Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-24 / 20. szám, péntek

Provokáció Moszkvában Rálőttek az űrhajósokra Moszkva — Szerdán a négy űrhajós ünnepélyes fogadtatá­sakor ineg nem nevezett sze­mély provokációt követett el. Többször rálótt arra az autóra, amelyben Beregovoj, Nyikolaje­va-Tyereskova, Nyikolajev és Leonov űrhajósok ültek. A so­főr és az autóoszlopot kísérő egyik motorkerékpáros rendőr megsebesült. A tettest a hely­színen elfogták. A vizsgálat megindult. (TASZSZ) Önelégetési kísérlet Ljubljanában Belgrád — Marijan Lombar, 24 éves lakatos tegnap egy ljubljanai belvárosi cukrászdá­ban önelégetést kísérelt meg. Benzinnel leöntötte s felgyúj­totta magát. Súlyos égési sebek­kel szállították kórházba, s bár testének 40 százalékán égési sebeket szenvedett, állapota nem válságos. A ljubljanai rendőrség közöl­te, hogy Lombar nyolc évig ja­vítóintézetben volt, s háromszor büntették lopásért. Tettének in­dítékát vizsgálják. Két ú j mesterséges bolygó A 264. Kozmosz A Szovjetunióban január 23­án felbocsátották a Kozmosz 204. jelzésű mesterséges boly­gót. A szputnyik kezdeti kerin­gési ideje 89,7 perc, maximális földtávolsága 330 kilométer, mi­nimális földtávolsága 219 kilo­méter, a pálya hajlásszöge 70 fok. Az új Kozmosz-szputnyik folytatja az űrkutatási progra­mot. A fedélzetén elhelyezett műszerek szabályszerűen mű­ködnek. Kering az OSO 5. A floridai Kennedy-fokról az OSO-sorozat további mestersé­ges bolygóját bocsátották fel, mellyel a világűr sugárzási vi­szonyait kutatják, s tapasztala­tokat kívánnak szerezni az űr­hajósok védésére. Az OSO 5. 289 kilogramm súlyú, s 560 ki­lométer magasságban legalább fél évig fog keringeni a Föld körül. A bolygót háromlépcsős Delta-rakétával bocsátották fel. BEFEJEZŐDÖTT Ä KGST 22. ÜLÉSSZAKA A szabadsá$arc£$0k Mázzák tevékenyei Újabb csúcsértekezlet Vietnamról? Berlin — A záróközlemény és további dokumentumok elfo­gadásával tegnap délelőtt Ber­linben befejeződött a Kölcsönős Gazdasági Segítség Tanácsának 22. ülésszaka. A záróközleményt este 19 órakor ünnepélyesen aláírták. Ogy döntöttek, hogy a KGST kővetkező ülésszakát 1969 ne­gyedik negyedévében Varsóban tartják. A 22. ülésszak után nyomban megtartotta 38. ülését a KGST Végrehajtó Bizottsága. Az ülé­sen részt vettek Bulgária, Cseh­szlovákia, Magyarország, Mon­gólia, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és Jugoszlávia képviselői. A napirenden külke­reskedelmi kérdések, továbbá a gépipari állandó bizottság tevé­kenységéről előterjesztett jelen­tés megvitatása szerepelt. Az ülés résztvevői Friedrichs­feldben megkoszorúzták a Szo­cialisták Emlékművét, valamint az elesett szovjet katonák trep­towi emlékművét. Izrael vissz auta s í frotta a Szovjetunió békejavaslatalt Tel Aviv — Izrael visszauta­sította a közel-keleti helyzet megoldására tett szovjet javas­latokat, mivel nézete szerint ezek a javaslatok puskaporos hordóvá változtatnák ezt a tér­séget, úgy mint 1967-ben — jelentette ki Abba Eban izraeli külügyminiszter a knesszet (parlament) ülésén. Eban első­sorban a tavaly júniusi izraeli agresszió előtti határvonalakra való visszavonulást tartotta el­fogadhatatlannak a szovjet in­dítványban. Azt mondotta, hogy a tervnek ez a része — amely összhangban