Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-23 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó

UJ VERSEK ISMÉT VAROS L ••••HMMM ľ'ťTIíŕifíi'itFľiTfiTfflilHTB K

evés ember van, aki ne szeretné ismerni faluja, városa keletkezését és történelmi fejlődését. Hogy ezt mindenütt megismerhessék, sok olyan áldozatkész, tehetséges történész kellene, mint Püspöki Nagy Péter, aki fáradságot nem ismerve írta meg szülőfalujának, Püspökinek eredetét és történetét. „Egy római mérföldkő" állt az érseki kastély parkjában. Ennek a kőoszlopnak a felirataiból állapították meg, hogy Csallóköz már az időszámításunk kezdetében a Római Birodalom szerves része volt. Az impérium északi határát a sziget északi oldalán a mai Kis-Duna helyén folyó fő Duna-ág (a nagyobbik Danuviitus) alkotta. A két Duna-ág által közrefogott Csallóköznek megfelelő területet teljes hosszában egy út szelte keresztül, mely a szigetet bekapcsolta a birodalom gazdasági és politikai életébe. A szigeten ebben az időben két Jelentősebb település keletkezett. AlsóCsallóközben Bálvány-Szakállas környékén, Felső-Csallóközben a jelenlegi Pozsonypüspöki (Podunajské Biskupice) területén. A mai Püspöki történetének kezdete a IX. sz. első évtizedéig nyúlik vissza. Ez a hely Anno Vetvári avar püspök birtokának a központja volt. Anno még 836 előtt itt építette fel a templomát. Püspöki tehát Kirchlach néven Nyitra után Szlovákia legrégibb ismert középkori településének tekinthető. A Frank Birodalom hivatalos nyelven ezt a helyet Kirchlachnak nevezte, de a X. század végén az ott lakó avar népmaradvány és a magyar nép ajkán megszületett a helység mai neve. Püspöki később pápai rezervátum lett. 1222-ben valószínűleg az első pápai javadalmas építtette fel az új gótikus templomot, mely a mai templom jelentős részét képezi. Ebben az időben a püspökiek már jobbágyi szolgáltatásként pénzzel és természetbeni járandóságokkal látták el a püspöki pápai javadalmasokat. A XIII. század közepén bírája és esküdtek által képviselt tanácsa is volt a községnek. A lakosság abban az időben mezőgazdasággal, főleg gyümölcs és bortermeléssel foglalkozott. Áruikat a közeli Pozsonyban értékesítették. A XV. században ott tartózkodó Hunyadi János, felismerte Csallóköz kapujának hadászati jelentőségét és 1450 őszén mezővárosi rangra ls emelte Püspökit. Ebben az időszakban fellendült a város gazdasági élete. Püspöki szabad vásárokat engedélyező kiváltságokat szerez. A piac hatására a helyi iparosok céhekbe tömörültek. A fejlődésnek a törökdúlás vetett véget, amely majdnem teljes egészében elpusztította á várost. A későbbiek során Püspöki lakosai a kurucok oldalán harcoltak. A kurucok után a császáriakkal harcoló dán psapatok szállták meg Püspökit. Azok legyilkolták a lakosságot és felégették a mezővárost. Így Püspöki másfél százados fénykorát a középkori jobbágyság nehéz, küzdelmes korszaka váltotta fel és csak 1871-bem a tagosítás befejezésével lettek a püspöki gazdák birtokosai annak a földnek, medyet az őseik hosszú századon keresztül verejtékes munkával műveltek meg. A lakosság meghatszorozódott A Püspökiből és Szúnyogdíból egyesült Pozsonypüspöki lakosainak a száma az utolsó hét évtizedben több mint hatszorosára emelkedett. A község lakosságának e gyors szaporulata csak az 1944 és 1950 között torpant meg. Ennek az volt az oka, hogy 300 magyar családot kitelepítettek és helyükbe csak 175 települt be a községbe. Püspöki nemzetiségi összetétele is jelentősen megváltozott az utóbbi 30 évben. 1936-ban a két faluban 3089 volt a magyar nemzetiségű és 393 vallotta magát szlováknak. Ma a több mint 7000 lakosból közel 1300 a cigány származású és fele-fele az arány a szlovák és a magyar lakosság között A cigány származású lakosság szaporodása a legszembetűnőbb. A XVIL század végén mindössze egy cigány család élt a faluban. 1936-ban 164 volt a cigány származású lakosság száma. Megoldódik a vízellátás Pozsonypüspökin az utóbbi években az egyik legnagyobb gondot a lakáshiány okozta. A helyi nemzeti bizottság Mandli Imre elnökkel az élen a legutóbbi választások után a lakásépítés elősegítését tűzte ki célul. Az óta 150 családi ház, 48 szövetkezeti és 72 állami lakásegység épült fel a községben. A másik fontos feladat a szolgáltatások bővítése volt. Manapság már 80 személy dolgozik a különböző szolgáltatási ágakban. A helyi gazdálkodás is széles körű Püspökin. Csak a dísztárgyak készítésével közel 100 cigányszármazású polgár foglalkozik. A kovácsolt dísztárgyak nemcsak hazai viszonylatban keresettek, hanem Ausztriába és Svédországba is jelentős mennyiséget exportálnak belőlük. Honnan vesznek annyi pénzt? Évente a közszolgáltatásokból és helyi gazdálkodásból közel 1 millió korona tiszta haszna van a nemzeti bizottságnak. Ezt