Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-26 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

Száguldó vonatok Mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Államokban szuperexpresszeket terveznek, ugyanis a két ország sok szempontból azonos problémákat kénytelen megoldani. Igy például Amerikában gyorsítani kell a vonatközlekedést Boston és Washington között, a Szovjetunióban viszont egy órával akarják rövidíteni az utazás Időtartamát Moszkva és Leningrád között. A két legnagyobb szovjet város között 600 kilométer a távolság és az útvonal sűrűn lakott terület. Valószínű, hogy a közeljövőben sikerül gyorsítani a vonatközlekedést, jelenleg azonban nagy a lemaradás. Az Egyesült Államokban már az elmúlt év novemberében kellett volna üzembe helyezni New York, és Washington között az elektromos gyorsvasútat, de ez ideig ennek érdekében még semmit sem tettek. A tervek szerint a közeljövőben turbina meghajtású vonatot Indítanak Boston és New York között, de a szerelvényt még kl sem próbálták. Hasonló a helyzet az oroszoknál is. A mérnökök még mindig csak „tökéletesítik" a Moszkva—Leningrád vonalon üzembe helyezendő szuperexpressz elfogadható prototípusát, amelynek óránkénti sebessége eléri a 200 kilométert. A potenciális igény rendkívül jelentős, hiszen a két város között naponta 26 szerelvény összesen 16 000 személyt, vasárnap és ünnepnap pedig 34 000 embert szállít. Ezen kívül naponta 1000 ember veszi igénybe az AEROFLOT Moszkva Leningrád között közlekedő 18 repülőgépét. A vonalon jelenleg közlekedő Aurora-expressz átlagos órasebessőge csak 130 kilométer és a szakemberek szerint ezt a sebességet annyira kell növelni, hogy felvehesse a versenyt a repülőgépekkel. (BUSINESS WEEK) Svájci ágyuk svájci repülőgépek ellen A nigériai tüzérség lőtt, ahogy csak tudott. Talált is: a Biafra számára élelmiszert és gyógyszert szállító három repülőgép kigyulladt és az őserdőbe zuhant. A repülőgépeket a svájci Vöröskereszt bérelte. Az ágyúk pedig, amelyekkel lelőtték őket, ugyancsak az örökös semlegesség országából származnak. Ezt svájci szemtanúk állították. Kitört a botrány, folyt a vizsgálat haladéktalanul és könyörtelenül. Az OERLIKONBÜHRLE részvénytársaság gép- és fegyvergyárának három vezető dolgozója a vizsgálat kereszttüzébe került, ugyanis hamis kiviteli engedéllyel megkerülték azt a tilalmat, amely megtiltja a fegyvereladást hadban álló országoknak. A berni bürokraták tüzet okádnak az export-törvény megszegése miatt, és azzal fenyegetőznek, hogy betiltják a svájci fegyverek kivitelét. Ezt viszont hevesen ellenzi a svájci hadügyminisztérium, mégpedig ezzel a nyomós érveléssel: Minél több fegyvert és lőszert gyárt és exportál Svájc, annál olcsóbban tudja fedezni saját hadseregének szükségleteit — mégpedig a hagyományos semlegesség védelme érdekében. (QUICK) A humanista folyóirat HEINZ WETZLER a közelmúltig csak hallomásból ismerte a DIE ZEIT című folyóirat tartalmát, mert a cikkeket a világtalan ember lánya olvasta fel. Most azonban megjelent a Die Zeit különleges-példánya, amit Braille-írással írnak a világtalanok számára és díjmentesen küldenek meg az örök sötétségben élőknek. Egyelőre két hetenként, de rövidesen hetilapként jelenik meg és terjedelmét is bővítik. Azonban az NSZK-ban 50 000 világtalan él és ezek közül — a becslések szerint — csupán 7—15 ezer ismeri a vakírást. Emellett eigy 40 oldalas, képeslap nagyságú folyóiratban ezzel az írásmóddal csak kevés szöveg helyezhető el. A különös folyóirat szövegét egy IBM 360 típusú számítógép ülteti át, és sajnos a gép munkája még nem tökéletes. Ezért HELMUT WERNER, a münsteri Egyetemi Számítástechnikai Intézet dolgozója már hét év óta kísérletezik azzal, hogy az elektronikát a világtalanok szolgálatába állíthassa. Célja, hogy minden, normálbetűkkel