áll a Biz­tonsági Tanács 1967. november 22-i határozatával — Izrael népét s a térség biztonságát és békéjét fenyegeti. Eban élesen támadta Nasszer elnök legutóbbi beszédét. Hang­súlyozta, hogy Nasszer beszé­de a szovjet javaslatokból in­dult ki. Kijelentette, hogy a szovjet javaslat megemlíti a Szuezi-csatorna megnyitását, de nem utal arra, hogy az iz­raeli hajóknak is szabad utat biztosítsanak a csatornán. A javaslat nem tartalmaz intézke­déseket az izraeli hajók védel­mére a Tiran-szorosban. A moszkvai Pravda beszámol az Izraeli Kommunista Párt XVI. kongresszusának előkészí­téséről. A kongresszusi tézise­ket novemberben tették közzé és megvitatták őket a pártalap­szervezetek. Mivel Izraelben a kommunista párt egyedül el­lenzi nyíltan a kormány agresz­Nagy-Brtaiia válaszolt a Szovjetunió javaslatára 24. London — Borisz Pjagyisev, a Szovjetunió nagybritanniai ügyvivője találkozott Stewart angol külügyminiszterrel. A ta­lálkozó Stewart kérésére való­sult meg, és valószínű, hogy az angol külügyminiszter ez al­kalomból átadta kormánya vá­Diáktüntetés Kiesinger ellen Bonn — Kiesinger kancellár szerdán este csak a vésakijá­raton jutott be a münsteri vá­rosháza épületébe, mivel több mint 2000 diák vette körül az épületet. Már órákkal a kan­cellár megérkezése előtt fiata­lok tüntettek a kancellár náci múltja miatt. Az újnáci NPD nem is­meri el Bayreuth városi elöl­járóságának döntését a vá­rosháza nagy termének bérbe­adására vonatkozó szerződés hatálytalanításáról. A párt itt akarta tartani kongresszusét. Szóvivő szerint a párt az ille­tékes bíróságnál fellebbez és abban az esetben, ha itt sem sikerül rákényszeríteni a város vezetőit álláspontjuk megváltoz­tatására, azzal fenyegetőznek, hogy zavarni fogják az őszi parlamenti választásokat. Az új nyugatnémet kommu­nista párt Nürnbergben tartott összejövetelét félbe kellett sza­kítani, mivel ismeretlen sze­mély merénylettel fenyegető­zött. A telefonáló szerint a te­remben időzített bambát rejtet­tek el, de a helyszínre hívott rendőrség nem talált robbanó­anyagot. Dr. Eugen Gersienmaier, a bonni parlament elnöke tegnap bejelentette, hogy lemond tisztségéről. Lépésére erkölcsi nyomás alatt kényszerült, ugyanis a nácizmus Idején el­szenvedett sérelmeiért a közvé­lemény szerint túl nagy jóváté­telt fizettetett kl magának. laszát a Szovjetunió jegyzéké­re, melyben a négy nagyhata­lom közös akcióját javasolta a közel-keleti válság megoldásá­ra. Az angol válasz tartalmát eddig nem ismertették. Jól tá­jékozott körök azonban azt ál­lítják, hogy az angol kormány pozitív álláspontra helyezke­dett a szovjet javaslattal kap­csolatban, de bővebb magyará­zatot kér egyes részletekre. Stewart Husszein jordániai királlyal is megvitatta a szov­jet javaslatra adott angol vá­laszt. A félórás megbeszélésen Wilson miniszterelnök ls részt vett, ami megfigyelők szerint annak a jele, hogy az angol kormány nagy jelentőséget tu­lajdonít a Jordániával folyta­tandó tárgyalásoknak. Támadás egy nyugatnémet fegyverraktár ellen Bonn — A nyugatnémet rend­őrség letartóztatott egy 30 éves kölni kereskedelmi alkalmazot­tat, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett a Saarbrücken melletti fegyver- és lőszerrak­tár elleni támadásban. A más­fél óráig