Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-16 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó

Az utóbbi években világszerte tapasztalható nagymérvű társadalmi fejlődés nem kerülte el az iskolai oktatást sem. A technika vívmányai, a film, a televízió >és az okta tógépek behatoltak az oktató-nevelőmunkába is és alkalmazásuk új tanítási formák bevezetéséhez vezetett. Ez a változás nemcsak a tanítási formákat és módszereket, hanem az oktatás tartalmát is érintette. A korszerűsítés ily módon a matematikát sem kerülte el. A MATEMATIKAOKTATÁS KORSZERŰSÍTÉSE A matematika a legrégibb tantárgyak egyike. Napjainkban a legalkalmazottabb tudományok közé tartozik. A matematikát nemcsak a természettudományok, de csaknem az öszszes társadalmi tudomány is közvetve vagy közvetlenül alkalmazza. A matematika Ilyen nagyméretű alkalmazása azt eredményezi, bogy nap nap után újabb és újabb problémák kerülnek felszínre s ez maga után vonja a matematika egyre gyorsabb ütemű fejőldését. Ezzel a rohamos fejlődéssel már évszázadok óta nem tart lépést az Iskolai oktatás. Ez különösen a matematika szakot hall-, gatók esetében tapasztalható, ennél fogva az oktatást olyan „alacsony szinten" kell kezdeni, hogy a növendékek négy-flt év alatt képtelenek elsajátítani a legújabb matematikai Ismereteket. A középiskolai tanulók vajmi keveset Ismernek meg azokból az Ismeretekből, amelyeket az emberiség az utóbbi két-három évszázadban fedezett fel, habár ezek mennyisége meghaladja az előző — megközelítőleg — kétezer év alatt szerzett ismeretek mennyiségét. Ezek a fő okok, amiért az 50-es évek első felében az USA-ban és Franciaországban bátortalan kísérletek történtek az iskolai matematikaoktatás tartalmának korszerűsítésére. Ezt számos további követte nemcsak az USA-ban, de másutt is. Az UNESCO Nemzetközi Nevelési Bizottsága (IBE) 1956-t61 rendszeresen foglalkozik ezzel a kérdéssel. Hazánkban először 1962-ben az Oktatásügyi Minisztérium kollégiuma határozta el, hogy ki kell dolgozni az Iskolai matematikaoktatás korszerűsítésének tervezetét. Még ugyanabban az évben az UNESCO a B6lyai Matematikai Társasággal közösen nemzetközi szimpóziumot rendezett Budapesten, amelyein hazánk képviseletében dr. J. Vyšín a prágai Károly Egyetem docense vett részt, aki személyes kapcsolatot vett fel neves egyéniségekkel, köztük Dienes Pál Zoltán külföldön élő magyar származású matematikus-pszichológussal, Papy belga, Krygowska lengyel és több, már ekkor is Ismert és nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkező tudományos dolgozóval. A szerzett tapasztalatok alapján dr. VySln szakemberek bevonásával hozzálátott a hazai korszerűsítési kísérlet megszervezéséhez. Ezt követően 1963-ban az Oktatásügyi Minisztérium kollégiumának javaslatéra a Csehszlovák Matematikusok és Fizikusok Társaságát bízták meg a korszerűsítés előkészítésével és felügyeletével. Később ezt a feladatot a társaság megosztatta a pedagógiai kutatóintézettel. Még ugyanabban az évben Prágában, Brnóban és Bratlslavában kísérleti matematikai alapIskolát nyitottak, hogy a gyakorlatban is meggyőződjenek a korszerűsítés helyességéről. Ezekben az iskolákban a pedagógusok közvetlenül a szerzőktől kapnak megfelelő tárgyi és módszertani utasításokat. A szülőkkel ismertetik az Iskola jellegét és célját, s a tanulók csak az ő beleegyezésükkel nyerhetnek felvételt. Kezdetben főleg szakkörökben kísérleteztek a módosított tananyaggal, később azonban fokozatosan áttértek a korszerűsített anyag oktatására. Pillanatnyilag elértük azt, hogy az alapiskola valamennyi évfolyamában a korszerűsített tananyagot tanítják. Tulajdonképpen mit tartalmaz a korszerűsített tananyag? Elsősorban a modern matematika alapfogalmaira (a halmaz, a viszony, a kapcsolat, összefüggés fogalma), a matematikai logika alapjainak megismerésére stb. épül. A hagyományos anyagrészeket új felfogásban dolgozták fel. Például a mértan anyagát — az eddigi gyakorlattal ellentétben — nem különítették el az aritmetikától és algebrától, hanem a tananyag egyes részel szinte egybeolvadnak, ugyanazokat a szimbolikákat alkalmazzák. A számrendszerekkel kapcsolatos tananyag, nemcsak a tízes számrendszert öleli fel, hanem a tanulók megismerkednek más alapú számrendszerekkel is és bennük műveleteket végeznek. A középiskolai tananyagbői az alapiskolai tananyagba sorolták az egyes fejezeteket. Például az egyenlőtlenségeket, az egyenlőtlenség rendszereket (lineáris egy Ismeretlennel), a nem teljes számokat. Az említett anyagrészeket a módosított tananyagtervedetbői ragadtuk ki, amely szerint 1972-ben az alapiskolákban