Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-19 / 42. szám, szerda

Franciaország bojkottálja a Nyugat-európai Unió Tanácsának üléseit A francia döntés visszhangja Párizs — A francia kormány erélyes hangú péntek délutánt nyilatkozata után már nem okozott meglepetést Párizsban az a hétfői bejelentés, hogy Franciaország a további intézkedésig bojkottálja a Nyugat-európai Unió Tanácsának üléseit. A francia döntés ugyan erre nem vonatkozik, de kíváncsian várják, hogy — miután kedden a francia bojkott ellenére is öszszeiilt Londonban a tanácsülés — a francia minisztertanács szerdai ülésén nem mondják-e ki a Nyugat-európai Unió csütörtökön Párizsban kezdődő parlamenti ülésszakának bojkottját ls, vagy egyenesen Franciaország kilépését ebből a párizsi egyezmények keretében létrehozott szervezetből. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy Lucienne Hubert-Rodier, a gaulle-ista Nation külpolitikai szerkesztője ismételten arra emlékeztet, hogy a Nyugat-európai Unió közgyűlése az utóbbi években, amióta London bejelentette Jelöltségét a közös piaci tagságra, szakadatlanul a Franciaországgal szembeni vádaskodások fórumává vált. Franciaország nem tűrheti — Írja szemrehányó hangon a gaulle-ista lap kommentátora, hogy Anglia, amely előtt becsapták a Közős Piac kapuJát, megpróbáljon az ablakon át behatolni. Francia politikai körökben a szilárd és határozott magatartás mellett azonban bizonyos nyugtalansággal tekintenek a Nyugat-európai Unióban kirobbant válságnak a Közös Piacra várható kihatásai elé. Ebből a szempontból különös érdeklődéssel várják a Brüsszelben kezdődő igen kényes tárgyalássorozatot a mezőgazdasági Közös Piac jövőjéről. A Nyugat-európai Unió állandó tanácsa kedden Franciaország távolmaradása ellenére összeült Londonban. Az ülésen Anglia képviselője mellett részt vesznek a Közös Piac tagállamainak nagykövetei, Franciaország képviselőjének kivételével. A londoni ülésen elsősorban a Nyugat-európai Unió közgyűlésének Párizsban csütörtökön és pénteken sorra kerülő ülését készítik elő. Londoni politikai kötökben azonban kérdésesnek tartják, hogy a párizsi ülésszakot megtartják-e, ha az értekezletet éppen a vendéglátó Franciaország bojkottálja. Bonnban a szovjet kormány jegyzékéről tárgyalnak Szovjet és jugoszláv lapvélemények a nyugat-berlini helyzetről Bonn — Mint a bonni kormány szóvivője kedden közölte, a három nyugati nagyhatalom és az NSZK kormánya tanácskozásokat folytat a Szovjetunió legutóbbi jegyzékére adandó válaszról. Felvetődött az az elgondolás — fűzte hozzá a szóvivő, hogy a válasz a szovjet— nyugatnémet kapcsolatok egészével foglalkozzék, túlmenően a Nyugat-Berlinben tervezett elnökválasztáson. A nyugatnémet lakosság körében egyébként mindinkább növekszik a nyugtalanság a kormány határozata miatt, hogy az elnökválasztást Nyugat-Berlinben tartsák meg. Különösen az ifjúság tiltakozik a provokációs döntés ellen. „ Tegnap számos szovjet lap hírmagyarázatban foglalkozik a nyugat-berlini helyzettel, különös tekintettel a nyugatnémet kormányhoz intézett szovjet jegyzőkre. A Krasznaja Zvjezda többek között kiemeli, hogy Bonnban nem akarják meghallani a világ közvéleményének figyelmeztetéseit és a nyugatnémet kormánykörök folytatják előkészüKOMMENTARUNK A

