Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-28 / 50. szám, péntek

Fontos feladatok varnak a CSKP alapszoivozetoire Oldrich Černík elvtárs beszéde (Tegnapi számunkban közöltük, hogy szerdán Prágában a pártszervezeti elnökök csehországi értekezletén beszédet mondott Oldfich Cerník elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a CSSZSZK miniszterelnöke. Beszédét az alábbiakban kivonatosan közöljük.) Hazánkban minden munkánknak, a kommunisták százezrei tevékenységének az a célja, hogy megerősítsük a szocialista építést társadalmunkban, megszilárdítsuk marxista—leninista pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető szerepét. Szocialista országunk népeinek nyugodt életet akarunk teremteni, el akarjuk érni, hogy a szocializmus valamenynyi nemzedék számára vonzó legyen, meg akarjuk sokszorozni társadalmunk nagy anyagi és kulturális értékeit, s bitosítani akarjuk hazánk biztonságát a szocialista államok keretében. A szocializmus építése valamennyi történelmi szakaszában a CSKP-nek biztosítania kell a szocialista építés konkrét feladatainak megvalósítását úgy, hogy a legjobban megfeleljen a nép vágyainak és reményeinek, s internacionalista kötelezettségeinek is. Mindig és minden körülmények között szigorúan ehhez kell igazodnia, szem előtt tartva nemzeteink belső és külső életkörülményeit, fokozatosan ki kell szélesíteni nemzeteink szabad életterét, fokról fokra meg kell szilárdítani Csehszlovákiában a szocialista rendszert, a munkásosztály és forradalmi pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezető szerepét. A politikai helyzet hazánkban továbbra is igen komoly. Mindeddig nem sikerült megszüntetnünk az országban a jelentős politikai feszültség okait. A már évek óta tartó politikai válság gyökerét elsősorban abban kell keresni, hogy bizonyos fokig gyengült a társadalomban a kommunista párt eszmei-politikai irányítása, elméletileg és gyakorlatilag elégtelenül dolgozták ki a szocialista építés feladatait, minek következtében csökkent a CSKP akcióképessége. A politikai válság másik oka: a január utáni fejlődés és a múlt hosszan tartó deformációi következtében meggyengült az államhatalom gépezete, főként a demokratikus és szabadságjogokat és az állampolgárok jogi biztonságát illetően, ide számíthatjuk továbbá a gazdaság, a tudomány és a kultúra irányításának problémáit. A harmadik ok a párt vezető szerepének és a kommunisták tevékenységének érezhető gyengülése a Nemzeti Front tömegszervezeteiben, a pártfegyelem lazulása, valamint a párt befolyásának érezhető csökkenése a tömegtájékoztatási eszközök irányításában. A tartós politikai válság negyedik okát látjuk azoknak az értékkritériumoknak és annak a társadalmi biztonságtudatnak fokozatos megbomlásában, amelyre az. emberek zöme a szocializmus iránti állásfoglalását alapozta. Csehszlovákia Kommunista Pártja és Központi Bizottsága hozzálátott a helyzet megváltoztatásához. A CSKP nagyságát és vonzerejét nem fogja csökkenteni a hibák nyílt beismerése. Ennek éppen ellenkezője az igaz. Szüntelenül látnunk kell, hogy a párt és a társadalom jelenlegi helyzete hosszan tartó fejlődés következménye. Nemcsak a múlt évi eseményeket tükrözi, hanem a szocializmus húszéves építésének időszakát is. A párt mostani munkájának konkrét politikai platformja és irányelve a CSKP Központi Bizottsága novemberi plénumának határozata. Kifejezi az alapvető politikai Irányvonalat: a szocialista építés folytatását, a társadalmi struktúra és a szociális-politikai kapcsolatok olyan irányú fejlesztését, hogy megfeleljen a társadalmi fejlődés szükségleteinek, az alkotó marxizmus—leninizmus alapelveinek, pártunk és az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tapasztalatainak . Közvéleményünk különféle csoportjainak eltérő állásfoglalása a január utáni fejlődéshez való különböző viszonyukból fakad. A párt egyes tagjai az augusztust megelőző időszak bírálatában oly messzire mennek, hogy egyáltalán kétségbe vonják a január után bekövetkezett változások