tartó kihallgatás so­rán azonban nem sikerült rá­bizonyítani bűnösségét. Mint ismeretes, hétfőn isme­retlen tettesek megtámadták a Bundeswehr fegyver- és lőszer­raktárát az őrség három tagját megölték, kettőt megsebesítet­tek, és fegyvereket, valamint lőszert raboltak el. A saarbrückeni egyetem diák­jai visszautasították azt a vá­dat, hogy a diákoik képviselői arra hívták fel a diákságot, szerezzenek fegyvereket és lő­szert. Ezt a vádat Schröder hadügyminiszter emelte parla­menti beszédében. szív irányvonalát, a kongresz­szus előkészületei országszerte nagy érdeklődést keltettek. A tézisek elemzik az ország po­litikai helyzetét, külön foglal­koznak a júniusi agresszió okaival és következményeivel. Saigon — A dél-vietnami sza­badságharcosok tegnapra virra­dó éjjel újabb támadássorozatot intéztek a kormánycsapatok és az amerikaiak állásai ellen Dél­Vietnam különböző területein. A legnagyobb támadásra a Me­kong deltájában és a Da Nang i támaszpontnál került sor. A saigoni amerikai katonai parancsnokság jelentése szerint az amerikai csapatok állítólag számos fegyverraktárra bukkan­tak. és ebből a tényből egy esetleges partizánoffenzívára következtetnek. így például a kambodzsai határok mentén egy 10 000 főnyi alakulat ré­szére egy hónapra elégséges élelmiszerraktárt és fegyver­készletet foglaltak le. A B-52-es amerikai nehéz­bombázók továbbra is folytat­ják támadásaikat az ország kü­lönböző tartományai ellen. Egy jelentés szerint az amerikaiak egy új, C-130 típusú szállító­repülőgépet vetettek be, amely elektronikus irányító rendszer­Nixon hadügyminisztere a szovjet—amerikai tárgyalások kilátásairól New York — Melvin Laird, a Wúofi-kormány hadügyminiszte­re, Fulbright szenátornak, a sze­nátus külügyi bizottsága elnö­kének kérdéseire válaszolva ki­fejtette, hogy az Egyesült Álla­moknak csak azután kellene tárgyalásokat kezdenie a Szov­jetunióval a fegyverkezés ellen­őrzéséről, miután bizonyossá vált az USA katonai fölénye és atomütőképessége. Fulbright az egyik lapnali adott interjújában beismerte, hogy nagyon nyugtalanítja öt Laird álláspontja és hozzáfűzte, ha Nixon elfogadja hadügymi­niszterének véleményét, akkor ez azt jelenti, hogy a szovjet­amerikai tárgyalásokra egyálta­lán nem kerül sor. Nyilatkozott az új amerikai kormány másik minisztere is, mégpedig Dávid Kennedy, az új pénzügyminiszter, aki kijelen­tette, hogy kormánya erőteljes intézkedéseket tesz az infláció meggátlására, anélkül azonban, hogy növelné a munkanélküli­séget. A volt chicagói bankár hangoztatta, hogy kormánya mindent elkövet az állami ki­adások csökkentésére és a dol­lár helyzetének megerősítésére. Kedvezőbb a négerek helyzete? f Egy legutóbbi kimutatás sze­rint az Egyesült Államok déli tartományaiban az előző évek­hez viszonyítva megkétszerező­dött a fehérek iskolájába járó néger gyerekek száma. Az is­kolaügyi minisztérium adatai szerint a néger gyerekek 20,3 százaléka már a fehérekkel együtt jár iskolába. Ennek elle­nére még mindig kétmillió né­ger diák kényszerül megkülön­böztetett oktatási intézmények­be járni. Amerikai terv a japán tömegek leszerelésére A japán Liberális Demokrata Párt akcióprogramja Tokió — A japán közvéle­mény nyomására az Egyesült Államok tokiói ügyvivője tájé­koztatta