az összeget használják fel a község kulturáltabbá tételére. Püspökin tavaly több mint 1 milliós beruházással textilüzletet építettek. A közeljövőben a fogyasztási szövetkezet még hat milliót ruház be új üzletházak építésébe. Persze, azért van mit csinálni Oj magyar iskolát kellene építeni, s az óvoda is elkelne. Egészségügyi központ, új művelődési otthon és mozi építését ís tervezik a közeljövőben. Sok minden kellene még, de ami a legfontosabb, azt már megkezdték, a vízvezeték építését. A kanalizácló, amely 1970-ig elkészül, nem kevesebb, mint 12 millió koronába kerül. Végre valahára megoldódik hát az ivóvíz kérdése. w^mmaamamssmsmm^msm^ Elfogy a szántóföld Csak legalább ne a legjobb minőségű földeket vennék el! — bosszankodik sokszor Ján Kmeť, a püspöki szövetkezet elnöke. 1961-ben, amikor K met elvtárs átvette a közös gyeplőjét, még 2555 hektár földön gazdálkodtak. Ebből a területből már 655-öt vettek el építkezési célokra. A jó püspöki földre építették Szlovákia egyik legnagyobb üzemét, a Slovnaftot is. Még a századfordulókor is legtöbben a földművelésből éltek Püspökin. Most a szövetkezetben 300 körül van az állandó dolgozók száma. Valamivel kevesebben dolgoznak az állami gazdaságban. A felnőtt lakosság döntő többsége az iparban és a szolgáltatásoknál tevékenykedik. Elég kevés dolgozó van a szövetkezetben. A nagyobb baj, hogy az átlag életkor ötvenkét év. Művelődés, kultúra Manapság népes szlovák és magyar tannyelvű kilencéves alapiskola van a faluban. A szlovák iskolában 42, a magyarban pedig 26 pedagógus oktatja a gyerekeket. A szlovák és a magyar tannyelvű óvodában 10 nevelő tevékenykedik. Az iskolán kívüli népmüvelés szintén jelentős. A létező tömegszervezetek mindegyikét megtalálni a községben. Eddig a népművelés területén legjelentősebb szerepe a CSEMADOKnak volt. Néhány évvel ezelőtt Püspökin országos hírű népművészeti együttes tevékenykedett. Manapság főleg irodalmi esteket szerveznek és a klubban az ifjúság összefogása, szórakoztatása terén fejtenek kl sokoldalú tevékenységet. A közelmúltban megalakult a Matica slovenská alapszervezete is. A község vezetői azt remélik, hogy hasonlóan, mint a CSEMADOK, a Matica is sokoldalú népművelő tevékenységet fejt majd ki a szlovák lakosság körében. Ha mindkét kulturális szervezet helyes irányban fejt ki munkát, a szlovák és a magyar lakosság minden bizonnyal még közelebb kerül egymáshoz. A Matica és a CSEMADOK tevékenysége mellett feltétlenül szükséges lenne még a cigányszármazásúak kulturális szövetségére, amelyre komoly feladat hárulna a különböző műveltségi szinten levő cigányok nevelése terén. Természetesen a még jobb működésnek az alapfeltétele egy korszerű művelődési otthon építése lenne. Újból város iesz Pozsonypüspöki nagy tervek középpontjában áll. A közeli években a HNB a pozsonyi Városi Nemzeti Bizottsággal karöltve 6000 lakásegység felépítését tervezi a püspöki határban. A 11 emeletes épületeket a jelenlegi elgondolások szerint jugoszláv vállalat készíti el. Az építkezés befejezése után 33 000 lakosa lesz Püspökinek s így a századforduló idején községgé minősített mezőváros Pozsony elővárosa lesz TÓTH DEZSŐ TÖRÖK ELEMÉR: r Álmodó Nagy ábrándok uramisten darabokra hullnak bennem fény-harsonás szép hitemnek emléke el nem temetlek virág-álmú szikla-arccal nézek szembe minden harccal kevély gőggel legyintőket megvetem mint szajha nőket s azt is aki szinte félve parancs-lesőn néz szemébe ki szoborrá merevedve vallja amit mond az eszme kemény korban kemény jellem kell hogy a száj szólni merjen fagy-zúzmarás szigorúság ne szabja meg létem sorsát diófa-hűs termő remény te légy bennem örök erény véled lettem bizakodó megcsalva is nagy álmodó Igy szüli meg az öntudat az emberi szép gondokat. TÓTH ELEMÉR: Idő A körte itt érlelte magát sziklává tenyerembem A lány simogatásaim alatt itt szelídült vadmacskává Ez az a bokor ahol tévedéseim születtek Tudott tévedéseim Életem léckerítése mögül acsarkodó ebek GILÁNYI SÁNDOR: Mit tegyek? Mit tennél ha kormot szórna a nap sajnálnának a holtak és a folyók vízért könyörögnének? Titkaimat hópelyhekre bízom Elment Emlékét eladom , TÓTH LÁSZLÓ: Kiáltó leiekkel Riadt remegéssel perdül avarba a lomb Már nem emlékszem csak érzem amint a tavaszi csók-emlékeket magához ölelte a termékeny nyár Aztán sejtelmes suttogással közeledett a hűvös szeretet a párduc-léptek geometriájába sűrített avar-lelkű ősz Valamilyen furcsa törvények bilincseinek láncszeme ez ahogy hamvas köd-jelekkel maga után vonja a nyár az őszt Igy vagyok én ls kiáltó jelekkel örökre hozzád láncolva Igy vannak • a szemedbe sűrítve álmaim s némaságod ezért fáj Riadt remegéssel perdül avarba a lomb Nem tudom elhinni hogy már nem álmodom a pilinkéző hópelyheket és a fehér szomorúságot m