Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-09 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó

A RENDŐRTISZTEK TANÁCSA: Az utca nagyon rossz nevelője a gyerekeknek Ezt a riportot a véletlen szülte ... Lapzárta után, este féltíz körül bezártuk a szerkesztőség ajtaját, el­búcsúztunk egymástól és a néhány utoljára maradt szolgálatos neki­vágott a gyéren megvilágított bratislavai utcának. Én magam a közeli parkolóhely felé indultam, ahol délelőtt a szürke embécskámat leállí­tottam. Akkor egymás hegyén, hátián szorongtak itt a kocsik. Most kísérte­tiesen üresnek tűnt a tér. Nem láttam egy árva autót sem. Az én ko­csimnak se volt híre, hamva sem. Eltűnt. Eltelt néhány pillanat, amíg a meglepetésből felocsúdva felfog­tam, mi történt. Fogják meg a tolvajokat Kocsilopásról nap nap után kap hírt és továbbít a szerkeszti. Nem „nagy újság" számára az Ilyesmi. Igenáml Csakhogy most más a helyzet. Ezúttal az én féltve őrzött, agyondédelgetett autómat lovagolták meg a gazfickó huligánok. Rendőr után szaladtam, de egyet sem találtam a környéken. Rohanok a rendőrségre, ahol az első utamba ke­rülő egyenruhás férfinak ellihegtem az esetet. „Hol történt a lopás? A szín­háznál? Akkor nem Ide, hanem az óvárost körzethez tartozik az ügy." Az óvárosihoz? A teremtésit nekii Az legalább három kilométerre van ide. A bratislavai esti közlekedés gyorsasá­gát ismerve, amíg odaérek, a kocsim­mal hetedhét országon tűi lesznek a tolvajok. Taxit aranyért sem találnék a közelben, pedig utamba esik a taxi­állomás is. A legmegbízhatóbb közle­kedési eszközt, saját hosszúra nőtt lá­bamat veszem tehát igénybe, és min­den bizonnyal a zátopeki rekordot ls túlszárnyalva rohanok be a vár alatti dombok egy meredek utcájában levő rendőrparancsnokság ügyeletesének Irodájába. — Mozgósítsák gyorsan a rendőrö­ket, keressék meg a kocsimat, fogják meg a tolvajokat! — rebegem elfulla­dó hangon a rokonszenves szolgálatos rendőrtisztnek. Igaza lett Karády zászlósnak És még csodálkoztam ls, hogy nem rendeltek el azonnal riadót, hanem az ügyeletes bemutatkozott, leültetett, és szép sorjában jegyzőkönyvije mondatta velem az eset általam ismert körül­ményeit. Hát igen! Karády András zász­lós megszokta már az ilyen Jeleneteket. Volt már olyan szolgálata ls, amikor bét autó ellopásáról, Illetve feltörésé­ről kapott jelentést. Kiadta a körözést, majd bediktálta a járőrbe induló rendőröknek a ko­csim adatait. Ezután, hogy kissé felde­rítse elszontyolodott arcomat, vigasz­talni kezdett. — Ne aggódjon, lehet, hogy reggelig meglesz a kocsi. Aztán, hogy túlságosan vérmes re­ményeket ne ébresszen bennem, mind­járt hozzá is tette: — Csak az a kérdés, milyen állapot­ban. Igaza lett Karády elvtársnak. Az éj­félt is alig haladta túl az óra muta­tója, amikor a mellém rendelt rend­őrrel, fiatal magyar legénnyel egy fél­reeső utcában ráakadtunk az ellopott kocsira. Fent állt a széles, eljegese­dett Járdán, elejével félig körülölelte a vastag vadgesztenyefa törzsét. De ta­lán még szerencse, hogy a fa útjába került a nyilván kevés vezetési gya­korlattal rendelkező tolvajoknak, más­különben a szemben álló öreg ház ro­zoga falain keresztül törve, esetleg egy hálószobában találták volna ma­gukat. A karosszéria csúnyán összehorpadt, a hátsó szellőző ablak kifeszítve. A tolvajok biztosítótű!tői tönkretett indító hördül, csikordul a beindítást próbál­kozásra. — Ördögadta csirkefogót — hábor­gott a fiatal rendőr. — Milyen kárt csináltak. A veszélyes napok Valóban, az Állami Biztosító