Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-12 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

Álom megrendelésre Dr. Charles Tart, a Kaliforniai Egyetem pszicho­lógiatanára az álomlátás „szabályozásának" lehe­tőségeit tanulmányozza. Tart ez irányú érdeklődé­sét egy malá] törzs körében végzett antropológiai kutatás eredményei keltették fel. A törzs ugyanis álmaik ellenőrzésére szoktatja a gyerekeket. Be­léjük szuggerálják, hogy az álomkép nagyon ér­dekes dolog, s ébredés után elmeséltetik a gyere­kekkel, kivel és miről beszélgettek alvás közben. Modern tudósok tanulmányozzák az alvás álla­potát, mérik az alvók agyának bioáram-erősségét, figyelik a szívműködés és a lélegzés változását és a szemgolyók mozgását. A tudósok úgy vélik, hogy az álomképek másfél órás Időközökben „kí­sértik" az embert, s legerősebben közvetlenül az ébredés előtt jelentkeznek. Az álomképeket illetően a kutató kénytelen csu­pán a kísérleti alany elbeszélésére támaszkodni. Egyes kísérletezők úgy gyűjtik össze a szükséges adatokat, hogy álmodás közben felébresztik a kí­sérleti alanyokat. Dr. Tart olyan egyéneket szemelt ki, akik ké­pesek bebeszélni maguknak: „Most sportgépekről akarok érdekeset álmodni", elalszanak, s valóban a kívánt tárgyakkal álmodnak. „Ha az ember le­fekvés előtt húsz percen át a kívánt témára össz­pontosítja figyelmét, ellenőrizni tudja álmainak tartalmát" — állítja űr. Tart. A tudós hipnózissal hat kísérleti alanyaira, s amikor transzba esnek, „megrendeli" tőlük, mi­ről álmodjanak. Dr. Tart egy történetet mesélt el 16 paciensének elalvásuk előtt, s a történetben mintegy 23 tárgy szerepelt. A pacienseknek mint­egy a fele ébredés után elmondta, hogy álomké­peinek elemei a dr. Tart által említett tárgyak voltak. Többnek az álma megegyezett a hallott történettel. Dr. Tart hipnózissal most azt akarja elérni, hogy megtanítsa kísérleti alanyait, akkor mesél­jék el álmaikat, amikor éppen látják az álomké­peket. Kísérletének célja a kísérletező és a kísér­leti alany közti kétoldalú kapcsolat létrehozása. Dr. Tart kijelentette, hogy már közeledik a siker­hez. A tudós szerint az álomlátás mechanizmusának megismerése nemcsak elégedettséggel tölti el az embert, hanem haszna is lehet belőle. Ismert tény, hogy írókban és tudósokban néha alvás közben ötlöttek fel új értékes gondolatok. Dr. Tart meg­győződése, hogy az álom az alkotási folyamat ihletőjeként használható fel. (Mainichi Daily News, Tokioj Ez aztán sok A hatvanéves Dávid Park glasgowi lakos értesítést ka­pott a brit had­ügyminiszté­riumtól,, hogy Borneóban szol­gáló John fia katonai köteles­ségének teljesí­tése közben el­hunyt. A megle­pő csak az volt, hogy ]ohn ép­pen akkor sza­badságát töltöt­te otthon, s ezt a felháborodott apa sietett is közölni a had­ügyminisztéri­ummal. Még na­gyabb meglepe­tésére két hó­nap múlva le­velet kapott a minisztérium­tól, amelyben közölték vele, hogy John fiát Singapore-ban temették el. Mr. Park ismét fel­világosította az illetékeseket a nyilvánvaló té­vedésről. de vá­laszul a had­ügyminiszté­rium elküldte neki fia sírjá­nak fényképét. A minisztérium csak hónapok múlva kérte Mr. Park elnézését a tévedésért, s hagyta őt nyug­ton. (Za rubezsoml Minden 68 percben szerencsétlenség Madridnak jelenleg 3 millió lakosa van. Ez azonban nem ok sem örömre, sem félelemre. A spanyol főváros lakossága rendkívül gyorsan szaporodik, ugyanakkor egyes vidékek egé­szen elnéptelenednek. A madridi lakosság gyarapodása renge­teg új problémát vet fel például a lakásépítés és a közlekedés terén. Egyre gyakoribbak a balesetek a madridi utcákon. Je­lenleg minden 68 percben szerencsétlenség történik. Tavaly több mint nyolcezer személy járt szerencsétlenül, közülük 164-en meghaltak. (Actualidad espanolaj Tűz a szarko­fágban A drezdai tűzoltóknak nem mindennapi tűz­vészt sikerült megaka­dályozniuk. A drezdai székesegyház kriptáját restauráló szakértők észrevették, hogy sűrű füst tör kl az egyik, 1818 óta lezárt szarko­fágból, amelyben egy hercegnő bebalzsamo­zott holtteste nyugodott. A szarkofág