Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-13 / 37. szám, csütörtök

4 Á LEL-FILM bemutatja... Kassa egyik legsötétebb udvarának „titka" % Az első film mindig sikerül % Több dijat nyert # Most már az absztrakt filmek viszik el a pálmát # Füstöt, ködöt filmezzen? £ Mibe kerül ez a hobby? # Soron következő országok: Anglia, Skandinávia s Lelovits Tibor (Kolár Péter felv.j A helyiség, amelyet az „Oj Nemzedék" ifjúsági klub tagjai minden csütörtökön kibérelnek, Kassa egyik legsötétebb és talán legkeskenyebb udvarának végén található. Nem reprezentatív terem, s talán éppen azért búrmire jelhasználható. Most éppen filmet vetítenek falai között. Az első kockán olvashatjuk is: A LEL-FILM BEMUTATjA, s hogy mit mutat be a Lel-film, az máris kiderül, mert a következő kockán feltűnik Firenze neve ... A Lel-film a város egyik sokoldalú, ügyes és képzett emberének, Lelovits Tibor mérnöknek a stúdiója. A stúdió mindössze egyetlen tagból áll, az operatör, a rendező, a vágó, a szinkronrendező, a gyártásvezető, a hangmérnök és minden, a filmmel összefüggő funkció egyetlen.ember vállára nehezedik: Lelovits Tibor gépészmérnökére. Tehát: A Lel-fil atyja harmincötödik életévét tapossa, foglalkozása: „fűtős" egy épltőüzemben. Családi állapota: nős; gyermekeink száma: kettő. Gyerekora óta fényképez, a fényképezés szépsége azonnal hatalmába kerítette, de a háború utáni válságos időben nem tudott megfelelő nyersanyaghoz jutni, így egy ideig lassabban fejlődött. (Ezt ő mondja így.) Középiskolába Kassán járt, elvégezte a magyar tannyelvű gépészeti és elektrotechnikai ipariskolát, majd bevonult katonának. Szerencséjére felfedezték képességeit, így a két nehéz esztendőt a sötétkamrában (és nem sötétzárkában) töltötte. Hazatérte után munkahelyén rábízták a fotoszakkör vezetését. A munka harmonikusan haladt, sok esetben ugyanis ő volt az egyetlen tag és vezető így nézeteltérései nem akadtak. A szakkör rendelkezett egy filmezőkamerával is. Lelovits Tibor egy teljes esztendeig szemlélgette a parlagon heverő masinát, majd úgy döntött, hogy kipróbálja. Tanácsok és kézikönyvek után elkészítette élete első amatőr filmjét, egy sítúráról. A film remekül sikerült. „Az első film mindig remekül sikerül. Mert az ember akkor még ad mások tanácsára, és jól tudja, mit olvasott a kézikönyvekben." Az első filmet követte a többi. A nyári szabadság mozzanatai kerültek filmszalagra. Ezzel már nem volt egészen elégedett. „Az első film után azt hiszi az ember, hogy mindent tud már. Fittyet hány a tanácsoknak és elfelejti a kézikönyvet. A filmen mindezt meg is látni." A hatvanas évek elején igényesebb vállalkozásba kezd: színes filmeket vásárol és színes filmeket forgat. 1969-ben elmondhatjuk: kiválóan érti a dolgát. Közben amatőr versenyeken is indul, több díjat nyer. Országos versenyen is képviselteti magát, de furcsa meglepetések érik: az ún. absztrakt filmek viszik el a pálmát! „A zsűri inkább a „nehéz" filmeket részesíti előnyben. Az a lényeg, hogy minél kevesebbet értsen belőle az ember. Egy kis füst, egy kis köd. Kollégák mesélték, hogy a »nehéz« filmeket úgy készítik, hogy összevágják a maradékokat, és azzal neveznek be a versenyekre. Két út előtt állok. Vagy én is ködöt és füstöt filmezek, vagy folytatom azt, amit elkezdtem, de azzal nem megyek sokra." Az olvasót bizonyára is érdekli, mibe kerül ez a hobby? „Evenként változik az összeg, aszerint, mennyi filmet forgatok és milyen minőségű filmanyagot vásárolok. Tavaly kb. kétezer koronát tett ki a fii mezésre költött összeg." Meg kell jegyeznünk: Lelovits Tibornak saját kamerája van (A brüsszeli világkiállításon aranyérmet szerzett ADMIRA 8 II a), saját vetítőgépe, saját vászna, saját magnetofonja, gramofonja, szinkrongépe ... A fekete-fehér filmeket ő maga hívja elő, a színeseket a teplicei szervizbe küldi. Minden további mozzanat az ő munkája: a vágás, a szinkronizálás, a hangok feljátszása, megfelelő zenebetét keresése, sőt, a felirat rajzolása is, bár