Intézet­nek drágán kell megfizetnie azt a né­hány száz méteres utat, amit — leg­alábbis átmeneti Időre — az Ismeret­lenség homályába burkolódzó tettes vagy tettesek a kocsival Idáig megtet­tek. — A biztosítónak ls kezdeményezőb­ben kellene fellépnie, hogy végre szi­gorúbban vegyék a gépkocsitolvajláso­kat — vélekedik Lukáö Král ka­pitány, az óvárosi körzeti rendőrség parancsnokhelyettese. — Hiszen első­sorban ők fizetik meg a kárt. A gép­kocsilopások ma már olyan közönsége­sekké váltak, mint valamikor a kerék­pártolvajlások. Különösen a pénteki és a szombati napok veszélyesek ebben a tekintetben, amikor a lopás célja autószerzés a hétvégi víkendre. Azt reméltük, hogy a téli időszakban csök­kenni fog a lopások száma. Sajnos, té­vedtünk, a tavalyelőtt megkezdődött emelkedő irányzat tovább folytatódik. A múlt évben csupán a ml körzetünk­ben 125 gépkocsit loptak el és 221-et raboltak kl. A tettesek döntő többsége a fiatalok közül kerül kl, idősebb ember csak elvétve akad köztük. Számos esetben ipari tanulók követik el a lopásokat, akiknek bizonyos szakmai Ismereteik megkönnyítik a tett végrehajtását. A nevelőknek Ilyen esetek megelőzése ér­dekében is hatniuk kellene a fiatalok­ra. Tavaly a tetteseknek mintegy ötven százalékát kerítették kézre. Sokszor azonban úgy tűnik, hogy az Illetékes szervek, főként a fiatalkorúak eseté­ben nem kezelik elég komolyan ezeket az ügyeket. „Egy kis kocslkázásra tá­madt kedvük" vélekednek, s azt hiszik, hogy rábeszéléssel ls el lehet Intézni az ügyet. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ezeknek nem sok hatá­suk van. Néha még haza sem érnek a delikvensek, s már újabb gépkocsit törnek fel. Egy kilencéves gyerek pél­dául csupán a múlt év novemberében több gépkocsit fosztott kl. Hat fiatal nemrégen két embécskát tulajdonított el, s a lopott kocsikkal kirándulni mentek. Visszafelé az egyik autó száz­harminc kilométeres sebességgel áttör­te a vaskorlátot és egyenesen a vasúti sínekre repült. Utasai közül egy a hely­színen meghalt, a többiek megsebesül­tek. Szereljenek be riasztó­berendezést A beszélgetések során egyesek nyíl­tan megmondják, hogyha alkalom nyí­lik gépkocsi eltulajdonítására, nem tud­nak ellenállni a kísértésnek. Vannak az ilyenek között jól szituált, értelmi­ségi családból származó fiatalok ts. Ezek rendszerint elkényeztetett ifjak, akik úgy vélekednek, hogy nekik min­dent szabad. — Minden kocsitulajdonosnak őszin­tén ajánlhatom, hogy sürgősen szerel­tessen fel jármüvébe biztosító- vagy ri­asztóberendezést. A befektetés arány­lag olcsó, ugyanakkor nemcsak nagy anyagi károknak és esetleg személyi sérüléseknek vehetik elejét, hanem sok bosszankodástól ts mentesülnek. Köz­ismert ugyanis, hogy a javítóüzemek elégtelen kapacitása miatt hosszú hó­napokig eltart, amíg a jármüvet rend­behozzák. Az Illetékeseknek egyszer már ezen a helyzeten ls el kellene gon­dolkozniuk, és keresniük kellene a meg­oldás módját. A bűnözést illetően az óvárosi kör­zet általában hátrányosabb helyzetben van a többi körzetnél. Itt összponto­sulnak ugyanis az üzletek és a hiva­talok, valamint a szórakozóhelyek. Csupán éjszakai mulatókból húsz talál­ható a körzetben. Kevés a rendőr Ezzel összefüggésben említett meg a két rendőrtiszt egy Igen lényeges prob­lémát, amit a laikus is könnyen ész­revesz: viszonylag kevés a rendőr. A régi államvezetésnek egyik tévedése Kisgyerekek, jól öltözött leánykák — zsebtolvajok Az utóbbi időben az autólopások mel­lett a zsebtolvajlások száma is növe­kedett. A