Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-05 / 336. szám, csütörtök

A kisipar is legyen kifizetődőbb A Szlovák Szocialista Kisvállalkozók Szövetsége a jövő év elején alakul meg. A cseh szövetség megalakulását dr. Evžon Absolon, az előkészítő bizottság elnöke a napokban Prágában megtartott sajtóértekezleten a legközelebbi napokra jelezte. Az intézkedés célja a szolgáltatások színvonalasabbá tétele és kiterjesztése. A helyi gazdálkodási vállalatok húsz esztendővel ezelőtt létesültek. Míg 1948-ban a vállalatok száma (a kereskedelem, a vendéglátó- és az építőipar kivételével) kétszázezerre, dolgozóik száma pedig ötszázezerre volt tehető. Ma a helyi gazdálkodás országos viszonylatban a fokozott Igények ellenére is csupán háromszázötvenezer dolgozót tart nyilván, érthető tehát a szolgáltatások alacsony színvonala. A haladó elveket hirdető gazdasági irányítási rendszer bevezetésével fokozatosan javul a helyzet. A fejlődést a gazdasági eredmények is igazolják. Csupán a cseh kerületekben levő 588 vállalat évi teljesítményének értéke meghaladja a nyolcmilliárd koronát és a lakosságtól befolyt bevétel a 2,7 milliárd koronát. A vállalatok exportcélokra évente egymilliárd korona értékű árut bocsátanak rendelkezésre, ugyanakkor 813 millióval járulnak hozzá a társadalmi költségek fedezéséhez. A gazdaságirányítási rendszer bevezetése lehetővé tette a járási és a kerületi érdekközösségek megalakulását is. Két éves tevékenységük során olyan problémákat oldottak meg, mint pl. a korszerű munkamódszerek bevezetése a gyakorlatban, a vállalatok jobb tájékozottsága stb., amire egy-egy vállalat önmagában képtelennek bizonyult. A további fejlődést a szocialista kisvállalkozások szövetségének a megalakítása jelenti. Az új szerv feladata lesz a vállalatok és a szervezetek egységesítése, úgy, hogy valamenynyien részt vegyenek az előnyösebb munkafeltételek megteremtésében, a sokoldalú tapasztalatok érvényesítésében, a fogyasztók érdekeinek szem előtt tartásával. A szakemberek szerint minden remény megvan rá, hogy az új intézkedés beváltja a hozzá fűzött reményeket ... — km — POPRÁD — A MAGAS TÁTRA KAPUJA. Érsekújvárból Udvardon keresztül dimbes-dombos tájon vezet az út Zsitvabesenyőre. A község 340 éves templomának tornya már messziről látható. A faluvégen libasereg fehérlik. A hosszú főutca új házai mellett még szép számban akad a régebbi időkből megmaradt, hagyományos stílusban épült, alacsony, hosszú ház is. Némelyiknek még kapuja sincsen. A nemzeti bizottság épülete sem igen különbözik a többitől, csupán a felirat hívja fel rá a figyelmet. Otbaigazítást kérnünk nincs kitől, ilyen késő őszi délelőttökön kihalt a falu. Persze máskor ls sokan vannak távol hazulról, hiszen a besenyőiek úgyszólván az ország minden részében dolgoznak. Legtöbben csak a hét végén, a távolabb dolgozók pedig csupán kéthetenként jönnek haza a családi körbe. Munkalehetőséget Itt helyben csak a szövetkezetben találnak. A főldényben kb. 380 ember dolgozik az utóbbi években szép eredményeket elérő közösben — elsősorban nők. Mintegy 40-en pedig naponta utaznak Üjvárba. — Még jó, hogy a falu asszonyai értenek a kukoricaháncs feldolgozásához — mondja Éliás Ödön, a HNB elnöke. — Táskákat készítenek belőle a Népművészeti Szövetkezetek Központja (0ĽUV) számára. Ezzel havonta pár száz koronát megkeresnek. — Mióta értenek a besenyői asszonyok a kukoricaháncs feldolgozásához? — Körülbelül 30 éve Jött egy pap a faluba, az tanította meg az embereket a táskák készítésére. Persze nemcsak táska készül a kukoricaháncsból, hanem üvegburkolatok, szőnyegek, lábtörlők és más is. — Milyenek a szórakozási