Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1969-02-23 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó
O lyan politikai per fo lylk Bécsben, amely nemcsak közfeltűnést kelt, hanem az osztrák belpolitikában is súlyos bonyodalmakat okozhat. Franz Olah volt szakszervezeti elnököt és későbbi belügyminisztert, valamint vádlott-társait, a szakszervezetek volt titkárait milliós csalások vádjával állították bíróság elé. Olah, a szocialista párti politikus 1945-től szédületes politikai karriert csinált. Ezt elsősorban dühödt antikommunizmusának és az amerikaiak kiszolgálásának köszönhette. Nem hiába tanult több mint egy évig a szélsőjobboldali amerikai szakszervezeti vezetőktől. Olah első politikai babérjait még akkor aratta, amikor Ausztria négyhatalmi megszállás alatt állott, s 1950 októberében az épitóés faipari munkások szakszervezetében rohamcsapatokat szervezett az akkori hatalmas bérsztrájk részvevői ellen. Ezzel a „hőstettével" bebizonyította képességeit, s az amerikaiak támogatásával és pénzével egyre magasabb posztokra került Az a bizonyos banánhéj Amikor Olah a belügyminisztérium titkos adatainak felhasználásával nyilvános támadást intézett egyes szocialista pártvezetők ellen, s élre törve minden hatalmat magához akart ragadni, a pártvezetőség megfosztotta őt tisztségeitől, sőt a pártból ís kizárta Olahot. A pártvezetőség tudott valamit Olah pénzügyi üzelmeiről, s ezt felhasználta ellene. Igaz, hogy Kreisky, a szocialista párt mostani elnöke és Slávik, a bécsi pártszervezet vezetője körömszakadtáig védelmezte Olahot. Piszkos korrupcióra, a szakszervezetek pénzével űzött visszaélésekre derült fény a bírósági tárgyaláson. Az ls kiderült, hogy a szakMilliós csalás vádjával áll bíróság előtt a volt belügyminiszter # Egy „antikommunista lovag" kompromittálta a szocialista pártot ® Egy szocialista párti politikus sötét üzelmei szervezetekben hiányos volt az ellenőrzés, és mint általában a polgári pártokban, itt is burjánzott a politikai korrupció. Feltárultak az antikommunizmus, az antidemokratizmus, a titkosszolgálatok tevékenységének, a sorozatos megvesztegetésnek, a közvélemény félrevezetésének összefüggései. Olah bűne Olah a bíróság előtt nyíltan beszélt antikommunista „különtervéről", melynek megvalósítója Bácsi Sportegylet fedőnéven működött, s melynek céljaira bel- és külföldön egyaránt nagy összegeket vett fel.' ö tízmillióról beszélt, de a tényleges összeget nem sikerült kideríteni, mert Olah minden feljegyzést gondosan megsemmisített. Kétségtelen, hogy fő forrása az amerikai C1A volt, melytől az amerikai szakszervezeti alap útján kapta a pénzt. Még a megszállás idején elkezdte annak az illegális szervezetnek a kiépítését, amely valóságos titkos hadsereg volt — fegyverraktárakkal, gépkocsikkal, rádióadókkal és katonai oktatókkal rendelkezett. A szakszervezetek körzeti titkárságai fegyverraktárul szolgáltak. Ez a katonai szervezet minden időben készen állt, hogy az alkotmányos rend megdöntésével átvegye a hatalmat. Olah titkos hadserege 1963-ig létezett. Fennmaradása ekkor már nem volt érdeke az amerikai titkosszolgálatoknak. A fegyvereket részben már az ötvenes években átadták a magyarországi ellenforradalmi csoportoknak. A hatvanas évekOLAH-PER TANULSÁGAI ben pedig olajmágnások, sejkek és emlrek vásárolták meg. A hatóságok mindig szemet hunytak, valahányszor géppisztolyokat ós rádióadókat szállítottak külföldre. A pénzről nincsenek nyugták, de — amint a Volksstimme megállapította — vannak emberek, akik pontosan tudják, kinek a bankszámláján fekszik e pénz. Mire ment a pénz? A per folyamán megállapítást nyert, hogy a szakszervezeti pénzekből szocialista párti szervezetek és politikusok juttatásokat kaptak, közöttük a bécsi rendőrfőnök is. Bombaként hatott Olah egyik védőjének az a bejelentése, amely szerint 1959-ben titkos értekezleten vettek részt az Osztrák Szocialista Párt, (SPÖj, valamint a nagynémet nacionalista, újnáci párt a Szabadság Párt (FPÖ) vezetői. Az FPÖ szociális kérdésekben maradéktalanul a vállalkozói körök álláspontját képviselte. A szocialista párt részéről Pittermann akkori pártvezér, valamint Slávik, a párt bécsi szervezetének vezetője, Bécs alpolgármestere, Gratz és Olah titkárok, az FPÖ képviseletében pedig Zeilltger képviselő volt jelen. Megállapodás jött létre, hogy az FPÖ 150 ezer schillinget kap választási alapra. Zeiliger átvette ezt az összeget, de a nyugtát hamis névvel „Franz Niedermüllner-ként" írta alá. E pénz az Osztrák Szakszervezeti Szövetség szocialista párti frakciójától származott Olah 1964-ben a szocialista párt vezetőségének megbízásából egymillió schillinget adott a FPÖ-nek. Ez az SPÖ és az FPÖ közötti kormánykoalíció tervének keretében történt, de ez a terv nem valósult meg. Olahnak a szocialista párt Jelenlegi vezetőit terhelő leleplezései a bírósági teremben csupán elterelték a figyelmet a vád lényegéről. Vagyis arról, hogy Olah a szakszervezetek pénzén újból megalapította a „Kronen—Zeitung"-ot. Ez a bulvárlap már a monarchia és az első Osztrák Köztársaság Idején reakciós, munkás- és szakszervezetellenes jellegű volt, most pedig antikommunista uszító lap, amely időközben igen elterjedt és a legnagyobb példányszámban megjelenő újságok közé tartozik. Olah egyik vádlott-társa elmondotta, hogy Olah a szakszervezetek pénzéből, mégpedig a sztrájkalapból, 10 millió schilling hitelt folyósított a Kronen-Zeitungnak] Lehullott a iepei A per még néhány hétig eltart. Egy azonban már világos: senki sem hiszi el, hogy a szocialista párt vezetői nem tudtak a „különtervről", valamint a szakszervezetek pénzével folytatott üzelmekről. Nagyon is jól tudtak erről, fedezték ezt és hasznot húztak belőle. Jellemző azonban, hogy a bírósági elnök megengedte, sőt felszólította Olahot, hogy ne beszéljen a „különterv" mögött álló személyekről és pénzadókról. Természetesen kizárt dolog, hogy a kormány, a rendőrség, különösen az államrendőrség, nem tudott az Olah illegális szervezeteiről és egyéb mesterkedéseíről. Vonatkozik ez természetesen az Osztrák Néppártra is, amely semmit sem tett ellenük, mert antikommunista mesterkedések röl és akciókról volt sző. teseKÍJ ALKALMAZKODÓ KAPITALIZMUS N e higgyük, hogy a kapitalizmus képtelen alkalmazkodni az új idők szelleméhez, passzív a haladással szemben ... A kapitalizmus nem merev. Kénytelen alkalmazkodni a technika óriást méretű fejlődéséhez, a társadalomban maguknak „jobb helyet" követelő dolgozók mozgalmaihoz. Ott, ahol minden a profit szolgálatában áll, nem tökéletes a kapitalizmus alkalmazkodása, de a kor kikényszeríti, hogy enyhüljenek a kizsákmányolás túlságosan kirívó formái. A tavalyi májusi sztrájkok megmutatták, hogy a dolgozók bizonyos követeléseit nem lehet örökké elfojtani, mert ez olyan szociális robbanással fenyeget, amely veszélybe dönti a munkaadók hatalmát. A KAPITALIZMUS BETEGSÉGE A MUNKANÉLKÜLISÉG A dolgozók követelései között első helyen áll a foglalkoztatottság és a szakképzettség kérdése. Ez nemcsak