Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-27 / 49. szám, csütörtök

Beszélgetés FRANTIŠEK BEDŔICH tábornokkal, a csehszlovák néphadsereg | politikai főcsoportfőnökéve

l Határozottan a párt politikája mellett A novemberi határozat teljesítése elsőrendű feladatunk Q Fő célunk növelni a hadsereg harci felkészültségét # Nem tétlenkednek a katonák $ Oj dokumentumok a hadseregben végzendő politikai munkáról Kik rabolják el drága szabad időnket? Az elmúlt hónapokban néphadseregünk egységeiben is megbénult az élet. Azonban lassan minden visszatér a megszokott kerékvágásba. Az újoncok bevonultak, szorgalmasan folyik a kiképzés. Az egységekben ezekben a napokban tartják az évzáró párttaggyűléseket. A hadseregben végzendő pártpolitikai munkával kapcsolatban František Bedrich tábornoknak tettünk fel néhány kérdést. • Tábornok elvtárs, a párt Központi Bizottsága novemberi plenáris ülésének határozatából milyen feladatok hárulnak a hadsereg pártszervezeteire? — A novemberi határozat az elkövetkező Időszakban a hadseregben végzendő pártmunka alapja. Ez a párt egysége, vezető szerepének megerősítésére, a hadsereg harcképességének és felkészültségének fokozására kötelez bennünket. És természetesen teljes mértékben feltételezi a lenini irányvonal betartását. Meg kell erősíteni és javítani a pártpolitikai apparátus munkáját, az ideológiai munkát és a káderpolitikát. A helyzet megkívánja, hogy alaposan foglalkozzunk a hadsereg minden tagjának problémáival, életével és munkájával, a hadsereg akcióprogramja teljesítésének szempontjából. — Egy percre sem téveszthetjük szem elől, hogy a kommunisták ideológiai és akcióegysége elsőrendű feltétele a nehéz feladatok sikeres teljesítésének. Nem árulok el titkot ha azt mondom, hogy a múlt évben a belpolitikai kérdésekre, valamint a kommunisták ideológiai felkészültségére nem fordítottak olyan gondot, mint ahogy az megérdemelte volna. A pártszervezetek nagy részében az országos problémákkal foglalkoztak és kevés időt szenteltek a párt politikájának helybeli érvényesítésére. Bízom abban, hogy a pártszervezetek évzáró taggyűlései a Központi Bizottság novemberi és decemberi, valamint januári határozatai sikeres teljesítésének kezdetét jelentik. Ebben látom az utat a párt megerősítéséhez, a nem formális egység megteremtéséhez, de az elhatárolódáshoz is az olyan emberektől, akiknek nézetei és gyakorlati munkája eltér a párt politikájától, szocialista társadalmunk alapelveitől. • Január első Jelében a párt Központi Bizottságának elnöksége jóváhagyta a hadsereg pártszervezeteinek és pártpolitikai szervei irányításának új alapelveit. Mit tartalmaz ez a dokumentum? — Elsősorban hangsúlyozni szeretném, hogy igen jelentős dokumentumról van sző, amelyben a demokratikus alapelvek egész sora megtalálható. Az elnökség eme határozata leszögezi, hogy a hadseregben a pártpolitikai munka irányítása kollektív lesz. Tehát a pártmunkáért és irányításáért teljes mértékben a büro felelős, amelynek kétharmad részét választják, egyharmadát pedig kinevezik. A büro döntését — az eddigi pártformáknak megfelelően — a szavazások többsége határozza meg. A hadseregben a pártpolitikai munkát továbbra ls a párt Központi Bizottsága irányítja. A pártmunka irányításáért a Központi Bizottság első titkára felelős. Megemlítésre méltó, hogy a párt védelmi politikája kérdésének irányítására a Központi Bizottság mellett bizottság jön létre. A januárban elfogadott irányvonalak értelmében a pártpolitikai munka mindennapos irányításával a néphadsereg politikai főcsoportjának büróját bízták meg. • Említést tett a néphadsereg akcióprogramjáról. Hogyan állnak annak teljesítésével? — A Központi Bizottság elnöksége január 7-én hozott határozatának életrekeltésével megvalósult akcióprogramunk egyik fő pontja. Akcióprogramunk alapjában véve reagál a régebbi fejlődés problémáira a politikai és harci felkészültség terén. Magától értetődik, arra