Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-26 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

BEJELENTÉS Kovács bejelenti a rendőrségen, hogy Sxabó öngyilkos akar lenni. A rendőrségről egy detektív kimegy Szabóhoz, aki nyugodtan ül otthon, és eszében sincs öngyilkosságot elkövetni. Behívják Kovácsot a rendőrségre, és megkérdik, milyen alapon tette meg a bejelentést. — Hát kérem — mondja Kovács —, én Szabónak évek óta tartozom, is már igen sokszor felszólított, hogy fizessek, de én nem fizettem. Erre tegnap kaptam tőle egy levelet, melyben azt írja: „Ez az utolsó levelem!". AZ UTCÁN A RÉSZEGES Egy részeg ember éjjel megy haza a szállodába, és nem találja az ajtaját. Benyit az egyik szobába, de gorombán rákiabálnak, hogy menjen a dolgára, tovább keresi a saját ajtaját és keresés közben megint ugyanabba a szobába nyit be. A lakó most még dühösebben kergeti el. A részeg odébbáll, és tovább keres. Balszerencséjére harmadszor is benyit. — Ejnye, na — ordit rá a lakó —, hát magától már nem lehet nyugton lenni? — De kérem — mondja a részeg —, micsoda szálloda ez, hogy minden szobában maga lakik? FAVICC ! Két párna beszélget: — Hogy vagy? — Rosszul. — Miért? — Huzatot kaptam. A KAKAS E Gyanútlanul kapirgál egy tyúk az országút porában. Egyszerre egy hatalmas autó robog arra és puff, keresztülmegy a tyúkon. — A tyúk egy ideig mozdulatlan marad, de aztán felkel, megrázza magát, és így szól: — Ejha! Ez aztán kakas volt a javából I A BÍRÓSÁGON A bíró szigorúan kérdi: — Hány pofont adott a panaszosnak? — Egyet. — De A azt mondja, hogy ötöt. — Csak egy volt, biró úr, de tekintettel silány testalkatára öt részletben adtam neki. í h SKÓT VICC A skóttól megkérdezi egy barátja: — Mi az, hová lettek a fogaid? — Kihúzattam őket. — Hogyan, minden fogad rossz volt? — Egy sem volt rossi. — Hát? A skót panaszosan sóhajt: — Elvesztettem a fogkefémet. Az utcán két ember verekszik, és egy kicsit odébb egy kisfiú rettenetesen bőg. Valaki megkérdezi a kisfiútól: — Miért sírsz, fiacskám? — Mert verik ax apámat. — Hát melyik az apád? — Épp azon verekszenek. NÖL DOLGOK Egyik nő vigasztalja a másikat. — Majd elmúlik, az idő a legjobb orvosság minden bajra. — Tévedsz, az én bajomat az idő sem gyógyitjo meg. — Mi bajod van tulajdonképpen? — Öregszem. SZÖVEG NÉLKÜL (Képes Ojsäg) • % Összkomfortos tárgyalóasztal (Vilcsek Géza) Bökversek A BOLHÁRÓL Ma bolha, holnap elefánt — Így példálóznak a régi bölcsek. Ha megnő, felfal. Csak ne bánd, hogy kiskorában meg nem ölted! EGY ROSSZ SZÍVÓ IGAZGATÓRÓL A jóság neki nem erénye, a megértése ls kevés. Nálunk már régen rája férne a szlv-átültetés. A SOK REGÉNYRŐL Életrajzot tessék beadni! Ezzel tömték a füledet. Nem is csoda, hogy itten annyi regény s novella született. EGY KORSZERŰ ÍRÓRÓL N. N. a korral lépést tartott s átélte az űr nagy kalandját. Azóta is a súlytalanság állapotában él és alkot. PAKOZDY FERENC 2 S -J o z < SAJNOS Fehértől megkérdi Fekete: — Mikor ismerted meg o feleségedet? — Sajnos, — feleli szomorúan Fehér —, miután elvettem. A SZÁLLODÁBAN Egy szállodában a nemrég megérkeiett nővendég ijedten rohan le a portárshoz: — Kérem, ez hallatlan. A szobában két idegen férfi van. Aztán kifújta magát és így szólt: — Legyen szíves, jöjjön fel és az egyiket dobja ki! Egy angol családot meglátogat egy skót, Azt mondja a házigazda: — Múlt heti leveledben, melyben bejelenletted, hogy meglátogatsz, azt írtad, hogy egy tyúkot is hozol ajándékba. — Igen — rebegi a skót —, de közben a tyúk meggyógyult. TÁRSADALMI PÁTERNOSZTER (Kaján Tibor karihat Arája.) S

