Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-12 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó
/# JOGBIZTONSÁGUNK ORE Több mint 9 ezren kérték már rehabilitálásukat® A legfőbb szempont a szaktudás és a Tagadhatatlan, hogy a lakosság várakozásteljes érdeklődéssel, sőt bizonyos mértékben nyugtalankodva tekint az igái: ságügyre: vajon folytatja-e január után megkezdett útját? Vagy inkább a kabinetpolitikát választja? Az előjelekből, . a bírósági rehabilitfjlási eljárásokból és a készülő további intézkedésekből egyöntetű válaszra következtethetünk. Arra, hogy nincs ok ,az aggodölomra. Dr. BOHUSLAV KUČERA miniszter véleménye'ez, akihez azzal a kéréssel fordultunk, tájékoztasson az igazságügy eredményeiről, problémáiról és legközelebbi feladatairól. — A bírósági rehabilitálásokat szabályozó törvény ez év Júniusában lépett érvénybe — mondja. — Jogtalanul elítélt és meghurcolt polgártársaink becsületének visszaadásával, illetve kártalanításával igyekszünk jóvátenni az ötvenes évek deformációit. Egyúttal büntetőeljárást indítunk a törvényszegők gllen. Ez év október 1-től az egész ország területén mintegy 9 ezren kérvényezték az eljárások újrafelvételével az igazságtalan Ítéletek érvénytelenítését. A bíróságok az ügyek egy részét már lezárták, és kb. ezer felmentő ítéletet hoztak. Számításaink szerint 2—3 éven belül befejezik a rendkívül felelősségteljes és bonyolult munkájukat, amelynek gyökerei a 15—20 év előtti időszakba nyúlnak vissza. Ez a hosszú idő kétségtelenül fokozza a nehézségeket, hiszen az évek során felgyülemlett, több kiló súlyú periratok áttanulmányozása nem csekélység. A régi bizonyítékok felelevenítése és az újabbak beszerzése sokszor leküzdhetetlen akadályba ütközik, különösen akkor, ha a tanúk már nincsenek életben .... Viszont az objektív igazság megállapítása mindenképpen elengedhetetlen követelmény, mert csak így biztosítható az újabb törvényszegések elkerülése és a bíróságok munkájába vetett bizalom felújítása. Nem csoda, hogy az emberek nem könnyen felejtik el, azt ami történt és aminek maguk is szemtanút voltak ... 0 Az ön véleménye szerint mi a január utáni politikánk legfontosabb vívmánya? A legnagyobb értéknek a polgárok jogbiztonságát tartom. Megőrzése az igazságügy elsőrendű feladata. Ennek első feltétele, azonban a bírák függetlensége és az, hogy a bíróságok a polgárok jogainak, szabadságának és jogbiztonságának a biztosításáért felelősséget vállaljanak. Ez a záloga annak, hogy az ötvenes évek borzalmai többé ne ismétlődjenek meg. • Ez a bíráktól is függ. Velük szemben milyenek a követelmények? Az igazságügyben csakis erkölcsileg feddhetetlen, szocialista érzelmű és meggyőződésű egyének dolgozhatnak, akik nemcsak mint jogászok, hanem mint pszichológusok és szociológusok ls gazdag élettapasztalatokkal rendelkeznek. Kizárólag a tudásuk a döntő és természetesen a tulajdonságaik. Ezt azért hangsúlyozom, mert a múltban nemegyszer voltunk tanúi olyan bírálatoknak és megjegyzéseknek, hogy a bírák egy része a jogot nem az egyetemen, hanem a dolgozók iskolájában végezte el. Ismétlem, ez ellen semmi kifogásunk, feltéve, hogy mint szakemberek megállják a helyüket. Ezért továbbra, a nehézségek ellenére ls támogatni fogjuk őket. 0 Milyen nehézségekre gondol? Amint már mondottam, célunk a birák függetlenségének biztosítása. Ez pedig társadalmi pozíciójuk megszilárdításával jár, amit elsősorban anyagi feltételeik megteremtésével igyekszünk elérni. Augusztus 1-től rendeztük a bírák és a jogászok fizetését, amely régóta sokkal alacsonyabb volt, mint a többi főiskolát végzett dolgozóé. 0 Az ötvenes években nem egy bírót bélyegeztek meg, hogy megbízhatatlan. Eltávolításukkal nemcsak az egyének szenvedtek kárt, hanem maga az igazságügy is. Hogyan tehető jóvá ez a jogtalan intézkedés? Annak idején mintegy 800 igazságügyi dolgozót ért ezen a címen károsodás. Ebből a célból létesített különleges rehabilitációs bizottságunk kizárólag ezen elbocsátott dolgozók ügyeinek a kivizsgálásával foglalkozik. Mostanában sokan térnek vissza az Igazságügy szolgálatába és a bizottság javaslata alapján többen már magukra is öltötték a bírói talárt. A rehabilitációs ügyeket tárgyaló tanácsokban sincs hiány. A kerületi bíróságoknál 151, a Legfelsőbb Bíróságnál pedig 16 bíró foglalkozik ezekkel az ügyekkel. A cseh kerületekben 99-et, a szlovákiai kerületekben 36-ot tartunk nyilván. A rehabilitációs tanácsok megválasztása két szakaszban történt. A szeptemberi választások alkalmával ugyanis még nem lehetett áttekintésünk a rehabilitálásukat kérelmezők számáról. Erre csak később került sor, úgyhogy a pótválasztásokra irányuló javaslatok az ügyek számának figyelembevételével történtek. 