a japán kormányt ar­ról, hogy Washington elhalaszt­ja a 63-as számú intézkedés ha­tályba léptetését. Ezen intéz­kedés megszigorítja az amerikai támaszpontok helyi alkalmazot­tainak munkakörülményeit, megfosztja őket a sztrájkjogtól, és súlyos büntetéssel fenyegeti őket az Amerika-ellenes tünte­tésekben vagy más megmozdu­lásokban való részvételért. A tervezett intézkedés országszer­te nagy felháborodást keltett. Az amerikaiak ezzel az intézke­déssel akarták megakadályozni a február 4-ére tervezett oklna­vai általános sztrájkot. A sztrájkkal az amerikai bombá­zók és atommeghajtású tenger­alattjárók jelenléte ellen tilta­koznak. Számos japán haladó Strauss diktálni akar Bonn — Strauss bonni mi­niszter a Publik folyóiratnak adott interjújában hét pontban foglalta össze az atomsorom­pó-egyezménnyel szembeni fenntartásait. Többek között ki­jelentette, hogy ez a szerződés Nyugat-Németország számára nem is olyan fontos. Ezenkívül megemlítette az ellenőrzés kér­dését, a Bundeswehr atomfel­fegyverzését, az „Egyesült Eu­rópa" atomfelfegyverzését. Strauss azt állította, hogy a Szovjetunió a szerződés által el akarja érni az NDK és az Ode­ara—Neisse határ elismerését, a müncheni szerződés érvény­telenné nyilvánítását és Nyu­gat-Németország fegyverkezésé­nek korlátozását. Strauss visz­szautasította azokat a nézete­ket, hogy a nyugatnémet poli­tika kihatással volt a csehszlo­vákiai augusztusi eseményekre, és azt mondotta, hogy a Kelet és Nyugat közti erőviszony megváltoztatása Moszkva bele­egyezése nélkül elképzelhetet­len. rel, éjjel vagy rossz időben is célba tudja juttatni bombáit. A saigoni amerikai parancs­nokság közlése szerint a január 18-ával végződő héten 196 ha­lottat és közel 1300 sebesültet veszítettek. Ugyanez a közlés azt állítja, hogy a szabadság­harcosok az említett hét alatt 2420 katonát veszítettek. Saigonban közölték, hogy Bunker, az Egyesült Államok nagykövete felkereste Ky tá­bornokot, aki még tegnap a párizsi tárgyalásokra utazott. New Yorkban egyébként be­jelentették, hogy az Egyesült Államok és Dél-Vietnam közös stratégiát dolgozott ki a szom­baton kezdődő párizsi tárgya­lásokra. Szöulban a dél-koreai kor­mány külügyminisztere bejelen­tette, hogy a vietnami háború­ban részt vevő országok kül­ügyminiszterei, valamint a dél­vietnami kormány megbízottja valószínűleg májusban értekez­letre ülnek össze. A szöuli kül­ügyminiszter hozzáfűzte, hogy kormánya nem küld ki megfi­gyelőt a párizsi tárgyalásokra. Lyng norvég külügyminiszter Oslóban kijelentette, hogy kor­mánya egyelőre nem kívánja elismerni a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságot. Hozzáfűz-­te még, hogy Dánia és Finnor­szág támogatja a norvég állás­pontot. Mint ismeretes, Svédor­szág a közelmúltban a nyugati országok közül elsőként elis-> merte a VDK-t, és diplomáciai kapcsolatot létesít vele. néhány sorban szervezet, szakszervezet és a kommunista párt is szolidaritást vállal a tervezett akcióval. A japán Liberális Demokrata Párt kongresszusán jóváhagyta a párt akcióprogramját, mely szerint a tapasztalatok és a reális helyzet alapján kell meg­ítélni a japán—amerikai bizton­sági szerződést. A párt mindent megtesz azért, hogy meggyőzze a lakosságot a szerződés meg­hosszabbításának