Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-09 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó

BESZÉLGETÉSEK A PARLAMENTBE Formaságoktól menles együttműködésre van szükség Az Új Szénák nyilatkozik STANISLAV RÁZL, a Cseh Szocialista Köztársaság imniszterelnüke ! ... ..,•>-•. A csehszlovák föderáció napról napra, hétről hétre konk** rétabb formákat ölt. A nemzeti köztársaságok alkotmányodé és végrehajtó szervei, valamint a szövetségi intézmények ráléptek az államszövetségi alkotmánytörvény megvalósításának útjára. A köztársaság három kormánya — a cseh, a szlovák és a szövetségi kormány — a lakosság elé terjesztette programnyilatkozatát, amelyekből kitűnik, milyen feladatok előtt áll ennek az országnak a népe, s mi a teendő a föderáció gyakorlati megvalósítása terén. A Szövetségi Gyűlés alakuló ülésének egyik szünetében Stanislav Rázllal, a Cseh Szocialista Köztársaság miniszterelnökével beszélgettem az államszövetség időszerű kérdéseiről. A cseh kormány elnöke az előző nap vett részt a cseh és a szlovák kormány tagjainak találkozásán. Elsfi kérdésem tehát így hangzott: MINISZTERELNÖK ELVTÁRS, MILYEN ELKÉPZELÉSE VAN A CSEH ÉS A SZLOVÁK KORMÁNY KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL? — A cseh és a szlovák kormány képviselői megállapodtak abban, hogy a két kormány tagjai között rendszeressé kell tenni a kétoldalú tanácskozásokat, nemcsak az egyes miniszterek, hanem a minisztériumok apparátusai között is. A közeljövőben tervezzük az egész cseh és szlovák kormány formaságoktól, hosszú beszédektől mentes közös munkaértekezletét. Szeretnénk elérni, hogy a kormányok tagjai még az egyes tervek kezdeti stádiuméban, kölcsönösen megismerkedjenek egymás elképzeléseivel, Ugyanis, ha az egyik fél eredeti felfogása nem felel meg a másik félnek, ez a körülmény presztízs kérdést okozhat, ami akadályokat gördíthet az együttműködés útjába. Megállapodtunk abban, hogy bizonyos időszakokban — kiváltképpen a jelenlegi helyzetben — a kizárólagos, a priori álláspontok elkerülésére fogunk törekedni, főleg az olyan kérdésekben, amelyek a másik felet érintik. Mert a kizárólagos álláspontok félreértésekre adhatnak okot. ELÖFORDULHAT-E, HOGY VALAMELYIK NEMZETI KORMÁNY BEFOLYÁSOLJA A SZÖVETSÉGI KORMÁNYT? Szeretném leszögezni, hogy nem lenne helyes, ha a nemzeti kormányok egymás közötti, illetve a szövetségi kormányhoz fűződő viszonyát ellentétes véleményekre alapoznák. Ez semmi esetre sem lenne jó hatással a kormányok együttműködésére. Elképzelésünk szerint kétoldalú együttműködésnek kell kialakulni különösen olyan kérdésekben, amelyeken a szövetségi kormány már dolgozott. Ez azt jelenti, hogy a három kormány mindjárt kezdetben együttműködnék, főleg azokban a kérdésekben, ahol a nemzeti köztársaságok az alkotmánytörvénynek megfelelően bizonyos jogköröket átruháztak a szövetségi kormányra. Ebből a szempontból akarjuk támogatni a szövetségi kormányt, hogy az megtalálja a legoptimálisabb megoldást az államszövetség fejlesztése szempontjából, de ugyanakkor szigorúan vigyázunk, hogy a nemzeti köztársaságok kizárólagos hatáskörét ne zavarja semmi sem. MILYEN FELADATOKAT TELJESÍT JELENLEG A CSEH KORMÁNY? — Nemcsak a cseh, hanem a szlovák és a szövetségi kormány is a konszolidációs program kidolgozásán fáradozik. A cseh és a szlovák konszolidációs tervek nem állhatnak szemben egymással. Véleményünk szerint például az inflációelhárító Intézkedések részét képezik a konszolidációs tervnek. De