Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-25 / 21. szám, szombat

AZ SZSZK KORMÁNYÁNAK PROGRAMNYILATKOZATA (Folytatás az 1. oldalról) szftjvák Szocialista Köztársaság egységének megszilárdításán, a cseh és a szlovák nemzet testvériségének megszilárdításán fog munkálkodni. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya törekvéseiben a jelenlegi politikai helyzet pozitívumaira fog támaszkodni. De támogatni fogja a tömegek éltalános érdeklődését az egész társadalmat érintő problémák megoldásában. Tevékenysége alapvető kiinduló pontjának mindenekelőtt az akcióprogramot, a CSKP KB 1968 májusi határozatait, a CSKP és az SZLKP KB novemberi plénumának határozatalt tekinti, mert ezekben fogalmazták meg a CSKP legközelebbi alapvető célkitűzéseit, valamint a szocialista demokrácia fejlesztésének általános és a jelenben egyetlen lehetséges módját is. Nyílt szocialista politikát akarunk folytatni, amely elnyerné a polgárok bizalmát. Ám a kitűzött politika megvalósításának érdekében a kormánynak ismernie kell a polgárok gondjait és problémáit, hogy mi okoz nehézséget és mi jelent segítséget a mindennapi életükben, hogy a polgárok nézeteit és Indítványait ne csak regisztrálja, hanem konkrét Intézkedéseivel nyerje meg a néptömegek bizalmát. A szocialista demokrácia megszilárdítása érdekében politikánknak a munkások, a parasztok, az értelmiség, az ifjúság és egyáltalán a szlovák szocialista társadalom minden rétege és csoportja legegyénibb érdekeit kell kifejeznie. Feladatunknak tekintjük, hogy mindenben és rendszeresen biztosítékot nyújtsunk arra nézve, hogy felszámoljuk a múlt bürokratikus politikájának következményeit, és kizárjunk mindent, ami visszavezetne a formális politikai demokráciához. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya Jelentős támogatásnak tekinti a Nemzeti Front tevékenységének kibővítését is. Tudjuk ugyanis, hogy a Nemzeti Front platformáján a kommunista párt vezetésével összpontosul, illetve közös nevezőre jut a politikai pártoknak, a társadalmi szervezeteknek, valamint Szlovákia valamennyi dolgozójának a szocialista országépftés és a szocialista demokrácia kibontakozását célzó törekvése. A szocialista társadalom célja, hogy sokoldalúan fejlessze az ember egyéniségét. Csak a lelkileg felszabadult ember, aki birtokában van mindazoknak az előfeltételeknek, amelyek lehetővé teszik céljainak és vágyainak elérését, elgondolásainak tettekre váltósát, kezeskedik a szocializmus humánus tartalmáról. Ma a tudományos-műszaki forradalom korszakában, abban a korszakban, amelyben a társadalom struktúrális bonyolultsága mindjobban elmélyül, az egyén és a társadalmi rétegek aktív hatóképessége egyenes arányban van a kulturális érettségükkel. A nemzet magas kulturális színvonala nélkül elképzelhetetlen az állam gazdasági prosperitása is. Igaz, hogy a kulturális értékeket nem lehet sem számokban, sem grafikonokban kifejezni, de ennek ellenére közvetlen hatással van az anyagi alap fejlődésére. Azzal, hogy ma hangsúlyozzuk ezeket az összefüggéseket, olyan életképes programot akarunk kialakítani, amelyet a nemzet, a nemzetiségek és az egész társadalom valamennyi osztálya, rétege és szociális csoportja elé terjeszthetünk. A modern tudomány, technika és civilizáció vívmányaira alapozott kultúra és műveltség hovatovább jelentősebb tényezője lesz az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem, a közszolgáltatások fejlődésének. A kormány tudatosítja, hogy a tudomány eredményei, ezeknek megvalósítása és népszerűsítése a fejlődés és az általános kulturális haladás erőforrásai, s ennek következtében a társadalmi haladás egyik döntőbb tényezője. De ha el akarjuk érni a tudományos ismeretek következetes érvényesítését a társadalom fejlődésének érdekében, akkor összhangot kell teremtenünk a tudomány fejlődése és a politika gyakorlása között. Mindenesetre káros lenne abból az elképzelésből kiindulni, hogy a tudománynak csupán azok az ágai érdemesek a támogatásra, amelyek közvetlen gazdasági sikerrel kecsegtetnek. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya az egész gazdasági, szociális és kulturális politikáját a nagy emberi célkitűzések szolgálatába akarja állitani. Évek hosszú során keresztül a népgazdaságot mint öncélú valamit értelmeztük, és közben összetévesztettük a célt az eszközökkel. Ezeknek a leegyszerűsített elképzeléseknek a megtestesítője volt a népgazdaság Irányításának direktívadminisztratív rendszere. így történt meg, hogy Szlovákia eléggé dinamikus fejlődésének ellenére az utóbbi évtizedekben nem állt módunkban sok alapvető társadalmi problémát megoldani. Azzal, hogy minden eszközünket magára a gazdasági fejlődésre fordítottuk, az Idők múltával ugyan gyors iramba lendültünk, de ugyanakkor ez a fejlődés egyre bonyolultabbá vált, és az effektivitása is egyre csökkent, amely az életszínvonalban is megmutatkozott. A súlyos szociális problémák ma már olyan méreteket öltöttek, hogy a gazdasági haladás kötőfékjévé váltak. Mindezeknek következményeképpen városaink és falvaink eléggé elmaradott technikai színvonalon állnak, és ez polgáraink mindennapi életét nehezíti meg (a közszolgáltatások tökéletlensége, a kereskedelmi hálózat hiányosságai, közlekedési nehézségek stb.}. Szlovákiában a modern életkörülmények és ipar kialakítását még a városépítkezés alacsony foka is hátráltatja. Az iparosítás folyamatának utolsó szakasza, amely ma Szlovákia előtt áll, egyúttal a nagy szociális problémák megoldásának szakaszát is kell jelentenie. Ezt a gazdasági politika tervezetének alapvető megváltoztatásával lehet elérni. Meggyőződésünk, hogy ezeket a törekvéseinket állampolgáraink támogatni fogják, mert megértik, hogy ennek a politikának célja az ő egyéni érdekeik kielégítése, s csak ez a politika teremti meg az egyének, a kollektívák és az egész nemzet sokoldalú önrealizálását. Sürgős megoldást igénylő szociális problémák Szlovákia felvirágoztatása szorosan összefüggött a gyors ütemben mindnagyobb méreteket öltő foglalkoztatottsággal az iparban és népgazdaságunk más ágazataiban. Ami a foglalkoztatottság rétegezödését illeti, megközelítettük az ipari országokat, munkát adtunk az embereknek, és megoldottuk a szlovák társadalom régóta fájó pontját. Az eddigi gazdaságpolitika és irányítási rendszer azonban újabb égető problémát idézett elő: olyan helyzetbe jutottunk, hogy a foglalkoztatottságot sok esetben társadalmi problémának tekintették, ez pedig nem egyeztethető össze a népgazdaság hatékonyságának növelését céŕzó törekvésekkel. Az anyagi termelés minden ágában — ami a munka által elért jövedelmek alakulását illeti — hovatovább eltünedeznek a gazdasági vezető szempontok. Háttérbe szorultak az elért teljesítmények és eredmények, ugyanakkor előtérbe nyomult a szociá lis nézőpont — az átlagos keresetek biztosítása. Az ilyen jellegű foglalkoztatottság, a nem kielégítő munkafegyelem a csekély munkaerkölcs és a felelőtlenség forrása. Mindennek következtében csaknem megoldhatatlan problémák merültek fel, és ez egyaránt vonatkozik a munkatermelékenység növelésére a vállalatok gazdasági hatékonyságának növelésére, a