lehetőségek a faluban? BESENYŐ 19 6 8 — Minden szombaton és vasárnap vetítenek filmet. Egy időben mindenkit csak a TV műsora érdekelt, de újabban megint javul a mozi látogatottsága. Pedig a művelődési házunk nem híres, Istállóból alakítottuk ót. Nagyon kellene már egy új művelődési otthon, de építéséhez egyelőre nem kapunk támogatást a JNB-től. Ráadásul a helyi szövetkezet sem szorgalmazza a szövetkezeti klub létrehozását, pedig példát vehetnének a szímőiektől. Igy aztán a fiatalok leggyakoribb szórakozóhelye a kocsma. Még Jó, hogy futballcsapataink vannak. Amikor afelől érdeklődünk, hogy mi épült a faluban az elmúlt években, csak legyint egyet az elnök, majd Így szól: — Tulajdonképpen semmi. Csupán a volt kántorlakást alakítottuk át óvodává. De ma már ez is kicsinek bizonyul — teszi hozzá, majd így sóhajt fel: — Pedig mennyi mindenHSSä (Berenhaut felvétele) re lenne még szükségünk: óvodára, bölcsődére, egészségügyi otthonra, gyógyszertárra, művelődési házra, áruházra, de legfőképpen iskolára. Lassan már három műszakban kell majd tanítani. A távlati tervekbe mindezt bele is vettük, de a közel jövőben csak az áruház felépítésére van kilátás. A falu népe már elégedetlenkedik is, hiszen mindenki látja, hogy máshol mennyi minclen létesült. — Miiyen aktív a HNB tanácsa? — A tanács munkájával elégedett vagyok. A tanácsüléseken soha sincs igazolatlan hiányzó. Tömegszervezeteink ls jól dolgoznak, különösen i' CSEMADOK, amelyet Gross Ist ván tanító vezet. A kommunls ta párt alapszervezetének mostani elnöke szintén nagyon aktív. — Mit tart jelenleg a falu legégetőbb problémájának? — kérdezzük végül. Gondolkodás nélkül feleli: — A kései kenyérszállítást. Azt, hogy az újvári kenyeres autó nem reggel, hanem délben vagy délután érkezik meg. Pedig már sokszor kifogásoltuk, de az illetékesek mindig csak ígérgetnek. A falu népe pedig reggelenként továbbra is hiába várja a friss kenyeret. Miután elbúcsúztunk, még egyszer körüljártuk Zsitvabesenyő utcáit. Az elnök szavainak Igazáról a gyakorlatban ls meggyőződhettünk. Valóban sürgősen tenni kellene valamit a falu fejlesztése érdekében. Jó lenne, ha a JNB illetékeseinek ls ez lenne a véleménye. FULOP IM KORSZERŰBB VÉDEKEZÉST Négy év mérlege: 7700 tűzeset, 158 halott # 182 100 000 korona kár # Tökéletesíteni kell a felszerelést A bratislavai Kultúra éš Pihenés Parkjában ma kezdi meg munkáját a Csehszlovák Tűzoltó Szövetség második szlovákiai kongreszusa. Az első kongresszus óta eltelt időszak statisztikája elrettentő. Naponta átlagban 5—6 tűzesetet jegyeztek fel, amelyek töbh mint 125 000 korona kárt okoztak, összegezve: az elmúlt négy év alatt 7700 tűzeset volt s ezek 182100 000 korona kárt okoztak népgazdaságunknak. Még szomorúbb tény, hogy az említett idő alatt 158 ember lelte halálát a lángokban, és ebből 56 volt gyermek. Az okokat keresve megállapítható, hogy a tűzesetek nagy részét a hanyagság, nemtörődömség, figyelmetlenség és a tűzbiztonsági előírások be nem tartása okozta. Az elmúlt tizenöt év alatt például minden tizedik tűzesetet a rossz kémény idézte elő, és minden huszadikat a gondatlan dohányosok. A nem megfelelő villanyhálózat is gyakran okoz tüzet. A városok nagy részében és az Üzemekben hivatásos tüzol: tók őrködnek. Vidéken; a falvakban az önkéntes tűzoltók vállaira nehezedik a tűzvédelem, Illetve a tűzoltás. Számuk Szlovákiában meghaladja « 130 000-et. Sokan vannak, de még többre volna szükség, hogy elűzhessük portánkról a veszélyt. Számadásra jöttek össze a tűzoltó egyesületek képviselői. S bizonyára megemlítik majd, hogy felszerelésük hiányos. 