Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)
1968-12-08 / 339. szám, Vasárnapi Új Szó
H ópihék repdesnek a levegőben, talpunk alatt zörög a haraszt, csak emléke zúg a vidám gyerekzsivajnak, a kioszkok is lehunyták ablakszemüket, a kapu ugyan még nyitva, de a pénztárosnő krimit olvas ... Csupán a kazánházak felöl hallatszik neszezés, és az asztalosműhely fűrészei muzsikálnak. Téli pihenőre készülődik az állatkert. A miniteknősök már alusznak a hatalmas láda fenekén, homokba ágyazva, a papagályok, flamingók és egyéb exotikus madarak téli szállásán óriási villanykörte pótolja a napot, a sivatagi állatok ketrece mögött kattog a fűtőtest, csak a jegesmedve nyújtózik kéjesen és Bambula, a nőstény teve szaladgál idegesen istállója előtt. Kis Bambulát siratja, „akit" előző napon vittek el a bajmóci állatkertbe. HiábaI Az anyaszív, még a teve vastag bőre alatt is sajog. Bambula keserve felveri az állatkert csendjét. Waldemárt, a kétéves kameruni kecskebakot, három fiatal nő veszi körül. Hátulsó lábát tapogatják, és nem győzik távol tartani Félixet „aki" a bajt előidézte. Ogy kezdődött mint általában ... Lizának, a fiatal fekete nősténynek ketten tették a szépet. Nem tudott választani. Nem új történet ... Szerencsére nem komoly a baj. Az állatorvosnő, dr. Ivona H u 1 i n s k á, befejezi a vizsgálatot, lehordja túlbuzgalmáért Félixet, hóna alá kap egy dobozt, melynek apró kerek skatulyái vannak (mindegyiken dátum és név) azután felém fordul. — Parancsol? — Szeretném tudni, mi van a skatulyákban? Megmutatja. Trágya. Bakteriológiai vizsgálatra. Mert ez is van. A látogatók, akik nyáron át — minden tiltó rendelkezés ellenére — agyonetetik kedvenceiket, Ilyesmire álmukban sem gondolnak. Ezért dobálnak be többek közt vasszeget meg spirálcsavart a barna medve barlangjába. Az orvosnő és az ápolók gondja, ők felelnek azért, hogy a rossz tréfából ne legyen komoly baj. Egy-egy állat igen sok pénzbe kerül. Többnyire „kemény' valutába. Mikor Ara, a papagáj, etetés közben kiszabadult, Anna Posilová ijedtében a medve barlangjába akarta vetni magát. Hétezer koronába kerül egy olyan rikítószínű tarka szárnyas. Szerencsére Arát megfogták, és etetőjével, Anna Posilovával, azóta, együtt kacagnak a kaland felett. Mert Ara kacagó madár ... A majmok is viccesek. Az egyik maki egyszer beleharapott az Anasztázia Gibaldová nadrágjába, hátul..., amikor éppen lehajolt. A nadrág feszült és Anasztázia fiatal. Mindenki fiatal itt, az állatok körül. Ludmilla Zavarská 19 éves, Viera PaSková 20, dr. Ivona Hulinská 22, de komoly és felelősségteljes, mintha 60 lenne. Szereti az állatokat, és azok is őt. — Kivéve az öreg páviánt. Üt-ver, ha elkap. Hivatásomért van az ellenszenv. Az öreg verekedett egyik vetélytársával. (Szintén nőügy.I Végül be kellett varrnom a felhasított bundáját. Ezt nem bírta nekem elfelejteni. No, meg hogy a betegség ideje alatt elkülönítettem. Mire visszatért, társa végleg csatlakozott az ifjú vetélytárshoz. Most az fekszik varrót sebbel elkülönítve. — Nem hittem volna, hogy a páviánok ilyen temperamentumosaki Erik itt meglepetések az embert. Azt sem hittem volna, hogy Ali, a csíkos tigris dorombol, mint a macska, ha ápolója vakargatja a fületövét. Valóbanl Ali dorombol, és gondozója keze után kapdos. Játszik. Annál harciasabbak a szomszédai. Az oroszlán, a párduc, a hiúz ... Szőrük borzolódik, megérzik Nyitva még a kapu — a pénztárosnő krimit olvas # A teve vastag bőre alat t is saj og az anyaszív • Az orvosnő és az ápolók gondja # Kacag ó p