Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-30 / 25. szám, csütörtök

SZÜLŐ K, NEVELŐK FÓRUMA A pályaválasztás lehetőségei AZ EMBER ELETÉBEN kevés olyan lényegbevágó mozzanat van, mint a pályaválasztás. Az Ifjúkor egyik legfontosabb, az egyén egész életére kiható cselekedete meghatározza a fiatal életútját, érvényesülésének irányát. Nem csoda hát, ha a pályaválasztás pillanatának közeledtével töprengenek a sztllők tíz- és" tízezrei, s teszik fel a kérdést önmaguknak, a családnak, a pedagógusoknak, a baráti körnek: milyen pályát válasszon a gyermek, milyen típusú iskolában folytassa tanulmányait. Nem könnyű a kérdés, mert a döntés bármennyire ls egyéni, a továbbtanulás problémája mégiscsak közügy, a népgazdaság munkaerőgazdálkodásának kérdése. A gyermek további sorsa az egyéni és a közösségi érdekek, a család, a gyermek elképzelései, vágyai és a tényleges lehetőségek összeegyeztetésétől, az egyéni törekvések és a népgazdaság szükségleteinek megfelelő összehangolásától függ. Hogy a pályaválasztó gyerek helyesen dönthessen, mindenekelőtt Ismernie kell önmagát (adottságait, képességeit) és a lehetőségeket. A pályaválasztásban döntő szerepe van az iskolának ls, mert a tudás, az ismeretek és a tapasztalatok átadásával, széles körű felvilágosító munkával és tájékoztatással előkészíti a fiatalokat az életpályára. A tizenöt éves Ifjúság továbtanulási lehetőségeit ismertetve — a pályaválasztás sikere és a gyermek jövendő boldogulása érdekében — mindenekelőtt a szülők segítségére szeretnénk lenni. Előfordul, s nem is ritka eset, hogy a gyermek tizenöt éves koráig még nem tudta eldönteni, milyen pályát vagy szakmát válasszon. Megtörténhet, hogy terveit állandóan változtatja, mindig az szeretne lenni, ami éppen megtetszik neki. Azoknak a tanulóknak, akik ugyan megfelelő képességgel és adottsággal rendelkeznek, de még nem döntöttek vagy bizonytalankodnak, az általános középiskolát (a gimnáziumot] ajánljuk figyelmükbe, mert így elhalaszthatják a pályaválasztási döntést, s feltételezhető, hogy a gyermeknek 18 éves koráig egyértelműen kialakul a hivatásérzete. De az a gyerek ís általános középiskolában tanuljon tovább, amelyik valamilyen tantárgyból (matematikából, fizikából, kémiából vagy nyelvekből) kiváló eredményt ért el, vagy valamely tantárgy Iránt különleges érdeklődést mutat. Ha kicsi korától orvosnak, mérnöknek készül vagy éppen tanítónő akar lenni. Gimnáziumba Iratkozzék be, ha főtekolán vagy egyetemen óhajtja folytatni tanulmányalt, mert csak ez az iskolatípus nyújt a továbbtanulás szempontjából nélkülözhetetlen középfokú ismereteket és általános műveltséget. A gimnázium érettségi bizonyítványt ad, Ily módon tehát utat nyit a felső fokú tanintézetek felé. Az ország érdeke, hogy a legjobbak középiskolába kerüljenek, mert a főiskolai és egyetemi felvételek megfelelő alapműveltségre, a gimnáziumi Ismeretanyagra támaszkodnak. Sajnos, az utóbbi években olyan gyakorlat alakult kl, hogy általános középiskolába jobbára azok jelentkeztek, akiket máshová nem vettek fel. Holott a tapasztalatok szerint a gimnáziumok általában nagyobb lehetőséget biztosítanak a továbbtanuláshoz, mint a szakközépiskolák. Akkor is ajánlatos, hogy gimnáziumba menjen a gyerek, ha lakóhelye környékén nincs más középiskola és egyéb, főleg anyagi okok miatt elképzelései nem válhatnak valóra. Ez esetben kár lenne, ha búcsút mondana az Iskolának, s nem tanulna tovább. Hiszen napjainkban már alig van munkahely, ahol