724 tűzoltóegységnek van csak tűzoltókocsija, 437-nek teherautója, vagyis az egyesületeknek csak 33 százaléka motorizált. Kétharmad részük idegen vontatóeszközre van utalva, ami gyakran csökkenti akcióképességüket. A falvak hat százalékában nincs tűzoltószertár. A jelenlegi tempó mellett —járásonként évente 2 szertár épül — legalább tíz év szükséges a lemaradás behozásához. A motorfecskendők nagy része ls elavult. Bőven van tehát probléma. A ma kezdődő kongresszus bizonyára megadja majd a választ az említett fogyatékosságok eltávolítására. — né — 33 -J988 XII. 5. Tengernyi beszéd, terjedelmes határozatok, hosszú gyűlésezések és újságcikkek áradatának kíséretében sokszor nekirugaszkodtunk már az elmúlt évtized folyamán az úgynevezett decentralizálásnak, vagyis az államhatalom alsó szervei jogköre kiszélesítésének. A nagy kampányok lezajlása után azonban furcsa módon megint csak azt tapasztaltuk, hogy „decentralizáltunk" ugyan, végeredményben mégis a centralizáció erősödött, az államhatalmi szervek tevékenységeit méginkább központosították. EzekrőL a kérdésekről beszélgettünk nemrégen dr. Benőik Michal elvtárssal, a Lévai Járási Nemzeti Bizottság elnökével. Eszmecserénk során legjobban az elnök egyik kijelentése tetszett: Azt szeretnénk elérni, hogy a falusi emberek csak vásárra iöffenek a Járást székhelyre, máskülönben pedig minden ügyes-bajos dolgukat „odalent" intézzék el, mégpedig nem laikus módon, hanem lelkiismeretesen, szakszerűen, rugalmasan, az érvényes rendelkezésekkel öszhangban." Ha ez valóban megvalósulna, sok olyan ember elégedettebb lenne az élettel, aki manapság félnapokat utazgat a járási vagy a kerületi székhelyre, a másik félnapot meg a hivatalok folyosóin meg az Irodákban ácsorogva tölti el kisebb vagy nagyobb ügye elintézésére várva. Megtakaríthatnánk azt a temérdek veszteséget, amit a munka- és szabad időből erre a célra kell fordítani, elejét vennénk a rengeteg fáradozásnak, s minden bizonnyal a bosszúság nagyobbik részének is, amiKözelebb az emberekhez A LÉVAI JARAS KEZDEMÉNYEZÉSE AZ ÁLLAMIGAZGATÁS KORSZERŰSÍTÉSÉRE vei napjainkban a hivatali ügyek intézése jár. A lévai járási elnök szavai ma még talán sokak előtt utópisztikusnak tűnnek. Pedig nem azok, sőt a dolgok alakulásából ítélve kijelenthetjük, hogy nagyon is reális alapokon nyugszanak. Az elmúlt hónapokban ugyanis, amikor végre kedvező légkör mutatkozott az államapparátus és az ügyintézés korszerűsítésére, több járásban, így a lévai járásban is javaslatot dolgoztak ki és terjesztettek elő ennek megoldására. A lévai javaslat lényege: a nemzeti bizottságok úgynevezett körzeti hivatalainak létesítése. Minden községben teljes, sőt az eddiginél nagyobb hatáskörrel működne a helyi nemzeti bizottság, s ennek döntése alapján a körzeti hivatal intézné az ügyeket, lényegében és megközelítően a mai Járási nemzeti bizottságok ügyvitelének megfelelő terjedelemben. Az emberek a legegyszerűbb hivatalos ügyeket a községben, a többi legnagyobb részét a körzeti székhelyen intézhetnék el, és csak kivételes esetben kellene a járási székhelyre fáradniuk ügyintézés végett. A körzeteket nem mesterséges úton, hanem a történelmi fejlődés során kialakult helyzet szerint határoznák meg. Nem a lakosság száma lenne a döntő, hanem a természetes fekvés. Az említetteket természetesen csakis akkor valósíthatják meg, ha megteremtik hozzá az anyagi és a személyi feltételeket. Ez előreláthatólag nem megy majd minden nehézség nélkül, azonban megvalósítható lesz a helyi nemzeti bizottságok jelenlegi hivatalnokainak és a Járási nemzeti bizottságok dolgozói egy részének a körzeti hivatalokba való átcsoportosításával. A körzeti hivatalok létesítése esetén