apagáj # Üt-ver a pávián # A majmok „nőüg ye" # A tigris doromb ol, mint a macska # Doll árt zabált a medve # S peciális étrend: nyers hagyma, főtt tojás salá tával , ma rhahús, n yúl, le kváros kenyér. .. # A fiatal nők miért dolgoznak az óllatkertben? az orvosnő pórázon vezetett uszkárját. Valahol a tudatuk alatt kísért az őserdő. A borzas kutyusban, úgy látszik, elsatnyultak már az atavisztikus ösztönök, mert nyugodtan pislog a rács mögé... A barnamedve két lábra áll és „karját" tárja felénk. Ugyanaz, amelyik csavart zabált. — Zabált már ez dollárokat is — nevet Fero, a medveápoló. — Valamelyik látogatónk úgy megfeledkezett, hogy kiejtette kézitáskáját, zsupsz be a barlangba. Repült a valuta. A javát ezért megmentettem. — Akkor repültek jutalomdollárok is. — Repült, hogy mit ne mondjak. Húsz koronát kínált a nanya. Mondtam, akkor már inkább ajándékba csinálom. Az óriási teknősök téli szállásán kellemes meleg fogad. Kettő pislog felém. Az ifjabb alig 90 kilót nyom, és legalább annyi éves. A másik több. Tapintatból nem kérdezem sem súlyát, sem korát. Feltevésem szerint túl van már az első teknősifjúságon ... A konyhában különös illatok terjengnek. Némi rosszindulattal — szagnak ís nevezhetném. De távol áll tőlem ilyesmi, mihelyst körülnézek a konyhán. Komoly étkeztetés folyik, speciális étrend, gondosan összeállított menü ... A majmok napi kosztja: ebéd nyers hagyma, sárgarépa, héjában jött krumpli; vacsora: tejbedara, gyümölcs. A madarak főtt tojást kapnak salátával, a nagy vadak nyers marhahúst, nyulat. A medve lekváros, mézes kenyeret. A kosztosok étvágyára nincs panasz. Bambi, az őzbak a nádból készült háztetőjét is megeszi, ha gusztust kap rá. Mindegyik állatnak neve és mindegyik „körzetnek" külön felelős gondozója van. Itt a női nem 7—2 arányú többséget képez. Mindnyájan fiatalok és szakképzettek. Éppen kérdezni akartam. Mely lelkikényszer hatása alatt választja egy fiatal lány magának ezt a hivatást? — Cirkusz művész akartam lenni..., ez tulajdonképpen kompromisszum részemről... — Én tengerész ..., de ez is elég fantasztikus számomra. — Szeretem az állatokat. Apám ötlete. volt, hogy idejöjjek... — Itt jól fizetnek — mondja Anna, aki már családanya és reálisabb szemüvegen keresztül nézi a világot. Mindegy végeredményben kt, miért? Jól érzik itt magukat, jól végzik munkájukat. Nevetnek ... Fiatal erős, egészséges fogsoruk villog, arcuk piros a hidegtől, a kezük kék ... Még egy közös sétát teszünk a kopaszodó fák, sárguló lombok alatt. Elhaladunk a farkasok előtt, az egyik nyűszít gondozója jelé. — Sétálni szoktam vele, pórázon... szelíd, mint egy kutya ... A róka ápolója kezét nyalogatja. Valóban olyan, ravasz, mint a híre? Nem tudják. A rácsos ketrecben ilyesmi nem derül kt. A hóbagoly bután bámul utánunk apró fekete gombszemével. A tóról eltűnnek a vízimadarak.. . Es a medve? Elfelejtettem megkérdezni téli álmot alszik-e itt ts, mint rokonai kinn az erdőn? Tulajdonképpen sok mindenről elfeledkeztem. Például, nem tudom menynyi a napi bevétel főszezonban és szezon után, hány kilogramm nyers húst fogyasztanak el az állatok, és hány hektáron terül el a kert? De ezen a szép őszi sétán kerülni kívántam a számokat, a statisztikát. Eléri az ember amúgyis kérdezetlenül. — Sajnos sok kívánnivaló van még itt — mentegetőznek kísérőim. — Dehát az egész intézmény fiatal, az ország legfiatalabb állatkertje ... DÁVID TEREZ 1. A medve „karját" tárja felénk ... 2. Mosakszik a hiúz. 3. Dr. Ivona Hulinská. 4. A műtőasztalon. (Tóthpál Gyula felv.)