Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-10 / 8. szám, péntek

A Követségi GyUés ügyrendje (ČSTK) — A Szövetségi Gyűlés két kamarájának első feladata megalakulása után — a vezetőség megválasztásán kívül — a Szövetségi Gyűlés ügyrendi szabályzatáról szóló törvény meghozása. Az ügyrendet a parlament eddig minden egyes megbízatási időszakra külön-külön állapította meg. Már elkészült a törvény első javaslata; ma foglalkozik vele a Nemzetgyűlés elnökségének ülése. A javaslatot egyszersmind megküldték véleményezés végett a Cseh Nemzeti Tanácsnak és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, a szövetségi kormánynak és a Nemzeti Front Központi Bizottságának. A törvényjavaslat — dr. Antonín Pšeničkának, a Nemzetgyűlés irodája dolgozójának tájékoztatása szerint — meghatározza a Szövetségi Gyűlés szervezési és működési elveit, a két kamara egymáshoz való viszonyát és egyéb ügyrendi kérdéseket. Részletesen előírja a parlament ügyvitelének menetét, vagyis azt, hogyan lehet benyújtani javaslatokat megtárgyalásra, hogyan fognak az Sgyes kamarákban szavazni, kivel szemben használhatják a képviselők interpellációs jogukat stb. A javaslat a szövetségi alkotmánytörvényen alapszik, amely e kérdések közül néhányat már általánosságban szabályoz. Pl. előírja, hogy a Szövetségi Gyűlés érvényes határozathozatalához mindkét kamara egyöntetű határozatára van szükség. Az alkotmánytörvényből következik az is, hogy a kamarák akkor határozatképesek, ha a tárgyalóteremben jelen van a képviselőknek több mint 50 százaléka. A Nemzetek Kamarájáw - ''-mm'

' » '1 , J A'' nak vonatkozásában ez úgy értendő, hogy a cseh és a szlovák képviselőknek is több mint 50 százaléka jelen kell hogy legyen. A szövetségi alkotmánytörvény egyes esetekre nézve úgy intézkedik, hogy az érvényes határozathozatalhoz a Népek Kamarájában és a Nemzetek Kamarájában a képviselők ősének jelen kell lennie, pl. a szövetségi alkotmány megszavazása, az államelnök megválasztása stb. esetén. Mindezeket az alapelveket az ügyrend tartalmazza majd részletesen. Az ügyrendi javaslat meghatározza a Szövetségi Gyűlés képviselői megválasztásának módját. A demokratikus elvek megkövetelik, hogy a választások titkos szavazással történjenek. Számolnak azzal is, hogy a kamaráknak és szerveiknek ülései — mint eddig is — általában nyilvánosak lesznek. Az ülések csak akkor nem lesznek nyilvánosak, ha a tárgyalások napirendjén állami titkok vagy fontos államérdekek szerepelnek. A törvényjavaslat szerint a parlamenti bizottságok (egyelőre mindegyik kamarának 8—8 bizottsága lesz) tárgyalják meg először az előkészületben levő törvények alapelveit, s csak ezeknek jóváhagyása után kerülhet sor a törvényjavaslatok szövegének kidolgozására. A törvényhozó testület munkafolyamatának ez a módszere, amely már bevált az előző megbízatási időszakban, lehetővé teszi, hogy a képviselők a törvényjavaslat előkészítésének kezdeti szakaszától kezdve érvénybe juttathassák álláspontjaikat. CLz íg&cet ázép ázd * > > Bízunk benne, hogy a megújhodási folyamat döntő tényező lesz a csehszlovákiai magyarság számára. Persze a törvényes jogok gyakorlása a mindennapi életben nem mindig annyira természetes, mint a törvényhozásnál. Ezt a közelmúltban is tapasztalhattuk itt a tőketerebesi járásban. A járási termelési igazgatóság Agcsernyőben háromnapos értekezletre hívta össze az agronómusokat és a gépesítőket. Azzal a céllal, hogy ismertesse az 1969. évi termelési terv kidolgozását. Mentünk hát valamennyien az egész járásból szívesen, gondolván, hogy majd a mi munkánkat könnyíti meg a háromnapos oktatás, mint ahogy ez a korábbi esztendőkben is így volt. Sajnos, sokan csalódtunk. Az előadások résztvevőinek 60—70 százaléka magyar nemzetiségű volt. A gépesítők előadói magyarul is tudtak, szerencsére ott a magyar nemzetiségűeknek anyanyelvükön is megmagyarázták a legszükségesebbeket. Az agronómusoknak már nem kedvezett így a szerencse. Az iskolázást szlovák nyelven tartották és a terv