az utóbbi Időben segít neki egy festőművész. Amikor a filmet csinálja, fel van forgatva a ház, mert a laboratórium a fürdőszobában van, s az egyik szoba is tele van kellékekkel. A feleségével nagy csatákat vív minden bútordarabért, mert lassan nem fér el a rengeteg hozzávaló. A Lel-stúdióban többnyire útirajzok készülnek, külföldi utazások filmbeszámolói, de igazán szép megfogalmazásban. Játékfilmmel csupán egyszer próbálkozott, s megkísérli talán még egyszer feldolgozni a miniszoknyákat egy hat-hét perces humoros összeállításban, de ez is attól függ, indul-e a közeljövőben versenyen. Készülnek azonkívül kimondottan családi filmek is, egyegy születésnap, karácsony vagy névnap ünnepségei, de ezek — természetszerűleg — csak házi használatra. Megkérdeztem, vajon elmen ne-e a filmhez dolgozni, ha ajánlatot kapna? Nemmel felelt. „Ott nagyobb kamerák vannak és nem nyolcmilliméteres filmek. Nekem megfelel ez az állás." A katonaság után távúion végezte el a mérnökit, s köz ben leszokott a moziba járásról is. Igy filmes létére arány' lag ritkán látják moziban, inkább a tévét kedveli. Tévedés lenne azt hinni, hogy Lelovits Tibor csupán a filmezéssel foglalkozik. Továbbra is fényképez. Az üzemi lap munkatársa volt, fényképeivel kiállításokon is szerepelt. Középiskolás korában is érdekes embernek tartották már. Harangozni járt például a premontreiek templomába, közben varjakat etetett otthon. Volt úgy, hogy egyszerre nyolcat is, törött lábúakat, csonka szárnyúakat, mert szerette az álla tokát. Akváriumai voltak, tek nősbékái, talán még kígyói is. íróasztalának egyik fiókjában kipreparált csukafejet láttam. Szereti a növényeket is. de most az északi oldalra költö zött az irodája, igy gondjai vannak. Nem tudom, van o olyasmi amit ne próbált volna. Például szenvedélyes halász. A hat és fél esztendei főiskolai tanulmánya során megszokta a könyve ket, annyira, hogy a diplomát megszerezve sem hagyta abba az önművelést. Az elektrotech (lika érdekelte, annak is a gyengeáramú ága. Ennek kö szönheti, hogy saját maga szer kesztette készüléke van a szin kronizálásra. Azonnal el is magyarázza, milyen elv alapján működik a gépecske. A Lel-film eddigi teljesítménye: tizennyolc óra összidejű saját film. Van itt olaszországi, franciaországi, svájci, belgiumi útinapló, a már említett családi filmek stb. Ebben az esztendőben szó van arról, hogy sikerül eljutnia Angliába és Skandináviába. Természetesen vele utazik a kamera is. Ha a külföldi útból csak hazai kirándulás lesz, akkor is filmez majd, mert ez már összeforrt mindennapjaival. íme, egy ember, aki színes jelenség a hétköznapok szürke Szaharájában. Kimondott tehetség, aki szinte minden téren kiválót produ kál. Filmjeit élvezettel nézték a klubtagok ... BATTA GYÖRGY ORVOSI TANÁCSADÓ 1 Ki fizet a fogpótlásért? NINCS az egészségvédelemben még egy terület, ahol a betegek ennyi tájékozatlanságot tanúsítanának, mint a fogászatban. Erre utalnak olvasóink ismétlődő kérdései, pl. pénzbe kerül-e a fogpótlás, jár-e fizetség a fogorvosnak vagy az intézetnek ha műfogsort kapnak, s ha a fogász nem kér pénzt, illik-e borítékban átnyújtani neki vagy más módon megajándékozni őt stb. A nyílt tájékoztatás indokolt, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a tájékozatlanság az esetek ezreinél a fogazat állapotának elhanyagolásához vezet. Gyakorlatilag mindenkinek joga van arra, hogy körzeti vagy üzemi fogásznál rendszeres, pl. évente kétszer ingyenes felülvizsgálatot igényeljen. Ha előre -ejelentjük érkezésünket, illetve a fogászaton dolgozó nővért megkérjük, jelölje meg számunkra a legalkalmasabb időpontot, még a forgalmas rendelőkben is hosszas várakozás nélkül sorra kerülünk. Minden fogorvos és fogász szívesen fogadja azt, aki nem elhanyagolt fogazattal, hanem a fogszuvasodás, fogkö vagy más kisebb baj megelőző jellegű kezelésre érkezik. Természetes, hogy néhány tömés (plomba), a fogkő eltávolítása, ínygyulladás vagy sorvadás kezelése, fogak vagy