írott szöveget kitapintható jelképekké alakíthasson át — az eddiginél gyorsabban, olcsóbban és nagyobb terjedelemben. Milyen szerepet játszik ebben a számítógép? Ha a normálbetűk mindegyike betűről betűre átalakítható lenne a Braille-írás jelzéseire, akkor az elektronikus számítógép feleslegessé válna. Egy Ilyen szöveg azonban túlságosan terjedelmes lenne, mert a tapintás útján felismerhető pontjelzések nagyok. Ezért igen gyakran kénytelenek a gyorsíráshoz hasonló rövidítéseket használni. A gép ezt automatikusan alkalmazza, sokszor azonban értelemzavaróan. Most tehát arról van szó, hogy a „szükségből törvényt" csináljanak, és a vakírást úgy alakítsák át, hogy egyrészt minden számítógép elvégezhesse az átültetést, másrészt — és ez a legfontosabb — a Braille-írás olvasásának szabályait ismerő világtalanok minden nehézség nélkül elsajátíthassák az új, rövidítésekkel egyszerűsített jelzéseket (DIE ZEIT) Milyen régi az orvostudomány? Vajon az 500 000 évvel ezelőtt élt ősemberek tudták-e gyógyítani a betegségeket? A tudósok szerint sokat szenvedtek fogszuvasodástól, tüdőbajtól és más szervi betegségtől, ám hiányoznak a primitív gyógyászati módszereket igazoló bizonyítékok. A paleopatológusok úgy vélik, hogy a mai emberszabású majmok magatartásából következtetni lehet a beteg vagy sebesült ősember valószínű magatartására. A beteg kutya füvet eszik, a bagoly porfürdővel szabadul tetveitől, a sebesült állatok sebüket nyalogatják. Ennek az ösztönös magatartásnak azonban semmi köze sincs a primitív gyógymódhoz. Amikor azonban a csimpánz egy éles bambusz szálkával távolítja el a talpába került és fájó daganatokat okozó kullancsokat, és amikor ez az állat a szabadban nem kézzel, hanem fadarabbal, fücsomóval tisztálkodik, akkor ez már bizonyos fokú higiénia. H. P. HEDINGER említ egy orvost, aki egy beteg csimpánz vizsgálata közben nem találta meg a betegség okát és távozni akart a ketrecből, ám ekkor az állat megragadta kabátját és „megmutatta" a fájdalom helyét. Sikerült is őt meggyógyítani. Egy másik tudós, WOLFGANG KÖHLER beszámol egy RANA nevű 4—7 éves nőstény csimpánzról, amely szakszerűen „ronggyal a kezében" nyomta és tisztította ki egyik társa kelését. Köhler számtalan esetben figyelte meg, milyen ügyesen és „emberi módon" távolította el a szálkát az egyik csimpánz a másik testéből. Dr. HENGEN viszont kiemeli, hogy a csimpánzok rendkívül ügyesen bánnak a szerszámokkal, ismerik a tüzet és a víz tűzoltó hatását is. Hosszú és tüzetes megfigyelések alapján megegyeznek abban, hogy a félmillió évvel ezelőtt élt ősember nyilván ugyanúgy reagált a betegségekre és sebesülésekre, mint a mai csimpánz. (FRANKFURTER RUNDSCHAU) N O E "75 ai A vasúti teherszállítás automatizálásához vezető további eredményt érte el a KLÖCKNER-HUMBOLDT —DEUTZ Rt. A világon elsőként szerelt elektronikus irányitó rendszert egy dieselhidraulikus mozdonyra. A mozdonyt a DORTMUNDER HAFENUND EISENBAHN Rt gyártotta. Elektronikus agy szolgáltatja az automatikus hajtóműnek az összes irányító impulzusokat, és ezzel teljesen pótolja az eddig nélkülözhetetlen kézi irányítást. Menet közben a mozdonyvezető csak a műszereket figyeli. (KIELER NACHRICHTEN) A torinói autószalonban nagy feltűnést keltett a most bemutatott Dibla 7 motoros tricikli. A siracusai Di Blasi de Francofonte tervezőiroda mutatta be. Nagy előnye, hogy a tricikli hajtogatható csőszerkezetű alvázával kézben cipelhető csomaggá alakitható át. A benzin- és olajhajtású 4,

S köbcentiméteres motorú triciklire jellemző, hogy összehajtva 92 cm hosszú, 35 cm széles és 48 cm magas. Súlya kb. 29 kilogramm. Kezelése nagyon egyszerű, fiatal fiúk is közlekedhetnek rajta. A Dibla 7nek szerkesztői nagy jövőt jósolnak, mert az olasz városokban is egyre kevesebb a parkolási lehetőség. (VIE NUOVE)