Német Szövetségi Köztársaság fennállásának húsz éve alatt négyszer volt elnökválasztás. Csak az első elnökválasztást rendezték 1949ben a bonni állam területén. A többi elnökválasztás színhelye — a Szovjetunió, az NDK és más szocialista országok tiltakozása ellenére — Nyugat-Berlin volt, noha ez a városrész nem tartozik a Német Szövetségi Köztársasághoz. A nyugatnémet politikai körök ezzel tüntetően azt akarják megmutatni, hogy Nyugat-Berlin állítólag az NSZK-része. A valóságban Nyugat-Berlin önálló politikai és közigazgatást egységet alkotott és alkot ma ls, s nem része a bonni államnak. Ezt a tényt még a nyugati nagyhatalmak sem tagadhatják. Amikor 1949-ben bizonyos nyugatnémet politikai körök ki akarták csikarni, hogy olyan cikkely kerüljön a nyugatnémet alkotmányba, amely kimondja Nyugat-Berlinnek az NSZK-hoz tartozását, a nyugati hatalmak ezt határozottan visszautasították, s arra hivatkoztak, hogy ez szöges ellentétben állna a Berlinre vonatkozó háború utáni nagyhatalmi egyezményekkel. Nyilvánvaló, hogy ezen az sem változtathat, ha a bonni szövetségi elnököt tüntetően Nyugat-Berlinben választják meg. A múlt év végén Nyugat-Berlinben is vitáztak rőla, van-e Ieteiket az új nyugatnémet elnök megválasztására az NSZK határain kívül. A lap leszögezi, amennyiben az NSZK folytatja kísérleteit hatalmának NyugatBerlinre történő kiterjesztésére, a szovjet kormány kénytelen lesz megvizsgálni a Berlinre vonatkozó szövetségi szerződésekből adódó szigorú, meg nem alkuvó ellenintézkedések lehetőségeit. A belgrádi Borba vezércikket szentel a helyzetnek és megállapítja, hogy a több oldalú üzenetváltások, tiltakozások, sőt fenyegetések a hidegháború kellemetlen emlékeit Idézik fel, amelyek főleg az ötvenes években Jellemezték az európai helyzetet. A lap arra a következtetésre jut, hogy a jelenlegi válság nemcsak az NSZK és az NDK kapcsolatainak reális lehetőségeit tolják el még meszszebbre, de árt az egész európai egység ügyének ts. Végül a lap megállapítja, hogy Nyugat-Berlln önmagában is olyan veszélyes tűzfészek, amely bármikor súlyos nemzetközi válság forrása lehet. nétiány wt=v® 4 y TODOR ZSIVKOV, a B KP Központi Bizottságának első titkárh, a minisztertanács elnöke hétfőn fogadta Václav Dávid csehszlovák nagykövetet. A megbeszélésen Jelen volt Ivan Basev külügyminiszter is. KARJALAINEN finn külügyminisztert tegnap a Kremlben fogadta Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök. LÜBKE nyugatnémet köztársasági elnök tagnap a Csád Köztársaság fővárosából hazarepült Bonnba. Ezzel befejezte 14 napos afrikai körútját. CEAUSESCU, a Román Államtanács elnöke hétfőn Bukarestben fogadta Baszov szovjet nagykövetet. A VARSÖI VAJDASÁGI BlRÖSÄG előtt megkezdődött Zambrowsklnak, a varsói egyetem volt tanárának bűnpere. A vádirat szerint Zambrowski 1963— 68 között tendenciózus külföldi publikációkat tett közzé, saját munkáiban élesen világította meg a Lengyel Népköztársaság és más szocialista országok társadalmi viszonyait és nyilvánosan becsmérelte a lengyel népet. ROCKEFELLER New York-i kormányzó Nixon elnök megbízásából körutat tesz Latin-Amerikában, hogy ezáltal megjavítsa az Egyesült Államok kapcsolatait a földrész országaival. BORMANN, az Apollo 8. űrhajó parancsnoka spanyolországi látogatása során megkoszorúzta Kolumbusz Kristóf sírját. Ezt követően felkereste az új világ felfedezőjének 16. nemzedékbell leszármazottját. AZ ELMÚLT ÉJJEL két bomba robbant a spanyolországi Valenciában. Az első az amerikai propagandahivatal épületében, a második a város katonai kormányzójának a székhelyén. Emberéletben nem esett kár. COSTA RICA-I JELENTÉSEK szerint Panama hétfőn minden magyarázat nélkül lezárta a Costa Rica felöli határait. Mint vélik, a panamai junta gerillaInváziótól fél Costa Rica felől. AZ 1970-BEN Osakában megrendezendő világkiállításra eddig 62 ország jelentette be részvételét. Az 1967-ben Montreálban megrendezett világkiállításon 61 ország képviseltette magát. MAR 2000 RE NÖVEKEDETT a Madison Egyetem köré összovont nemzeti gárdisták száma, akik biztosítani hivatottak a rendet a több nap óta tartó diákzavargások után. A diákság több jogot kér a négerhallgatók számára. MOSZKVÁBAN szovjet—japán egyezményt írtak alá a távolkeleti szovjet kikötők korszerűsítéséről japán szakemberek bevonásával. Görögországban elhalasztják a helyhatósági