Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-23 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó

(LŐRINCZ GYULA ILLUSZT

RÁCIÓI) dözte Gézát, míg egy szép riopon el nem ment. Egyedül. Két alkalommal el is jött Irén után, de ő semmit sem csinálhatott az apja akarata ellenére. Egyszer aztán híre jött, hogy Géza jár valakivel. Irén ekkor napokig szótlanul tett-vett, sápadt volt, hamar sírt, ha apám mondott neki valamit. Aztán egyszer csak összecsomagolt és elment. Azóta egy csehországi cérnagyárban dolgozik. öt éve történt, s még egyszer sem volt itthon. Levelet is csak néha kapok tőle. s az is nagyon szűkszavú. Erzsi is elment. Még férjhezmenetele előtt. Pedig Imre is rendes fiú volt. A faluban mindenki szerette, dolgos szülők gyereke volt. De az apánk hallani sem akart róla. Mindig csak a Géza esetét példázgatta. Azt mondta, Imre is olyan lesz. Meg aztán nem is Erzsihez való. Erzsinek K. P.-t nézte ki. Mindig azt mondta, hogy nem hagyja tönkretenni Erzsi életét is egy ilyen jöttment miatt. Eddig fölnevelte, ezután sem hagyhatja elveszni. Amikor Erzsi azt mondta, hogy ő akkor is hozzámegy ahhoz, akit szeret, apám kitagadta. Sokmindent mást is mondott neki. Meg is fenyegette őket. Azt mondta, olyan csúfot csinál, amilyen még nem volt a faluban. Aztán a fiú egyre ritkábban jött. Egyszer csak elmaradt. Erzsi is elment. Most egy elvált emberrel él, szintén Csehországban. Alig tudtunk róla valamit... Hogy rosszul csinálták? Lehet. Nagyon fiatalok voltak ... Anyám ezt már nem sokkal élte túl. Az utolsó hónapokban nagyon sokat sírt, haja megőszült, ráncai megszaporodtak. Sokszor könyörgött apámnak, vegye végre tudomásul, hogy a gyerekek felnőttek, és joguk van az életükkel önállóan rendelkezni. De apám mindig csak azt mondta: neked a főzőkanálra legyen gondod! Nem értesz te férfinéphez. Anyámnak valóban nem sok szava volt. Mikor Erzsi is elment, azt hittük, mégis megváltozik majd apánk. De hajthatatlan maradt. Megátkozta a két lányt, és meghagyta, hogy a halálos ágyához se engedjék őket. Ha én is férjhez megyek, talán velem is így történik. De én már rég beletörődtem. Az ősszel 34 éves leszek ... Anynyi tennivaló van ebben a nagy lakásban, meg a kertben, hogy nem is érek rá gondolni ... • • • K

ét hete táviratoztam mind a két húgomnak... Aztán még egyet küldtem ... Irén válaszolt. Nem tud jönni... Enynyi az egész. Erzsitől választ sem kaptam. Pedig ha visszajönnének ... Ok is láthatnák, hogy apa arcáról már nem tükröződik a kegyetlenség. A szája szögletében és a homlokán az a szigorú ránc már-már kisimul. Mintha kicserélték volna a napokban, Ha hirtelen felgyógyulna, tudom, mindent másképp csinálna... Akkor talán másképp szeretne bennünket. Úgy, hogy nekünk is jó lenne ... De hát itt volt reggel az orvos ... Pedig ha üzenhetne a lányainak még egy utolsó szót, talán nyugodtabban elpihenne... • • • Wjemrégen mondta ezeket. T. Margit. Időközben aztán eltemették T. Mihályt. Csak néhány ember állta körül a fekete koporsót. Az egyetlen hozzátartozó: Margit, legidősebb lánya. Furcsa temetés volt. A gyászszertartás szomorúságot lopott az emberek arcára, de könnyeket sehol sem lehetett látni,.. Margit talán arra gondolt a temetés alatt, hogy szépen rendbehozza a lakást, aztán hazahívja Irént és Erzsit. Bizonyára hazajönnek, ÉS biztosan új életet kezdenek. Talán még nem olyan késő .. . Rokonok, barátok, ismerősök... Szívesen találkozunk velük naponta. S akikkel szívesen találkozunk, azokhoz általában pozitív érzelmek fűznek. Hétköznapi nyelven szólva azt mondjuk: szeretjük őket. De vajon végnélküli-e a szeretet? Lehet-e egyáltalában mérni? S vajon szeretetnek nevezhető-e mindenkor az, amiről mi magunk azt képzeljük? ... (fme, egy példa.) T

