Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-09 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET K EPEKBEN —— r -...-. : ' VASÁRNAP i 1969. február 9. A NAP kel: 7.00, nyug­szik: 16.57 órakor. A HOLD kel: — nyugszik: 9,35 óra­kor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük ABIGÉL — ZDENKO, nevű kedves olvasóinkat • 1844-ben született PET­SCHACHER GUSZTÁV oszt­rák származású magyar építész, a neoreneszánsz stílus egyik neves mestere (+ 1890). • 1849-ben vív­ták meg a magyar szabad­ságharc és torradalom legy­verses erét a plski csatát. • 1849-ben Garibaldi sza­badságharcosai Rómát kBs­társasággá kiáltották kl. k m •• •• * •• I Köszönjük az ötletet A szerkesztőség heti postá­iéban mindig akad egy-két le­vél, amely Javaslatokat tartal­maz a lap tartalmának gazda­gítására, változatosabbá téte­lére. Akadnak szép számmal ötletek, amelyeket különféle okok miatt nem tndnnk való­ra váltani. Vannak azonban olyan levelek ls, amelyeknek |avaslatait folyamatosan meg­ralösítjuk anélkül, hogy erről • nagy nyilvánosság tndomást szerezne. Őszintén örülünk, amikor glyan tartalmas levelet ka­punk, mint legutóbb' Bellus Imrétől Ekecsről. Négy Javas­latot tett, amelyek közül hár­mat ésszerűnek és megvalósí­tásra érdemesnek tartunk. Azt írja levelében, nagyon sajnál­Í , hogy elmaradtak a neves óktól, tndósoktól, politiká­toktól közölt szellemes és ta­nulságos Idézetek. Gyűjteni ls kezdte, azonban csakhamar ab­ba kellett hagynia, mert egy­szerre kimaradt az 0) Szőből. Ogy gondoljuk, ha nem ls min­den számban, de valóban ér­demes lesz rendszeresen kö­zölni ezeket az Idézeteket. Az egész csak egy kis szervezést Igényel. Bellns Imre azt írja, hogy az életben űgy is annyi a bosszúság, a lapban annyi a komor dolog, hogy igazán szí­vesen vennék az olvasók, ba naponta a krónikában, a hfr­mozalkban közölnénk egy-egy karikatúrát, esetleg egy jó Idő­szerű viccet. Egy Időben csi­náltuk ls, de nem olyan egy­szerű az év minden napjára egy jó viccet találni. Az ötle­tet azonban Jónak tartjuk és megígérjük, ha egyelőre nem ls mindennap, de gyakran köz­lünk majd karikatúrákat az utolsó oldalon. Harmadik kívánsága ekecsi olvasónknak: a Vasárnapi ÜJ Szóban közölt fejtörők és rejt­vények megfejtését a követke­ző számban közöljük, mert úgy nem érdekes, ha közvetle­nül mellette található a meg­fejtés. A legközelebbi Időben áttérünk erre a módszerre. Még egy javaslata volt, ami­nek lényege hogy a 10—15 öves fiataloknak is legyen va­lami állandó rovata. Rovatok­kal már úgy ls teletűzdeltük a lapot, ha Ilyen formában nem ls teszünk eleget javaslatai­nak azonban azt az ötletét (amelyet már mások ts aján­lottak), hogy képregényeket közöljünk folytatásokban, fon­tolóra vesszük és keresni fog­jnk a realizálás lehetőségeit. Kedves Bellns Imre, köszön­jük az ötleteket és reméljük, példája többi olvasónkat Is ar­ra fogja ösztönözni, hogy se­gítségünkre legyenek az érde­kesebb és tartalmasabb Oj Szó elérésére lránynló törekvé­sünkben. • • s Még röviden annyit, miről Ír majd a Jöviő heti Vasárnapi Oj Szó. Közöljük Egri Viktor recenzióját Ordódy Katalin „Az idegen" című könyvéről, cikkben számolunk be olva­sóinknak a matematika-okta­tás korszerűsítéséről és közzé­(tesszük Bertha Bnlcsű „Tűz az éjszakában" című novelláját. BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Jelzőrendszer A nemrég lezajlott szlovákiai szakszervezeti kongresszuson valamennyi szakszövetség képviselője panaszkodott. Panasz­kodott a vasasok küldöttje, áldatlan állapotokról számolt be az építőipari dolgozók delegátusa és hasonlóképpen tett a közszükségleti ipart, a vegyipart és a többi szakágazatot kép­viselő küldött is. A hozzászólások népgazdaságunk helyzetéről tudósítottak és ezen keresztül arról is, hogyan élnek, termel­nek, kutatnak, terveznek dolgozóink, hogyan utaznak munka­helyükre, hogyan pihennek, egyszóval: a kongresszuson meg­tudtuk, milyen az