választásokat Az amerikaiak további támogatást nyújtanak a juntának Athén — Patakosz görög miniszterelnök-helyettes hétfőn este újságírók előtt kijelentette, hogy a katonai kormányzat ebben az évben nem szándékozik helyhatósági választásokat tartani. A rendszer elleni megmozdulásokat Patakosz „bizonyos demagóg elemek" számlájára írta, ugyanakkor azt állította, hogy Görögország népe nyugodt és elégedett. „Eltökélt szándékunk, hogy teljesítjük feladatainkat, amelyek a nép feladatai is" — jelentette kl Patakosz. Andreasz Papandreu, a Pánhellén Felszabadítási Mozgalom vezetője hétfőn Stockholmban javasolta, hogy az európai szocialista pártok ne képviseltessék magukat az Európai Tanács közgyűlésén, ha e szervezet miniszteri tanácsa nem zárja ki a görögországi junta képviselőit az Európai Tanácsból. A száműzetésben élő görög politikus hangoztatta, hogy a turistáknak az idén is el kell kerülniük Görögországot, amivel további nehézségeket okozhatnak az ezredesek rendszerének. Papandreu felhívta az Egyesült Államokat, hogy ezentúl ne nyújtson katonai és erkölcsi támogatást Görögországnak. Előzőleg ugyanis közölték, hogy az amerikai kormány hétjön felújította a görög junta katonai támogatását. NIXON NYUGAT-EMI ÚTJÁRÓL TÁRGYALT Washington — Nixon amerikai elnök hétfőn este a külügyminisztériumban a február 23-án kezdődő nyugat-európai útjáról tanácskozott. A megbeszéléseken — amelyek három órán át tartottak — Jelen volt Willlam Rogers külügyminiszter és Henry Kisstnger, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. A Fehér Ház szóvivője a tanácskozásokról mindössze anynylt mondott, hogy ezeken szóba került a NATO jelenlegi helyzete ls. Mintegy 60 000 személy vesz részt azon a tömegtüntetésen, amelyet a brit baloldalt és békeszervezetek rendeznek Nixon A CSKP küldöttségének római látogatásai Róma — Évien Erban, az OKP XII. kongresszusán részt vett küldöttség vezetője tegnap Rómában baráti megbeszélést folytatott Gino Bertoldt képviselővel, az Olasz Szocialista Párt (PSIj főtitkárának helyettesével. A megbeszélésen sző volt a két párt kapcsolataival összefüggő kérdésekről. A CSKP küldöttségének tiszteletére Rómában fogadást adott Vladimír Ludvík csehszlovák nagykövet. A fogadáson Jelen volt Enrtco Berllnguer, az OKP főtitkárának helyettese, valamint az OKP más vezető képviselői, a Proletár Egység Olasz Szocialista Pártja (PSIUP), a P6I és a haladó tömegszervezetek képviselői. A csehszlovák vendégek között Jelen voltak a Jelenleg Rómában tartózkodó cseh és szlovák püspökök ls. Evžen Erban, a küldöttség vezetője tegnap találkozott TulUo Vecchiettivel, a PSIUP főtitkárával ls. londoni hivatalos látogatása ellen. A tüntetések közvetlenül az elnök megérkezése előtt kezdődnek a londoni amerikai nagykövetség épülete előtt. További tüntetéseket terveznek a brit miniszterelnök székháza és más épületek környékén, ahol Nixon tárgyalni fog. A brit rendőrség már rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosított. Találgatások Nixon és Dobrinyin Washington — Bár a Fehér Ház szóvivője nem volt hajlandó semmiféle részletesebb tájékoztatást adni Nixon elnök és Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet hétfői megbeszélésének tartalmáról, az UPI hírügynökség tudósítója szerint a több mint egyórás megbeszélés során elsősorban a közel-keleti helyzet, a szovjet—amerikai találkozó lehetősége, a leszerelés és az atomsorompó-szerződés problémája szerepelt a napirenden. Ezzel szemben a Reuter hírügynökség washingtoni tudósítója szerint a fő kérdés a berlini helyzet megvitatása volt Erre abból lehetett következtetni, hogy a Fehér Ház szóvivője „nagyon konstruktívnak" nevezte a találkozót. A Fehér Házban nem adtak választ arra a kérdésre, vajon Dobrinyin nagykövet átnyújtotta-e Nixon elnöknek a szovjet vezetők személyes üzenetét, vagy szó esett-e egy esetleges szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségéről. A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége sem nyújtott részletesebb felvilágosítást. értelme most is Nyugat-Berlinbe hívni össze a szövetségi gyűlést az államelnök megválasztására. Az ügyben a döntés formálisan a szövetségi parlament elnökét Illeti meg. Ezt a tisztUjabb berlini válság ? séget január végéig dr. Gerstenmaier töltötte be. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen döntés nemcsak a bonni államon belül, hanem a nyugati nagyhatalmakkal ls folytatott számtalan tanácskozás eredménye lehet. Gerstenmaier bejelentette, ugyan azt a szándékát, hogy március 5-re Nyugat-Berlinbe összehívja a szövetségi gyűlést, hivatalosan azonban nem tett ilyen lépést. Meggátolta őt benne Ismert botránya, melynek következtében le kellett mondania. Lemondásával lehetőséget adott a nyugat-berlini politikai köröknek, hogy fontolják meg újra, ésszerű-e ismét Nyugat-Berlinben választani a szövetségi elnököt. Hassel, a parlament új elnöke valamelyik nyugatnémet városba ls összehívhatná a szövetségi gyűlést. Az Illetékes nyugatnémet politikusok nem éltek ezzel az alkalommal, s Gerstenmaler bejelentése kedvezőtlen világvisszhangjának ellenére von Hassel Nyugat-Berlinbe hívta össze a szövetségi gyűlést. Most az egész világ feszülten figyeli, ml lesz az önkényes döntés következménye. Felmerül a kérdés, vajon nem tör-e kl újabb berlini válság. A Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió tiltakozott a nyugat-berlini elnökválasztás ellen, s az NDK hatóságai megtiltották a belépést a szövetségi gyűlés képviselőinek (több mint ezren vannak) és a választásnál segédkező személyzetnek. Ez azt jelenti, hogy az érintett személyek szárazföldi úton nem juthatnák NyugatBerlinbe. Az sincs kizárva, hogy az NDK további intézkedéseket ls foganatosít. A bonni kormány Jól tudja, hogy az NDK nem fogja tétlenül szemlélnt a dolgokat, mégis egyetértett azzal, hogy az elnökválasztást Nyugat-Berlinben tartsák. Egyes nyugati lapok, mint például a Sunday Times ls, nyílt provokációként emlegetik ezt. Kétségtelen, hogy a nyugatnémet elhatározás ellentétben van azzal a törekvéssel, amelynek célja az európai feszültség enyhítése és az európai államok együttműködésének bővítése. Az elnökválasztás nyugatberlini megrendezésével sem Nyugat-Berlin, sem az NSZK nem nyer. Tehát szándékosságról van szó, olyan lépésről, melynek következményei merőben eltérnek a bonni kormány formálisan megfelölt külpolitikai céljaitól, s ezzel Bonnban nagyon is tisztában vannak. Sok jel arra vall, hogy bizonyos nyugatnémet köröknek jelenleg érdeke az európai viszonyok rosszabbodása és a nemzetközi helyzet éleződése, mert úgy vélik, hogy akkor könnyebben megindokolhatják a nukleáris fegyverek terjesztését meggátlő atomsorompó-szerződés elutasítását. A Jelek szerint, nemcsak a Szovjetuniónak, hanem Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak ls érdeke, hogy az atomsorompószerződés életbe lépjen, s aláíróihoz minél több állam csatlakozzék. Az is jellemző, hogy a nyugati nagyhatalmak nem állnak kt szenvedélyesen a nyugat-berlini elnökválasztássál kapcsolatos bonni elhatározás mellett, s diplomáciai képviselőik hangoztatják, érdekük, hogy ez az ügy ne okozza a nemzetközi viszonyok elmérgesedését. Noha érthető, hogy részben taktikáznak, mégis kétségtelen, hogy a világ ma a nyugat-berlini kérdésnél komolyabb kérdések előtt áll. Az atomsorompó-egyezmény, egy újabb szovjet—amerikai párbeszéd lehetősége, a közel-keleti válság — olyan tényezők, amelyek a várható nyugat-berlini fejlemények mellett jelentősebb szerepet játszanak. Bár nem zárható ki, hogy az NDK további intézkedéseket ls tesz, hogy megmutassa, ellenzi a nyugat-berlini elnökválasztás megtartását, nem valószínű, hogy a nyugat-berlini elnökválasztás körüli viszály újabb berlini válságot robbant ki. Ez természetesen egy cseppet sem csökkenti a nyugatnémet politikai körök felelősségét azért, hogy provokatív mődon Nyugat-Berlinbe hívták össze a szövetségi gyűlést. Ez a nyugatnémet lépés a mi érdekeinket is közvetlenül érinti, mert öszszefügg az Idegen területekre tartott bonni igények széles körű szorgalmazásával. A szélsőséges nyugatnémet erők nemegyszer velünk szemben ls területi és egyéb igényekkel léptek fel. Maga az a tény, hogy az elnökválasztás nyugat-berlinl megrendezése mérgezi a nemzetközt légkört és megnehezíti a széles körű nemzetközi együttműködés feltételeit, ellentétben van szükségleteinkkel és érdekeinkkel. Ezért Csehszlovákia ls kifejezte, hogy ellenzi a nyugat-berlini elnökválasztást. A napnál ls világosabb, hogy akkor, amikor az NSZK a területén kívüli elnökválasztással provokációt követ el, az NSZK és a szocialista országok közötti kapcsolatok javulása sem várható. mm

a—

m>

m^

mHmm

m JAN BLANSKT