felnyitása­kor lángnyelvek lob­bantak fel. Megállapí­tották, hogy a tűzesetet oxidálás okozta. (IZVESZTYIJA) 381 ezer Aiwiersson Svédországban 381 ezer Andersson, 365 ezer Jo­hansson és 333 ezer Karls­son vezetéknevű egyén él. Most át akarják őket keresztelni. Két elektro­nikus számítógép már évek óta új nevet keres nekik. Csak az a baj, hogy azok az egyének, akiknek a vezetéknevük son-ra (fi) végződik, kö­zömbösen veszik a dol­got. Többségük továbbra is az apák és nagyapák nevét akarja viselni, füg­getlenül attól, hogy a rengeteg azonos név hi­hetetlen nehézségeket okoz. Ha valaki már lapozott svéd telefonkönyvben, tudhatja, hogy hiába vesz­teget sok időt, mert kí­nok kínja megtalálni a keresett személy nevét. Ezért döntött úgy a kor­mány, hogy javasolni fog­ja azoknak a svédeknek, akiknek neve son-nal vég­ződik, vegyenek fel új nevet. Az új vezetékne­vek képzését az elektro­nikus agyra bízták. A gép nyolc óra alatt annyi új nevet képzett, hogy jegy­zékük egy kilométer hosszú papíron férne el. Most aztán 900 ezer név közül kellene kiválaszta­ni a legjobb hangzásúa­kat. Jelenleg a királyi bi­zottság 50 ezer nevet vá­laszt ki, melyeket aztán a lapok útján ismertet­nek, illetve kedveltetnek meg a sok Andersonnal. Egyébként számos poli­tikus neve végződik son­nal, s megjegyzendő, hogy Greta Garbónak, a harmincas évek nagy filmszínésznőjének csalá­di neve is Greta Gus­tavsson. (FRANKFURTER RUNDSCHAU) Texasi „stfpermanek // Köztudomású, hogy a vérbeli texasiak megvetik a többi ame­rikait. Ezt a „super­mani szemléletet" éke­sen bizonyítja egy dal­lasi idegenforgalmi ügynökség prospektu­sa, melyben a Texasba érkező turisták ilyen tanácsokat olvashat­nak: „Ha az Egyesült Államokba látogat, egyetlen amerikaitól se kérdezze, melyik államból származik. Ha texasi, magától megmondja. Ha pedig nem texasi születésü, akkor kérdésükkel ké­nyes helyzetbe hoz­hatják". (Za rubezsom) Allíiölag így vagy hasonlóan fognak öltözködni a nők, ha majd megszo­kottá válik a Mars-utazás. Ám mit csináljon öltözékével egy földi nő, hogy esős időben ki ne kezdje a rozsda? R. Giannangeli a neve annak a férfinak, aki a gyengébb nemet így felvértezte — egyelőre a francia Ri­viérán. (CSTK— UPI felv.) A víz és a kő Csodálatos természeti tünemény — az északke­let-törökországi pamuk­kalai krétasziklák. Pa­mukkal mai török neve Herapolisz ősi frígiai vá­rosnak. Hővízforrások erei cso­dálatos hófehér sztalak­titokat alkottak. Az első, ami az Izmirből jövő ván­dornak szemébe tűnik, óriási fehér foltra emlé­keztető valami a 30 mé­teres sziklán. A 25 Cel­sius fokú forrásvíz any­nyira telített mésszel, hogy az néhány percen belül fehér réteg formá­jában leülepszik. Valamikor ezek a hő­források alapozták meg Herapolisz felvirágzását. A világ minden részéből Jöttek ide, gyógyulást ke­resve. A fürdőzést külön­leges szertartás előzte meg. A betegek imádko­zása és „megtisztulása" után a „Suttogó Szelle­mek Folyosójára" vezet­ték őket, ahonnan kissé emelkedett hangulatban jöttek elő. Valószínűleg megittasodtak a széndi­oxid kigőzölgésektől. Utá­na a mai napig is fenn­maradt hidegvizű meden­cében mártották meg ma­gukat. A pamukkali hővizek gyógyerejéhez fűződő hit lassan kihalt. A legendák szerint a várost patroná­ló Istennő sértődöttségé­ben megharagudott az emberekre, és kővé vál­toztatta a hővizet. E sor­sot csak a hidegvizű me­dence kerülte el. A turisták emléktárgy­ként gyakran visznek ma­gukkal egy kis pamuk­kali hővizet. Mire azon­ban visszaérkeznek szál­lodájukba, az edényekben már megkövesedett a víz. (Keihan International/ Cipővel rablók ellen A bonni államban na­gyon elterjedt a bank­rablás. Ezért kriminalisz­tikai szakemberek külön­leges cipőt kreáltak a bankalkalmazottak szá­mára. A cipősarokba ol­dalról és hátulról fém­lemezeket szereltek lie, melyeknek érintkezése jelzést ad a legközeleb­bi vészjelzőközpontnak. A találmány részletes le­írását természetesen ti­tokban tartják. A jelzése­ket azonban — ennyit el­árultak — kilométerekre is felfogják a rendőrál­lomáson. (QUICKj

Next

/
Thumbnails
Contents