Margit gondterhelten hajtja kezé• be a fejét, nehezen lehet szóra bírni. Talán ha nem ismerne ennyire, egy szót se mondana. Csak haldokló apjára néz be egyre sűrűbben a nyitott ajtón keresztül. T. Mihály, az apa, napok óta mozdulatlanul fekszik, ösz halántékán verejték csordul, a párna lassan magába szívja. Már aligha lesz szüksége segítségre. Reggel azt mondta az orvos, talán két nap múlva ... vagy talán még az éjjel... — öregkorára teljesen egyedül maradt — kezdi el T. Margit. A faluban sokan mondták nekem, hogy jobb lett volna, ha én is itthagyom, mint a húgaim. Kő volt a szíve helyén, nem érdemli meg, hogy feláldozzam magam. kőszívű r . **• • L- ' 6n azért mégse mentem el. Nem hagyhattam magára. De az igaz, hogy nagyon kegyetlen volt a gyerekeihez. O meg mindig azt gondolta, hogy ez így van jól. Csak olyan szülő féltheti így a gyerekeit, aki azokat önmagánál is jobban szereti. Hát, lehet, hogy jól gondolta, de jót nem csinált vele egyikünknek sem. Irén ment legelőször férjhez. Azzal kezdődött. Már az esküvő előtt is sok ellenvetése akadt leendő vejével szemben, de nagynehezen mégis beleegyezett a házasságba. Az esküvő után Irénék kaphattak volna egy kis szoba-konyhás lakást itt a faluban. Aztán majd építettek volna. De apám hallani sem akart erről. Azt mondta, elég tágas házat épített, elférünk benne mindnyájan. Nem szeretné, ha meg kellene válnia a gyermekeitől. Még mindig úgy tekintett Irénre, mint egy 13 éves kislányra, akinek minden lépését ellenőrizni kell. Mindent számon kért. Aztán a helyzet egyre rosszabbodott. Irén férje ellen egyre több volt a kifogása, mindig csak az ő ifjúkorát példázgatta, mindent megkérdezett, mindenbe beleszólt. Szinte pallérkodott fölöttük. Géza külön akart menni. De Irén nem, mert félt az apjától. Apám pedig addig ülA A zene jótékony hatását már az ókorban felismerték, ezért kisebb zenekarokat, énekeseket és táncosokat hoztak a betegek közé. A történelemből tudjuk, hogy Rabutin tábornok a búskomor Apor István gyógyítására saját doktorát küldte el. A beteg megháborodott elméjének csendesítésére az orvos hegedűsöket hozatott, akik a beteg fejénél muzsikáltak. Ma már kétségtelen, hogy a zene a központi idegrendszerben élettani elváltozásokat okoz. Szovjet fizlológusoknak sikerült elektronikus mérőeszközökkel regisztrálni ezeket. Megállapították, hogy különösen az Izmok „hallgatják" figyelmesen a zenét. Egyik dallam csökkenti az izomtónust, a A gyógyító zene másik fokozza. Utóbbit Igazolja a fáradtan menetelő katonák esete, akik az Induló hangjaira csodálatosképpen felfrissülnek és egyszeriben elfelejtik a fáradtságukat. Ismeretes, hogy a termelékenység az üzemekben a nap folyamán változik. Kezdetben alacsonyabb, majd másfél-két óra múlva eléri a maximumot, dél felé ismét csökken. A második napszakban ugyanez megismétlődik. A zene egyenletesebbé teheti a munka termelékenységét és megszünteti a hullámzást. Ez esetben Igen fontos a megfelelő zene kiválasztása. A nem bonyolult munka mellé erősen ritmusos zene kell, az igényes, komplikált műtéteket végző dolgozóknál nyugodt, semleges dallamok. Tapasztalat az, hogy a zene két óránál tovább ne tartson, mert a szervezet megszokja a zenét és egy idő múlva elvész a stimuláló ereje. A zenére a szív és az erek reagálnak az izmok után a legjobban. Kimutatták, hogy a zene hatására csökken a pulzusszám, a szívösszehúzódás erősödik, az erek kitágulnak, a vérnyomás csökken. Ez természetesen csak abban az esetben következik be, ha a zene esztétikai élvezetet szerez. Ellenkező esetben a pulzus meggyorsul, romlik a szívműködés. Az, hogy a zene kellemesen vagy hátrányosan hat az emberi szervezetre, elsősorban az egyén zenei műveltségétől függ. Másként hat a klasszikus zene a szervezetre, és másként pl. a népdal. Érdekességként említjük meg, hogy a zene Intenzív hatása a szervezetre csak akkor jön létre, ha már ismert melódiák hangzanak el. A zenei adás tartalma és hangereje függ a foglalkozástól is. Kísérletek folynak a fogászatban ls. Fejhallgatót tesznek a páciens fülére, amelyen keresztül fogfúrás közben a környezet saját zaját elnyomó zenét hallgathat. Tanaka japán professzor a Magyar Gerontológiai Társaság novemberi kongresszusán beszámolt a zeneterápiáról az öregek gyógyításában. 1964. novembere óta 344 betegnél, akiknek átlagos életkora 71 év volt, a gyógyszeres, valamint egyéb kezelés mellett bevezetett zeneterápia hatására a fekvő betegek 35,3 százaléka gyógyult meg. A Japánban alkalmazott rehabilitációs eljárás feltétlenül felhívja a figyelmet a zenetechnika alkalmazására a gyógyítás területén. Bizonyos, hogy a zene talán már a közeljövőben jelentékeny helyet foglal el az emberi gyógyászatban. A mai napig megmagyarázhatatlan a zene hatása a növényekre, amelyeknek tudvalevően nincs idegrendszerük. Megfigyelés szerint a zene fokozza a sejtek protoplazmájának mozgását és fokozza növekedésüket. A napokban jelent meg a hír, hogy az ottawai egyetemen egy biológus az őszi búza kísérleti vetését nyolc héten át zenével „szórakoztatta". Az eredmény meglepő volt, az ötezer rezgésszámú hanghullámok megháromszorozták a szokásos termést. A kísérletet tíz esetben ismételték meg, az eredmény mindig ugyanaz volt. A különös Jelenségre egyetlen magyarázatot találtak: a zene rezonáló hatása érvényesül a sejtekben, a megsokszorozódott hanghullámenergia befolyásolja a növény anyagcseréjét. MARÉK ANTAL dr.