Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-15 / 39. szám, szombat

HÉTVÉGI HIRMAGYARAZATUNK A sokarcú Kína Az utóbbi időben ismét sok szó esik Kínáról, főként annak kapósán, bogy a vezetés úgy dOntOtt: rövidesen összehívják a IX. pártkongresszust. Egyes források szerint már májusban sor kerülhet a legfelsőbb pártfórum tanácskozására. Már ez a ténv is arra vall, hogy valamilyen minőségi fordulat követke­zett be a kínai helyzet alakulásában, hogy e rejtélyes ázsiai hatalom új idők küszöbén áll. Ez azonban csak bizonyos je­lekből állapítható meg, mert Kínáról szórványosan érkeznek hírek, a tájékoztatás még mindig roppant nehéz. % Vége a szervezett anarchiának? Minden jel arra vall: a vö­rösgárdísták „tisztogatási" moz­galma, mely évek óta foglalkoz­tatta a világot, nem a tömegek spontán akciója volt, hogy Mao Ce-tung útmutatásait követve végezzenek az „osztályellenség­gel, az árulókkal, a kapitaliz­mus restaurálőival", hanem fe­lülről szervezett, időben ts fól beosztott szervezett anarchia azzal a céllal, hogy a „tömege­ket" képviselő lázadó fiatalok megszabadítsák Maót pártbeli ellenzékétől és a katonaság se­gítségével gyakorolják a hatal­mat a párt- és állami szervek feldúlása után keletkezett in­terregnumban, melynek befeje­zését nyilván Mao Ce-tung hi­vatott eldönteni. Most úgy lát­szik, Kínában annyira „konszo­lidálódott" a helyzet, hogy Mao odaadó párthíveivel Ismét az ellenzéktől megtisztított kom­munista pártra bízhatja az or­szág vezető erejének szerepét. Ez tűnik ki az új szervezeti szabályzat tervezetéből is, ame­lyet a kongresszuson majd vi­tára bocsátanak. A jós szerepe mindig hálát­lan, különösen Kínával kapcso­latban óvakodnunk kell tőle. Messze van tőlünk ez az ázsiai kolosszus, nem eléggé Ismer­jük történelmét, népének men­talitását, az ázsiai lélek rejtel­meit, „államszellemét". S mint már említettük, nem teljes ada­tokra kell támaszkodnunk. A Kínából kiszivárgó hírek­ből mégis levonhatunk néhány következtetést. Mao Ce-tung pozíciója az el­lenzékkel, nevezetesen Llu Sao­csl elmozdított államelnökkel folytatott kampányban nyilván megerősödött: a kínai pártve­zér évek óta első ízben mutat­kozott a nyilvánosság előtt, s állítólag a különféle híresztelé­seket cáfolva kitűnő egészség­nek örvend. A másik különös jelenség Teng Hsziao-ping párt­főtitkár visszatérése. A párt gyakorlati irányítóját a múlt­ban ugyanis olyan erős táma­dás érte, hogy kénytelen volt visszavonulni, kegyvesztett lett. Ugyanakkor feltűnően gyako­riak a kínai sajtóban azok a hírek, amelyek „vörösgárdis­ták", különfére „forradalmi osz­tagok" falura telepítéséről" szólnak. Ez a tömegméretű moz­galom azt a benyomást kelti a szemlélődőben, hogy a „vörös­gárdistákra" is érvényes ez a klasszikus mondás: „A mór megtette kötelességét, a mór mehet". £ Megújult a párt? A KKP szervezeti szabályza­tának tervezete, melyet lapunk­ban a napokban ismertettünk, a proletariátus politikai pártjá­nak nevezi a kommunista pár­tot, melynek célját általános érvényű, konkrét kínai felada­tokat nem említő célkitűzések­ben határozza meg. Érdekes, hogy a régi párttagokkal szem­ben különféle szigorító intéz­kedést