kétkezi munka helyettesítésére gépi munkával, a munka eredményeinek mérésére és értékelésére ls. Ennek az állapotnak kísérő jelenségei azok az irányzatok, amelyek a díjazásban az egyenlősdit szorgalmazzák és meggátolják a valóban tehetséges, alkotóképes, becsületes és szorgalmas emberek érvényesülésének lehetőségét. Probléma a munkaerők mondhatjuk mozdulatlansága, ami oda vezet, hogy a jól jövedelmező s hatékonyan termelő vállalatokban nincs elegendő munkaerő, de ugyanakkor nem tudjuk kellőképpen hasznosítani a szabad munkaerőforrásokat. Aggasztó problémát jelent az ifjúság érvényesülési lehetősége is, különösen azért, mert most kapcsolódnak be gazdasági életünkbe az erős populációs évfolyamok. A problémát az jelenti, hogy késedelmesen s nem elegendő mértékben gondoskodtunk a fiatalok előkészítéséről a gazdasági életbe. Meg kell adnunk minden lehetőséget a kiváló szakképzettségű fiataloknak, hogy megismerhessék a korszerű tudomány és technika eredményeit és így közgazdaságunk korszerű dinamikus fejlesztésének mozgató erői lehessenek. Gazdaságunk nagyon sok ágazatában — a kereskedelemben, a közszolgáltatások terén, a közszükségleti iparban, a közoktatásbon, az egészségügy és a kulturális élet terén érdemdús tevékenységet a nők fejtenek ki. Tudatosítanunk kell azonban, hogy az alkalmazásban levő nőknek nagyon fontos társadalmi feladatot kell teljesíteniük, különösen az anyaság idején. Rájuk hárul a gyermeknevelés és a családról való gondoskodás feladata. A nők e kettős küldetése okozta problémákat a gyermekek és az ifjúság számára szükséges létesítmények építésével és a szolgáltatások fejlesztésével, tökéletesítésével kell megoldanunk. Egyidejűleg jobban kell gondoskodni a nők szakképzettségének növeléséről és szorgalmaznunk kell, hogy képességeiknek megfelelő munkahelyeken — a vezető funkciókban is — nyerjenek beosztást. A legsürgősebb megoldást igénylő, legfontosabb feladataink közé tartozik a lakásprobléma megoldása, városaink és falvaink megfelelő ellátottsága. Gazdasági lehetőségeinkhez mérten Szlovákiában évente 34 000 lakás építésére számítunk. Habár ez évente 4000 lakással többet jelent mint az előző években, így is kevés a legközvetlenebb igények kielégítésére. Ugyancsak sürgős megoldást váró probléma a már létező lakásalap felújítása és korszerűsítése. A lakásprobléma az egész nemzetet érintő feladat, így tehát megköveteli, hogy erre a célkitűzésre irányítsuk gazdasági erőnk jelentős részét és felhasználjuk mindazokat a lehetőségeket, amelyekkel az állam, a vállalatok, a szervezetek, a nemzeti bizottságok és polgártársaink rendelkeznek. A kormány ezt a fontos feladatot tudatosítva, már a legközelebbi hónapokban megteszi a szükséges intézkedéseket, és az 1970—75 évekre szóló tervben a legfontosabb feladatok közé sorolja a lakásprobléma megoldását. Kellő összhangba kell hozni a lakások adta lehetőségeket a munka, a pihenés, a közlekedés, a szolgáltatások s a kulturális élet lehetőségeivel. Ezért felül kell vizsgálnunk a lakóházak építésének területi adottságalt, s erőteljesen kell támogatnunk a városiasodás folyamatát, úgyhogy valóban összhangban legyen az Ipari központosítással. A kormány ezért kidolgozza azokat a gazdasági jellegű Intézkedéseket, amelyeknek céljuk, a lakásépítés iránti érdeklődés és a családi házak építtetőinek hathatós támogatása. A társadalombiztosítás terén évek hosszú során át megnyilvánult fogyatékosságok kiküszöbölése több évi munkát igényel. Egyte romlik a szociális helyzet — és ez különösen a lakosság kisebb jövedelmű csoportjaira