0 Az állainjogi rendezéssel kapcsolatban milyen törvényeken dolgozik az Igazságügyi Minisztérium? Az államszövetségi törvény jóváhagyásakor olyan problémák ls felmerültek, amelyek azonnal nem voltak megoldhatók. Ezért pl. a bíróságok és az államügyészség megszervezésével kapcsolatos elveket a Szövetségi Gyűlés külön alkotmányerejű törvény formájában fogja lefektetni. A bíróságok és az államügyészség újjászervezésére mindenekelőtt azért van szükség, mert az államjogi rendezés folytán azok a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság jogkörébe fognak tartozni. Ennek következményeként mindkét köztársaságban külön-külön Legfelsőbb Bíróság fog működni. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság és a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium létesítését — noha véleményem nem talált meghallgatásra — továbbra is nélkülözhetetlennek tartom. Hiányukban ugyanis elképzelhetetlen a Jogszabályok egységes kidolgozása és egységes magyarázatuk biztosítása. A szövetségi kormánynak törvénykezÄ Z deményező tevékenysége folytán a szövetségi bíróság hiányában olyan szervre volna szüksége, mely a két köztársasággal együttműködve előkészítené a törvényeket. E szerv helyett az említett teendők a Legfelsőbb Bíróságokra, illetve a nemzeti Igazságügyi Minisztériumra hárul. A törvényhozás problémáival pedig valamilyen, a szövetségi miniszterelnökség keretében létesítendő bizottságot fognak megbízni. Csak a gyakorlat lesz hivatott- eldönteni véleményem igazát. Meggyőződésem azonban, hogy ez a probléma bizonyos idő múlva majd Ismét napirendre kerül. Kitűnik majd, hogy — más államokhoz hasonlóan — ml sem nélkülözhetjük a szövetségi Igazságügyi Minisztériumot, amely tulajdonképpen a t örvényesség fölött hivatott őrködnL 0 Térjünk vissza, ha röviden is, a bírákkal kapcsolatos problémákra. A bírák ugyanis a többi dolgozónál kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Bizonyos időre választják meg őket és ha ez az időszak lejár, kérdés, nem kényszerülnek-e álláskeresésre? A bíróságok és az államügyészség Jogkörét szabályozó törvény keretében azokat a problémákat ls meg kell oldanunk, amelyeket a közvélemény gyakran bírál. Sokan kifogásolják ugyanis, hogy a bírákat aránylag rövid Időre választják. Az ls kérdés, ml volna helye-, sebb: ha a bírákat a nemzeti, Illetve szövetségi szervek választanák, vagy ha a bírói tanács javaslata alapján a köztársasági elnök nevezné kl őket? Véleményem szerint ez utóbbi problém ma nem annyira lényeges a blról függetlenség megőrzése szempontjából, mint a biztonságérzetükért vállalt kezesség. További megoldásra váró probléma az úgynevezett laikus bírák helyzete. Azt hiszem, nem volna helyes megszüntetni ezt a rendszert, hanem Inkább az alacsonyabb fokú bíróságokra kellene korlátoznunk. A helyi népbíróságokról ls sok ellentétes vélemény hangzik el. Sokan a megszüntetésüket javasolják. Mindezen problémák alapos megvitatása a sokéves tapasztalattal rendelkező szakemberek, különösen a bírák feladata lesz, akik egy, valószínűleg februárban megrendezendő értekezleten mondanak majd szakvéleményt ezekről az elvi fontosságú kérdésekről. Tanácskozásuk vezérfonala lesz az az elv, amely kizárja annak lehetőségét, hogy a bírósági döntések a jövőben elhamarkodottak, vagy szubjektívek legyenek. Mert azok az idők, amikor igazságügyünk munkáját ilyen hibák Jellemezték, többé nem térhetnek vissza. Nem tűrjük a felületességet, még kevésbé a felelőtlenséggel párosuló Igazságtalanságot. És hogy ezt komolyan gondoljuk, annak záloga január utáni politikánk, amelynek útjáról többé nem térhetünk le. KARDOS MARTA IGAZSAGUGY .sí H 4*$! * 'sáliiiijÉ^ Hh' RA ' % * - ÜH •Kör 5" Š"- -•.fÉÉ PHH , : iiJS;S ý JÉHhÉSPÍI tJÍ IliiP;;. ľM& m