helyez kilátásba, viszont kitárja az ajtókat a friss ká­derek, elsősorban a fiatalok előtt, s velük szemben nem ér­vényesít határozott kiválasztási elveket. Ez a pártéleti lazaság megmagyarázhatatlan volna, ha a szervezeti szabályzat terveze­te nem utalna arra, hogy a párttagok legyenek különösen éberek a „karrieristákkal, int­rlusokkal és csalókkal" szem­ben. Mivel a vörösgárdisták a tartományi és más vezető párt­szervek funkcionáriusai elleni kampányukban nem ütköztek a nép ellenállásába, valószínű, hogy a kínai tömegek rokon­szenveztek egyes, a régi man­darinok fényűző életmódját folytató, basáskodó pártfunkcio­náriusokat megrendszabályozó „vörösgárdista" akciókkal. A „kis kultuszok" felszámolása mellett ugyanakkor egyre erő­södött Mao „nagy kultusza". 0 Változatlanul nagyhatalmi ambíciók Napjaink Kínájára jellemző: Mao úgy véli, valamelyest tisz­tára söpörte a teret irányzata előtt. Ez tette lehetővé a párt­kongresszus összehívását. A pártélet azonban még nem tért vissza normális keretei közé, még mindig a katonai forradal­mi bizottságoké a szó. Egyálta­lán nem mellékes az a szerep, amelyet a katonaság Kína po­litikai életében játszik. Ma már világos, hogy a „vő­rösgárdlsta" és egyéb „forra­dalmi" mozgalmak moso­lyogni való primitív jelszavai mögött egészen más elképzelé­sek húzódtak meg. Minden egy célt szolgált: Kína nagyhata­lommá növését. A közel három­negyed milliárd kínai országá­nak megvan ez az esélye, csak pszichológiai és technikai fel­tételeket kellett teremteni ar­ra, hogy Kfna érvényesíthesse ls nagyhatalmi voltát. Ami a pszichikai előkészítést Illeti, nem okozott nehézséget a központi vezetésnek: a nacio­nalizmus felszítása a maga tör­ténelmi összefüggéseiben (ha­tárkérdés, terjeszkedés stb.), to­vábbá a kínai proletariátus mint „az egyetlen, igiaz, a modern revizionlzmustól meg nem fer­tőzött marxista élcsapat" világ­szerepének eltúlzása termékeny talajra talált a kínai tömegek gondolkodásában. Peking azonban nemcsak jel­szavakra épített, hanem a lebe­csült „papírtigris" fegyverére is: az atom- és hldrogénbombá­ra. Hazai atomipart teremtett, melyet az Egyesült Államokból hazatért kínai tudós alapozott meg, nukleáris együttműködést folytat számos fejlett kapitalis­ta országgal. Indiai források szerint Kína 120 atombombával rendelkezik, s évente 40 atom­bombát, brit források szerint hetvenet tud előállítani. Ugyan­csak a külföld szerint egy 3200 kilométeres hatósugarú kínai rakéta építésén dolgoznak. Mindez arra vall, hogy a meg­tévesztő jelszavakkal szemben Kína nem annyira Mao Ce-tung eszméinek nagyságára, mint in­kább a modern haditechnikára épülő katonai nagyhatalmi vol­tára építi világpolitikai ambí­cióit. E téren is kereszteződnek a kínai—szovjet érdekek, s vilá­gos, hogy nem egyszerű ideo­lógiai konfliktusról van szó, melyet a XX. szovjet pártkong­resszus bizonyos megállapítá­sainak mődosftásalval áthidal­hatnának. Kína féltékenyen néz minden szovjet—amerikai kö­zeledést, ezért nem érdeke a vietnami háború tárgyalásos be­fejezése, mert akkor nagyobb kilátások lennének a szocialis­ta és az Imperialista nagyhata­lom békés közeledésére. Ugyan­akkor