zabolcsi Géza illedelmesen kopogott, benyitott, köszönt, megállt az íróasztal előtt. Kemenes igazgató Intett neki, hogy foglaljon helyet, aztán a telefon után nyúlt, és kiszólt a titkárságra: — Kérem, ha Szabolcsi kartárssal végeztünk, délig ne kapcsoljon senkit. Csak rendkívül fontos ügybenI Köszönöm. Helyére tette a kagylót. — Bocsáss meg — köhintett Szabolcsi —, egy kicsit szórakozott vagy ma, főnök. — Miért? — Megfeledkeztél arról, hogy már az űf titkárnőd dolgozik odakint. Ez az első munkanapja nálunk. Senkit, semmit nem ismer. Hogyan dönthetné el szegényke, hogy mi számít rendkívül fontos ügynek, és ml nem? Az igazgató mosolyogva rázta meg a fejét. — Látod, éppen ezért hívattalak. Kozákné kitűnően gépel, számol, gyorsír, az adminisztrációt is érti. Levizsgáztattam. De nekem ez kévést Mellettem csak olyan titkárnő lehet hosszú életű, aki mindezeken felül még különleges képességekkel ts rendelkezik, aki ösztönösen megérzi, hogy egy túlterhelt vezető számára melyek a fontos, halasztást nem tűrő ügyek, és eszerint intézkedik. Világos? — Világos. — Hát akkor kipróbáljuk, hogy megvan-e benne ez a hatodik érzék. Te most szépen visszaballagsz az odúdba, és városi vonalon keresel engem. Ismételten. — Milyen ügyben? — Ami eszedbe jut. A legkülönbözőbb helyekről, a legkülönbözőbb indokokkal. El tudod változtatni a hangod? Szabolcsi vérig sértve emelkedett Jel a székről. — En?l En, aki az üzemi színjátszó körben felváltva alakítom Jágót és Mazsolát? Es te még azt kérdezed ... — Jó, jó, csak ne heveskedj. Hiszen ezért esett rád a választásom. Szabolcst méltóságteljesen vonult kt, de a folyosón már futott, mert nagyon Is kedvére való volt a feladat, és alig várta, hogy hozzáláthasson. Berobbant a szobájába, lecsapott a telefonra, tárcsázott. — Halló, itt a Főközpontból Bakos. Kérem az igazgató kartársat. SürgősenI — Milyen ügyben? — érdeklődött udvariasan az új titkárnő. — Hogyhogy milyen ügyben?l Hányszor mondjam magának, hogy a Főközpontból beszélekI Bakos a FőközpontbólI — Jegyeztem. Főközpont. Bakos kartárs. Azonnal viszszahívni. Kemenes kartárs ugyanis pillanatnyilag házon kívül tartózkodik. Viszontlátásra, Bakos kartárs. Klaccsl Szabolcsi várt egy percet, aztán összecsücsörítette a száját, újból hívta a titkárságot. — Halló — fuvolázta női hangon —, te vagy a Rezsőke új őrangyala, drágám? Szerbusz, itt Andrea. Adnád azt a rossz kisfiút? — Szervusz, Teri vagyok. Ne haragudj, szívem, de nem kapcsolhatlak. Bakos kartárs van nála a Főközpontból. Üzensz valamit? Klaccs. Ezúttal Szabolcst tette le a hallgatót, de csak annyi időre, hogy egy gyufaszálat borítson a fogai közé. — HallóI En beszélhet miszter Kemenes direktor ír? — Ki kéri? — Ö, kedves missz, én lenni a hazánkban tartózkodó ausztrál tőkepénzes, Johns Ertbadi. Szó van exportrendelés ... — Zdrasztutye — csicseregte a vonal másik végén Kozákné. — Miszter igazgató, sajnos, csak délben jönni meg. 6 van vidék. Leszel szíves, akkor visszahívsz? Curükk rufe.il Oké? Klaccs. Szabolcsi kiköpte a gyufaszálat, töprengett kicsit, aztán a házi vonalon tárcsázta a titkárságot. — Halló, itt Kovács Tomi. A műszakról. — Üdvözlöm. Mit óhajt? — Kegyed az új titkárnő? — Igen. — Csókolom a kezét. Csöngessen már be az öreg fickóhoz, legyen olyan aranyos. — Milyen ügyben? — Képzelje, tündérke, talán sikerül az üzemi foci csapatba beújítanunk egy balszélsőt, a Cibakhází S. C.ből. Csak lakás kellene neki itt Pesten, konyhabútor és ratami olyan munkakör ... ~ Pillanat! Kapcsolom az igazgató kartársat

t KÜRTI ANDRÁS *