szükségességét. Ezzel szemben vannak fejlődésünknek olyan bírálói is, akik teljesen nihilista módon tagadják a párt és a munkásosztály húszévi Igyekezetének minden pozitív eredményét. Eltérőek a vélemények az augusztus utáni időszakról is. Vannak, akik a január utáni fejlődés kritikátlan szemléletével tagadják az augusztus utáni időszakot. A Január utáni politikába nyilvánvalóan valamennyi szélsőséget beleszámítanak, pedig ezek oly sok gondot okoznak. Vannak olyanok is, akik az augusztus utáni időszakot megmerevedett gondolati alapállásból bírálják, s szeretnék felújítani a dogmatikus és szektás munkamódszereket. Pártunk számára állandó feladat, hogy teljes mértékben ura legyen az országban a politikai helyzetnek. Biztonságot kell nyújtania a népnek a szocialista lehetőségek továbbfejlesztéséről, s a proletár Internacionalizmus, az egyenjogúság és a be nem avatkozás elvén állva rendeznie kell kapcsolatainkat a szocialista államok közösségével. Ez az emberek bizalmának megerősítését jelenti aziránt, hogy olyan változásokat hajtunk végre, amelyek népgazdaságunk sokoldalú felvirágozását eredményezik, hogy politikai rendszerünk biztosítja az egyéneknek, a csoportoknak, az osztályoknak és a nemzeteknek azokat a demokratikus és szabadságjogokat, amelyek megfelelnek a szocialista társadalom nálunk elért fejlődésének. A novemberi és a decemberi határozatok a január utáni politika tartalmát fejezik ki. A párt január utáni politikája megértésének és elfogadásának kritériuma elsősorban minden egyes párttag hozzáállása az említett határozatokhoz, e határozatok gyakorlati megvalósításához. Nagyon jól tudjuk, hogy igen komoly küzdelemről van sző, a szocializmus további fejlődéséről Csehszlovákiában, amely 1968 januárjában kezdődött, amelyet augusztus nem szakított félbe, s amelynek még koránt sincs vége. A mérhetetlenül nagy politikai feszültség megköveteli, hogy fokozatosan felszámoljuk okait, és megteremtsük az annyira szükséges politikai stabilitást. Jól tudjuk, a párt munkája alapvető irányának jelenleg azt kell szem előtt tartania, hogy sokoldalú figyelmet szenteljen Csehszlovákiában a szocializmus fejlesztése pozitív programjának, kidolgozza a politika, az ideológia, a közgazdaság, a kultúra és a tudomány területén sorra kerülő lépéseket. Tudjuk, hogy nehéz helyzet előtt állunk, főképpen a népgazdaságban. Gyakorlati lépéseink megértéséhez szükségünk lesz népünk teljes támogatására. A szocializmus építésének minden szakaszában vannak jó és rossz pillanatok. Nem akarunk és nem tudunk megelégedett időket ígérni. Teljesen nyíltan megmondom, hogy az elkövetkező hónapok >és évek nehezek lesznek. Meg kell azonban tennünk az elkerülhetetlen intézkedéseket, hogy létrehozzuk népünk elégedettségének feltételeit. Ez megkívánja, hogy a párt ebben az időszakban határozottan hozzáfogjon a megérlelődött problémák megoldásához. Nem szabad félnünk a konfliktusos helyzetektől, hanem ésszerűen és megfelelő áttekintéssel rendezni kell őket. Tudatában vagyunk annak, hogy szocialista fejlődésünk optimális feltételeit nem tudjuk egyedül biztosítani. Nemzeteink a történelmi fejlődés sorén felismerték, hogy Csehszlovákia számára a szocialista országok közösségéhez való szoros felzárkózás logikai szükségszerűség. Ezért igaz érdekünk, hogy a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytassuk a Sokoldalú együttműködés és a szoros kapcsolatok fejlesztését. Meggyőződésünk, hogy a kölcsönös bizalom és együttműködés őszinte kapcsolatai — az egyenjogúság és teljes függetlenség alapján — csak megsokszorozhatja a szocialista társadalom és az egyes országok erejét. Egyebeken kívül ebben pártunk hozzájárulását látjuk a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdításához. A továbbiakban Cerník elvtárs gazdaságunk legfontosabb problémáival foglalkozott. A gazdasági rendszer nem jelent gazdasági nyugalmat, hanem olyan erjedést, amely folyamán továbbfejlődik mindaz, ami hatékony, a kevésbé hatékonynak pedig alkalmazkodnia kell. Az ezzel összefüggő