megkezdődik az oktatás. Ezt a korszerűsítést „kis modernizáció" néven emlegeti a szaksajtó. A kísérleti Iskolákon kezdettől fogva úgynevezett korszerűsítési alapkísérlet folyik. A szakemberek ennek bevezetésével azonban csak jóval később számolnak, mivel ez alapvetően megváltoztatja a tanterveket. A kísérlet szintén a halmazelméletből indul ki s az absztrakt algebra több alapfogalmának bevezetésével számol már az alapiskolában. A kis modernizáció ebből az alapkísérletből csak bizonyos anyagrészeket vesz ét és ennek megfelelően módosítja a most tanított anyagot. A kísérlet bevezetésénél számítanak a dlfferenciációval is, mégpedig a 7. évfolyamtól kezdve. Ily módon a „kis modernizáció" tantervtervezete az alapismereteket felölelő tananyagon kívül a tanulók érdeklődésének és adottságainak megfelelően matematikai gyakorlatokat ls tartalmaz. Az eddigiekben csak az alapIskolát érintő korszerűsítési kísérletről volt szó. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy a szakemberek a középiskolai matematika korszerűsítésén is munkálkodnak. Nyilvánvaló, hogy a középiskola matematikaoktatatásának koncepcióját az alapiskolai matematika végleges koncepciója határozza majd meg. Az egyik prágai és eperjesi középiskolában a svájci neuchateli korszerűsítési kísérlet hazai alkalmazásának lehetőségét vizsgálják. Az említett kísérlet tananyagának néhány alapfogalma a következő: A halmaz és a vele való műveletek, bináris relációk a halmazban, az akvivalencla, a kongruencia, a rendezettség, a geometriai Illeszkedés, valamint a csoport, alcsoport, ciklikus, szimmetrikus, izomorf és homomorf csoport stb. A hazai korszerűsítési kísérlet célja az alkotó gondolkodás fejlesztése, hogy a matematikai szimbolika, terminológia és frazeológia következetes használatával a gyermekeket már az alapiskolában logikus gondolkodásra serkentsük. Az új tartalom természetesen új módszerek bevezetését vonta maga után, ami a tanulás folyamatának újszerű értelmezését feltételezte. Ennek alapja a tanuló önálló tevékenysége. A hagyományos magyarázat, az összes tanuló egyöntetű munkája helyett az osztályt 4—8 tanulóból álló csoportokra osztják, s minden kis kollektíva különböző problémán dolgozik. Ha a tanulók elakadnak, a tanító feladata, hogy útbaigazítsa őket, Illetve új feladattal lássa el a csoportot. Ezáltal a tanulók önmaguk jönnek rá a megoldás lehetőségére, Illetve önállóan Ismerkednek meg az új fogalmakkal. A módosított matematikai tananyag bevezetése a pedagógusok kellő felkészültségét feltételezi, mert csak így Biztosítható a kísérlet sikere A főiskolákon a matematikus tanítojelöltekkel Ismertetik a kísérlet tartalmát és célját, módszertabl útmutatást nyújtanak a korszerűsített anyag tanításához. Azonban mielőbb el kell kezdeni az Iskolákon működő matematika-szakosok iskoláztatását is. Ugyanis egy-két előadás nem elegendő ahhoz, hogy a pedagógusok alaposan megismerjék a reform elveit s ennek szellemében oktassanak. A tanítók felkészítése többféleképpen történhet. Ennek egyik útja kéthárom éves előadás-sorozat, amely évente 4—5 előadásból, Illetve gyakorlatból állna rövid szünidei összpontosítással. Ez lehetővé tenné az egyéni tanulásnál felvetődő problémák megvitatását és különféle feladatok megoldását. Az előadássorozatot azonban csak akkor koronázza siker, ha elegendő színvonalas irodalom áll majd a részvevők rendelkezésére, mert ~a munka javarészét az egyéni tanulás fogja képezni. Az Iskolázást ez ideig a kerületi pedagógiai Intézet szervezte és feltételezhető, hogy ez a feladat a jövőben ls ráhárul. Mivel a múltban a matematikusok továbbképzése csak szlovák nyelven történt, szükségesnek tartom, hogy felhívjam az Illetékesek figyelmét arra, ez nem a legszerencsétlenebb megoldás, mivel a tanítás szempontjából rendkívül fontos anyag és új módszerek megismeréséről van sző, s az új ismeretek szerzésa a legbiztosabban csak az anyanyelven történő képzésre építhető. Tekintettel arra, hogy a korszerűsítés általános jellegű és országos érvényű, feltétlenül szükséges magyar nyelvű előadásokat is szervezni és megfelelő szakirodalmat biztosítani. A korszerűsítéssel kapcsolatban már számos kiadvány Jelent meg, azonban még nincs tudomásom arról, hogy ebből egyet ls lefordítottak volna magyarra. Szükséges lesz minél előbb legalább a legfontosabbakat lefordítani és az Iskolák számára lehetővé tenni, hogy ezeket beszerezhessék. Az 1972-ben bevezetésre kerülő nagyméretű reform megköveteli, hogy komoly előkészületek előzzék meg, mert á jószándék csak így válhat hasznos reformmá. BÁLINT LAJOS adjunktus, Nyitra. BENKÍ KATALIN (MNK\ VIETNAM