Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-15 / 39. szám, szombat

DDODDODOODD i 1 í í i • ••••••o J u 'J ••••••••OLIL BONNIÉ ÉS CLYDE ••••••DDDnr S" f/ ä- ; & Valahol vadnyugaton, Holly­.wood legravaszabb „agyában" újra felevenedett Clyde, az unatkozó rablógyilkos, valamint furcsa szeretője, az ugyancsak unatkozó, és későbbi kedvesé­hez méltóan szívesen rabló­gyilkoló bűbájos Bonnié törté­nete. Mindjárt „újjászületésük" első perceiben megismerked­nek és ezután már közösen cserélgetik az autókat, coltokat, ágyakat... de egymás mellett rendületlenül kitartanak. Per­sze így is sokat unatkoznak, s talán egyre több időt szentel­nek kedvenc időtöltésüknek, szórakozásuknak: bankokat ra­bolnak és ha kell — de csak ha nagyon muszáj! — itt-ott le­lepuffantanak, szitává lőnek néhány statisztát, akik több­nyire serifek, „zsaruk", vagy banktisztviselők kosztümjében jelennek meg a filmszalagon. Bonnié és Clyde híresek lesz­nek. Lopásaik-mészárlásaik hí­re sajtóról-sajtóra, szájról-száj­ra jár. Büszkék hírnevükre s ennél fogva még odaadóbban lopnak autót és dollárokat, gyilkolnak statisztákat és — tépik a nézők idegeit. Sokat fényképeztetik magukat, sőt a durcásan kedves Bonnié ellen­álhatatlan ihlettel versben írja meg történetüket. Mint jó köl­tő és jövendőmondó el is ta­lálja sorsuk későbbi kimenete­lét. Őket is egyre gyakrabban látjuk vérben és szinte meg sem döbbenünk, amikor ogy rosszakaró áruló közreműködé­sével ripityára lövik Bonnie-t és Clyde-t... Másodpercekig szemtanúi lehetünk tehetetlen vonaglásuknak, a történet mél­tó befejezésének ... Az amerikai gengszter-szerel­mespár fergeteges karriért csi­nált! Divat utánozza és sláge­rek éltetik őket nyugattól ke­letig. A pozsonyi Praha mozi­ban hosszú sorban állnak a je­gyekért, telt házak élvezik a vérfürdőtl Érzésem szerint a hajdani gengszter szerelmespár nem lehetett annyira draszti­kus, mint azok, akik filmmesé­jüket ilyen sikerre Juttatták. Az ilyen filmek láttán kísér­tetiesen az jut az ember eszé­be, ha az ilyen sztoriknak ek­kora sikerük van, akkor az esz­tétikai kritériumok körül felte­hetőleg nincs minden rendjén; s azt sem vonom kétségbe, hogy torzul az emberek lelkivi­lága. Talán meg sem érdemli ez a film, hogy foglalkozzunk vele, de az ellentmondás ott kezdődik, hogy Warren Beatty és Faye Dunaway ellenálhatat­lanul szimpatikus színészek és éppen ebben rejlik a film ra­vasz, rosszindulatú jellege. Aka­ratlanul is eszembe jut a M Y 69 egyik ankétja, melyben egy szlovák íróról azt mondják, annyival veszélyesebb sovinisz­ta, hogy jó író. Valahogy így van ez a Bonnié és Clyde-vel is ... A tragédia ugyanis az, hogy a filmet nagyon raffináltan és ügyesen készítették, és ily módon ravaszul propagálja az erőszakot, a gengszterkedést és mindezt olyan nagyszerűen, hogy a moziból kijövet a legga­lamblelkübb néző is szitává lőné ezt a bűbájos világot — de ha azt nem is, legalább ezt az ostoba filmetl GALAN G£ZA ím • m ÍW . ..y . : : iÉlt*" í | I » SPiPPws- ' * jéIL Elkészült Juraj Herz rendező harmadik játékfilmje, melyet La­dislav Fuks A hullaégető című novellája alapján forgattak. A háború előtti Prága légkörében lejátszódó alkotás Kopfrkingl német polgár fanatikus nácistává való átalakulását kelti élet­re. A gondolatilag gazdag tr agigroteszk alkotás sajátosan szemlélteti a krematórium egykor szerény alkalmazott­jának átalakulását szenvedélyes fasisztává és kegyetlen zsidóüldözővé. Bár a film a megszállás éveiben játszódik, az alkotók az erőszak és az erkölcsi rossz ábrázolásán keresztül időszerű mozzanatokra is emlékeztetnek. A film főszerepét Rudolf Hruštnský (képünkön j játssza. A további szerepekben Vlasta Chramostovát, Jana Stehnovát, llja Prachaft láthatjuk. Reális terv - gazdagnak ígérkező siker A CSEMADOK MUNKAPROGRAMJA 1969-RE 5 A szupermanokról szóló filme