lényegében megmaradhatnának a Járások a mostani területi rendezés szerint, s csak a feltétlenül szükséges változtatásokat kellene végrehajtani. A Járási szervek operatív tevékenysége a körzeti hivatalokra hárulna át, ami lehetővé tenné, hogy a járási nemzeti bizottságok teljes egészében a koncepciós és a távlati kérdések megoldásával foglalkozhatnának. Mi volt az indítéka a korszerűsítést célzó javaslat kidolgozásának? Benőik elvtárs ezeket lényegében a következőkben foglalta össze. Az 1960 utáni rendezés nem felelt meg teljesen a várakozásnak. Egyrészt az államapparátus nagyon messze került az emberektől (ezért kérik most sok helyütt a régi járások visszaállítását), másrészt a helyi nemzeti bizottságok jogköre csak formálisan bővült. A lakosság sok esetben nincs megelégedve az államapparátus munkájával, a hosszadalmas és gyakran nem szakszerű ügyintézéssel Az irányítás mostani rendszere, a nemzeti bizottságok egyes fokozatai között a Jogkör megosztása a központi, illetve a felsőbb szervek döntéseinek gé pies végrehajtásán alapszik. Kétségtelen, hogy az elmúlt időszakban számos ügyvitelt átvettek a helyi nemzeti bizottságok, az addiginál önállóbban állítják össze költségvetésüket, szabadon használhatják fel a fejlesztési és a tartalékalapot, tág tere van a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások fejlesztésének. Tény azonban az is, hogy a felettes szervek mégis túl sok konkrét és operatív ügyet intéznek, s a községekben sem szervezési, sem pedig személyi feltételeket nem teremtettek a nagyobb jogkörrel Járó feladatok elvégzésére. Igy aztán a decentralizálás csak határozat maradt, a felsőbb szervek apparátusa tovább burjánzott, és amit lehetett, ismét centralizált. Az emberek érzik, hogy nagy távolság vá lasztja el őket azoktól a szervektől, amelyeknek pedig az embereket kellene szolgálniuk, s ráadásul ezek a szervek nem is működnek kifogástalanul. Az ilyen állapot nemcsak elégedet lenséget, hanem — a szervekkel és a rendszerrel szemben — bizalmatlanságot is szül. A föderatív államrendezés, a január utáni Időszak az államhatalmi szervek tevékenységének korszerűsítésére irányuló törekvéseket is ösztökélte, és megvalósításukhoz reális feltételeket teremtett. Ma már álta lános meggyőződéssé kezd vál ni az a nézet, hogy a megalakuló nemzeti szerveknek a kerületi szervek kiiktatásával közvetlenül kellene irányítaniuk a járási szerveket, s a konkrét ügyintézést, ami különben ls az emberek mindennapi tevékenységével függ össze, a lehető legközelebb kell vinni az emberekhez. A lévai járás javaslata Szlo vákia-szerte szinte egyöntetű helyeslésre talált. A nemzeti bizottságok titkárainak ez év októberében Liptovský Mikulásban tartott értekezlete teljesen egyetértett a körzeti hivatalok létesítésével, mert az az államapparátus egyszerűsítését és ugyanakkor tökéletesítését célozza. Javasolják, hogy a Jövő év elejétől kezdve a járásokban egy vagy több körzetben próbálják kí a körzeti hivatalok modelljének működését. A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége, egyetértve az SZNT Illetékes bizottságának ajánlásával, úgyszintén támogatja a javasolt rendszer kipróbálását. Ennek előkészítése számos helyen már folyamatban van. A nemzeti bizottságok dolgozóinak széles köre tanulmányozta, és megvalósíthatónak, jónak, hasznosnak tartja a lévai javaslatot. Igen sok látogatója akad mostanában Szlovákia más járásaiból a Lévai JNB-nek, akik tájékoztatást kérnek a körzeti hivatalok Javasolt rendszerének részleteiről. Ügy látzsik, legalábbis a szlovákiai visszhangról ítélve, hogy a lévaiak javaslata rálépett a megvalósulás útjára. GAL LASZLÔ