elegendő lenne csak az alapiskolai végzettség. A fiataloknak — jövőjük szempontjából — érettségire, középiskolai végzettségre van szükségük, mert a műveltebb és nagyobb Ismeretekkel felvértezett ember jobban meg tudja oldani feladatait s könnyebben boldogul az életben. A KÖZÉPISKOLÁKBAN tanulóknak azonban számolniuk kell azzal, hogy a felsőbb fokú oktatási intézményekben csak egy részük, a legrátermettebbek nyerhetnek felvételt. A gimnázium a főiskolára vagy egyetemre be nem kerülő fiatalokat sem juttatja zsákutcába, mert érettségi után még számos kedvező lehetőség közül választhatnak: szakképzettséget szerezhetnek a rövidített idejű felépítményi iskolákban vagy különféle tanfolyamokon, esetleg közvetlenül elhelyezkedhetnek. Az alapiskolások számára az általános középiskolák mellett változatos továbbtanulási lehetőségeket biztosítanak a szakközépiskolák. A továbbtanulni szándékozó fiatalok jelentős része olyan képzési formát keres, mely a felsőbb szintű továbbtanulás esélye mellett megadja az azonnali elhelyezkedés lehetőségét is. Ennélfogva a legnagyobb érdeklődés a szakközépiskolák iránt nyilvánul meg. Amennyiben a nagy körültekintést igénylő választás és megbízható tapasztalatok alapján eldönthető, hogy a gyermek milyen szakma (ipari, kereskedelmi, műszaki, mezőgazdasági, egészségügyi stb.) tanulására alkalmas, ha tisztázta önmagával, hogy milyen hivatás felel meg a legjobban adottságainak, hajlamainak és érdeklődésének, akkor valamilyen szakközépiskolát válasszon. Ez az iskolatípus ugyanis általános műveltsége kívül szakmai képesítést ls ad, növendékei négy év után művelt szakmunkásként, középkádérként hagyják el az iskolát. Nem csoda hát, ha az utóbbi években a szülők, s a pályaválasztó fiatalok igen megkedvelték ezt az iskolatípust és szívesen mennek szakközépiskolába, mely elvégzése után viszonylag magas kereseti lehetőségeket helyez kilátásba. A szakközépiskola feladata tehát, hogy a társadalom számára elegendő általános és szakmai műveltséggel rendelkező, sokoldalúan képzett szakembereket neveljen, akik a tanult szakmában megállják a helyüket. A szakközépiskolát végzettek számára nyitva az út a különféle munkahelyekre, intézetekbe, de a továbbtanulni óhajtók számára az egyetemekre és a főiskolákra is, hogy oklevelet szerezhessenek. A gimnázium és a szakközépiskola közti különbségek összevetésénél leszögezhetjük, hogy az általános középiskola jobban megalapozza a továbbtanulók, a felső fokú tanintézetekbe pályázók tudását. A TOVÁBBTANULÁSI lehető ségeket ismertetve szólnunk kell az ipari tanuló intézetekről is. Azok a fiatalok, akik rövid idő után kereső foglalkozást kívánnak, akik mielőbb valamilyen szakmai képesítés megszerzésére törekszenek, a szakmunkásképzést választják, amely két, három év után kész szakemberekként bocsátja kl őket. A szakmunkás-képesítés megszerzése után a továbbtanulni kívánók számára sokféle kedvező lehetőség kínálkozik: szakmailag továbbképezhetik magukat, de módjuk van az érettségi megszerzésére ls. A rátermett, szorgalmas fiatalok munka mellett esti tagozaton ls elérhetik a középiskolai végzettséget. Nagyon lényeges, hogy a gyermekek mielőbb kialakítsák elképzeléseiket, s tájékozódjanak a lehetőségekről, hogy a felnőttek Ismerjék meg őket és kísérjék figyelemmel munkájukat, érdeklődési körűket, hogy mire elérkezik a döntés pillanata, a jelentkezési lapok kitöltésének Ideje, reális elképzelésekkel rendelkezzenek. Irányítsuk őket, hogy