gyökerek eltávolítása a mi egészségvédelmi rendszerünkben díjtalan. Aki idejekorán hozzákezd fogazatának védelméhez, gyógykezeltetéséhez, kikerüli a későbbi nagyobb pénzkiadásokat —- nem is beszélve a szervezetet érő károkról. Vannak azonban olyan fogmunkák, amelyekért fizetni kell. Az általános betegbiztosítás előnyeit élvező személyeknek is posiautalvánnyal kell befizetniük a megszabott illetékeket, a szelvényt meg kell őrizniük fis felülvizsgálat esetén fel kell mutatniuk A fogász vagy a nővér országosan egységes díjszabás szerint állapítja meg, mibe kerül a fogak megcsináltatása. Annak ellenére, hogy ez az öszszeg a felhasznált fém neme, valamint a munka terjedelme szerint nem fedi a foglalkoztatott szakerők, az eszközök, a rászánt munkaidő és a felhasznált anyag értékét, távolról sem olyan drága, mint némely más országban PÉNZBE kerül a megkárosult fogra húzott korona, a foghiányt pótló híd, a fémből készült fixáló készülékek, vázprotézisek. Hazánkban már sehol sem készítenek acél fogakat. A legelterjetebb nemesfém. Kiválóan alkalmas koronákra, hidakra, sőt fazettés (elöl fehér, fogszínű) pótlásokra az ezüstpalládium ötvözet. Ezért a nemesfémért a beteg nem fizet, a megszabott illeték az intézet mun kadija. Egy ezüst korona ára 24 korona. A hídpótlás pillérét borító koronákon kívül meg kell számlálnunk, hány fogunk hiányzik, pl. kettő, így a négytagú híd alig fog száz koronánál többe kerülni. Tehát a fogorvos kerülésének ez az egyik oka indokolatlan. Ha a fogpótlást igénylő beteg drágább nemesfémből kívánja a fogpótlást, elsősorban be kell szolgáltatnia beváltásra felesleges ékszerét, fogaranyát vagy más nemesfémet; esetleg az Intézet készletéből vásárolhatja meg a szükséges mennyiséget. Saját aranyunk beszolgáltatása esetén is fizetjük az intézet által megszabott munkadíjat és a beváltási illetéket. Szükségesnek tartom figyelmeztetni olvasóinkat, hogy valamennyi nemesfémről szóló elismervényüket tegyék el, különösen arra ügyeljenek, hogy ha a fogpótláshoz nem volt szükség az egész rendelkezésükre álló, beváltásból származó anyagra, és új«bb fogpótlás esetére az intézetben hagyják, ezt igyekezzenek 3 éven belül felhasználni, mert az elszámoláson levő szlovák nyelvű figyelmeztetésen kívül erre már többé nem szólítja fel őket senki, és a feltüntetett időn túl igényüket már nem érvényesíthetik. AZ ÉRVÉNYBEN levő rendeletek értelmében bizonyos esetekben a fogász ingyenesen vagy kedvezményesen végezhpti el a szükséges munkát. A kerületi és a járási intézetek ún. pausáljából aranyötvözetből is készülhet fogpótlás szükség esetén, pl. 18 éves terhes nőknél, vagy a szüléstől számított 6 hónapig. Azok is igényelhetik, akiknél teljes fogazatra és esztétikai megoldásra van szükség, vagy a munkaképesség megőrzéséről van szó (tanító, színész, énekes, rádió vagy tv-bemondó, zenész), valamint azok, akiknek fogazatát munkabalesetek, foglalkozásból eredő betegség vagy más, ugyancsak foglalkozásból eredő ártalom károsította meg. Harminc éves korig szem fogtól szemfogig terjedően részesülhet a biztosított ilyen kedvezménybe, ha az intézet készlete a többi jogosult kielégftésén kívül ezt megengedi. Kérdéses esetben a járási népegészségügyi intézetek igazgatósága, Illetve a Járási sztomatológus dönt. Olvasóinkat bizonyára az is érdekelni fogja, hogy nemcsak a kivehető fogpótlásokat (teljes és részleges protézis) készítik díjtalanul, hanem javításukat is amennyiben nem a beteg okozta a fogsor törését, megrepedését, fogak lepattanását. E tényt írásban tett nyiiakozattal kell alátámasztani. A beteg hibájából történt károsodást kisebb javítás esetén is 10 koronáért végzik. Ha a műfogsor régi, vagy a szájüreg korral, betegséggel járó elváltozásokat mutat, új protézisra van szükség. Ez is díjtalan. Sokszor tartanak a betegek olyan protézist a fiókban, amely kis technikai kiegészítéssel megfelelő pótlás lehetne. HAZÁNK fogorvosai, fogtechnikusai általában intézeti alkalmazottak, és a közvagyont