a maga részéről egyen­geti Peking és Washington kö­zeledésének útját (Kanadával is rendezi kapcsolatait), s kapcso­lataikat a békés együttélésre szeretné építeni (erről kell tár­gyalniuk e hő huszadikán Var­sóban). Peking engedett a taj­vani kérdésben is, s harcias szó­lamai ellenére mindent elkövet, hogy a dél-vietnami háború ne csapjon át kínai területre, s e kérdésben korrektnek tartja az amerikaiak magatartását. Ma még erősen hatnak a „vö­rösgárdista" eszmék a kínai társadalomban, az értelmiségie­ket „hideg és meleg" átneve­lésre falura küldözgetik, az or­vosok helyét laikusok veszik át stb., de ebben a szellemi dzsun­gelben egy célratörő nagyha­talmi politika körvonalai bon­takoznak ki. LŐRINCZ LÁSZLÓ A három nyugati nagyhatalom nem válaszol az NDK jegyzékére Washington — A három nyu­gati nagyhatalom, melynél az NDK jegyzékben tiltakozott a nyugatnémet parlament Nyu­gat-Berlinben tervezett elaök­választő ülése ellen, nem vála­szol a jegyzékre. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogad el jegyzé­ket olyan kormányoktól, melye­ket nem ismer el. Az angol kor­mány szóvivője szerint a kor­mánykörök csupán az NDK­jegyzék áttanulmányozása után foglalnak állást. Az angol ve­zetők azonban már több ízben kijelentették, hogy a nyugat­berlini elnökválasztás kizárólag a bonni kormány ügye. A francia külügyminisztérium képviselői nem foglaltak állást az NDK-jegyzékével kapcsolat­ban. Hivatalos diplomáciai kö­rök utaltak arra, hogy Francia­ország sem válaszol közvetlenül a jegyzékre, és ezzel kapcsolat­ban megjegyezték, hogy Párizs­nak nincs diplomáciai kapcso­lata az NDK-val. A bonni kormány szóvivője közölte, hogy Kiesinger kan­cellár csütörtökön az esti órák­ban fogadta Szemjon Carapkint, a Szovjetunió bonni nagyköve­tét. A találkozó a nagykövet ké­résére jött létre. A szóvivő sze­rint Carapkin által Kiesinger­nek átnyújtott okmány leszöge­zi, hogy a nyugatnémet elnök­választő gyűlésnek Nyugat-Ber­llnbe történt összehívása ellen­tétben áll a város négyhatalmi státusával. A szovjet okmány felhívja a bonni kormányt, hogy az elnökválasztást ne Nyugat-Berlinben tartsák meg. A szóvivő szerint Kieslnger el­utasította az okmányban foglal­takat. Az FKP felhívása: Szavazzatok nemmel! Párizs — A Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak ülése egyhangúlag elhatá­rozta, felszólítja az összes fran­cia állampolgárokat: szavazza­nak nemmel a közelgő népsza­vazáson. A határozat megálla­pítja: a népszavazás csupán egyetlen választ tesz lehetővé a legkülönbözőbb bonyolult kérdések komplexumára, ezért egyáltalán nem tekinthető való­ságos népi véleménynyilvání­tásnak. — A Francia Kommunista Párt rámutat, hogy a kormány ter­vezete nem irányozza elő a re­gionális tanácsok nyílt általá­nos választás útján való meg­választását, e tanácsokban a ha­talom egyes főhivatalnokok ke­zében összpontosul. A tervezett szenátusi reformot értékelve a plénum kijelenti, hogy a kor­mány olyan szervvel kívőnja felcserélni a szenátust, amely még távolabb kerül a néptől. A francia politikai pártokban vita folyik a tavaszi népszava­zásról. Eddig egy párt sem fog­lalt végleges álláspontot. Csak