törekszünk, hogy a hadsereg minél többet adjon a társadalomnak és minél kevesebbet vegyen el tőle. — A múltból adódó problémák és nehézségek egy részét már sikerült eltávolítani, de sok még megoldásra vár. Sok nyílt és komoly problémánk van, például az emberi lehetőségek és a feladatok közti feszültség, a hivatásos katonák szociális biztonsága, a sok gondot okozó lakáskérdés stb. A politikai főcsoportfőnökség a parancsnoki karral együttműködve mindent megtesz az érzékeny és sokszor igen bonyolult problémák sikeres megoldása érdekében. Nyíltan megmondom, hogy minden nem megy egyszerre, s ezzel számolni kell! 9 Még egy utolsó kérdést. Mit csinál e napokban a hadsereg? — A hadsereg munkájának fő kritériuma ma és holnap is a szilárd és színvonalas harci felkészültség. Éppen azért ezekben a napokban a különböző egységeknél törzskari gyakorlatokat végeznek. A legénység kiképzése zavartalanul folyik a laktanyákban; taktikai gyakorlatokon, éleslövészeten vesznek részt és más egyéb feladatokat teljesítenek, úgy, ahogy azt a Nemzetvédelmi Minisztérium parancsa, a kiképzési és politikai tervek meghatározzák. Némely egységeket a téli kiképzőkörzetekben összpontosították. Egyszóval a hadsereg kötelékei és egységei nem tétlenkednek, gyakorlatoznak. — Mi, a hadsereg tagjai az utóbbi időben nem egy esetben hangsúlyoztuk, hogy a hadsereg mint az állam legfőbb hatalomgyakorló eszköze, határozottan a párt és a kormány politikája mellett áll, és azt minden erejéből támogatja is. Nem lesz ez másképp az elkövetkező időszakban sem. NÉMETH JÁNOS A folyók szintje változatlan (CSTK) — A meteorológusok szerint tovább tart a levegő felmelegedése. A folyók és a patakok szintje általában változatlan. Az Ipoly mentén még fennáll az árvíz veszélye. Nagycsalomija közeiében megmozdult a jégtorlasz, s az új gáton több helyütt átszivárog a víz. A Hernádon a Kassa előtti gát közelében képződött jégtorlasz feloldódott. A Bodva folyón Budulov község mellett képződött jégtorlaszt a katonaság robbantással hárította el. Az árviz elhárításának veszélyéről jelenleg 40 műszaki dolgozö, 14 szakképzett munkás és 88 ön kéntes gondoskodik. Nagy menynyiségü tehergépkocsi és autóbagger, ezenkívül mozgóműhelyek, traktorok s egyéb gépek állnak rendelkezésükre. AMIRŐL BESZÉLNEK Egyedülálló intézmény épül Kassán A közvéleményt nemcsak Kaszán, hanem vidékén is élénken foglalkoztatja a kerület székhelyén épülő egyetemi kórház, lobban mondva: az eddiginél részletesebb, rendszeresebb tájékoztatást igényel a lakosság KeletSzlovákia egyik legnagyobb épít kezéséről. Annyit tudnak az emberek, hogy a régi és az új város között épül ez a köztársaságunkban egyedülálló egészségügyi központ, kórház és klinika. Arról is esett már szó, hogy ehhez hasonló intézmény felépítésére eddig a szocialista országokban nem került sor. Hallottam már olyan megjegyzéseket is, hogy tíz év alatt sem leszünk képesek felépíteni, és miért éppen Kassán épül és miért olyan csigalassúsággal stb . . Ezek a megjegyzések késztettek arra, hogy utánanézzünk és legalább megközelítőleg helyes tájékoztatást nyújtsunk a szóban forgó építkezésről. Arra a kérdésre: Miért éppen Kassán, illetve az Gjvárosban épül az új egyetemi karház, csak anynyit: ez az intézmény nemcsak a város, hanem egész Kelet-Szlovákia részére szolgál majd. Tudományos tapasztalatok igazolják, hogy a speciális és komplex gyógykezelést nem lehet kis kórházakban biztosítani. Ehhez gyakorlott, jól képzett szakorvosokra van szükség, akikben nincs hiány Kassán. Mi tagadás, lassan indult és ugyancsak lassan halad az építkezős. Az illetékesek ezzel kapcsolatban azt mondják: olyan építkezésről van szó, amely igen alapos, sok időt igénybe vovö előkészületet igényel. A tervjavaslatot 1965-ben hagyta jóvá a kormány, az állami tervbe azonban csak 1967 áprilisában került a kassai új egyetemi kórház építése. Mindez hatással volt az építkezés megkezdésére