képező anyagból állítják elő technikusaikkal együtt a fogpótlások minden fajtáját, rendes munkaidejükben, amiért megkapják fizetésüket. Amit a páciens ráfizet, az nem illem kérdése, hanem a közéleti korrupció önkéntes támogatása. Dr. SZÁNTÖ GYÖRGY Folytatódnak a rehabilitációs perek A z országot járva több olyan em** berrel is találkoztam mostanában, akik szorongva tették fel a kérdést: Igaz-e, hogy a legfelsőbb állami szervek a közeljövőben felfüggesztik a rehabilitációs pereket? Igaz-e, hogy az államügyészségek dolgozói, az ügyvédi munkaközösségek tagja és a biztonsági szervek felelős dolgozói furcsa hangvételű leveleket kaptak és hogy ezek a levelek enyhén szólva „lebeszélik" a jogszolgáltatási dolgozókat arról, hogy továbbra Is foglalkozzanak az ötvenes — és hatvanas! — évek törvénysértéseinek a felszámolásával. Dél-Szlovákia magyarlakta területein Is találkozik az ember olyanokkal, akik ártatlanul járták meg a börtönöket. Ezek az emberek döntő többségükben nem politikai tevékenységükért lettek elitélve. Az esetek zömében kis- és középparasztokról van sző, akik annak idején képtelenek voltak beadási kötelezettségeik teljesítésére. Másokat egyes falusi kiskirályok önkényeskedése juttatott börtönbe. Látványos politikai perekről szűkebb pátriánkban ritkán volt szó. Ez azonban távolról sem jelenti azt, mintha két-három-öt évi igazságtalan börtönt akár csak egyetlen ember is könnyen elfelejtené Sőt, éppen ellenkezőleg, a falusi ember a „börtönviselt" jelzőre a városinál sokkal érzékenyebb. Hát még ha ártatlanul ítélték el. . . I Érthető hát, hogy a Csallóközben, a Mátyusföldön és Gömörben ís érzékenyek az emberek, ha arról van szó, hogy nem lesz többé rehabilitáció. Mindjárt az elején szögezzük le, hogy: lesz rehabilitációi A kommunista párt vezetői ezt a közelmúltban világosan megmondták. A cseh, a szlovák és a szövetségi kormány programjában is ott van, hogy következetesen végre kell hajtani a jogtalanságok felszámolását. Arra a kérdésre tehát, hogy a legfelsőbb állami és pártszervek gondolnak-e a rehabilitációs perek felfüggesztésére, határozott NEM-mel válaszolhatunk. Az viszont Igaz, hogy >? jogi apparátus és a közbiztonsági szervek dolgozói furcsa hangvételű leveleket kaptak, amelyekben a „Jogászok Akcióbizottsága" fedőnév alatt egyesek a rehabilitációs perek felfüggesztését szorgalmazzák. Mi több, a jogszolgáltatás néhány felelős dolgozója — akiknek az ötvenes években elkövetett atrocitásokhoz semmi közük, akik szívvel-lélekkel végre akarják hajtani a kommunista párt akcióprogramjának a sérelmek felszámolásával összefüggő határozatát — sértegető hangnemű, fenyegető leveleket is kaptak. Vajon kik bújnak meg a „Jogászok Akcióbizottsága" fedőnév mögött? Kétségkívül olyan személyekről van szó, akik a párt akcióprogramját szívesen diszkreditálnák, akiknek jól jönne, h>a világgá kürtölhetnék: a januári vonal teljesen megbukott, hiszen annak egyik legjellegzetesebb vonása — a rehabilitációkról szóló törvény — sem érvényes már. Nem túlságosan nehéz kitalálni, hogy az ilyen légkör megteremtése elsősorban azoknak áll érdekében, akik az ötvenes években ott basáskodtak a bíróságokon, akik a vallatásokat vezették és akiknek félniük kell, hogy egy-egy per-ú]rafelvételnél számukra kellemetlen dolgok derülhetnek kl. A „Jogászok Akcióbizottsága" fedő** név alatt tevékenykedő társaság kilétét napjainkban a közbiztonsági szervek dolgozói nyomozzák. Akármilyen bonyolult is ma a politikai helyzet, egyet világosan le kell szögezni: a hatalommal való visszaélést, a basáskodást, a törvénytelenségeket és azok elkövetőit nevükön fogjuk nevezni. „Tolvnj!"-t kiált a tolvaj, önmagukat védendő, gazságaikat igazolni próbálva egyesek ma a Januári. politika minden következetes támogatóját ellenforradalmárnak neveznék. Az igazság az, hogy ez az elnevezés azokra illik legjobban, akik a szocialista eszmét bemocskolva lassították a fejlődést és akik a fekete hollót fehérre szeretnék fürdetni. TÓTH MIHÁLY