Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-26 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

Száguldó vonatok Mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Álla­mokban szuperexpressze­ket terveznek, ugyanis a két ország sok szempont­ból azonos problémákat kénytelen megoldani. Igy például Amerikában gyor­sítani kell a vonatközle­kedést Boston és Wa­shington között, a Szov­jetunióban viszont egy órával akarják rövidíteni az utazás Időtartamát Moszkva és Leningrád között. A két legnagyobb szovjet város között 600 kilométer a távolság és az útvonal sűrűn lakott terület. Valószínű, hogy a közeljövőben sikerül gyorsítani a vonatközle­kedést, jelenleg azonban nagy a lemaradás. Az Egyesült Államok­ban már az elmúlt év novemberében kellett volna üzembe helyezni New York, és Washing­ton között az elektromos gyorsvasútat, de ez ideig ennek érdekében még semmit sem tettek. A ter­vek szerint a közeljövő­ben turbina meghajtású vonatot Indítanak Boston és New York között, de a szerelvényt még kl sem próbálták. Hasonló a helyzet az oroszoknál is. A mérnö­kök még mindig csak „tökéletesítik" a Moszk­va—Leningrád vonalon üzembe helyezendő szu­perexpressz elfogadható prototípusát, amelynek óránkénti sebessége el­éri a 200 kilométert. A potenciális igény rend­kívül jelentős, hiszen a két város között naponta 26 szerelvény összesen 16 000 személyt, vasárnap és ünnepnap pedig 34 000 embert szállít. Ezen kí­vül naponta 1000 ember veszi igénybe az AEROF­LOT Moszkva Leningrád között közlekedő 18 re­pülőgépét. A vonalon jelenleg köz­lekedő Aurora-expressz átlagos órasebessőge csak 130 kilométer és a szakemberek szerint ezt a sebességet annyira kell növelni, hogy felvehesse a versenyt a repülőgé­pekkel. (BUSINESS WEEK) Svájci ágyuk svájci repülőgépek ellen A nigériai tüzérség lőtt, ahogy csak tudott. Talált is: a Biafra számára élelmiszert és gyógyszert szállító három repülőgép kigyulladt és az őserdőbe zuhant. A repülőgépeket a svájci Vöröskereszt bérelte. Az ágyúk pedig, amelyekkel lelőtték őket, ugyancsak az örökös semle­gesség országából származnak. Ezt svájci szemtanúk állították. Kitört a botrány, folyt a vizsgálat haladéktalanul és könyörtelenül. Az OERLIKON­BÜHRLE részvénytársaság gép- és fegyvergyárának három vezető dolgozója a vizsgálat kereszttüzébe került, ugyanis hamis kiviteli engedéllyel megkerülték azt a tilalmat, amely megtiltja a fegyvereladást hadban álló országoknak. A berni bürokraták tüzet okádnak az export-törvény megsze­gése miatt, és azzal fenyegetőznek, hogy betiltják a svájci fegyverek kivitelét. Ezt viszont hevesen ellenzi a svájci had­ügyminisztérium, mégpedig ezzel a nyomós érveléssel: Minél több fegyvert és lőszert gyárt és exportál Svájc, annál olcsób­ban tudja fedezni saját hadseregének szükségleteit — még­pedig a hagyományos semlegesség védelme érdekében. (QUICK) A humanista folyóirat HEINZ WETZLER a kö­zelmúltig csak hallomásból ismerte a DIE ZEIT című folyóirat tartalmát, mert a cikkeket a világtalan em­ber lánya olvasta fel. Most azonban megjelent a Die Zeit különleges-példánya, amit Braille-írással írnak a világtalanok számára és díjmentesen küldenek meg az örök sötétségben élők­nek. Egyelőre két heten­ként, de rövidesen hetilap­ként jelenik meg és ter­jedelmét is bővítik. Azon­ban az NSZK-ban 50 000 vi­lágtalan él és ezek közül — a becslések szerint — csupán 7—15 ezer ismeri a vakírást. Emellett eigy 40 oldalas, képeslap nagy­ságú folyóiratban ezzel az írásmóddal csak kevés szöveg helyezhető el. A különös folyóirat szö­vegét egy IBM 360 típusú számítógép ülteti át, és sajnos a gép munkája még nem tökéletes. Ezért HEL­MUT WERNER, a münsteri Egyetemi Számítástechni­kai Intézet dolgozója már hét év óta kísérletezik az­zal, hogy az elektronikát a világtalanok szolgálatá­ba állíthassa. Célja, hogy minden, normálbetűkkel írott szöveget kitapintható