k a mozilátogatók körében vi­lágszerte nagy népszerűségnek örvendenek. Ezt bizonyítja a 007 ügynökről készült filmek látogatottsága is. James Bond Ame­rikában, Jerry Colton viszont Nyugat-Németországban vált szin te fogalommá. A DINAMIT ZÖLDBEN című izgalmas, színes nyugatnémet film a csaknem „földöntúli" erővel felruházott, bátor és kemény lerry Coltonról, a sebezhetetlen és verhetet­len szupermanról szól. A „halhatatlan" FBI-ügynököt nem le­het kibillenteni egyensúlyából, sem kihozni sodrából. A legki­látástalanabb helyzetekben is Jeltalálja magát, minden vere­kedésben és dulakodásban diadalmat arat. Fantasztikus tulaj donságal ellenére azonban rop pant udvarias, kiváltképp a hol gyekkel szemben. A Harolri Reinl rendezte filmben George Nader, Heinz Weiss és Silvie Solar játssza a főszerepet. TAVALY NÉHÁNY HÓNAPIG a kulturális munka a CSt'MA­DOK-ban is háttérbe szorult. Az országos események hatására kulturális szövetségünk mással kényszerült foglalkozni, mint ami eredeti szerepköre. Az új munkaterület és a tevékenységi skála szélesítése kedvezően be­folyásolta a tagság politikai ak­tivitását, visszavetette viszont a kulturális életet. Elmaradt több tömegrendezvény és az őszi-téli időszakban a különfé­le szakkörök, csoportok és együttesek sem végeztek olyan tartalmas munkát, mint más­kor. A visszaesés leginkább a járási fesztiváloknál érezhető. Míg a múltban e rendezvénye­ken a csoportok tömegesen vet­tek részt, ez idén nagyon gyér a jelentkezés minden vonalon. Mi sem időszerűbb ezért most, mint az, hogy a CSEMADOK a sok egyéb mellett ismét ráirá­nyítsa figyelmét a tömegkultu­rális rendezvények szervezésé­re, irányítására és támogatásá­ra. A központi bizottságnak az 1969-re szóló munkaterve, me­lyet a KB elnöksége a napok­ban vitatott meg és hagyott jó­vá, megfelelő iránytű és jó ki­indulási pont. E munkaterv­a CSEMADOK IX. országos köz­gyűlésén hozott határozatra, valamint a szövetségnek a múlt év márciusában megjelentetett programnyilatkozatára épül. Felöleli mindazt, ami a CSE­MADOK munkájában a múltban jónak bizonyult és ami siker­rel kecsegtethet a jövőben is. Célja, hogy a CSEMADOK meg­alakulásának 20. évfordulója al­kalmából tovább fokozza a szö­vetség népszerűsítését, hatáskö­rét, politikai és kulturális mun­káját. A több fejezetből álló mun­katerv a szervezeti élet te­rületén legfontosabbnak a járási bizottságok és el­nökségek munkájának tökélete­sítését, a szervezeti élet szilár­dítását, a tagság további akti­vizálását és létszámának állan­dó növelését, a X. rendkívüli országos közgyűlés megfelelő előkészítését, a közgyűlés ha­tározatának következetes telje­sítését, a CSEMADOK megala­kulása 20. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepségek poli­tikai és szervezési irányítását, a CSEMADOK-rendezvények nép­szerűsítését, jubileumi ellenőr­zőbélyegek kiadását, az 1969-es évzáró közgyűlések és járási konferenciák irányelvének a kidolgozását és az év folyamán több olyan szeminárium meg­szervezését tartja, amelyek meg­ismertetnék a CSEMADOK tisztségviselőit a X. rendkívüli közgyűlés határozataiból eredő feladatokkal, valamint azokkal a teendőkkel, amelyek a szer­vezeti élet tökéletesítése érde­kében elvégzésre várnak. A NÉPMÜVELÉSRE VONAT­KOZÓAN az általános-, politi­kai- és a szakmai műveltség fokozásának elősegítését, a fel­nőttek iskolai és iskolán kívüli képzésének tökéletesítését, va­lamint az ország föderatív el­rendezéséből és a nemzetisé­gekre vonatkozó alkotmánytör­vényből eredő jogok és köte­KULTURÁLIS HÍREK • A NEMZETKÖZI SZÍNHÁ­ZI SZÖVETSÉG 1969-ben sorra kerülő XIII. kongresszusát Bu­dapesten rendezi meg, majd öt találkozón (Romániában, Len­gyelországban, a Német De­mokratikus Köztársaságban és a Német Szövetségi Köztársaság­ban) vitatják meg az ifjú szín­házi rendezők művészi törek­véseinek, szakmai