vonatkozik — amit az árak emelése és feltételezhetően ez idei módosítása is okoz. Ezt azonban nem tudjuk megakadályozni, mivel a csehszlovák népgazdaság általános leromlásának következménye, s az előző gazdaságpolitika fogyatékosságait tükrözi. A társadalombiztosítás terén felmerült nehézségek enyhítése érdekében már tavaly megtettük az első lépéseket. Emeltük a kis nyugdíjakat, meghosszabbítottuk a dolgozók fizetett szabadságát és jobban támogatjuk a többgyermekes családokat. Tőrvénybe iktattunk számos intézkedést, melyek közül a legfontosabbak: minden nyugdíj emelése, külön pótlék a nyugdíjasok létfentartási költségeire és annak az elvnek érvényesítése, hogy okvetlenül emelni kell az alacsony nyugdíjakat. Emeltük az öregségi járadék felső határát az esetben, ha a nyugdíjas továbbra is munkaviszonyban marad. Nagyon fontos intézkedés a nemzeti ellenállási harc résztvevői nyugdíjának emelése. A kormány nagyra becsüli hősi magatartásukat és azt, hogy életüket kockáztatták népünk s a jövendő nemzedékek szabadságáért vívott nemzeti felszabadító harcokban. Nagyra becsüli kitartásukat és határozott fellépésüket a szocialista haza építésében. Lelkesedésük és áldozatuk örök Időkre beíródtak nemzetünk történetébe és mindenkor csodálatra késztetik a jövő nemzedékeket. A kormány arra törekszik, hogy mindenütt s mindenkor kellőképpen méltányolják ezeket az áldozatkész hazafiakat. A kormány megtesz mindent, hogy a társadalombiztosítással összefüggő törvényerejű intézkedéseket mindenütt következetesen életbe léptessék, s hogy a társadalombiztosítás állandó gondoskodás tárgya legyen s egyre jobban kiaknázhassuk a gazdasági életünk rendeződéséből adódó lehetőségeket. Felül kell vizsgálnunk azokat az igazságtalan intézkedéseket, amelyek alapja a szociális törvényeknek 1964-ben történt módosítása. Polgártársaink Indokoltan utalnak ezekre az igazságtalanságokra. Egyidejűleg biztosítanunk kell minden szociális szolgáltatás jobb minőségét, a színvonalasabb gondoskodást polgártársainkról a szociális intézményekben s a gyermekekről a gyermekotthonokban. Kedvezőbbé akarjuk változtatni a népesedés és a családokról szociális gondoskodás feltételeit. Mivel Szlovákia gazdasági színvonala az országosnál alacsonyabb, nálunk sürgősebb megoldást Igényelnek a szociális problémák. Tudatában vagyunk annak, hogy az Idős emberek helyzete kedvezőbbé változtatásának kulcsa az ifjú nemzedék hatékonyabb részvétele az új értékek megteremtésében. A szövetségi kormánnyal és a Cseh Szocialista Köztársaság kormányával szorosan együttműködve arra törekszünk, hogy mindenre kiterjedő javaslatot dolgozhassunk ki a lakosság szociális biztosításának tökéletesítésére. A gazdasági fejlődés irányzatai azonosak a szocializmus emberi célkitűzéseivel, és ez a tény új megvilágításba állítja a közoktatást, az egészségügyet, a tudományos és kulturális életet, valamint a testnevelés adta lehetőségeket is. A közgazdaság öncélú értelmezése a termelésnek a termelés kedvéért való elburjánzását eredményezte s így egyrészt összezsugorította az előbb említett ágazatok fejlesztéséhez szükséges gazdasági alapot, másrészt nem biztosította az ahhoz szükséges feltételeket, hogy gazdasági életünk fellendítésének állandó tényezőivé válhassanak, és sajátos küldetésükkel formálják a szocialista embert, arculatát, életstílusát, öntudatosságát s erkölcsi felfogását. A kormány tudatában van annak, hogy a most napirendre kerülő problémák már hosszabb időn át felhalmozódtak. Megoldásuk éppen ezért nem lehetséges a legközelebbi napokban, sőt a