég exportárunk, hadd határozhassuk meg, hogy mit importálunk érte. Most is nagy a termelési igyekezet, akkor még nagyobb lenne. KOPASZ LÁSZLÓ, mérnök, Pozsonypüspöki | A termelési eredményeket tekintve a múlt év nem volt jobb, mint a korábbi, a sikeres 1967-es év. Nekünk külön nehézségeket okozott, hogy a rétek jelentős része, a bratislavai repülőtér és környéke az augusztusi napokban, a kaszálás idején foglalt volt. De így is elég jól biztosítottuk a gútori szövetkezet — ott dolgozom — takarmányalapját. O Agronómus vagyok. Ez az év a növénytermesztés számára úgyszólván még meg sem kezdődött. Az időjárás adta jó feltételekhez több és jobb műtrágya, jobb, olcsóbb gépek és vegyszerek kellenek, s akkor mi már megtesszük a mogunkét. Persze nem ártana több nyugalom a társadalmi-politikai életben, bár a mezőgazdasági dolgozókat nem érintette különösebben a politikai mozgalmasság. BÍRÓ PÁL zootechnikus, Albár 1 Az ember legszíveseb• • ben a maga közvetlen környezetéből ítéli meg a helyzetet, mert abban kiismeri magát. Nálunk ugyan nem voltak olyan mozgalmas események, mint amilyenekről az újságok tavaly cikkeztek, de azért eladtunk 26 vagon csirkét. A többi állattenyésztési termékből is teljesítettük a tervet, pedig a fajtisztaság érdekében 50 tehénnel csökkenteni kellett a tehénállományt. O Az idén? Szeretném, hogy a piacra adott termékeinket békében élő, nyugodt emberek fogyaszthatnák el. Most 43 vagon csirkét terveztünk, de nincs kizárva, hogy 50 lesz belőle. Mi így próbáljuk .teljesíteni a pórthatá rozatokat. Nem tartozom az életúnt emberek közé, az mégis gyakran nyugtalanít, hogy pillanatnyilag főleg a fiatalok körében alig kerül szóba a termelés. Pedig a jövőt biztosító jobb életet csakis a megtermelt javak teszik lehetővé. Hát termeljünk anyagi javakat. JOZEF ĎURKA a nagymegyeri tejfeldolgozó igazgatóhelyettese 1 Nem kedvezett az idő" • járás partnereinknek. Ennek ellenére mindent elértünk, amit terveztünk. A tejport exportáljuk, nem lett volna jó, ha elveszítjük vásárló partnereinket. Meg aztán, olyan jó a kapcsolatunk a nekünk alapanyagot szállító mezőgazdasági üzemekkel, hogy az ő érdekeiket nagyon i« szem előtt kell tartamunk. Az előbbihez kapcsodódik: erre az évre 70 százalékkal több tejport termelünk, exportra. A hazai piac is többet kap, mint ta valy. Hogy ettől az évtől mit várunk? Először is kívánunk a mezőgazdasági üzemeknek nagyon sikeres évet Aztán — nálunk ez nem frázis — úgy akarunk egyetérteni a legfelsőbb szervek határozataival, irányelveivel, hogy becsületes, odaadó munkóva.1 többet adunk a népgazdaságnak, mint amennyit a terv előirányoz. Dolgozóink nagyobb része fiatal, de túlzás nélkül mondhatom, hogy ők ilyesmin törik a fejüket. Gyakorlati emberek. Szerencsénkre. KISS LAJOS erdész, Nagymegyer | Mit mondhat egy erdósz a Csallóközben? Tavaly valamicskét talán javult a helyzet, de távolról sem mondhatjuk azt, hogy minden rendben van az erdősítés körül. Az emberek sokszor nem vigyáznak a kiülte tett fácskáicra. Pedig egy kanadai nyárfának is 35 évre van szüksége ahhoz, hogy piacra kerüljön. S ha valahol, akkor éppen a Csallóközben igazán nagy szükség van a fásításra. Elsősorban a mezőgazdaságnak segítene so kat a szelek és a viharok ellen, meg azzal is, hogy biztonságot nyújtana a földművelő segítő társainak, a hasznos madaraknak. A politikába nem szívesen szólok bele, de azt azért megmondom: félő, hogy konkrétan túlságosan keveset foglalkoztunk a termelési problémákkal. Pe dig az is politika. *> A magunkfajta embe rek szeme előtt nem egyik percről a másikra változik az élet. Azt szeretném, ha a politikai életben is olyan nyugalom és biztonság uralkodnék, mint a természet ben. Egyébként igen örülnék annak is, ha egy, a gyakorlatban egyáltalán nem bevált rendelkezést hatálytalanítanának. Azt, hogy a kanadai nyárfát négyszer négy méteres távolságra kell ültetni. HRAPKA SÁNDOR mérnök, Gellér i Furcsa helyzetben va• • gyok, csak tavaly fejeztem be a mezőgazdasági főiskolát, és mindjárt olyan beosztást kaptam, amilyen korábban nem volt. Nem is könnyű nevet találni neki. A gyakorlati tevékenység alapján talán az felelne meg a legjobban, hogy a szövetkezet kereskedelmi ügyintézője. De mór eddig is tapasztalhattam, hogy nem könnyű munkahelyet választottam. Ugyanis a mezőgazdaságban mind az eladásra, mind a vásárlásra egyre nagyobb teher nehezedik. Az eladásra azért, mert a felvásárló üzemek terve elég merev, s a nagyobb kínálat esetén máris kezdődik a zavar. Amit pedig a szövetkezetek vásárolnak, ott állandóan emelkednek az árak. A mi terményeink, termékeink ára nem emelkedik, egyes esetekben még csökken is, arról nem is beszélve, hogy a felvásárló vállalattól függ a megtermelt javak értékesítése. O Szeretném tapasztalni, hogy a mezőgazdaság egyenjogúsítása gyakorlatilag is megvalósul: az árképzésben, a jogok gyakorlásában és a társadalmi képviseletben egyaránt. Egyelőre ezzel is megelégednénk. Feljegyezte: HARASZTI GYULA Fényképezte: TÓTHPAl GYULA