ha ezt a kérdést különbözőképpen értelmeznék a cseh országrészekben és Szlovákiában, akkor a jelenlegi egységes gazdasági struktúra mellett olyan mozgások keletkeznek, amely a két nemzeti gazdaságot egymástól eltávolítaná, s nem egyesítené. A mi célunk az, hogy az együttműködés a nemzeti-politikai területek sajátosságainak figyelembe vételével történjék. Ezekből a sajátosságokból ki kell választani azokat, amelyek elősegítik az együttműködést. Például a két nemzeti köztársaság munkaerőhelyzete teljesen eltérő. Szlovákiában vannak bizonyos munkaerőtartalékok, tehát ezt a körülményt a cseh gazdaságpolitikának is figyelembe kell vennie. De ha például a cseh országrészekben már megvannak a kutatóközpontok, ha ott egyes területeken előrehaladott a műszaki kutatás, és ezt a szlovák gazdaságpolitika nem venné tekintetbe, az hiba lenne. NEMZETISÉGI VONALON MILYEN INTÉZKEDÉSEK VÁRHATOK A CSEH ORSZÁGRÉSZEKBEN? — Kormányprogramunk egyik fontos pontja, hogy a cseh országrészekben élő 300 ezer lelket számláló szlovákság számára kedvezőbb feltételeket kell teremteni. Saját tapasztalatból ismerem ezt a problémát. Amikor Ostrava környékén jártam, nagyon sok szlovákiai családdal találkoztam a falvakban és városokban egyaránt, s azt is láttam, hogy kulturális életükhöz nem voltak meg az alapvető feltételek. Nem szeretnénk, ha a szlovák lakosság azért hagyná el Jelenlegi csehországi munkahelyét, mert nincsenek meg a kedvező életkörülményei. A szlovákiai dolgozók gazdasági szempontból nagy segítséget jelentenek a cseh országrészekben, hiszen nálunk munkaerőhiány van és a születési arányszám is alacsony. A cseh területeken élő nemzeti kisebbségek helyzetét is rendezzük. Mivel nálunk ez a probléma csak néhány kerületre korlátozódik, ezen a téren a helyi és járási közigazgatást intézményekre hárul az alkotmánytörvény megvalósításának munkája. ENGEDJEN MEG MINISZ TERELNÖK ELVTÁRS EGY SZEMÉLYI KÉRDÉST: JÁRT E MÁR DÉL-SZLOVÁKIÁBAN ÉS TALÁLKOZOTT-E HAZÁNK MAGYAR DOLGOZÓIVAL? — Amikor a Vegyipari Minisztériumot vezettem, jártam Vágsellyén s ott tapasztalhattam, hogy a Duslóban nagyon sok magyar nemzetiségű munkás dolgozik, hasonlóképpen, mint a párkányi Cellulóz- és Papírgyárban. Közelebbi kapcsolataim nincsenek a délvidék lakosságával. Amikor a külföldről vásárolt vegyipari berendezéseket Dél-Szlováklába szállítottuk, kereskedelmi partnereink megütközve kérdezték: Miért telepítünk modern ipart mezőgazdasági vidékre? Megmagyaráztuk nekik, hogy DélSzlovákia iparosítása tudatos politika. Ezért, felhasználom az alkalmat, hogy az Oj Szó közvetítésével felhívjam a délszlovákiai, dolgos, magyar lakosság figyelmét az Ipari szakképzettség elsajátításának fontosságára. Minél több lesz a szakképzett ember azon a vidéken, annál magasabb lesz a dolgozók életszínvonala. Tolmácsolja kérem üdvözletemet az Oj Sző olvasóinak azzal a kívánsággal, hogy munkájukat továbbra ls siker koronázza. SOMOGYI MÁTYÁS MILYENEK LESZNEK A VALLALATOKROL SZOLO TORVENYEK? 111 Nem mondható ma könynyűnek vállalataink helyzete. Elavult intézkedések, rendeletek, törvények gátolják őket tevékenységükben. Minden jóakaratuk ellenére se bizonyíthatják be kezdeményezőképességüket, nem érvényesíthetik vállalkozó j szellemüket. Egyelőre még H túlságosan merev elvek szerint irányítják őket. E tűrhetetlen állapotot a legrövidebb időn belül meg kell szüntetni. Hogy milyen módon és mikor? A válaszért dr. J. Kobrhoz, a Gazdasági Előírásokat Koordináló Kormánybizotság titkárához fordultunk, aki maga is részt veti a szocialista vállalatokról szóló törvényjavaslatok kidolgozásában. Feltettünk neki néhány kérdést. • ÁLTALÁBAN TÖBB ILYEN TÖRVÉNYRŐL BESZÉLNEK . .. — Két törvényről van szó. Az egyik a szociális ta vállalatok helyzetével, feladataival és Irányításával foglalkozik. Célja a vállalatok viszonylagos önállóságának a biztosítása. A másik törvény a vállalkozási tevékenység feltételeit szabja meg. • MILYEN LEHETŐSÉGEKET EZEK A TÖRVÉNYEK? BIZTOSÍTANAK — Elsosorban lerombolják az adminisztratív korlátokat, a vállalatoknak szabadabb kezet és tevékenységet biztosítanak. Ehhez járul még az anyagi ösztönzés. A vállalatok számára biztosítják, hogy nem kell megosztaniuk munkájuk eredményét más, rosszul gazdálkodó vállalatokkal. Olyan feltételeket teremtenek, hogy a vállalatok érdekeltek legyenek a lakosság szükségleteinek kielégítésében. Viszont a törvény nem A vállalatok vállalkozzanak minden gazdasági egység számára biztosítja a fennmaradás lehetőségét. A rosszul gazdálkodó vállalatok fölött Damoklesz kardjaként függ majd a csőd és a felszámolás veszélye. • MILYEN MÉRTÉKBEN FOKOZÓDIK A VÁLLATOK ÖNÁLLÓSÁGA? — Nem utánozzuk a nyugati országok vállalatait. A törvény csak viszonylagos önállóságot biztosít. Az állami terv, az általános fejlesztési koncepció minden vállalat számára kötelező. Az állam többek között általános gazdaság-politikájával, bizonyos ágazatok előtérbe helyezésével is irányítani fogja a gazdasági életet. Ez azonban nem direktív Irányítás. Az állam szükség esetén adókedvezmények, hitelek folyósítása formájában befolyásolja a gazdasági életet. O AZ ÁLLAM MAGA IS A VÁLLLALKOZÓK SORÁBA LÉPHET? — Természetesen ... Társvállalkozóként, részvények megvásárlásával ls befolyást gyakorolhat. Az állami vállalkozás egy másik formája a részesedési vállalatok létesítése. Egy további kategóriába pedig az állami és közületi vállalatok fognak tartozni. Ezek — mivel nem mindig gazdálkodnak klfizetően — állami dotációt is élveznek. [Vasút, távösszeköttetés, stb.) • SZÖ ESIK A TÖRVÉNYEKBEN A DOLGOZOK TANÁCSAIRÓL IS? — Természetesen. A társadalmi tulajdon kezelése,' a termelés menetébe való beavatkozás a dolgozók tanácsa közvetítésével valósul meg. A hatáskör az Igazgatók és a vezető dolgozók, valamint a vállalati tanács tagjai között oszlik meg. A vállalati tanács felelős a távlati tervek kidolgozásáért, a vállalat gazdaságpolitikájáért. A vállalat közvetlen operatív irányításáért azonban az igazgatók és a vezető dolgozók felelnek. Tevékenységéről az igazgató nemcsak a vállalati tanácsnak, hanem az államnak ls köteles beszámolni. Viszont a vállalati tanács egyik fontos joga, hogy pályázat alapján dönthet az igazgató kinevezéséről. • AZ ÜJ TÖRVÉNYEK MIKOR LEPNEK ÉRVÉNYBE? — A vállalatokat és a termelő-gazdasági egységeket az év végéig fogjuk átszervezni. A legtöbb vállalatot társadalmi vállalattá alakítjuk át. • HOGYAN OLDjÁK MEG A VAGYONJOGI PROBLÉMÁKAT? — A törvény a tulajdonjogi kérdésekkel részletesen nem foglalkozik. Ez az alkotmánytörvény feladata lesz. • MIKORRA VÁRHATÓ A JAVASLATOK TÖRVÉNYBEIKTATÁSA ? — A CSNT, az SZNT, a Gazdasági Tanács és az SZKT jóváhagyását követően mindkét törvényjavaslatot valószínűleg már februárban a Szövetségi Gyűlés kamaráinak bizottságai elé terjesztik. Végleges jóváhagyásukra már márciusban sor kerülhet. Szövetségi törvények ezek, amelyek majd az egész ország területére érvényesek lesznek. Feljegyezte: KARDOS MÁRTA