is. Az elmúlt két év alatt aránylag igen sok munkát elvégeztek itt, de a 36 hektáros területen ezt alig lehet észrevenni. Némileg az is befolyásolta ezt a helyzetet, hogy az építővállalutok tavaly a tervezett 220 helyett csupán 70 embert foglalkoztattak ezen a munkahelyen. Ide kívánkozik még egy megjegyzés: az új egészségügyi intézmény — amint említettük — egész Kelet-Szlovákia számára épül, ezért a politikai és állami szervek a járásokban és a községekben elgondolkodhatnának efelett: hogyan segítsenek a munkaerőhiány megoldásában. Sok jó szakemberre lenne ugyanis szükség ezen az építkezésen, amelynek költségei előreláthatólag a 700 millió koronát is meghaladják. Említést kell tennünk az építkezés bonyolultságáról, amit az is bizonyít, hogy közel száz hazai és húsz külföldi cég osztozik kivitelezésében. Az építőkre nagyon igényes feladatok várnak, tulajdonképpen minden „atipikus" ezen az építkezésen: a műszaki berendezéseknek megfelelően csaknem minden szakaszon milliméternyi pontossággal kell dolgozni. Az építkezés első szakaszát — amely csaknem 380 millió koronába kerül — 1974-ben fejezik be, viszont 1971-ben már hozzálátnak a második szakasz építéséhez is. Hosszúnak tűnik az építkezés tartama. Ám ha figyelembe veszszük a már említett körülményeket és azt. hogy hasonló intézmény építése például Svédországban vagy az NSZK-ban 8—7 évet vesz igénybe és a Kassán épülő 22-szintes új egyetemi kórház épületeiben korszerű műszaki berendezésekkel ellátott 2500 helyiség lesz, felmérhetjük, olyan óriási és igényes építkezésről van szó, amilyenre eddig hazánkban nem sok példa vnlt. (-ik) Nem új keletű megállapítás, hogy a dolgozó ember szabad ideje nem a munkaidő leteltével kezdődik. Utána még sorba áll az élelmiszerüzlet, a hentes, a tisztító és a jegyelővételi iroda előtt. A várakozás időrablás. Nem egyszerű időveszteség, mert az ember nem hanyagságból, nem saját hibájából pocsékolja az idejét. Mások veszik el tőle! Nem is titokban, hanem nyilvánosan és erőszakkal. Tehát rabolnak ... Egy naptár és más semmi Szlovákia fővárosában repülőjegyet vásárolok. Azaz csak szeretnék. — Hétfőre kérek Prágából vissza... A hölgy rám néz, ős ingerülten visszakérdez. — Hányadikára? — Hétfőre... A dátumot hirtelen nem tudom, lenne olyan kedves... — Nagyon sajnálom! — csattan a hangja. — Nincs naptáram! Hová is tenném?! — mutat az asztalára. Hiába kérek, könyörgök. A soron következő felé fordul és számára már nem létezem többé. Haza kell mennem — naptárért. Visszatérve bemondom a dátumot. Egy darabig keresgél az apró rekeszekben, majd közli, hogy arra a napra nincs jegy. Két felesleges út egy naptár miatt? Ah, szóra sem érdemes. Prágában — a másik fővárosban — ugyanannál a repülőtársaságnál, ahol az elárusítónő éppen olyan asztalnál ül, mint pozsonyi munkatársa, nem hiányzik a naptár. Csodák csodájára elfér rajta. Sőt, a hölgy készségesen meg is állapítja a dátumot. Furcsa... A két hivatalban minden egyforma: a berendezés, az asztal, a rekeszek ... Csak hát a naptár lehet más ... Elképzelni is szörnyű! Tíz üveggel indulok a közeli üzletbe, ugyanannyi ásványvízért. — Sajnos — hangzik a válasz pénteken. — Talán hétfőn ... — Az üvegeket itthagyhatnám ... — Üres üvegeket nem vásárolunk vissza. Hétfőn ásványvizet ugyan nem, de ígéretet szerdára ismét kaptam. Bár szerdán is hiába cipeltem — immár harmadszor — az üres üvegeket az üzletbe és vissza. Negyedszerre villamosra ültem, és a város központjában kerestem ásványvizet. Az önkiszolgáló bolt azonban szintén nem vásárol vissza üvegeket, be sem cseréli őket, így előbb még sorba kellett állnom egy beváltóhelyen. Számoljam az elveszett perceket, órákat? Kinek? És minek? Csak magamban tűnődöm, amire a hosszú sorbanállás közben bőven jut időm. Hányszor olvastam hivatalos anyagokban, hangzatos feliratokban, talán még tankönyvben is, hogy kereskedelmünk a dolgozókat szolgálja... Elképzelni ls