fontosságáról. Elsőízben fordul elő, hogy a párt dokumentuma nem minő­síti antagonisztikusnak a mun­kásság befolyását, sőt ellenke­zőleg, jó szövetségesnek nevezi őket. A japán egyetemeken és főis­kolákon továbbra feszült a hely­zet: 21 egyetemen szünetelnek az előadások, mivel a szélső­baloldali diákok erőszakkal megszállták az épületeket. A tokiói Todai egyetemet újból megpróbálták elfoglalni, de a rendőrség meghiúsította. Kjotó­ban összetűzés volt a szélső­baloldali és a mérsékelt balol­dali diákcsoportok között, het­venen megsebesültek. Amerikai kezdeményezés Nigéria és Riafra megsegítésére Washington — Miyone, Egyenlítői Guinea külügymi­nisztere és Rogers, az új ame­rikai külügyminiszter Washing­tonban tárgyal annak lehetősé­géről, hogy felújítsák az élelmi­szer és gyógyszer-szállítmányo­kat Nigéria és Biafra számára. Amerikai szóvivő szerint az Egyesült Államoknak érdeke, hogy hatálytalanítsák a Nem­zetközi Vöröskereszt repülőgé­pei Egyenlítői Guineában való leszállásának betiltását. A szó­vivő szerint az Egyesült Álla­mok eddig 26 millió 600 ezer dollár segítséget nyújtott a ni­gériai polgárháború áldozatai­nak. A NORVÉG PARLAMENT egyhangúlag jóváhagyta az atomsorompó-szerződés ratifi­kálására vonatkozó kormányja­vaslatot. A szerződést eddig 85 ország írta alá, de csak 6 rati­fikálta. AZ ANGOL TÁViRÖKÖZPON­TOK alkalmazottainak sztrájk­jához a hazai telefon- és táv­írószolgálat alkalmazottai is csatlakoznak. A postaalkalma­zottak 5 százalékos béremelést követelnek. KOLUMBIÁBAN általános sztrájkba léptek a közlekedési alkalmazottak. Bogotában több ezer munkás nem jutott el munkahelyére, mivel az autó­buszok 80 százaléka nem köz­lekedett. JAPÁN vette át az Interpol ázsiai hálózatának irányítását, japán műszaki fejlettsége hoz­zájárul az ázsiai bűnüldöző szolgálat hatékonyságához. MEXICOBAN a diákok 24 órás sztrájkkal tiltakoznak a diákvezetők letartóztatása el­len. DÁVID DERNANDEZ bolíviai belügyminiszter lemondott til­takozásul az ellen, hogy Bar­rientos elnök szabadon bocsá­tott több személyt azok közül, akiket az elmúlt napokban egy állítólagos kormányellenes ösz­szeesküvés miatt tartóztattak le. NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN évről évre több az olyan fia­talok elleni bírósági eljárás, akik megtagadják a szolgálatot a hadseregben. Míg 1963-ban 96 ilyen per volt, 1968-ban 304. A BRIT NEMZETKÖZÖSSÉG négy országa — Malaysia, Ausztrália, 0j-Zéland és Nagy­Britannia hadgyakorlatot tart Malaysia felségvizein. SUHARTO indonéz elnök Mahmud vezérőrnagyot nevezte ki belügyminiszterré. Suharto ezzel a kinevezéssel meg akar­ja szerezni a Nemzeti Párt tá­mogatását. RŰMÁBAN a közlekedési al­kalmazottak újból sztrájkba léptek. A kollektív szerződés felújítását, elsősorban a bérek emelését követelik. OLBIA szardiniai városban ostromállapot van. A lakosság és a rendőrség között rendkí­vül feszült a viszony, miután a rendőrség tegnap fellépett egy felüljáró felépítéséért tün­tetők ellen, és 10 személyt le­tartóztatott. Az összetűzés so­rán hét rendőr és három pol­gári személy megsebesült. A COSTA RICA-I HATÓSÁGOK letartóztattak 12 személyt, aki­ket a panamai katonai rendszer elleni fegyveres támadás elő" készítésével támadnak.

Next

/
Thumbnails
Contents