jelképekké alakíthasson át — az eddiginél gyor­sabban, olcsóbban és na­gyobb terjedelemben. Mi­lyen szerepet játszik ebben a számítógép? Ha a nor­málbetűk mindegyike betű­ről betűre átalakítható len­ne a Braille-írás jelzéseire, akkor az elektronikus szá­mítógép feleslegessé vál­na. Egy Ilyen szöveg azon­ban túlságosan terjedelmes lenne, mert a tapintás út­ján felismerhető pontjelzé­sek nagyok. Ezért igen gyakran kénytelenek a gyorsíráshoz hasonló rövi­dítéseket használni. A gép ezt automatikusan alkal­mazza, sokszor azonban értelemzavaróan. Most te­hát arról van szó, hogy a „szükségből törvényt" csi­náljanak, és a vakírást úgy alakítsák át, hogy egyrészt minden számítógép elvé­gezhesse az átültetést, másrészt — és ez a leg­fontosabb — a Braille-írás olvasásának szabályait is­merő világtalanok minden nehézség nélkül elsajátít­hassák az új, rövidítések­kel egyszerűsített jelzése­ket (DIE ZEIT) Milyen régi az orvostudomány? Vajon az 500 000 évvel ez­előtt élt ősemberek tudták-e gyógyítani a betegségeket? A tudósok szerint sokat szen­vedtek fogszuvasodástól, tü­dőbajtól és más szervi be­tegségtől, ám hiányoznak a primitív gyógyászati módsze­reket igazoló bizonyítékok. A paleopatológusok úgy vé­lik, hogy a mai emberszabá­sú majmok magatartásából következtetni lehet a beteg vagy sebesült ősember való­színű magatartására. A beteg kutya füvet eszik, a bagoly porfürdővel szaba­dul tetveitől, a sebesült ál­latok sebüket nyalogatják. Ennek az ösztönös magatar­tásnak azonban semmi köze sincs a primitív gyógymód­hoz. Amikor azonban a csim­pánz egy éles bambusz szál­kával távolítja el a talpába került és fájó daganatokat okozó kullancsokat, és ami­kor ez az állat a szabadban nem kézzel, hanem fadarab­bal, fücsomóval tisztálkodik, akkor ez már bizonyos fokú higiénia. H. P. HEDINGER említ egy orvost, aki egy beteg csim­pánz vizsgálata közben nem találta meg a betegség okát és távozni akart a ketrecből, ám ekkor az állat megra­gadta kabátját és „megmu­tatta" a fájdalom helyét. Si­került is őt meggyógyítani. Egy másik tudós, WOLF­GANG KÖHLER beszámol egy RANA nevű 4—7 éves nős­tény csimpánzról, amely szakszerűen „ronggyal a ke­zében" nyomta és tisztította ki egyik társa kelését. Köhler számtalan esetben figyelte meg, milyen ügye­sen és „emberi módon" tá­volította el a szálkát az egyik csimpánz a másik tes­téből. Dr. HENGEN viszont kiemeli, hogy a csimpánzok rendkívül ügyesen bánnak a szerszámokkal, ismerik a tü­zet és a víz tűzoltó hatását is. Hosszú és tüzetes megfi­gyelések alapján megegyez­nek abban, hogy a félmillió évvel ezelőtt élt ősember nyilván ugyanúgy reagált a betegségekre és sebesülések­re, mint a mai csimpánz. (FRANKFURTER RUNDSCHAU) N O E "75 ai A vasúti teher­szállítás automati­zálásához vezető további eredményt érte el a KLÖCK­NER-HUMBOLDT —DEUTZ Rt. A vi­lágon elsőként sze­relt elektronikus irányitó rendszert egy dieselhidrauli­kus mozdonyra. A mozdonyt a DORT­MUNDER HAFEN­UND EISENBAHN Rt gyártotta. Elek­tronikus agy szol­gáltatja az auto­matikus hajtómű­nek az összes irá­nyító impulzuso­kat, és ezzel telje­sen pótolja az ed­dig nélkülözhetet­len kézi irányítást. Menet közben a mozdonyvezető csak a műszereket figyeli. (KIELER NACHRICHTEN) A torinói autó­szalonban nagy feltűnést keltett a most bemuta­tott Dibla 7 mo­toros tricikli. A siracusai Di Blasi de Fran­cofonte terve­zőiroda mutat­ta be. Nagy elő­nye, hogy a tri­cikli hajtogat­ható csőszerke­zetű alvázával kézben cipelhe­tő csomaggá alakitható át. A benzin- és olajhajtású 4, S köbcentiméte­res motorú tri­ciklire jellem­ző, hogy össze­hajtva 92 cm hosszú, 35 cm széles és 48 cm magas. Súlya kb. 29 kilo­gramm. Kezelé­se nagyon egy­szerű, fiatal fiúk is közle­kedhetnek raj­ta. A Dibla 7­nek szerkesztői nagy jövőt jó­solnak, mert az olasz városok­ban is egyre ke­vesebb a parko­lási lehetőség. (VIE NUOVE)

Next

/
Thumbnails
Contents