adottságaiknak és képességeiknek megfelelő hivatást illetve életpályát találjanak. Csak Így válhat a fiatalokból elégedett, a társadalomban könnyen helyet találó, a munkában örömet lelő, kiegyensúlyozott ember. T. M. A könyvkiadók már ré" gen rájöttek, hogy a könyvek eladása lényegesen egyszerűbb és könnyebb, ha sorozatban árusítják őket. Epp ezért egyre növelték a sorozatok számát és ma már világszerte ott tartunk, hogy a könyvek többsége valamilyen sorozat-tagjaként lát napvtlágot. Így van ez Magyarországon is, ahol tizenhat kiadó több mint háromszáz sorozatot jelentet meg. Ezek közül néhányat mutatunk be a magyar nyelvű könyvek iránt érdeklődő olvasóinknak. „Mondhatom önnek, s ez nemcsak ellenfeleim híresztelése, valóban fukar természet vagyok. Mégis olykor mélyen a zsebembe nyúlok, nem sajnálom, sőt szívesen teszem, mert könyvért, sőt feltételezésem szerint jó könyvért adom a pénzt" — mondta Jean-Marie Arouet mester egy nap egyik bizalmas barátjának. A szaval mindjárt nagyobb súlyt nyernek, ha emlékeztetek arra, hogy ez a jean-Marie Arouet Voltaire nevén folytatott sikeres Irodalmi és filozófiai munkásságot. Persze, annak idején egy-egy könyv lényegesen drágább volt mint ma, így Voltaire-nak, ha olvasni akart, nagyobb áldozatot kellett hoznia, mint napjaink olvasójának.. Bár ki tudja. Űjabban úgy mennek fel a papír- és nyomdai árak, hogy könyveink lassan megközelítik, kézzel írott elődeik árát. Hanem ez más probléma, mint amiről itt szólni szeretnék. Bár ki tudja. Talán nem ls egészen más. A kiadók ma ugyancsak áldozatvállalást kérnek és várnak olvasóiktól, amikor megteszik a csábító ajánlatot: „Vegye sorozatba!". Vegye, de mit? Magyar nyelven megjelenő könyvekkel kapcsolatban könynyű erre a válasz. Magyarország tizenhat könyvkiadója kereken háromszáz sorozatot ajánl az olvasóknak. Közülük néhány olyat, amelyre szeretném felhívni a figyelmet. Itt van például a budapesti Európa Könyvkiadó „Világirodalom remekei" című sorozata. Ennek alapelve: egységes ár, havi egy mű megjelentetése, és úgynevezett folyamokba rendezés. 1963 elején indult, s első folyama, ha úgy tetszik első szériája, 70 000 példányban kelt el, majd kétéves folyama következett, s most harmadik folyama ismét két esztendős. Ezekben a napokban Indult, s megjelenése 84 000 példányra emelkedett, amelyhez átlag 5000 külföldi megrendelést kell még hozzászámítani. Ez kizárólag olvasmányos, de klasszikus értékű regényeket és kisregényeket közreadó sorozat Amadótól Zoláig igyekszik körképet adni a világirodalom reVan miből válogatni mekeiről, s éppen ez népszerűsége titka. Ugyancsak az Európa adja közre az úgynevezett „Modern Könyvtár" sorozatot ls. Sokszor folyóiratokból, vagy esetleg eredeti kéziratokból fordított külföldi műveket Jelentet meg, mindig a legmodernebb, kísérleti Irányzatokat, valamennyi műfajban, verstől az esszéig. A „Modern Könyvtár" évi huszonnégy megjelenésével majdnem folyóiratnak számit, s megjelenésének tizenegy éve alatt nagymértékben közelebb hozta a világirodalom új értékeit a magyar olvasókhoz. Ebben jelent meg többek között a csehszlovák Hrabal, Paral, Fusch több műve is, valamint az amerikai beat-írók műveit összegyűjtő „Üvöltés" című kötet, továbbá a francia új regény néhány kiemelkedő alkotása. A mindössze néhány forintos könyvek 8—30 000 példányban Jelennek meg, de több kötetet már második, sőt harmadik kiadásban ls kl kellett hozni... A versek népszerűsödése világszerte egyre jelentősebb. Ez késztette a kiadókat, hogy megjelentessék a „Napjaink költészete" című sorozatot, melyben kortárs költők jelentkeznek, mintegy 1500—2000 soros válogatással, legújabb műveikkel. Nelly Sachs, Auden, Enzensberger, Vasco Popa itt jelentek meg először magyar nyelven, könyvalakban ... 