legközelebbi években sem. Nem mellőzhetjük az olyan mélyreható elemzést, amely feltárja e problémák gyökereit és rámutat megoldásuk módjára, eszközeire. A kormány tekintettel erre, most csak körvonalazhatja szociális, gazdasági és kulturális politikájának legfontosabb célkitűzéseit és csupán a legközelebbi konkrét intézkedéseire utalhat. A kormány politikája célkitűzéseit és irányzatait ismerve s megállapítva, mindenkor számításba veszi tudományos és kulturális erőnket, és így akarja elérni, hogy politikájának megvalósítása társadalmunk minden osztályának, minden szociális csoportjának szívügye legyen. Szlovákia jelenlegi gazdasági problémái Szlovákia jelenlegi gazdasági helyzete a legutóbbi évtizedekben rendkívül gyors, ellentmondásos és bonyolult fejlődésre vezethető vissza. Szlovákia említett gazdasági fejlődése világviszonylatban is szokatlan egyrészt ütemével, másrészt azzal is, hogy aránylag rövid idő — néhány évtized — alatt valósul meg iparosítása. Mindezt együttvéve azzal lehet kifejezni, hogy Szlovákiában 3,5szeresére nőtt a lakosonkéntl nemzeti jövedelem. Rövid Idő alatt és gyökeresen változott meg Szlovákia gazdaságának összetétele, és jelentősen nő az országos gazdaságban betöltött szerepe. Szlovákia ipari országgá változott, és számos olyan ágazattal rendelkezik, amelyek mind szlovákiai, mind pedig országos viszonylatban a legkorszerűbbek közé tartoznak. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak a ténynek, hogy Szlovákia a kiváló szakképzettségű műszaki ismeretekkel rendelkező értelmiségiek új nemzedékét állíthatja a gazdasági élet arcvonalába. Kiváló a munkaerők szakképzettsége, akik így nagyon sok ágazatban tudják teljesíteni a korszerű közgazdasággal kapcsolatos feladatokat. Lendületes fejlődésük egyik igen fontos alapja a lakosság műveltségének színvonala. A fő- és a szakiskolák, a Szlovák Tudományos Akadémia intézetei, a kísérlett intézetek, a tervező- és fejlesztési munkahelyek széles hálózata a szlovákiai értelmiség olyan hátországa, amely húsz évvel ezelőtt még nem létezett. Mezőgazdaságunk a háború utáni években oly mértékben növelte a termelést, melyhez hasonló a földkerekség kevés országában vált lehetővé, s ea jelentősen járult hozzá a közélelmezés színvonalának emo léséhez. Minden elismerésre és hálára érdemesek földműveseink a legutóbbi években elért eredményeikért, amelyek lehetővé tették, hogy a mezőgazdaság népgazdaságunk megszilárdításának fontos tényezőjévé változzék. Szembetűnök a mezőgazdaság kollektivizálása, a talaj termővé tétele, a beruházások s a jövedelmi politika e terén elért eredmények, nemkülönben azok a lehetőségek is, amelyeket tökéletesedő gazdasági rendszerünk és az biztosít, hogy társadalmi helyzetünkben földműveseink ls fokozatosan egyenjogúak lesznek a többi dolgozóval. Szlovákia legfontosabb területeire a gazdasági aktivitás jellemző, erősödnek ipari központjaink és egyre újabbak jönnek létre. A Szlovákia eddigi gazdasági fejlődésében észlelhető ellentmondások és fogyatékosságok különösen arra vezethetők vissza, hogy nem voltak tisztázva a fejlődéssel kapcsolatos általános elgondolások, nem vált be gazdálkodásunk régi modellje, egyszintű volt az állam politikai szervezettsége, s mindez gépiesen érvényesül a gazdasági életben is. A gazdaságfejlesztés terén érvényesített elgondolások teljesen egyoldalúan támogatták az alapvető fontosságú ipari ágazatokat, minek következtében a szociális problémáknál említett kiéleződésen kívül egyéb, sajátságos gazdasági problémák is felmerültek. Az (Folytatái a 3. oldalon)