feladatok teljesítésének egyik alapfeltétele gazdasági egyensúlyunk helyreállítása, mert ha a kereslet lényegesen nagyobb a kínálatnál, nyitva az út a vállalatok silány munkája előtt. Az egyensúlyhiány okai már jóval előbb keletkeztek. Megnyilvánulásait azonban kezdetben leplezték. A legaggasztóbb az, hogy nem került sor az okok megszüntetésére. Most pedig fokozatosan meg kell oldanunk az ezekkel összefüggő problémákat és meg kell találnunk a valóban konkrét megoldásokat. A CSKP Központi Bizottsága decemberi plenáris ülésén ezzel kapcsolatban arra kötelezte a központi szervekben ténykedő kommunistákat, hogy egymással szorosan összefüggő s így teljes egészet alkotó konkrét intézkedéseket tegyenek. A CSKP Központi Bizottsága egyben meghagyta az illetékeseknek annak a dokumentumnak megszövegezését is, melynek értelmében a közgazdaság, a tudomány s a technika terén feltétlenül érvényesíteni kell a párt vezető szerepét. Mindezeket az intézkedéseket még ez év első felében fokozatosan kell kidolgozni. A kormány ennek alapján belátható időn belül a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti a szocialista vállalatokról szóló törvényjavaslatot. E törvény legfontosabb elve értelmében létre kell hozni a vállalatokban a szükséges önállóság feltételeit, és ami különösen lényeges, mentesíteni kell őket a felettes szervek direktív beavatkozásaitól. Az állam rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik az eredményes beavatkozást az esetben, ha egyes ágazatok fejlődése ellentétes volna egész gazdaságunk érdekeivel. Az állam ezenkívül a közvetlen beavatkozás lehetőségével is rendelkezik — például azzal, hogy megszabja a vállalatok feladatait. Ám ha azt akarjuk, hogy ezek a beavatkozások hathatósak legyenek s meghozzák a konkrét eredményeket, úgy valóban kivételeseknek kell lenniük és a gazdasági következmények kiegyensúlyozottságához kell vezetniük. Helytelen lenne azt képzelnünk, hogy az említett törvény kiadásával megoldódnak gazdasági életünk súlyos problémái. A vállalatok helyzetének módosítása ugyanis csak bizonyos s lényegében csekélyebb feltételeket biztosíthat a gazdaságirányítás új rendszerének — különösen intézményes téren szükséges — továobi tökéletesítéséhez. Eddigi tapasztalataink ugyanis arra utalnak, hogy minden következetesen végrehajtott gazdasági reform állandóan abba az elavult elgondolásba ütközik, miszerint a vállalatok adminisztrálása' „mindenható". Beleütközik továbbá a közvetlen irányításba való állandó visszaesésbe, mert sokan ebben látják a gazdasági bajok megszüntetésének „csodaszerét". Ezenkívül arról van szó, hogy az állam gazdasági politikájával megteremtse a szükséges gazdasági feltételeket ahhoz, hogy az adott vállalat bevételeit elvileg csak azzal összefüggésben növelhesse, mennyire képes minél kedvezőbben s minőségileg minél jobban kielégíteni a fogyasztók, tehát az egész társadalom igényeit. Es- ebben az állam által tervszerűen létrehozott gazdasági helyzetben az adott vállalat — úgy mint az említett törvény előírja — gazdasági szempontból természetes módon, szabályszerűen tárgyalhat és ez csak egész társadalmunk javára válhat. A CSKP Központi Bizottsága a XIII. kongresszuson hozott hátározat értelmében, tehát 1966-ban hozzálátott a gazdasági reform végrehajtásához, bár néhány évvel azelőtt már sok mindenre kiterjedő kísérletezések voltak folyamatban közgazdaságunkban. A CSKP KB s az illetékes állami szervek jóváhagyták a gazdasági reform elveit. Nyilvánvaló, hogy nem térhetünk vissza a vállalatok közvetlen irányításának régi rendszeréhez. A vállalatoknak szabad teret kell engedni a vállalkozásra, s mentesítenünk kell őket attól, hogy célszerűtlenül megkössék őket a felettes szervek előírásai, s az általuk megszabott feladatok, utasítások. A szóban forgó törvénnyel ezeket a sarkalatos problémákat akarjuk megoldani. A vita azonban mindeddig túlnyomó részt más kérdésekre összpontosult, például arra, milyenek legyenek egyrészt az igazgató s a vállalati tanács, másrészt a vállalat és az állam közötti kapcsolatok. Egyesek teljesen elfogulatlanul elsősorban az állami utasítások irányításának szükségességét hangsúlyozzák, s ezért „a vállalati tanácsok túlzott jogköre" ellen vannak, mások különböző jelszavakat hangoztatva, mint például „minden hatalmat a vállalati tanácsoknak!", a szakszerű vezetőség jogainak és felelősségének csökkentésére, sőt mi több arra törekszenek, hogy meggyőzzék az embereket, miszerint a vállalati tanácsoknak kellene megoldaniuk az üzemekben a vállalkozással kapcsolatban naponta felmerülő problémákat is. Az ilyen nézetek a tárgyilagosság szempontjából helytelenek, sőt mivel szélsőségesek, veszélyesek is. A különböző helytelen nézetek hátterében — legalábbis egyes esetekben — a politikai pozíciókért folyó küzdelem áll, de néha a régi pozíciók s a régi munkamódszerek megőrzéséért folytatott harc. A javasolt törvény az első lépés azoknak a jogszabályoknak a módosításához, amelyek eddig a vállalatok számára kötelezők voltak. Különösen nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk a szocialista tervezésről szóló törvénynek, mert gazdasági rendszerünkben ezentúl is a tervezés népgazdaságunk alapja oly értelemben, hogy a tervezés a hazai s a külföldi piaccal szoros összefüggésben társadalmunk Igényeihez igazodjék. A vállalatoknak gazdaságirányítási rendszerünkben szem előtt kell tartaniuk, hogy a relatív önkormányzat egyben a nagyobb felelősséget is jelenti. Minél nagyobb lesz a piac terjedelme, annál nehezebb gazdasági feltételek között kell tevékenykedniük a vállalatoknak. Azzal kapcsolatban, hogy egyre nagyobb lesz a vállalatok önállósága és felelőssége, nagyobb Igényeket támasztunk a CSKP alapszervezeteinek tevékenységével szemben. A pártszervezetek jő munkájától függ a vállalatok célszerű káderpolitikája, nemkülönben az alkotóerő támogatása s a vállalatok tevékenységéhez szükséges intézkedések foganatosítása is. Mindezeknek a kérdéseknek megoldására készülve két sarkalatos problémát kell tudatosítanunk: elsősorban azt, hogy az emberek gondolkodásmódjában a múltban előfordult hibák kiküszöbölését célzó őszinte törekvés tükröződik. Másodszor, hogy a hibákat nem lehet csupán tagadásukkal kiküszöbölnünk, hanem előrehaladva új utakat kell keresnünk, pozitív programmal kell rendelkeznünk, s egyúttal szem előtt kell tartanunk a világszerte végbemenő fejlődés irányzatait. És ez elsősorban a fejlett országok Iparára vonatkozik. Ebből adódnak a kommunisták feladatai is. Ha pártunk be akarja tölteni vezető szerepét, úgy nemcsak az időszerű problémákat kell megoldania, hanem elsősorban bizonyos időelőnnyel kell a jövőbeni fejlődéssel kapcsolatos szükségleteket szem előtt tartania, jóllehet mindeddig nem készültek el azok az előírások, szabályok és törvények, amelyekhez népgazdaságunknak már jövő év január elsejétől Igazodnia kell, az üzemeinkben dolgozó kommunistáknak már most kell a vállalatok irányításának s gazdálkodásának olyan alapelvei érvényesítését kieszközölni, melyeknek értelmében vállalataink a most előkészített rendszerben megfelelően készülhetnek fel jövőbeni feladataikra. A nemzet jóléte nem függ az árak emelésétől, a vállalatok nyereségének növelésétől, hanem ellenkezőleg attól függ, hogy jobb, gazdaságosabb s minőségi szempontból megfelelőbb-e a munka, hogy csökkennek-e a termelési költségek s emelkedik-e a termékek haszonértéke. "Pártunk Központi Bizottsága novemberi határozatában, valamint a decemberi s januári plenáris ülésén hozott határozataiban konkretizálta pártunk legközelebbi, alapvető fontosságú célkitűzéseit és feladatait. Mindezek a dokumentumok teljesen félreérthetetlenül kifejezésre juttatják azokat a törekvéseket, melyeknek céljuk a január utáni politikának minden pozitív jellegzetességének további kibontakoztatása. EjjEM 1969. II. 2C A púchovi gumigyárban ebben az évben az autôkerekek gyártásához poliamidkordot használnak. Ezzel az anyagai rugalmasabbak »B és sokkal tartósabbak a gumikerekek. Felvételünkön Jurái RiGányi E^ a szárítógépnél.