1958-tól adja ki az Európakiadó az úgynevezett „Dekameron"-könyveket. Eddigi tizennyolc kötetben, nemzetenként gyűjtötték egybe egy-egy ország utolsó 20—30 év irodalmi termésének legjobb 20—25 novelláját. Japán, arab, német, angol, francia, amerikai, skandináv kötetek szerepeltek a sorozatban, s helyet kapott benne egy cseh és szlovák írókat tartalmazó kötet ls, most pedig az olaszokkal foglalkozó van előkészületben. Különösen felhívnám a figyelmet a Magvető Kiadó „Oj termés" című sorozatára, mely a jelenkori, fiatal magyar Írók, költők, esszélrók megjelenési fóruma. íróink többsége, első művével jelentkezik a sorozatban, épp ezért a problémák rendkívül érdekesek, feszítettek, és olykor-olykor a közlés vágyának őszintesége átemeli a művet a kezdő írókra Jellemző döccenőkön. Ugyancsak a Magvető Kiadó jelentet meg egy Móra Ferenc műveit tartalmazó sorozatot, s a budapesti Szépirodalmi Kiadóval közösen egy Krúdy-sorozatot, melyben — bár válogatás — Krúdy valamennyi szlovákiai vonatkozású írása helyet kapott. Ugyanebben a formában tervezik most Németh László műveinek megjelentetését. XIX. és XX. század legjobb magyar íróinak a művei soroKamil Vyskočil fényképei A Barátság Házának az új esztendőben sorrendben első kiállítását a Szlovák Képzőművészek Szövetsége és a Život -képes hetilap szerkesztősége rendezte. Vyskočil fényképészmüvész és fotoriporter több száz felvételét érdeklődéssel szemléli a látogatók serege. A kitűnő nevű, humánus szemléletű Vyskočil képelnek tematikája három csoportra oszlik: a zene, Szlovákia és a külföld. Hosszú esztendők óta foglalkoztatja a Szlovák Filharmónia. A közeljövőben könyvformában is megjelennek ezek a muzsika hangulatát, érzelmi hatását jelző képek. A temperamentumosán kezelt karmesteri pálca mozdulataira reagáló hegedűk, fúvóshangszerek és énekkarok hangját szinte felcsendülni halljuk a teljes beleéléssel lencsevégre vett felvételek láttán. Szlovákia tájai, faival, Pozsony romantikus ás modern, a társadalom mai igényeit szolgáló épületei vonulnak föl egymás után. Változatos felvételek következnek a nappali New Yorkról, az éjszaka fényeiben felvillanó reklámokról, a világváros lüktető életéről, majd London méltóságteljes régi architektúrájának néhány megragadó részletét válogatja ki remek érzékkel. Látjuk Párizs mozgalmas életét s egy-egy csöndesebb zúgában békés, életképszerü jeleneteket. A hulló hő lenge fátyolán keresztül feltűnik Moszkva templomainak festői sziluettje. Néhány felvétel Bécs kulturált légkörét érezteti. A Jugoszláv föld áldott termékenységét, gyönyörű népművészetét, festői népviseletét, egy-egy lírai Jelenetet s a sokszázados nemes vonalú architektúrát, meg Szkopje szomorú romjait tükrözi egy sorozat-fekete-fehér foto. Művészi szintűek a színes szamarkandi felvételek, a tarka zománcos csempékkel, mozaikkal szőnyegszerűen burkolt, arab és perzsa építészeti elemekben gazdag, büszkén domborodó kupolájú mecsetek. S mindenütt Jelen van az ember, napi gondjai, problémái és örömei közepette, s a vele jóban rosszban együttérző művész és vérbeli riporter, akinek képel nemcsak díszítik az újság vagy a könyv lapjait, de szerves kiegészítői a