felkészültsé­gének és erkölcsi magatartásá­nak a kérdéseit. A szövetség emellett nagy figyelni'!! szentel majd az arab, az indiai ŕs <> kubai dramaturgia saj t'o:, tel­jesítményeinek. H FAYE DUNAWAY - a Bonnié és Clyde hősnője — látssza a női főszerepéi Artúr Miller Bűnbeesés után című da­rabjának filmváltozatában. A forgatókönyv megírására Miller az Ítélet Nürnbergben forgató­könyvének szerzőjét, Abe Man-t kérte jel. lességek széles körű megismer­tetését szorgalmazza. Indítvá­nyozza többek között azt is, hogy a CSEMADOK szervei és szervezetei támogassák az al­kotmánytörvény gyakorlati realizálását, a nemzetiségek problémájával foglalkozó szer­vek és intézmények megalapí­tását, küzdjenek a nemzetek és nemzetiségek életét deformáló jelenségek ellen, a teljes egyenjogúságért, a baráti kap­csolatok további megszilárdítá­sáért. Irányvonalat nyújt a szak­köröknek és a művelődési klu­boknak, felhívja a figyelmet ar­ra, biztosítsuk a pedagógiai propagandával és a népműve­lés minden eszközével azt, hogy köreinkből minél többen jelent­kezzenek szak- ós főiskolára, tegyük a tanulási igényt általá­nossá, segítsük elő, hogy a ké­pesítéssel nem rendelkezők kö­zül is minél többen végezzék el az általános iskolát és sze­rezzenek képesítést. Javasolja, hogy a CSEMADOK helyi szer­vezetei a 20. évforduló alkal­mából dolgozzák fel működésük történetét, ezt irodalmi este­ken, író-olvasó találkozókon és más összejöveteleken ismertes­sék meg a tagsággal, és ezáltal ls teremtsenek kedvet a további munkához, az új népművelési és kulturális formák kialakítá­sához. A színjátszó együtteseket és az irodalmi színpadokat a CSE­MADOK a jövőben az állami szervekkel — az üzemi klubok­kal, a művelődési otthonokkal és a Népművelési intézettel — szorosabb kapcsolatot teremt­ve készül irányítani. Az állami szervek erre vonatkozó tervé­vel összhangban fesztiválokat rendez, és Igyekszik elérni, hogy a bemutatók juttassák ki­fejezésre a CSEMADOK 20 éves munkájának eredményét és le­gyenek eszmeileg és művészi­leg ís igényesek, példaadók, előremutatók. Az együtteseket az eiimúlt években bevált módszerek sze­rint kategóriák szerint osztá­lyozza és ennek megfelelően részesíti járási, majd központi segítségben. A fesztiválok irá­nyítására és értékelésére a köz­ponti javasló bizottság hozzá­értő és elfogulatlan embereket nevez ki. A terv szem előtt tartja a Központi Dramaturgiai Tanácsnak és a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának a színjátszó mozgalom támoga­tására vonatkozó irányelvét és a feladatokat aszerint határoz­za meg, hogy az együttesek rnűsorpolitikáját áthassák a ha­ladó eszmei törekvések. Hasonló szempontból indult ki a tánccsoportok és a népi együttesek munkájának a kör­vonalazása esetében. Ezen a téren azt tartja a legtontosabb­nak, hogy a tánccsoportok, il­letve a népi együttesek ezentúl is elsősorban a saját falujuk és a közvetlen környezetük nép­művészetének feltárásán és to­vábbfejlesztésén dolgozzanak, a sajátos hagyományanyagot kelt­sék életre, vigyék színpadra. A felkészülésre, az új műsor betanulására a téli hónapokat ajánlja, hogy tavaszra, mikor megkezdődnek a járási rendez­vények, az együttesek már kész műsorral rendelkezzenek. A té­li felkészülést igényli a nyá­ron megrendezendő körzeti és országos fesztiválokon való részvétel is. Az ének és zenekarok mun­kájának szervezését a terv a Központi Tanácsadó Testületre, a Csehszlovák Magyar Tanítók Központi Énekkarára és a járá­si szakbizottságokra építve irá­nyozza elő. A legsürgősebben elvégzésre váró feladatnak az együttesek számbeli gyarapítá­sát és azt tartja, hogy az ének­és zenekarok, illetve a szólis­ták időben és színvonalas mű­sorral készüljenek fel a cseh­szlovákiai magyar énekkarok ez idé.i megtartásra kerülő orszá­gos találkozójára és az eddigi­nél nagyobb