kidolgozásához is csiak szlovák nyelvű nyomtatványokat adtak. Egyszóval a törvényesen biztosított kétnyelvűség itt még a papiroson sem vált valósággá. Ezen az iskolázáson a jelenlevők nagyobb felének a nagyon fontos termelési terv kidolgozásához szükséges tudnivalókkal együtt három nap alatt a szlovák nyelvet is tökéletesen el kellett volna sajátítania. Hogy az oktatás szervezői közül kinek melyik volt a lényegesebb ...? A végén aztán kibújt a szög a zsákból. Amikor az iskolázás befejeződött, az előadó bocsánatot kért a magyar hallgatóktól, amiért nem tudtak magyarul tudó előadót biztosítani, s azért is, hogy a kétnyelvű nyomtatványokat sem tudták beszerezni, azok csak a dunaszerdahelyi és a komáromi járásban vannak. Erre felállt az egyik Gálszécs környéki agronómus és ezt mondta: — Azért nem kell bocsánatot kérni a Csehszlovákiában élő magyaroktól. Ebben az államban élnek, tanuljanak meg szlovákul. Ezt a megjegyzést a szlovák nemzetiségűek megtapsolták, s A Nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottsága elnökének nyilatkozata A Gorkiji Autógyár a nálunk is jól ismert Volga-GAZ-24 tipusú gépkocsi újabb sorozatgyártására készül. A tervezők az új modellt korszerűsített, nagyon iztéses karosszériába „öltöztették". Óránkénti sebessége eléri a 145 kilométert, száz kilométerenkénti fogyasztása 12 liter. Felvételünkön az áj Volga próbaúton. mi úgy éreztük, ezzel meg is kaptuk az iskolai bizonyítványt. Noha sokat tárgyalnak a nemzetiségi jogokról, ez azért csak megtörtént. 1969 decemberében. Eddig is minden évben tartottak iskolázást a terv előkészítéséről, de magyarul is mindig megmagyarázták a dolgokat, s a magyar szövetkezetekbe — Bodrogközbe és Nagykapos környékére — magyar nyelvű nyomtatványokat adtak, hogy lényegesen megkönnyítsék, és ami még ennél is lényegesebb, tökéletesebbé, pontosabbá tegyék a tervkészítést. Szeretnénk választ kapni arra, hogy miért volt ez most így. Mi úgy érezzük, hogy ez a föld a mi hazánk is. Itt születtek ükapáink, nagyapáink ... jómagunk is, itt építjük az új hazát, az új életet népünknek. A környéken az elsők között alakítottuk meg az egységes földművesszövetkezetet, s a nagyüzemi gazdálkodásban — dicsekvés nélkül mondhatom — kiváló eredményeket érünk el. Mi, a polanyi szövetkezetesek hosszú évek során 500—600 mázsa cukorrépát termelünk hektáronként, a búija átlagos hektárhozama még a kedvezőtlenebb esztendőkben is 30— 35 mázsa, kenderből már több mint száz mázsát is termeltünk egy-egy hektáron. Egy hektár mezőgazdasági területről pedig három mázsa húst adunk a közellátásnak, ugyanakkor falunk ebből a termékből úgyszólván teljesen önellátó, hiszen községünknek nincs is húsboltja. Talán azt is érdemes megemlíteni, hogy nálunk sem augusztusban, sem azután nem volt megtorpanás a munkában, mert tudta a lakosság, hogy csak becsületes munkával juthatunk előbbre. Munkánkkal be is bizonyítottuk hazánkhoz való hűségünket. Éppen ezért olyan politikát várunk kormányunktól, amely tiszteletben tartja nemzetiségünket. Utóvégre — bár nyelvében él a nemzet — a mindennapi kenyeret nem nyelvtudásunkkal, hanem szaktudásunkkal termeljük. És áldozatkész munkával. Nem kérünk tehát túl sokat az illetékesektől, hogy az ilyen szélsőséges megnyilvánulásokat mielőbb rendezzék, valamenynyiünk, a társadalom javára. VASZILY jANOS agronómus, Poľany villáminterjú Korszerűsítik a kézsmárki Jatralan" üzemet Füstölgő magas kémény jelzi Kézsmárk egyetlen jelentősebb ipari üzemét, az 1860-ban létesített lengyárat. Néhány évvel ezelőtt megkezdték a több mint száz esztendős gyár falújítását. A korszerűsítés menetéről a gyár igazgatójánál érdeklődtünk. — Tökéletesen beszélem a magyar nyelvet ls — így fogadott Jozef Veselý gyárigazgató. — Losonci vagyok. Igaz, 14 esztendeje itt dolgozom, de nem felejtettem el... — Nagyon időszerű volt már ennek a gyárnak a felújítása — folytatta az igazgató. — A csaknem százéves épületekben, a közel félévszázados gépekkel képtelenség volt lépést tartani a korszerű ipari termeléssel... — Mikor kezdték el a rekonstrukciós munkálatokat? — Már 1961-ben. Először a kazánházat újítottuk fel, ezt már üzemeltetjük. Három évvel később kezdtük el a finomító korszerűsítését, ez év első negyedében ezt is befejezzük. A szövődében tavaly kezdődött a korszerűsítés, amit egy krakkói cég szakemberei végeznek. Legnagyobb örömünkre, igen sikeresen. Tavaly például öt millió 300 ezer korona értékű munkát végeztek s igy tervüket 250 százalékra teljesítették ... — Milyen gazdasági előnnyel jár az öreg gyár felújítása? — A közel 144 millió korona ráfordítás nagyon kifizetődőnek bizonyult. 1971-től jelentősen megnövekszik a termelés — közel 165 százalékkal, ugyanakkor a dolgozók mai 1300-as létszáma csupán 15 százalékkal növekszik. Közel 14 millió folyóméter jóminőségü terméket, abroszokat, törülközőket, ágyneműanyagot stb. gyártunk, — még exportra is. Amenynyiben számításaink beválnak, 1975-ig minden kölcsönt a kamatokkal együtt kifizetünk, s ezen felül 30 millió korona tiszta jövedelmet is biztosítunk. Ez mindennél többet mond. Személyesen nagyon örülök annak is, — mondotta befejezőül az igazgató —, hogy a jövőben termékeinket nem kell már — mint eddig — finomítás céljából csehországi üzemekbe küldeni, hanem közvetlenül juttathatjuk őket a piacra. —ik (CSTK) — Viktor Knapp akadémikus, a Nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottságának elnöke nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának arról a problémáról, hogy vajon az utóbbi hnapokban elfogadott, jelentős számú törvény hozzájárult-e törvényhozásunk stabilizációjához és jogbiztonságunk megszilárdításához. — Törvényhozásunk jelenlegi helyzetét átmenetinek tekintem, mivel a csehszlovák föderációs alkotmánytörvény elfogadása köztársaságunk egész szerkezeti átépítését igényli. A törvény realizálásához ugyanis további törvények szükségesek. Néhány törvényt belátható időn belül módosítanak, Illetőleg újakkal helyettesítenek. Az átmeneti helyzet alatt azt értem, hogy a valóságban két alkotmányunk van: az 1960 évi régi, amelynek csupán a töredéke érvényes, és a tényleges, vagyis a csehszlovák föderációs törvény. Ezért tartom nagyon fontosnak egyrészt a szövetségi alkotmány előkészítését, amely pótolja mind a régit, mind a föderációs törvényt, másrészt a két nemzeti köztársaság alkotmányainak előkészítését. Ez természetesen hosszan tartó ügy. Az előkészületeket már a régi Nemzetgyűlés megkezdte, de az új parlament számára ez már teljes értékű feladat. Az alapvető polgári szabadságjogok szempontjából nagyon fontosnak tartom az alkotmánybíróság, valamint a közigazgatási bíróság létesítését, továbbá az ideiglenes sajtó-, gyülekezési és egyesülési jogszabályok végleges rendezését. Nemkevésbé fontos a választói törvény is, mivel gyakorlatilag már az összes képviseletei testületek — Nemzetgyűlés, SZNT, nemzeti bizottságok — lejárt megbízatási határideje. A Cseh Nemzeti Tanácsot rendkívüli módon iktatták be, és most a Szövetségi Gyűlést sem közvetlen választásokkal létesitik, tehát bizonyára fontos, hogy ez a rendkívüli állapot ne tartson túlságosan sokáig. Nagyon fontosnak tartom á nemzeti vagyonnal sáfárkodó szocialista vállalatok jogi helyzetét szabályozó törvény elfogadását. Ez ideig ugyanis a törvényhozás érdeklődése már elég hosszú idő óta politikai jellegű, holott a közgazdasági terület ugyanolyan fontos. Gazdasági életünk legfontosabb bástyái a vállalatok: és a törvényhozás ezen a téren már nem felel meg a követelményeknek. A vállalatok jogi helyzetét úgy kell módosítani, hogy lehetővé tegye feladataik teljesítését. A Szövetségi Gyűlés két kamarás rendszerével kapcsolatban Knapp akadémikus kijelentette: A mi föderációnk világviszonylatban elsősorban azért különös, mert kéttagú és nemzeti alapelvekre épült. Ennek megfelel a Szövetségi Gyűlés szerkezete és különösen a Nemzeti Kamara, amelyben a cseh és a szlovák képviselők sok esetben külön-külön szavaznak. Ilyen esetekben a jóváhagyáshoz szükség van