szövegnek. BÁRKÁNT {ENŰNfi zatban jelennek meg a Szépirodalmi Kiadónál. Jókai, Móricz, Mikszáth, Bibits, Karinthy, Nagy Lajos szerepel többek között a címek között. E sorozatokat el kell különítenünk a Magyar Tudományos Akadémia kiadójánál, az Akadémiai Kiadónak munkásságától, mely összes müveket kritikai kiadásokban bocsát közre. Jókai, Mikszáth, Balassi, József Attila kritikai kiadások születtek és születnek és máris újabbakat terveznek. Az Akadémiai Kiadó értékes kezdeményezése a „Korunk tudománya"-sorozat, mely az új tudományos vívmányokról számol be, olcsó kiadású, de rendkívül alapos és szépen kivitelezett kötetekben. A „Szociológiai kiskönyvtár" szociológiai, a „Modern Filológiai Füzetek" pedig a modern filológia problémáival foglalkozik. Figyelemre méltóan nagy sikert arat a Corvina Kiadó, „Képzőművészeti kiskönyvtára" — mely műalkotásokat, stílusokat elemző, bemutató, magyarázó, nagypéldányszámú, gyönyörűen kiállított, mégis igen olcsó sorozat. Ezt a kiadványt csak a világsikerű párizsi Skira-cég hasonlójellegű kiadványaival vehetjük egybe. A „Minerva Zsebkönyvek" a tudomány valamennyi korszerű vívmányainak, népszerű, mégis egészen egzakt magyarázatát adják, s fontos szerepet Játszanak a népművelésben és a tömegkultúra alakításában. Végül néhány szót a „Kozmosz" könyvekről, melyek ugyan nem sorozatot Jelentenek, hanem egy kiadó-tevékenységet képviselnek. A Kozmosz a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó zsebkiadója, amely elsősorban a 16—22 éves, tehát a serdültebb fiatalok számára ad közre rendkívül érdekes, olykor kalandos, tudományos, szórakoztató, verses, vagy drámai formában Írott műveket, valamint ismeretterjesztő, életrajzi és tudományos vívmányokat magyarázó köteteket. Mivel a Kozmosz kötetek rendkívül népszerűek, ezek példányszáma 20—100 000-lg változik. Mint látják, aki olvasni akar, olvashat, van miből válogatni, s még fel sem soroltuk a Magyarországon megjelenő sorozatok túlnyomó többségét. FENYVES GYÖRGY KULTURÁLIS HÍREK • INDIÁBAN gudzsarat nyelven kiadták Lenin Mi a szovjethatalom? című írását. Ezzel százra emelkedett azoknak a nyelveknek a száma, melyek Lenin-műveket olvashatnak a világ népei. • GOLO MANN, történész, Thomas Mann fia nyerte el a Deutsche akademie für Dichtung und Sprache (Német költészeti és nyelvészeti akadémia) Georg Buchner-díját. Golo Mann az első esszéíró, aki e kitüntetésben részesült, melyet eddig csak szépíróknak ítéltek oda. • NYUGAT-BERLINBEN új előadótermet nyitottak azzal a céllal, hogy rlkán játszott színmüveket hozzanak színre német vagy külföldi társulatok előadásában és hogy kevésbé ismert filmeket mutassanak be. Az előadótermet Majakovszkijról nevezték el; s első „bemutatója" egy Majakovszkij műveit Ismertető fotókiállítás • DICTIONNAIRE HISTORIQUE des argots címmel a Larousse-nál, a világ egyik legrangosabb lexikon-kiadójánál a közelmúltban megjelent a francia Jassznyelv történeti szótára. • A NIZZAI városi tanács elhatározta, hogy modern művészeti múzeumot építtet a mai francia festők és különösképpen Chagall műveinek megőrzésére és kiállítására. • A REKORDHAJHÁSZÄS klasszikus hazája újabb rekordot ért el, ezúttal az egy tőre Jutó rádiókészülékek száma tekintetében: egy 1967-es ENSZstatlsztlka szerint az Egyesült Államok minden ezer lakosára 1717 rádiókészülék Jut. Cserében második helyre szorult a tévékészülékek „ranglistáján": minden ezer amerikainak ugyanis 344 tévé-készüléke van, míg ezer monacóinak 565.