teret biztosítsanak a hnzi szerzők énekkari művei népszerűsítésének. A CSEMADOK számos helyi, járási és körzeti rendezvény mellett 1969-ben ismét több or­szágos jellegű bemutató 4t, illet­ve emléknapot tart. A Népmű­velési Intézettel és más köz­ponti, kerületi és járási állami szervvel karöltve Pozsonyban májusban a táncdalénekesek második országos versenyét, Komáromban ugyancsak május­ban a Jókai-napokat, Zselízen júliusban a népi együttesek és tánccsoportok országos szemlé­jét, Gombaszögön júliusben a csehszlovákiai magyar dolgozók országos dal- és táncünnepé­lyét, Galántán a nyár folyamán a Kodály-napokat, a magyar fel­nőtt énekkarok második orszá­gos fesztiválját, Dunaszerdahe­lyeo augusztusban pedig a Bi­hari-napokat, a csehszlovákiai magyar népi zenekarok orszá­gos fesztiválját rendezi meg. E hagyományos rendezvények mellett az idei tervben új ak­cióként szerepel a csehszlová­kiai magyar képzőművészek és a csehszlovákiai magyar könyv­kiadó központi kiállításának, valamint a csehszlovákiai ma­gyar kultúra hetének és a CSEMADOK megalakulása 20. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepélynek a megszerve­zése. Az 1969-re tervezett járási és körzeti rendezvények közül a füleki kerületi népművészeti fesztivál, a kisgéresi kerületi szüreti ünnepély, a színjátszók, az irodalmi színpadok, a tánc­és népdalénekesek járásonként megtartott versenye, a csehszlo­vákiai magyar könyv hete, a já­rási és körzeti CSEMADOK-na­pok, a csallóközi színházi na­pok, valamint a losonci Madách Imre, a lévai Juhász Gyula, a nagykaposi Erdélyi János, az ér­sekújvári Czuczor Gergely, a ri­maszombati Tompa Mihály és a Szenei Molnár Albert napok érdemelnek említést. A CSEMADOK 1969-re vonat­kozó munkatervének egyik leg­érdekesebb része a tudományos munkára vonatkozik. Régóta hangoztatott igény, a tavaly no­vemberében megtartott tátrai értelmiségi találkozónak is ez volt az 'egyik központi gondo­lata, hogy ma már nélkülözhe­tetlenül szükséges olyan köz­ponti magyar intézmények és szakmai csoportok megalakítá­sa, amelyek hatékonyan bekap­csolódhatnának a csehszlová­kiai magyarság szellemi életé­be s a csehszlovákiai magyar­ság helyzetének és problémái­nak tudományos feldolgozásá­val és minősítésével párhuza­mosan hozzájárulnának gazda­sági, jogi és kulturális problé­máink megoldásához. A jogos igény kielégítése érdekében a maga részéről a CSEMADOK megtette az első lépést és el­határozta, hogy a Központi Bi­zottság mellett még ez idén tu­dományos szinten működő nép­rajzi, nyelvművelő, történész, szociológiai, művészeti és mű­velődéstörténeti szakbizottságot alakít. E társaságoknak az lesz a feladata, hogy lerakják a ké­sőbb szélesebb körben kibonta­koztatható csehszlovákiai ma gyar tudományos élet alapjait. Az anyagilag a CSEMADOK és az illetékes állami szervek ál­tal támogatott szakbizottságok a kutató és tudományos munka megindítása mellett hatáskörük be tartozónak tekintik azt is, hogy a tárgykörnek megfelelő­en járási szakbizottságokat ala­kítsanak, és ezeket módszertani utasításokkal lássák el. KORAI LENNE MÉG jóslatok­ba bocsátkozni, hogy kulturá­lis téren mit eredményez majd 1969. Annyit azonban nyugod­tan állíthatunk, hogy a CSEMA­DOK ez idei munkaterve, amely szellemében összhangban van a Szlovák Szocialista Köztársa­ság programnyilatkozatával, reális és gazdag sikert ígér. Erényének azt tartjuk, hogy azonosította magát a minőségi feladatokkal, és egy átfogó mű­velődéspolitikai koncepciót prň bál megvalósítani. Megfelelő szakember-utánpót lássál, jó irányítással, az el m A leti-tudományos munka megin­dításához szükséges gyors ala pozással és a művelődésre szánt anyagi eszközök növelésével se gítsük elő, hogy a szép terv­ből, a jó elképzelésből minél több megvalósuljon. BALÁZS BÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents