Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-12 / 36. szám, szerda

BODROGSZERDAHELY a tőketerebesi járás délkeleti részén fekszik. Területe délen Magyarországgal, keleten Kiskövesd községgel, északon Szőlőskével, nyugaton Bodrogszöggel határos. A község mezőgazdasági földterülete 1205 hektár, ebből a szántóföld 916 hektár. A második világháború előtt a föld túlnyomó része nagygazdák tulajdonában volt. A kis- és középgazdák 426 hektáron, a nyolc nagygazda viszont 889 hektáron gazdálkodott. Ezen a helyzeten vajmi keveset változtatott a háború előtti Csehszlovák Köztársaság idején végrehajtott földreform. Tulajdonképpen Vécsey báró birtokának kis részét osztották szét a helybeli lakosság, elsősorban a báró alkalmazottai között. A felszabadító szovjet hadsereg bevonulása elűzte a földbirtokosokat, 1944-ben elmenekült a báró úr és azóta sem tért viszsza. Nehéz volt a kezdet A falu dolgozó parasztsága a felszabadulást követően szétosztotta a birtokosok földjeit. Egyénileg művelték 1949 őszéig, akkor itt is megalakult a szövetkezet, amelybe a község csaknem minden földművese belépett. Kezdetben 686 hektár mezőgazdasági, ebből 413 hektár szántóföldön gazdálkodtak. A közös gazdálkodás nehezen indult meg. Az első években sokan kiléptek a szövetkezetből, később megbánták tettüket és visszatértek. Majd 1954-ben kialakult a községi EFSZ 1200 hektárt meghaladó mezőgazdasági földterülettel. A szövetkezeti tagok hozzáláttak az istállók felújításához, a gazdasági állatok összpontosításához. Később vízlevezető csatornákat, töltéseket építettek és nyolcvan hektáron elkezdték az akkor „divatos" rizstermelést. A Bodrog partján folytatott rizstermesztés nagyon kedvező volt, és a 20 hektárnyi zöldségessel együtt számottevő jövedelmet biztosított a közös számára ... Néhány év múlván a rizstermesztés már nem volt kifizetődő, ezért be>szüntették. Ezzel egyidejűleg rosszabbodott a szövetkezet gazdasági helyzete is, süllyedt a munkaszervezés színvonala, csökkent a szövetkezeti tagok jutalma, s egyben szorgalma. Hasonló helyzet alakult ki a szomszédos ladmóci és zempléni szövetkezetben is, ezért született meg egy újabb önálló állami gazdaság létesítésének A megfontolt igyekezel gyümölcse A Bodrofszerdalielyi Állami Gazdaság nagyot lépett a fejlődés útján A helyes út 0 Kifizetődő beruházás # Ankét, amely kedvező visszhangra talált % Az 1968-as évre tervezett jövedelmet 370 százalékra teljesítették %A dolgozók átlagkeresete meghaladja az 1580 koronát # Részesedés fejében kéthavi fizetésüket kapják gondolata a három „kullogó" EFSZ gazdaságából. A Bodrogszerdahelyi Állami Gazdaság igazgatósága 1965. január 1-én kezdte tevékenységét, gazdálkodását 3245 hektár mezőgazdasági, ebből 2259 hektár szántóföld területen. Az igazgatóságon belül öt gazdasági részleg létesült: Bodrogszerdalielyen, Bodrogközön, Ladmócon, Zemplénben és a bodrogszerdahelyi szőlőgazdaság. Az új állami gazdaság vezető tisztségeit a Slovenské Nové Mesto i Állami Gazdaságból kinevezett szakképzett dolgozók, élükön Stefán Miklós igazgatóval, valamint az egyesített szövetkezetek volt vezetői vállalták. A helyes út sikerekhez vezet Az 1964. évi aszály, a hihetetlenül nagy takarmányhiány jelentősen megnehezítette < ~ új állami gazdaság indulását. Legtöbbet szenvedett az állatállamány. Ezt a nehéz Időszakot azonban átvészelte a gazdaság, hála a dolgozók és a vezetők fáradságot nem ismerő igyekezetének és nem utolsósorban az üzeimi pártszervezet jó munkájának. Aránylag rövid időn belül megmutatkoztak a párt nevelő munkájának első sikerei, s a gazdaság dolgozói — akik eddig különféle körülmények között dolgoztak — gyorsan magukévá tették a közös ügyét. Stefán Miklós igazgató — aki egyébként kiváló ökonómus — papír nélkül, emlékezetből idézi a gazdasági eredmények számadatait. — Már gazdálkodásunk első évében beérett közös igyekezetünk gyümölcse, sokkal jobb gazdasági eredményekkel zártuk ezt az évet, mint amilyeneket a volt szövetkezetben elértek. jelentősen megnövekedett a bruttó és árutermelés. 1965-ben — állami gazdaságunk első évében — a mezőgazdasági földterület hektáronként átlagosan 5146 koronát jövedelmezett, a volt EFSZ-ek ezzel szemben csupán 2643 koronát értek el. A gabonaneműek termelési tervét a gazdaság 10 százalékkal túlszárnyalta, terven felül 15 vagon terményt adtunk el. Megmutatkoztak az első sikerek az állattenyésztésben is. A tehenek évi fejési átlaga a volt szövetkezetekben elért 1004 literről 1850 literre emelkedett ... Ezek a kezdeti eredmények korántsem váltottak ki elégedetlenséget az állami gazdaság dolgozóiból, vezetőiből. Megfontolt, közös igyekezetünk a mezőgazdasági termelés tartós növelésére irányult. 1965-ben megtrágyázták a szántóföld 22 százalékát, 1966-ban a 25 és az ezt követő esztendőben már a 30 százalékát. Hozzáláttak a rétek és legelők feljavításához, a ladmóci gazdaságban a bokrok kiirtásához és a juhállomány részére megfelelő legelő kialakításához. Mindezek, az aránylag költséges talajművelési munkák a későbbiek folyamán valóban gyümölcsözőknek bizonyultak. Az 1967-es évben sem volt valami kedvező időjárás a Bodrogközben, de ez az állami gazdaság búzából 29, árpából közel 24,5, kukoricából 38 mázsán felüli, évelő takarmányokbői 61 és szőlőből 45,30 mázsás átlaghozamot ért el hektáronként. A zempléni részlegen még ennél is nagyobb hektárhozamokat értek el. A termelési eredmények kedvezően befolyásolták a gazdaság pénzügyi helyzetét. Az első évben 1 millió 315 ezer korona, 1966ban 639 ezer korona és 1967ben 5 millió 635 ezer koronát kitevő rekordjövedelem mellett — csaknem másfél millió korona terven felüli jövedelemmel zárták az évet. A gazdaság helyzete évről évre szilárdul. Kifizetődő beruházás az emberekről való gondoskodás Ennek az íratlan törvénynek a helyessége bebizonyosodott Bodrogszerdahelyen ls. Talán úgy is mondhatnánk, hogy ennek a gyakorlatnak érvényesítése, a dolgozókról való gondoskodás segítette ezt az állami gazdaságot sikereinek eléréséhez. Ezt vallja maga az igazgató is. — Állami gazdaságunk bizonyos méretű konszolidálása után elgondolkodtunk, hogyan tehetnénk még hatékonyabbá a termelést, helyesen megválasztván azokat a termelési módszereket, amelyek legjobban megfelelnek a vidék természeti és gazdasági adottságainak, különös tekintettel a munkaerők képzettségére, az egyes . gazdasági udvarok hagyományaira és lehetőségeire. Ezek alapján láttunk hozzá az egyes termelési ágazatok szakosításához . .. Talán hangsúlyoznom se kell, hogy a legjobb elképzelés és általában minden feladat teljesítése az emberektől, szorgalfnuktól és attól függ, hogyan értelmezik a kitűzött feladatokat. Ezért tartottuk és tartjuk ma is szükségesnek, hogy a termelőmunka minden szakaszán olyan munkakörnyezetet teremtsünk, amely megkönnyíti a munkát. Először is áz állattenyésztés szakaszán láttak hozzá a megfelelő munkakörnyezet megteremtéséhez. S hogyan? Erről hagyjuk beszélni Stefán Miklós igazgatót. — Mindenütt elvégeztük a gazdasági épületek legszükségesebb felújítását, valamint a gazdasági állatoknak a termelési irányzatok szerinti átcsoportosítását. Az átalakításokat, a gazdasági épületek felújítását nemcsak a gazdasági állatok szükséglete, hanem az ott dolgozók jó, megfelelő munkakörnyezetének megteremtése szem előtt tartásával végeztük. Az istállókat központi fűtéssel, szellőztetőkkel láttuk el, az etetéssel járó nehéz munkán billenő vályúkkal könnyítettünk. A gondozó rendelkezésére jól felszerelt fürdő és tiszta nappali szoba áll, ahol a munkaszünet idején tartózkodnak. S ezt a dolgozók is nagyra értékelik. így otthonosabban érzik magukat a munkahelyen, jobban viszonyulnak a társadalmi tulajdonhoz, magukénak vallják a gazdaságot, nagyobb örömmel dolgoznak, és ez mindenkor a munkasiker alapja ... Kultúráltabban élnek, jól kerésnek Néhány évvel ezelőtt az állami gazdaság udvaraiban szinte járhatatlanok voltak az utak, a járművek tengelyig süllyedtek a sárba. Négy esztendő alatt számos utat építettek betonból, aszialtból, szép parkot létesítettek, felújították, modernizálták az adminisztratív épületeket. Bodrogszerdahelyen központi fűtéssel ellátott, szociális berendezésekkel, zuhanyozókkal felszerelt, emeletes új épületben székel az igazgatóság. A gépjavító szolgálat ls központi fűtéssel ellátott helyiségben, hidraulikus emelőkkel dolgozik. A dolgozó emberről történő gondoskodáshoz tartozik a jó lakás is. Ezen a téré"