szörnyű, mi lenne akkor, ha nem ezt . tenné! Alázatos kérés ... Az ősi pozsonyi vár alatt új lakónegyed épül. Néhány új ház már elkészült, a régi, ódon épü.leteket gyors ütemben bontják. Az egész környék egyetlen kié élelmiszerüzlete csak délután két óráig tart nyitva. A dolgo^ zó asszonyok munkából hazajör vet kénytelenek a városból eh pelni az árut. Nem beszélve ar^ ról, hogy ezekben az órákban a zsúfolt villamosokon csomagok nélkül sem könnyű az utazás, ám előfordulhat, hogy valamiről megfeledkeznek. Ilyenkor nem marad más hátra, mint újra villamosra ülni és ismét sorba áll' ni a belvárosi üzletek előtt. Az egyik lakó az üzletek Igazgatósági dolgozójához fordult segítségért. — Nehéz olyan elárusítót kapni, aki délelőtt is, délután is hajlandó nyitva tartani. — Az üzletek többségében ezt megoldották ... — Megoldás éppenséggel akad... — Semmi mást nem akarunk. Az igazgatósági dolgozó kész^ ségesen adta meg a tanácsot. — A közeli lakók írjanak kérvényt, minél többen írják elá és küldjék el az Igazgatóságra, — Remélhető megoldás? — Kénytelenek leszünk ... Az illetékesek ismerik a problémát. De megoldás csak akkor lehetséges, ha a lakók kérvényt írnak, aláírásokért házalnak és alázatos kérésselfor* dúlnak majd hozzájuk. Mi, ugye, szervezett társada* lomban élünk, ahol a szükség' letek puszta felismerése édeskevés. A probléma is csak ak' kor válik problémává, ha pontosan megfogalmazzuk és papírra vetjük. Korona húsz Évek óta egy befizetőlapon, egyszerre adom fel a gázért, villanyért járó havi összeget. Persze, mint ebben az országban mindnyájan — előlegként. Az együttes összeg egy hivatalba érkezik, ahol a tételeket szétírják. Külön vezetik a gázés külön a villanyszámlát. Azután félévenként elszámolják. Az év végén gázszámlám többletet mutatott kl, így az új esztendő első napjaiban néhány koronát visszakaptam. Gondoltam, a múlt év ezzel lezárult. Néhány hét múlva leveles ládámban kis cédulát találok: —Holnap délután három és öt között szíveskedjék otthon tartózkodni a villanyszámla kiegyenlítése végett". Aláírva a levél kézbesítő. Másnap a jelzett időben valóban megjelent és átnyújtotta a számlát... egy korona húsz fillérről... Az ember hirtelen azt se tudja, bosszankodjék-e, avagy egy jót nevessen. Az egy összegben érkező befizetést a hivatal külön könyveli, az egyik számla feleslegét a félévi zárszámadás után viszszakiildl. Arra azonban már nem képes, hogy a túlfizetésből egy korona húsz fillért átkönyveljen a másik számla kiegyenlítésére. Ezt már a levél kézbesítők százai végzik. Cédulákat kell kiírniuk, ha azt akarják, hogy másnap otthon találják az illetékeseket, akiket viszont egy-két órára szintén házhoz kötnek. — Elnézést — mentegetőzik a kézbesítő. — Nem egyedüli eset... Én Igazán nem tehetek róla ... Sietve távozik. Még sok emeletet kell megjárnia, még sok helyen várják. ZSILKA LÁSZLÓ Kézre kerülnek a bűnözök Meglepően sok köztük a fiatal A nyugat-szlovákiai kerületben az utóbbi időben előforduló garázdálkodásokról, Illetve azok elkövetőinek kézre kerítéséről tájékoztatták tegnap Bratislavában az újságírókat. A közbiztonsági szervek az elmúlt hetekben több sikeres akciót hajtottak végre. Elkapták például azt a háromtagú bűnöző csoportot, mely egy bratislavai betörés közben fegyvert ls használt egy őket feltartóztatni akaró civil polgár és rendőr ellen. Kézre kerítették azt a négytagú csoportot is, mely Nyitrán egy ékszerüzletet rabolt ki. Ezenkívül több bandát fogtak el a közbiztonsági szervek. A sikeres akciók végrehajtásához a lakosok is hozzájárultak. A garázdálkodók többnyire lopott gépkocsik segítségével hajtják végre betöréseiket. Az egyik banda egy autódarut lopott el, s azzal közlekedett, hogy ne keltsen gyanút. Érdekes, hogy a kézre került bűnözők 80 százaléka 1951-ben született, 10 százaléka fiatalkorú, s csak 10 százaléka felnőtt. A súlyos betörések elkövetői közt egy négygyermekes aszszony ls van. -füI