a gaulle-ista UNR hívja fel a franciákat a Javasolt reformok támogatására. A független re­publikánusok álláspontja na­gyon problematikus lesz, mivel D'Esteatng, a párt elnöke el­lenzi a népszavazást. A jobboldali ellenzék nyíltan elítélte a javaslatot. A balolda­li ellenzék pártjai közül eddig csak a kommunisták és radiká­lisok ismertették álláspontju­kat. Mindkét párt arra hívta fel a választókat, mondjanak ne­met a népszavazáson. Valószí­nű, hogy hasonló felhívást ad ki a Szocialista Párt is. Az ellenzéki demokratikus közép irányító bizottságának tegnapi ülése után valószínű, hogy álláspontja elutasító lesz. ML FOGNAK TÁRGYALNI VARSÓBAN ? A lengyel királyok egykori varsói vadászkastélyában a Myslewickl palotában február 20-án 135-ödször találkozik az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság nagykövete. Ezúttal 412 napi szünet után ülnek le ismét a tárgyalóasztal­hoz, hogy véleményt cserélje­nek a kínai külügyminisztérium 1968 november 25-i ötpontos ja­vaslatáról. A varsói nagyköveti találko­zó közeledtével mindkét fél köl­csönös udvariassági gesztuso­kat tesz. Az Oj-Kína hírügy­nökség elismeréssel említette Nixon elnök realizmusát, és a kfnai sajtó az utóbbi időben nem támadja az amerikaiak dél-koreai „tevékenységét". Washington a maga részéről felajönlotta, hogy rendezi a két ország közti telefonösszekötte­tés fenntartásából származó, 16 év alatt összegyűlt 600 millió dollőros adósságát. Az Egyesült Áľamok kereskedelmi kapcsolatokat köt Kínával? Washington — Az amerikai kormány tanulmányozza azt a javaslatot, hogy engedélyezze­nek korlátozott kereskedelmet Kínával. Findley republikánus képviselő kijelentette, hogy e javaslat értelmében az Egye­sült Államok azonos feltételek mellett kereskedjék Kínával, mint a Szovjetunióval. Egyes termékek kivitelét csak a kül­ügyminisztérium engedélyez­hetné. Findley a javaslatot megtárgyalta Kissingerrel, Ni­xon tanácsadójával. Findley vé­leménye szerint a Kínával való kereskedelem elsősorban a far­mereknek lenne előnyös, mivel Kína évente nagymennyiségű búzát vásárol külföldön. Nixon­nak nem kell a kongresszus beleegyezése ahhoz, hogy enge­délyezze a kereskedelmet Kíná­val. Hivatalos tajvani körök sze­rint a csangkajsekista kormány azonnal megszakítja diplomá­ciai kapcsolatait Kanadával, mi­helyt Kanada elismeri a Kínai Népköztársaságot. A csangkaj­sekisták egyúttal figyelmeztet­ték Olaszországot, és az esetle­ges többi államokat is, hogy megszakítják velük a diplomá­ciai kapcsolatokat, ha elisme­rik Kínát. mIS anpVfli t - -i-A-.AVfc.Sft Közép-Európában még foga van az időnek, de a romániai Popesti-Leordeni üvegházakban már gazdag paradicsomtermést szüretelnek. (Agerpress felvétele) néhány sorban WILSON angol miniszterel­nök tegnap hétórás látogatást tett Nyugat-Berlinben. A repü­lőtéren Klaus Schütz, Nyugat­Berlin polgármestere fogadta. KOPPENHÁGÁBAN tegnap megkezdődött a Dán Kommu­nista Párt XXIII. kongresszusa. A kongresszuson számos kom­munista és munkáspárt küldött­sége, köztük a CSKP küldött­sége ls részt vesz. A csehszlo­vák küldöttség tagjai J. Kosce­lanský, a Központi Bizottság tagja, az SZKP kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára és V. Frybert, a Köz­ponti Bizottság nemzetközi osz­tályának munkatársa. SZÓFIÁBAN tömeggyűlést rendeztek a Cirill és Metód Or­szágos Könyvtár épülete előtt, így emlékeztek meg Cirill ha­lálának 1100. évfordulójáról. KAMBODZSA területe fölött lelőttek egy L—19 típusú ame­rikai repülőgépet. A repülőgép két kilométerre a határtól, Kambodzsa területén zuhant le. A pilótát foglyul ejtették. JAKUBOVSZKIJ marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancs­noka a tagállamok képviselői­nek berlini találkozójáról teg­nap hazautazott Moszkvába. A KYOTÚI EGYETEMEN ösz­szetűzésre került sor a japán baloldali radikális diákok és a mérsékeltek között. 250 diák megsebesült. SURINAME (volt Holland­Guayana) kormánya lemondott. Pengel miniszterelnököt a szak­szervezetek az utolsó Időben hevesen bírálták. CSEHSZLOVÁKIA az idén több mint 30 kiállítást rendez a Szovjetunióban azzal a céllal, hogy a szovjet szakemberek megismerkedhessenek a cseh­szlovák Ipar termékeivel. AZ AUSZTRÁLIAI VASUTASOK befejezték sztrájkukat, miután az állami vasútblzottság és a szakszervezetek képviselői meg­állapodtak. A sztrájk következ­tében öt ausztráliai államban megbénult a vasúti összekötte­tés és a gazdasági élet. AZ ARGENTIN HADSEREG készültségben van, mivel az ar­gentínai—bolíviai határon állí­tólag felújult a partizántevé­kenység. MANILÁBAN újabb diákzavar­gások voltak annak ellenére, hogy Marcos elnök elfogadta a diákkövetelések többségét, és különbizottságot nevezett ki a diákok ügyeinek intézésére. A TŰRÖK RENDŐRSÉG Isz­tambulban 38 személyt tartóz­tatott le az amerikai flotta lá­togatása ellen tüntetők közül. Az amerikai hadihajók ellen tiltakozó tüntetések során 18 személy megsebesült. DELHIBEN bejelentették, hogy átszervezték az indiai kor­mányt. Jól tájékoztatott körök szerint az újonnan kinevezett miniszterek Indlra Gandhi kö­zeli munkatársai. A miniszter­elnök Bines Slnghet nevezte kl külügyminiszterré, Bhagatot pe­dig külkereskedelmi miniszterré. RÓBERT SHELTON, a Ku Klux Klan „birodalmi varázslója" ön­ként jelentkezett a birmingha­mi hatóságoknál, hogy meg­kezdje egyévi fogházbüntetése letöltését. 1966-ban ítélték bör­tönbüntetésre, mivel nem volt hajlandó a Ku Klux Klan tevé­kenységéről dokumentumokat terjeszteni a kongresszus elé. JOHN EISENHOWER, a volt amerikai elnök fia, Nixon lá­nyának apósa lesz az Egyesült Államok brüsszeli nagykövete. NÉGY ÉSZAK-INDIAI ÁLLAM­BAN általános választások vol­tak. Az eredmények azt bizo­nyítják, hogy a Kongresszus Párt tekintélye tovább csökken. Csupán Uttar Pradesh állam­ban erősítette meg a párt po­zícióját. SINGAPORE-BAN hivatalosan bejelentették, hogy összeeskü­vést lepleztek le, melynek cél­ja az volt, hogy zavargásokat keltsenek az országban. A ké­szültségben levő rendőrség fel­hívta a diákságot és a szülő­ket, ne vegyenek részt semmi­lyen tüntetésekben. EDGÁR RODRIGUEZ CARRALD hadnagy vezetésével a venezue­lai FALN nemzeti felszabadítá­st szervezet tagjai rabolták el kedden azt a DC—9 Jelzésű ve­nezuelai repülőgépet, amely eredeti Irányától eltérítve Kubá­ban szállt le.

Next

/
Thumbnails
Contents