1 szintén jelentős előrehaladást érnek ©1 Bodrogszerdahelyen. A földbirtokos idejéből már csak emlékezetben élő szalmakunyhók helyett modern lakásokban élnek az állami gazdaság dolgozói. Évről évre több új lakást építenek, amihez a gazdaság vezetősége messzemenő anyagi segítséget nyújt, kölcsönöket folyósít. Van miből törleszteni, mert a dolgozók havi átlagkeresete igazgatósági méretben meghaladja az 1580 koronát, s ez itt a falusi viszonyoknak megfelelően nem megvetendő összeg. Elégedettek? Ezt a kérdést a már említett, valóban körültekintő gondoskodás ellenére elég gyakran, mondhatnám, évente többször felteszi a gazdaság vezetősége a dolgozóknak. Kevés mezőgazdasági üzemben találkoztam hasonló példával. Ugyanis már az elmúlt év folyamán ankétot rendeztek. Kérdőíveken várta a dolgozók válaszát: elégedettek-e munkahelyükkel, a vezetőkkel? Helyesen irányítják-e a munkát stb.? A legutóbb feltett 28 kérdésre 420 válasz érkezett, amelyeket a válaszolók kilététének titokban tartása mellett értékeltek. Nem is kívánják a nevek feltüntetését. A válaszolók 90—95 százaléka általábán elégedett jelenlegi munkahelyével, viszont nem titkolják a hibákat, a hiányosságokat sem. És ami a legörvendetesebb, talpraesett, igen hasznos javaslatokat tolmácsolnak a vezetőségnek ezeken a kérdőíveken. Röviden ezt a tényt úgy is értékelhetnénk: aktívan részt vesznek gazdaságuk Irányításában ... A múlt évi gazdasági mérleg ls azt bizonyítja, hogy nem volt hiábavaló a gazdaság dolgozóinak, vezetőinek fáradozása. Nem sorolom fel a termelési mutatókat, azok sikeres teljesítését mindennél jobban bizonyítja az a tény, hogy közel 3 millió koronával túlszárnyalták a tervezett tiszta jövedelmet és a gazdaság dolgozói részesedés fejében ebből kéthavi fizetéstik értékét kapják... KULIK GELLÉRT A SZLOVÁKIAI Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége a múlt év november 28-án és 29-én tartotta meg kongresszusát, amelyen kitűzték az elkövetkező időszak feladatait, és megvitatták mindazt, amit a múltban végeztek. Az említettekkel kapcsolatban dr. Pavel Tonhauzer elvtársnak tettünk fel néhány kérdést. • Elnök elvtárs, elöljáróban mondana valamit az elmúlt időszak eredményeiről? — Talán ott kezdeném, hogy Szlovákiában a fogyasztási szövetkezetek kiskereskedelmi forgalma az 1960-ban elért 7,2 milliárd koronáról évi 10,2 milliárd koronára — tavaly pedig 11,5 milliárd koronára — növekedett. (Ez idén a növekedés — a tervek szerint — 1 milliárd koronát fog kitenni.) Az említett idő alatt az alapeszközök értéke megkétszereződött, a múlt év végén pedig már 1 milliárd 874 millió koronát képviselt. Áruházak, üzletek, vendéglők és egyéb létesítmények építésére csaknem 900 millió koronát fordítottunk. Eredményeink ellenére sem vagyunk elégedettek. Jól tudjuk, hogy nem mindenhol tudjuk a lakosság igényét kielégíteni, elsősorban is a választékot illetően. Tudatosítjuk azt is, hogy a hatalmas beruházások ellenére még mindig vannak nem megfelelő üzleteink, kocsmáink. • Január elsejétől a Fogyasztási Szövetkezetek SzövetBeszélgetés dr. Pavel Tonhauzerral, a Szlovákiai Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének elnökével Fő célunk a közmegelégedés A falvakra is jobb és több árut # 900 millió koronát fordítottak beruházásra # A múlt év eredménye 11,5 milliárd korona forgalom # Szövetkezeti bank a láthatáron 9 Az importra és az exportra is nagyobb gondot fordítanak sége önálló munkába kezdett. Milyen terveket tűztek maguk elé? — Az év első munkanapjára összehívtuk az elnökség ülését, amelyen megvitattuk a kongresszus határozataiból és a programnyilatkozatból adódó idei feladatokat. Létrehoztuk a szövetség kislétszámú, de jó szakemberekből álló apparátusát. A határozat szerint több célüzem ténykedését is jóváhagytuk: ilyen például a szövetkezeti nagykereskedelem, a reklámkarbantartó és a korszerűsítést végző üzemrészleg, a fejlesztési és építőüzem, valamint a TATRATOUR szövetkezeti utazási iroda. Megvitattuk az idei év gazdasági tervét is, amely a kiskereskedelmi forgalom 8,3, a beruházás 43,7, a béralap 13,6, az alkalmazottak létszámának 10,4 százalékos növekedését irányozza elő. E A szövetkezeti nagykereskedelem létrehozása változást .jelent-e az áruellátásban? — Kétségtelen, mivel így máibizonyos árufajta beszerzése — néha külföldről is — nem okoz majd olyan gondot, mint évekkel ezelőtt. Terveink e téren szépek, de erről majd inkább máskor ... Annyit azonban elmondhatok, hogy továbbra is célunk, hogy az áruellátás terén megszüntessük a falu és a város közti különbséget. Egyúttal Igyekszünk beférkőzni a városokba is, hogy az állami kiskereskedelemmel egészséges alapon konkurrálhassunk. Egyre több helyen, mint például Komáromban, Dunaszerdahelyen, Érsekújvárott stb. a nemzeti bizottságok segítik munkánkat, igyekezetünket. CD Említette, hogy igyekeznek biztosítani külföldi közszükségleti cikkeket is. Van erre módjuk? — Igen. Szövetségünk tagja a Szövetkezetek Világszervezetének. Ennek egyes bizottságaiban- is képviselve vagyunk. Az ebből adódó előnyünk az, hogy 114 külföldi szövetkezet. tel kereskedhetünk. Lehetőség van árucserére, s így szeretnék áruink választékát változatosabbá tenni. Persze, nemcsak az importot, hanem az exportot is célszerűnek tartjuk. Szlovákjából erdei gyümölcsöt, málnát, szedret, gombát, áfonyát stb.. exportálhatunk. Ezeket nem kell sem kapálni, sem öntözni, hanem csak jól megszervezni a begyűjtést. Külkereskedelmünk nagy részét az UN1COP teslvérüzemen keresztül bonyolítottuk le, de a lakás- és termelőszövetkezetekkel karöltve létrehoztunk egy önálló külkereskedelmi létesítményt előkészítő bizottságot. Bízom abban, hogy hamarosan megkapjuk az illetékes szervek hozzájárulását. • Hogyan szándékoznak együttműködni a többi szövetkezettel? — A Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége tagja a Csehszlovákiai Szövetkezetek Tanácsának, nemzetközi kapcsolatainkat ezen keresztül tartjuk fenn. A szlovákiai szövetkezetekkel való együttműködésünk közős gazdasági létesítmények megalapításában nyilvánul meg. Ilyen lesz például a külkereskedelmi Intézmény és a szövetkezeti bank létrehozása. Ezenkívül együttműködve fogjuk védeni a szövetkezetek érdekeit. Nagy súlyt helyezünk az együttműködésre a Cseh Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségével, elsősorban ami a közös problémakört Illeti. Egyszóval szem előtt tartjuk azt a régi közmondást: az összefogásban az erő! El A fogyasztási szövetkezeteknek a felsoroltakon kí vül más jelentősége is van, mivel széles tagsági alapon nyugszik. — Szervezetünknek több mint 600 000 önkéntes tagja és 17 ezer funkcionáriusa van. Nagy részük pártszervekben, a nemzeti bizottságokban tevékenykednek, s így közvetlen kapcsolataink vannak a párttal, az államigazgatási szervekkel és a Nemzeti Fronttal. Ez nagyban elősegíti munkánkat. Az elmúlt évek során ifjúsági klubokat alakítottunk, s remélem, hogy a közelmúltban megalakult űj ifjúsági szervezettel is jól megértjük majd egymást. A Falusi Fiatalok Szövetségének küldöttsége már járt nálam és megoeszéltük az együttműködés lehetőségeit. Tudatosltjuk, hogy nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szervezet is vagyunk. Ez szabja meg további munkánkat ls. NÉMETH JÁNOS