ország lakossága jelentős részének életstí­lusa. A legfelsőbb párt és kormányképviselők hangsúlyozták, hogy a dolgozók követelései — jogosak. Ez azt jelenti, hogy a jövőben számolhatunk bajaink orvoslásával, hogy problé­máinkat az illetékes helyeken nemcsak regisztrálják, hanem a mulasztások pótlására programot is kidolgoznak. Most már csak az a kérdés, hogy az ígért program reális lesz-e. Meirt az előző időszakban tucatnyi országos jelentőségű terv született ugyan, de azokból — főleg ami az emberről va­ló gondoskodást illeti — kevés valósult meg. Jelentős sajtó­kampány kíséretében hirdették meg pl. Novotnýék, hogy 1970­ig megoldjuk a lakáskérdést. Nyakunkon az 1970-es év és — súlyosabb a lakáskrízis, mint tizenegy-tizenkét esztendeje. Ez­zel magyarázható, hogy a lakosság egészen 1968 Januárjáig egy-egy meghirdetett szociális programban már-már csak pro­paganda trükköt látott, amely a tényleges kérdések megoldá­sa helyett csak néhány kétes értékű politikus népszerűségét volt hivatva gyarapítani. Mivel magyarázható, hogy a dolgozók az ilyen negatív ta­pasztalatok ellenére sem veszítették el véglegesen a kezdemé­nyező készséget? Mivel magyarázható a legutóbbi szakszerve­zeti kongresszuson megnyilvánuló jelentős aktivitás? Elsősorban azzal, hogy alapjában megváltozott a szakszer­vezetek szereipe, tevékenysége és — talán ez a leglényegesebb — megváltozott a szakszervezetnek a párthoz és a kormány­szervekhez fűződő viszonya. De magában a szakszervezet te­vékenységében, struktúrájában ls olyan lényeges változások történtek, amelyek lehetővé teszik e érdekvédelmi szervezet tevékenységének a javítását. A szakszervezet ma — amellett, hogy a kommunista párt vezető szerepét elismeri — a párttal való kapcsolatában a po­zitív opponens szerepében lép fel. Mit jelent ez a gyakorlat­ban? Azt például, hogy koncepciós döntéseinél a párt majd figyelembe veszi azokat a tényeket, azokat az összefüggése­ket, amelyeket a szakszervezeti tudományos intézmények, ku­tató központok — a dolgozók helyzetét vizsgálandó — előter­jesztenek. Ehhez hasonlóan a járási, helyi és üzemi pártszer­vezetek, illetve a hasonló fokú szakszervezeti szervek közötti viszony ls módosul. , Leglényegesebb változásokra azonban a kormányszervek és a többi végrehajtó szerv és a szakszervezetek közötti viszony­ban kerül sor. Az érdekvédelmi szerep ugyanis e téren érvé­nyesíthető a legközvetlenebbül. A kormányszervekkel való kapcsolatban — az életszínvonal alakulását, a munkavédelmet, stb. érintő kérdésekben — opponensként, tanácsadóként, vagy más minőségben a központi szakszervezeti szervek szerepel­nek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak a szakszervezeti apparátus véleménye érvényesül. A decentralizálás! törekvések keretében az eddiginél lényegesen nagyobb szerepet, beleszó­lási Jogot kaptak az egyes szakszövetségek. Voltaképpen ezek képviselői alakítják a szakszervezeti politikát. És ezek révén alakult kl egy komoly jelzőrendszer, amely időben tudósít, tájékoztat bennünket társadalmunk állapotáról. TÓTH MIHÁLY KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK | Külpolitikánk változatlan alapelvei Az utóbbi hónapokban sokan felteszik a kédrést Csehszlovákiá­ban és határainkon túl is, milyen irányban fog fejlődni a csehszlo­vák külpolitika? Megvan-e a lehetőség arra, hogy tevékenységének hatósugarát kiterjessze, és érvényesítse benne a januárban lefek­tetett alapelveket? Van-e lehetőség az önálló kezdeményezésre és a nemzeti érdekek érvényesítésére. Mindezekre a kérdésekre, ha meglehetősen szűkszavúan is, de választ adott a szövetségi kormány programnyilatkozata. Mint Is­meretes, az európai országok többsége tagja valamilyen védelmi vagy gazdasági tömörülésnek. így Csehszlovákia a szocialista országok katonai és gazdasági rendszerének egyik láncszeme. Ez a rendszer szavatolja Csehszlovákia biztonságát azokkal szemben, akik igényt tartanak csehszlovák területre, s akiknek katonai ere­jével egyedül semmiképpen sem tudnánk szembeszállni. Csehszlo­vákia Európa szívében, a két világrendszer határán fekszik, és ezért rendkívül nagy a katonai és stratégiai jelentősége. Csehszlovákia az első köztársaság Idején tagja volt a burzsoá államok szövetségének, amely azonban a fasizmus előretörésével cserbenhagyta és prédául dobta oda Hitlernek. Ez a súlyos törté­nelmi tapasztalat arra ösztönzött bennünket, hogy másfajta szövet­ségeseket keressünk. Mint szocializmust építő ország természetes szövetségeseink a szocialista országok, és mivel Európában nincs oly kollektív biztonsági rendszer, amely szavatolná valamennyi ország szuverenitását és területi sértetlenségét, a legalapvetőbb érdekeinket figyelembe véve, természetszerűen a szocialista orszá­gok gazdasági és katonai szervezeteinek vagyunk a tagja. Ezekkel az országokkal az egyenlőség, a kölcsönös be nem avatkozás alap­ján akarjuk elmélyíteni együttműködésünket és el akarjuk távolí­tani mindazt, ami a megértés útjában áll. Kormányunk véleménye szerint alapos elemzés, eszmecsere, egy­más érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása alapján kell kiala­kítanunk a szocialista országok külpolitikájának egységes alap­vető célkitűzését. Meg kell szabadulni a rugalmas politikát fékező bürokratizmustól, a dogmákhoz ragaszkodó szokásoktól és tiszte­letben kell tartani a szocialista közösség tagjainak sajátos érde­kelt. Csehszlovákia külpolitikájában méltányolja a szocialista or­szágok érdekeit, de ugyanakkor minden téren ki akarja használni saját lehetőségeit is. „Csehszlovákiának őszinte érdeke fűződik ahhoz, hogy tovább bővítse a kölcsönős, hasznos együttműködést a nyugati, mindenek­előtt az európai országokkal; — hangsúlyozza a kormányprog­ram. Ez azt jelenti, hogy gazdasági téren, — ha fejlett Iparunk versenyképes akar lenni a világpiacon — nemzetközi munkameg­osztásra, szakosításra kell törekednünk és külföldi szabadalmak be­szerzésére nemcsak a szocíallta országokból, hanem a műszaki fej­lődés élvonalában álló kapitalista országokból is. Csehszlovákia az­zal, hogy a tndományban, és a technikában lépést tartana a vl­lágfejlődéssel, erősítené a nemzetközi forradalmi mozgalmat is. Különben az ilyenfajta együttműködés terén példát vehetünk több szocialista országtól. A tő kérdésekben (Vietnam, német kérdés, Közel-Kelet) kormá­oynnk politikai állásfoglalása változatlan. A különbség talán csak annyi, hogy egyes problémák megvilágításában, magyarázatában szabadabb teret engedünk a közvélemény hangjának és nem te­kintjük ellenségesnek a hivatalos állásfoglalástól eltérő véleménye­ket sem. Azt hisszük, hogy fgy jutnak oda, amit a kormányprog­ram Így határozott meg: „A csehszlovák külpolitika sikerének egyik teltétele, hogy hazánk népe megértse, teljes mértékben támogassa, és a nép a Nemzeti Front közvetítésével a lehető legnagyobb mér­tékben részt vegyen a politika kialakításában.' Sz. B. FRANCO: Kormányzatom határozott nyugal­mat biztosít az országban. Bidstrup rajza Edward Kennedy szenátor, az utolsó élő Kennedy-jiú híreit szerint a következő elnökválasztásokon jelöltként kíván tndul-­ni. A szenátor Róbert bátyja mellszobránál. (UPi felvétele) RedMvií állapot Sjmnyéirszáéan A 10 kilométeres Érsekújvár—Kamocsa szakasz víziszabályo­zása csaknem 98 millió koronába kerül.'A kivitelezést munkát a Doprastav vállalat végzi. 7 kilométeres szakaszon új med­ret kap a Nyitra j oly 6, 3,5 kilométeres szakaszon pedig a régi medret kell szabályozni, azonkívül két közúti híd és egy gyalogos híd épül. A munkát 5 évre terveztk, 1965-tól 197Ö­tg. jelenleg a Nyitra folyó új medre épül, amint az képünkön is látható. (K. Cích — ČSTK felv.) Ritka felvétel Ho St Minhröl, a vietnami nép legendás vezéré­ről, aki nemrégen megtekintett egy háborús tárgyú képzőmű­vészeti kiállítást. (AFP felvétele').

Next

/
Thumbnails
Contents