mind a cseh, mind a szlovák képviselők szavazatának többségére. Amennyiben a két nemzet képviselői nem tudnak megegyezni, akkor a törvényjavaslat — melyet esetleg a Népi Kamara már jóváhagyott — a Nemzeti Kama1 rában nem hagyható jóvá. Ezután föderációnk természete már csupán egyetlen lehetőséget nyújt: az államjogban jól ismert politikai tanácskozást és megegyezést. De remélem — jelentette ki Knapp akadémikus — hogy minél kevesebb lesz az Ilyen bonyolult politikai ta« nácskozásokat igénylő ellentét. Miért a Föld? „mozog a A TUDOMÁNY NAGY KÉRDŐJELEI Földrengés és rák. Egymástól jelentősen eltérő és mind tudományos, mind pedig gyakorlati szempontból távol eső terület. Mégis valaki megkérdezhetné — ahogy mondani szokás—, hogyan kerül a csizma az asztalra, más szóval: miért említjük egymás mellett e két jelenséget? Mert van egy közös jellemzőjük: a tudomány mindkettő esetében még gyerekcipőben jár, a megoldásokat keresi. Az alábbiakban a földrengéssel fogunk foglalkozni. A szakemberek légiói, a tudományos könyvek ezrei foglalkoznak ezzel a rettenetes elemi csapással, de a tanulmányok és az elemzések nagyobbrészt csak ténymegállapító, más szóval rekonstrukciós jellegűek. A védekezés és a megelőzés kérdésének megoldása azonban még egyelőre késik. A földrengések pedig világszerte pusztítják és romba döntik az emberek békés otthonait, létesítményeit. Természetesen a megelőzés gyakorlati kivitelezésének kidolgozása, vagyis a földrengést előrejelző műszerek megszerkesztése korántsem egyszerű. Ki, vagy főleg milyen műszer tudná megállapítani előre, hogy a Föld látszólag abszolút nyugalmi állapotban levő belsejében mikor, melyik pillanatban „gondolja meg" magát egy földréteg és változtatja meg eddigi, mondjuk több millió éves helyét? Olyan műszerre volna tehát szükség, amely a földrétegcsuszamlást előre jelezné. Nagy érzékenységű szeizmográfjaink már csak a megtörtént földlökések erejét, hatósugarát és távolságát rögzítik. Ekkor pedig már százak és ezrek váltak hajléktalanokká és sokan még legdrágább kincsüket — az életüket ls elveszítik. Földrengésekben — és az Ilyen jelenségeket törvényszerűen követő borzalmakban — hazánkban sem volt hiány. Köztársaságunk legjobban sújtotta vidéke e tekintetben Komárom és környéke. Komáromban bizony már több alkalommal megmozdult a föld. A városi levéltári adatok nagy katasztrófákról számolnak be. Templomok omlottak össze, ledőlt a városháza jellegzetes tornya, a kikötőben veszteglő hajók tartókötelei elszakadtak és a régebbi időkben még fá1 bői készült hajók is pozdorjává törtek a Duna imbolygó vízfelülétén. Az őgyallai földlökéseket vizsgáló laboratórium pontos feljegyzései szerint 1599 óta több mint 50 földrengés volt Komáromban és környékén. Külön meg kell említeni az 1763. június 28-án reggel 5 óra 22 perckor bekövetkezett földlökést, amelynek következtében 63 személy vesztette életét és 102-en megsebesültek. A város ban 7 templom és 275 lakóház semmisült meg. Ez a földrengés Perbetét és Szentpétert is érintette. A látszólag békés belsejű „öreg Föld" sajnos napjainkban sem nyugszik. Újságjaink gyakran számolnak be hét, nyolc, sőt kilences erősségi fokozatú földlökésekről. Ebben a században például Kínában, 1920 decemberében — a napokban volt a 48. évfordulója — 200 000 ember vált hajléktalanná földrengés következtében. Ugyanennyi áldozatot követelt az 1923. szeptember elsejei tokiói és jokohamai földrengés, amikor 750 000 lakóház dőlt romba. Emlékezetes marad a pakisztániak számára 1935, május 30-a, amikor Quettu városában megközelítőleg 60 000 ember életét követelte egy földrengés. A földrengések tanulmányozásával foglalkozó szakemberek azonban nem ülnek ölbe tett kézzel. Ahol ezt az időjárás lehetővé teszi (pl. Japánban j papírszerű anyagokból készítik a házakat, másutt „hajlékony", vagyis rengésálló épületekkel kísérleteznek. Mindez azonban még nem oldja meg végleg a földrengéssel kapcsolatos kérdéseket, különösen az előrejelző szolgálat megszervezését. (k. 1.)