körzetben tavaly 215 ilyen esetet Jelentettek. A zsebtolvajok leg­inkább az üzletekben és a nyilvános Jármüveken működnek. Gyanút nem keltő kisgyerekek, jól öltözött leány­kák, sőt külföldről turistákként érke­zett elemek Is vannak közöttük. Több­nyire a női táskák Jelentik számukra a leggazdagabb vadászterületet. A pénz­tárca könnyelmű elhelyezése már na­gyon sok embernek okozott fájdalmas veszteséget A nagyobb elővigyázatos­ságot ezen a téren mindenkinek a saját Jől felfogott érdeke diktálja. Legyen intő példa két tizenöt éves leány esete, akik a múlt év szeptember 9-től november 15-ig tizennégy pénztárcát emeltek el többnyire női kézitáskákból. Az éjszakai utcákon mind gyakrab­ban fordulnak elő útonállások és rab­lótámadások ls. Az áldozatok többnyi­re ittas emberek, akik szórakozóhelye­ken könnyelműen Ismeretséget kötnek. Megtörténik az is, hogy imitálják a rablótámadást, főként olyanok, alklk el­itták a keresetüket Más okok is ve­zethetnek erre. Egy diáklány, akit Is­mételt kimaradásai miatt az internátus­ből való kizárás fenyegetett, azt állí­totta, hogy megtámadták és erőszakos­kodtak vele. Néha a garázda fiatalok minden ok nélkül belekötnek a Járó­kelőkbe és bántalmazzák őket. Az aláb­bi példa arra mutat, hogy veszélyes dolog lehet a rendetlenkedő, hangos­kodó fiatalok figyelmeztetése. Az Ok­tóber téren nemrégen emiatt két Járó­kelőt egy csoport fiatal megtámadott és súlyosan bántalmazott volt az a felfogás, hogy a szocialista rendszerben kevesebb rendőrre van szükség, mert az emberek öntudatoso­dása és a büntevékenység szociális alapjainak megszüntetése automatiku­san csökkenti a büntettek számát. Az eddigi fejlődés azt mutatja, hogy ez még nincs Így. Ma már megvan a le­hetőség a létszám növelésére. A tobor­zás azonban elég sok nehézségbe ütköz­zlk. Elsősorban a lakáskérdés okoz nagy gondot. Megtörténik, hogy a kör­nyékről bejáró fiatal rendőrök beleun­nak a sok utazgatásba, és közelebb ke­resnek maguknak állást. Ezzel kárba­vész az a sok fáradság, amit a felké­szítésükre fordítottak. Fővárosunk ille­tékesei legutóbb megígérték, hogy se­gítséget nyújtanak a lakásgondok megoldásában. A környékbeli magyar fiatalok ts nagyobb számban jelentkez­hetnének erre a pályára, amennyiben hivatást éreznek magukban. Megijedtek a 20 000 koronától, és csak háromezret loptak el A betörések leginkább elárusítóhelyek ellen irányulnak. Elég gyakoriak a ki­rakatbetörések. Néha lopott gépkocsi­kat használnak a tettesek. Az Obchod­ná utcai kirakatbetörést Szereden lo­pott autóval érkező személyek követ­ték el. Bratislavában a Duna-híd építé­séről ellopott autóbaggerrel Dunaszerda­helyen, sőt még a Magas-Tátrában ls törtek fel üzleteket. Különös betörés történt két hónappal ezelőtt a Lenin­grád utcai hangszerboltban. Három gye­rek behatolt az üzletbe, és egyebek közt magukkal vitték az ott található pénzösszeget. Odakint megszámolták a pénzt, s amikor rájöttek, hogy kerek húszezer koronát zsákmányoltak, meg­ijedtek, és fejenként csak ezer koro­nát tartottak meg, a többit visszatették a pénztárba. Elővigyázatosság — ez a legfontosabb előfeltétele a bűnözés meg­előzésének, a bűntettek száma csökkentésének. Ez a leglényegesebb dolog, amire Král kapitány és Karády zászlós sok-sok tapasztalat után figyelmeztetnek. További tanácsuk pedig az, hogy a szülők, a -felnőttek figyeljék a gyerekeket, hajlamaikat, baráti társaságukat, s azt, hol, mer­re járnak. Mert az utca nagyon rossz nevelője a gyerekeknek. GAL LAS ZLO %

Next

/
Thumbnails
Contents