a vállalkozókat, hanem a kormányt is az eddigi politika bizonyos felülvizsgálására késztette. A műszaki haladás, a gazdasági élet változásai, a vállalatok korlátozottsága és koncentrálódása gyökeres átalakulásokat eredményezett az iparban, a kereskedelemben és a mezőgazdaságban ls. Az utóbbi húsz évben most domborodnak ki leginkább e változások, melyek természetesen erősen befolyásolják a munkásságot. Egyre többen kerülnek az utcára annak következtében, hogy a dolgozók menekülnek a mezőgazdaságból, bezárják, átszervezik a gyárakat, egyesítik a vállalatokat Ez a dolgozók valamennyi kategóriáját érinti. Kevés az olyan húszéves munkás, aki azt mondhatná, elégedett, jó helye van, munkahelyén marad élete végéig. Franciaországban négyszázezerre tehető a munkanélküliek száma. Felerészben fiatalok, akik az iskola elvégzése után nem kaptak munkát. Bizonyos fokú munkanélküliség mindig kedvező a kapitalizmusnak, ám az ntóbbl hónapokban nyugtalanítóan felszökött a munkanélküliek száma. Igaz, a francia munkanélküliek nincsenek rossz helyzetben, ám felmérhetetlen a biztos kenyérkereset hiányának, a munkanélküliségnek nyomasztó erkölcsi hatása. A munkanélküliek általában jövedelmük felét bizonyos időre elvesztik. Igaz, hogy állami segélyt kapnak, amelyet az utóbbi években részben a munkások, részben a munkaadók alapjaiból egészítenek ki. Ez az összeg a munkások normális bérének 90 százalékát érheti el. Azok a fiatalok, akik még nem voltak munkaviszonyban, valamint a munkavállalási engedéllyel nem rendelkező idegenek nem részesülnek segélyben. A tavaly májusi nagy munkásküzdelem egyik eredménye az is, hogy most rendelkezések készülnek a foglalkoztatottság és a szakképzettség rendezésére. MŰSZAKIAK HIÁNYA Bár Franciaországban nőtt a munkanélküliek száma, a műszaki vívmányok alkalmazására képes szakmunkásokban, technikusokban és mérnökökben hiány van. A szükség rákényszeríti a munkaadókat és a kormányt, hogy — ha késve ls —, fontolóra vegye a szakoktatás reformját, amit a szakszervezetek és a francia kommunisták már régóta követelnek. Rég elmúlt az az idő, amikor azt tartották, mindenki beleszületik apja mesterségébe. A fiatal munkások jórésze ma kétszer-háromszor is kénytelen szakmát változtatni, mert a szakmai átképzés a modern világ realitása. Már a felszabadulás után is léteztek féléves-egyéves szaktanfolyamok felnőtteknek. Most ezeket tovább akarják fejleszteni. Vállalatokon belül is történtek intézkedések a munkások továbbképzésére, illetve átképzésére új foglalkozási ágakra. E gyakorlati tanfolyamok sikerét biztosítja az is, hogy hallgatói a jövőben egész bérüket megkapják. A foglalkoztatottság és a szakképzés problémáinak megoldása elválaszthatatlan az oktatási rendszer, köztük a főiskolák alapos reformjától. A jelenleg folyamatban levő reform eléggé szűkkörű, nincsenek nagy távlatai, mert elsősorban a munkaadók szükségleteit tartja szem előtt, s végrehajtása is tőlük függ. A műszaki fejlődés és a munkásság követelései mégis olyan nagy nyomást gyakorolnak a modern kapitalizmusra, hogy kénytelen alkalmazkodni, mert csak változásokkal biztosíthatja további fennmaradását. Párizsi kép: a szakszervezetek felhívására tavaly májusban a francia főváros dolgozóinak milliói vonultak ki a az utcákra, hogy érvényt szerezzenak követeléseiknek. (ÜPI feltétele) - - ^ . , -• •• -- --.»- í* A MÁJUSI zZJ? i KOK HATÁSA • ZÁSOK * GAZDASA C LETBEN » Z-AKM TOVÁBBKÉPZÉS Ž5 ŕ 2 3. IALKOZTATOTTSÄ3 ; %••• > . * . • 1 ' f > • ž ŕ:. ' ' ..
