Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-02 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó

„ ... Rövid időn belül előterjesztésre és megvitatásra kerül a bíróságokon kívüli rehabilitációt szabályozó törvényjavaslat. Társadalmunk életében, valamint az összes állami szerv tevékenységében kivétel nélkül továbbra is érinthetetlen alapelv marad minden polgár jogbiztonsága, a jogok, a törvények következetes tisztel ?tben tartása. ALEXANDER DUBČEK (1969. január 8.) USTITIA RLEG PONTOS LESZ Tévedhet-e a Justítia, a törvényhozás, az igazság bekötött szemmel is mindenki számára — a rémai mitológia örökérvényű tanítása szerint — egyenlő mérleggel mérő istennője ...? . E legendás hagyomány igazságát megcáfolva — sajnos — az elmúlt két évtized jogi gyakorlata hazánkban számos esetbea ennek ellenkezőjét bizonyította. E csorbák kárát az ártatlanul elítélt személyek ezrei vagy a lakosság jogfosztott, több százezres nemzetiségi csoportjai szenvedték. Az 1968-as esztendő a megújhodási folyamat — Dubček elvtárs gyakori találó szójárásával élve —: az emberi arculatú szocialista társadalom keresésének nem könnyű esztendeje volt. E váratlan eseményekben rendkívül gazdag időszak egyik legpozitívabb eredménye, hogy hosszas vajúdás után utat nyitott a törvénytelenségek mielőbbi orvoslásának. A CSKP áprilisi akcióprogramja értelmében a törvénytelenségek mielőbbi felszámolása, a csehszlovák igazságügy különösen torz korszakának éles, igaz képét s nyilvánosság elé táró, felújított törvényszéki tárgyalások s a több ezer rehabilitációs kérelem, a januárban életbe lépett szövetségi államforma és számos egyéb belpolitikai körülmény napjainkban teljesen újszerű feladatok elé állították az igazságszolgáltatást is. Ezekről az aktuális problémákról rendeztünk szerkesztőségünkben kerekasztal-beszélgetést, melyre meghívtuk dr. ŠTEFAN BREIERT, Szlovákia Igazságügyi Minisztériumának osztályvezetőjét és dr. MILAN ČIČET, a Komenský Egyetem jogi karának adjunktusát. A beszélgetést az alábbiakban csaknem teljes egészében közöljük. Időszerű kerekasztal-beszélgetés igazságszolgáltatásunk aktuális feladatairól 0; SZÚ: A CSKP akcióprogramja tavaly fontos feladatokat ruházott igazságügyi szerveinkre. Joggal érdekelnének hát bennünket — olvasóink nevében — közelebbről ezek az aktuális tennivalók, különös tekintettel az augusztusi eseményeket követő hónapok körülményeire. Ma már ugyanis nem titok, hogy pártunk áprilisi célkitűzéseinek néhány pontját csak lassabban, bizonyos módosításokkal tudjuk majd teljesíteni. S bár a Központi Bizottság novemberi plénumának határozata a január utáni fejlődés pozitív vonásainak maradéktalan továbbfejlesztését szorgalmazza, a lakosság körében sokan mégis attól tartanak, hogy igazságszolgáltatásunk esetleg megtorpan a tavaly kezdett úton ... Dr. ClC: Az akcióprogram ma is, az eddig eltelt jó néhány hónap ellenére ls a szocialista társadalomépítés alapelvei érvényesítésének útmutatója. A múltból ismeretes, hogy mind nálunk, mind más országokban a szocializmust a legapróbb részletekig előre megtervezhető modellként értelmezték. A szocializmusnak ilyen elvei számos esetben csak törvényellenes, szociallstaellenes eszközök révén nyertek gyakorlati érvényesülést. Ma már tudjuk; ezek az adott helyzetben ugyan pozitívnak tűnő célok, a valóságban elfogadhatatlanok és károsak voltak. Amennyiben azonban a párt áprilisi akcióprogramját nem tévedhetetlen tudományos elméletként, hanem a szocializmus építésének olyan politikai-ideológiai eszközeként értelmezzük, melyet az új, objektív tapasztalatból adódó feltételek szerint bármikor korrigálni tudunk, úgy semmi sem gátolhat bennünket abban, hogy a benne rögzített gondolatokat életünk mindéin területén tovább fejlesszük. Gondolom, az augusztusi események ellenére is vonatkozik ez Igazságszolgáltatásunkra, Dr. BREIER: A kérdés azt is célozta, vajon megalapozottak-e a szocialista törvényesség újbóli megsértésével kapcsolatos aggályok? Itt szeretném hát megjegyezni, hogy a bírók döntéseiket mindig bizonyos politikai helyzetben, légkörben, bizonyos konkrét feltételek között hozzák. ítéleteik így társadalmilag determináltak, meghatározottak. Az ötvenes évek jellegzetes jogi gyakorlatának tragikus következményeit azonban nehezen tudjuk elfelejteni. S mint ilyenek — a jövőt tekintve — az elhamarkodott vagy törvényellenes döntések • Dr. Milan ČIČ ellent kezesség óva intő példái. Dr. ČIČ: Véleményem szerint, ezek a tapasztalatok magukban még nem jelentenek elegendő biztosítékot a szocialista törvényesség újbóli megsértése ellen. Az akcióprogram ezért számos olyan célt is magába foglalt, melyek vetülete a jogi normákban az emberi és polgári jogok gyakorlásának elmélyítését, illetve védelmét jelenti. Példaként hadd soroljak föl csak néhányat: a föderációs alkotmánytőrvény, a rehabilitációs törvény, a most készülő ügyészségi és bírósági alkotmánytörvény stb. Ez utóbbi az ügyészek és a bírók szilárd társadalmi, jogi és anyagi helyzetét biztosítja majd, megteremtve így egyúttal a valóban objektív és pártatlan bíráskodás lehetőségeit. 0} SZÖ: A fentiek alapján logikusan adódik hát a kérdés: milyen volt eddig a törvényszéki tanácsok és a bírák társadalmi helyzete, különös tekintettel a bírói függetlenség kényes kérdéseire? Dr. BREIER: A bírók helyzetét hazánkban az alkotmány határozza meg. Bíráink tehát gyakorlatilag függetlenek és döntéseiket köztársaságunk jogrendje és törvényei értelmében hozzák. Négy esztendei időszakra választják őket és tevékenységükért választóiknak tartoznak felelősséggel. Az utóbbi a jogi elrendezést az elméleti és gyakorlati dolgozók gyakran bírálták. A bírák kötöttsége ugyanis egyben annyit jelent, hogy mindenkor igazodniuk kell a végrehajtó szervek jogszabályzatához, vagyis kötelességük betartani kormány és a miniszterek rendelkezéseit, hirdetményeit is. Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy az ilyen másodlagos jogi normák törvényességének ellenőrzése már nem tartozik a bíróságok jogkörébe, ez egyet jelent azzal, hogy a bírák kötelesek ezeket a jogszabályokat akkor is alkalmazni, ha ellentétesek a törvénnyel. Dr. ClC: Igaz, a bírák választások útján történő kinevezése alapjában véve nagyon demokratikus megoldás, mégis több fogyatékossága van. Elsősorban jogi és szociális bizonytalanságot eredményez, s ezzel egyúttal lekötelezettséget vagy függőséget olyan szervektől, melyeik funkcióikba jelölik őket. E tapasztalatból kiindulva a jövőben olyan szempontok szerint akarjuk rendezni a bírók jogi helyzetét, hogy munkájukat csak az érvényes törvények szerint végezhessék, » bármikor joguk legyen megtagadni minden törvényellenes utasítás alkalmazását. A megoldás keresésénél szem előtt kell tartani, hogy a bírói függetlenség mindig bizonyos társadalmi és politikai viszonylatban érvényesül. A bíró olyan mértékben lehet független, amennyire azt az adott társadalom számára lehetővé teszi. A bírói függetlenség és a jogbiztonság, egyúttal a lakosság jogbiztonságának őre is. Oj SZÚ: Több neves jogász nyilatkozatából és a tömegtájékoztatási észközök révén a közvélemény már értesült arról, hogy készülőben van az új ügyészségi és bírósági alkotmánytörvény. Milyen messzire jutottak az illetékes szervek e jelentős jogi norma előkészítésében? Dr. ClC: E régen szükségessé vált alkotmánytörvény előkészí-' tésével is a párt áprilisi akcióprogramjának további, fontos feladatát teljesítjük. A kormány még az elmúlt esztendőben egy jogi szakbizottságot nevezett ki, mely nagyon gyors ütemben dolgozik a törvényjavaslat előkészítésén. Érvénybe lépése után azonban a szóban forgó okmányt nemcsak olyan jogi normaként szabad majd értelmeznünk, mely a szövetségi államformában koordinálja és egyensúlyban tartja az igazság mérlegét, hanem olyan törvényként is, amely biztosítja a bíróságok és az ügyészségek újszerű helyzetét, a bíróságok új felépítését és az emberi jogok, a polgári szabadságjogok bírósági kezességét. Dr. BREIER: A bíróságok szerkezetében további változások ls szükségesek. Gondolok itt pl. arra, hogy a meglevő általános bíróságok gazdasági és közigazgatási törvényszéki tanácsokkal bővülnek. A készülő bírósági és ügyészségi alkotmánytörvény legnagyobb erénye a mindenkire egyaránt vonatkozó törvény előtti egyenlőség, a levéltitok, a börtönbüntetés és a szabadságvesztés fölötti jogi ügyelet, a bírói függetlenség és több más humánus, mind ez idáig azonban gyakran mély csorbát szenvedett szocialista elvnek biztosítéka lesz. ÜJ SZÚ: A szövetségi alkotmánytörvénnyel együtt a Nemzetgyűlés a Csehszlovákiában kisebbségben élő nemzetiségek • Dr. Štefan BREIER jogait szabályozó törvényjavaslatot is elfogadta. Miképpen érvényesül majd ennek vetülete a köznapi jogi gyakorlatban? Dr. ClC: Ez az alkotmánytörvény keretszerűen rögzíti az itt élő nemzetiségek jogait. A Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanácsra váró időszerű feladat ezért, hogy a sajátos nemzeti fejlődés szükségleteinek figyelembe vételével pontosan megfogalmazza és törvénybe iktassa a nemzetiségek jogait. Az október 28án elfogadott kerettörvény harmadik szakasza első bekezdésének „c" pontja pl. az anyanyelv használatának jogát biztosítja a hivatalos közegekkel való érintkezésben. A jogi gyakorlatban ez annyit jelent, hogy minden polgárnak jogában áll a bíróságokon saját anyanyelvén beszélni. 01 SZÚ: Ugyancsak a CSKP akcióprogramjának értelmében dolgoznak jogászaink ezekben a napokban a készülő bírósági rehabilitációs törvényen. A tavaly indult megújhodási folyamat egyik különösen jelentős pozitív mozzanataképpen bizonyos tekintetben már a gyakorlatban is érvényesül ez a törvény ... Dr. BREIER: A kerületi bíróságokon és a prágai Legfelsőbb Bíróságon már megalakultak a rehabilitációt végző törvényszéki tanácsok. A bírák kinevezésénél a felettes szervek nagyon gondosan ügyeltek arra, hogy a választottak egyikét se érhesse a múltban végzett tevékenység alapján esetleg a pártosság vádja. Többek között ez a biztosítéka annak, hogy e szenátusok felelősségteljesen s objektíven teszik majd jóvá mindazt, amit a múltban a különböző politikai perekben számos polgárral szemben mások vétettek. Igaz, az augusztusi események következtében e folyamat bizonyos meglassulása volt észlelhető, de ez csak átmeneti, és ma már Ismét teljes ütemben dolgoznak a rehabilitáló szenátusok. Oj SZÚ: A javító-nevelő intézetek a Belügyminisztérium köréből az Igazságügyi Minisztérium gondozásába kerültek. Vajon mi tette szükségessé ezt az intézkedést, s mit jelent majd ez a gyakorlatban? Dr. BREIER: Ezt a jelentős — s hadd tegyem rögtön hozzá — már nagyon régen esedékes lépést az akcióprogram célkitűzései tették lehetővé. Dr. ClC: E változás legfőbb célja, hogy jogi felügyelet alá kerüljenek a szabadságvesztésre ítélt személyek, esetleg törvénysértés esetén mód nyílik az ítélet módosítására. A börtönbüntetés az alkotmány biztosította polgári jogokba történő komoly beavatkozás. Érthető és megalapozott hát az a követelmény, hogy az ilyen büntetések Jogosságát mindig független bíróságok ellenőrizhessék. . Eddig hát a magnószalag. Két szakember s az olvasókat képviselő, kérdéseiket tolmácsoló riporter párbeszéde. Tárgyilagos kérdések, és kielégítő, bíztató válaszok. Hallgatásuk közben akaratlanul is sorra eszembe jutottak az igazság mérlegének pontossága érdekében tett első tavalyi lépések: Heliodor Pika tábornok emlékének tisztázása; új, igazságos ítélet a Besztercebányán felújított Žingor-perben; Rudolf Barák, volt belügyminiszter 1983ban történt elítélése sok tekintetben még ma is homályos körülményeinek felderítése céljából elrendelt új kivizsgálás; az itt élő magyarság háború ntáni jogfosztottságának ugyan csupán kései, de mégis elégtételt adó, új beállítású értelmezése... Ali a szalag. Rajta a tárgyilagos kérdések és egyetlen mondattal jellemezhető válaszok: lUSTlTIA MÉRLEGE PONTOS LESZ! MIKLÓSI PÉTER